Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-05 / 179. szám

álm 2000 fcorowe Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-3?. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Aradi ucca 8 sz Teltfon 306. Nyomda: Petőfi Sándor sugárut 1. szám. Telefonszám 16—3i. Szeged, 1926, augusztus 5, CSÜTÖRTÖK oMiwsftri fcas. ínr hínapra helyben «ttMW kor, Budapesten •'« »Wíksai ií.COO köt. Egyes atóoa ír a ü'akPznap anco kot »)*ti- te aasepasp SOM íoraras. k ívfclyam, 179 uám A társadalom betegei. A szegedi munkásbiztositó pénztár ügyei egyre több helyet kövelelnek maguknak a közérdeklődésben. Egyre ifirabben jelednek meg cikkek, amelyek a pénitár belaö dolgait fordítják a nyilvánosság ellenőrzése felé. Etyszer a százszázalékos rokkant leüti a pénztári főorvost, aki talán a kelleténél barátságtalanabb médoa akarja segíteni a hivatalából való távozás fáradságos munkájában, máskor az orvosi kinevezések kommentálása ver fel messzire gyfirözö hullámokat, most újra panaszos szavak hangzanak el a nyilvánosság előtt, holott egy beteg, csenevész inasgyerek gyógyításinak kérdése aligba tsrtoznék helyes ügykezelés melleit a nyilvánosság elé. Cssk örülni lehelne annak, ba a nyilvánosság érdeklődése Magyarország legnagyobb szociális intézménye: a munkásbizlosilás ügys felé fordul, ámde az lenne a kívánatos, ha az emberszeretet gyönyörű elgondolásai, a nyomor és betrgség leküzdésére szervezett hadsereg uj és mcdern haditerve, a munkanélküli biztosiiás problémájának korszerű megoldása, kórházak, szanatóriumok, diszpanzérek alapításának tervcf, a csecsemő- és anyavédelem hatékonyabb megszervezése, a venerikus betegségek, az alkoholizmus leküzdésének tökéletes módszerei kerülnének a munkásbiztosüó pénztárról szóló cikkekben a tsyilvénosságra, Mert feladat, fájdalom, van tulsok; a gazdasági élet fzázszázalékos rokkantsága — ennek megállapításához nem kell pénztári felülvizsgálat — szinte melegágyban tenyészti ki a megoldandó problémák, a felvállalandó feladatok rengetegét. Milyen gyöojörö, nemzetmentő munka volna talpraálllUni a rounka badieregének rokkantjai!, segíteni azokon, akiknek kezéből kifogyott az élet muníciója: a kenyér s visszaadni a reszkető kezet, a megroggyanó (érdet, a sipolé tüdőt, a görnyedt derekat a munkának éa az életnek. Bármilyen fájdalmas is a vallomás, nem lehet tagadni, hogy a munkásbizlositő pénztár nem ezeknek a bozzá, rendeltetéséhez és hivatásához méltó feladatoknak vállalása és teljesítése tévén ktpcsolédik a nyilvánossághoz. Ámbár nem lehet például tagadni azt sem, hogy az orvosképzés — szociális feladat, mégis legalább eddig szokatlan volt az a sietség, amivel a munkásbiztositó pénztára betegállományról való gondoskodással kivánja az orvosképzést előmozdítani annál a rendelő orvosnál, akinek rövid klinikai gyakorlata alatt esetleg nem állt módjában teljes gyakorlati ismeretet szerezni. Szociális feladat bizonyára az ív, hogy kenyérhez és munkához juttassuk az intetlektucleke', — minél több állást, minél löbb hivatalt adnak tehát egy orvosnak, annál jobban tőlük be ezt a szociális feladatot. Talán megindokolható as a vélemény is, amely Humanisztikus intézményt látott a — Taigetos hegében} talán igaz az ii, hogy as emberiség egészségesebb lenne, ha az orvosok nem tennék leheőfé a betegek életben maradását és a fajlentartás munkájában való közvetlen részvételűket. Ez a felfogás bizonyára szociális cselekedetet lát a betegségre született inasgrerekek kórházi ápolásának — elhárításában. Milyen szenvedés még látni is, hogy vonszolta magát műlábon a százszázalékos rokkant. Az emberszeretet azt követeli, segítsünk neki s tegyük könnyebbé fájdalmas mozgását, hoty gyorsabban tudja elhagyni az orvosi rendelői. A fspaszlalatok, a panaszok aligha állnak összefüggésben a muakáspénztár belső szervezetére!. Nem az autonómia feifflggeszléiét okoljuk miattuk. El tudunk gondolni autonómia nélkül is tökéletes intézményt s a pénztári autonómia idején is hallottunk panaszokat. Ax autonómiának csak egy csökevénye él most a munkái biztosító pénztarai bin. A miniszteri biztosok feladata pótolni az sutonimia szerveit. Bevalljuk, csodáljuk azt az önfeláldozást, ízt a tskintélyt és presztízst kockáztató szerepvállalást, mely havi hatszázezer korona fizetés ellenéken az önkormányzat csökevényével fedezi a parancsok és rendelkezések centrális eredetét. Nem is annyira autonómia kell, mint inkább — szeretet. Aki szociálpolitikával foglalkozik, különösen gyakorlati szociálpolitikával, az a társadalomnak orvosa. S amikor, aki nem százszázalékkal, az féllábbal bizonyosan: idrsador lom nagy klinikájában fekszik, akkor hivatássá ksll, hogy emelkedjék a foglalkozás a szeretetté kell, bogy melegedjék az érdeklődés. A szív aaionimlája, a szeretet önkormányzata vállalja mtgára as é'et gyógyitását: a szociálpolitikái, hivatalokban, orvosi rendelőkben, pénztári szobákban mindenütt. H polgári jogegyenlőségről és a „kalandozások koréról" mondott nagy beszédet Rassay. (Budapesti iudésiténk telefonjelentise.) fi Független Nemzeti Demokrata Párt képvisdő tagfainak tiszteletére szerdán este a legrégibb demokratikus szervezet, a Upitvárost Demokrata Kér vacsorát fdolt, amelyen a párt képviselő tagjai Rassay Károly vezetésére! jelentek meg. A kör nevében Gál Jenő üdvözölte a megjelenteket és a kör hűsegéről és ragaszkodásáról biztosította az uj balpárt elnökét, Rassay Károlyt. Rassay az üdvözlésre nagyobb beszédben válaszolt, amelycek elején a fővárosi politika kérdéseiről beszelt,, majd tz országos politikára tért át és ennek során rámutatott, hogy ez a kormányzat szívesen emlegeti a pénzügyi szanálás sikereit, de arról nem beszél, miért sütyedt olyan mélyre az ország. Ennek okai azok a belpolitikai bot rdnyok, panamavádak és kardcsörtető beszédek voltak, amelyek feltámasztották a külföld bizalmatlanságát. A bizalom a külföldön akkor tért vissza, »mikor a kormány Genfben olyan demokratikus ígéreteket tett, amelyek a viszonyok megváltozására reményeket nyújtottak. — Kérdem — mondotta Rossay —, hogy ezeket a demokratikus itü ígéreteket a kormány beváltotta-e? -r As állami kormányzatban még mindig találhatók azok az erők, amelyek éveken át ve> szélyezlették a konszolidációi. A frankhamisítás ófa a kormányzat nem a leszámolást keresi a titkos társaságokkal, hanem koncessziókat tesz nekik, vagy kitér a vetik való isszeütkizis elől. — Elvártuk volns, hogy a miviszterelnik légre lezárja a kalandozások korát. — Ma Magyarország jobban, mint valaha, klikkek uralma alatt áll, amelynek alapja az erőszak. Az elmúlt forradalmi idők alatt megfogott az állami életnek két olyan hatalmas pillére, amelyek nélkül államot fentartani nem iehel. Ezek a jagtiszielei és a polgári szabadság. A kormányzati rendszer játszi könnyedséggel vette el a polgárok magánjogait és balomra döntött szerzett jogokat. Eiután a nyilt szavazásról és a kerületi beosztásról beszélt Rassay és rámutatott arra, hogy ezzel a kormányzat még az alko'mányosság külső látszatára sem helyez suly>. Rámutatott arra, hogy pártja elutasít minden túlzást, de szembeszáll a reakció minden fenyegetésével Polgári jogegyenlőséget követel az egész vonalon. Rasssy besiédét óriási fapssil fogadták a kör tagjai és utána Rainprecht Antal és Drózdy Qyőiö szólalt fel. Szerbia mozgósít Bulgária ellen. Belgrádban cáfolják az ultimátum hirét. Berlin, augusztus 4. A Deutsche Allgemeine Zeitung belgrádi jelentése szerint a jugoszláv kormány az összes katonai parancsnokoknak már kiadta a mozgósítási parancsot. A hadügyminiszter kijelentette, hogy nem fog visszarettenni attól sem, hogy a komitácsik üzelmei ellen bárminemű rendszabályt léptessen éleibe, esetleg a bolgár határt is átlépje. Nincsics külügyminiszter jegyzéket intézett a bolgár komitácsik ügyében az összes nagyhatalmakhoz és a Népszövetséghez. A jegyzékben a külügyminiszter a jugoszláv kormánynak ez ügyben telt intézkedését közli. (Budapesti tudósítónk telefoníelentise.) Belgrádból jelentik: A külügyminisztérium erélyesen cáfolja azokat a külföldi lapokban megjelent híreket, miszerint a jugoszláv kormány már átnyújtotta til akozását Szófiában, amelyben botgár komííácsi bandák ujabb betörését (eszi szóvá. A jegyzik vigleges szivegivel Nincsics külügyminiszter csak holnap irkezik vissza Veldesbői, ahol azt Sándor király elő terjesztetteEgyutlal megcáfolják azt a szófiai jelentést is, miszerint a jugoszláv kormány arra kérte volna Franciaország és Románia követét, hogy a határincidensek ügyében a bolgár kormánynál interveniáljanak.; A pápa egyházi átokkal sújtotta Mexikót. Csak a halotti szentséget szolgáltathatják ki. Róma, augusztus 4. A pápa egyházi átokkal sújtotta egész Mexikót, ahol tilos minden egyhá:i funkció, csak a halotti szentségeket szolgáltatják ki a papok. A pápát igen leverte a mexikói ka olikusok üldözése, éppen most, amikor az egész világ Assisi Szent Ferenc emlékét ünnepli. 1606 óta ilyen súlyos egyházi átokkal egy országot sem sújtott a pápa. Mexikói jelen és szerint a nemrégiben letartóztatott bueyiallosi püspököt a veracruzi fogházban holtan találták. Newyork, augusztus 4. Mfxikdi jelenlés sserint Delajo békebirót, aki Ciipaloban revolvert rántott és a tömeg közé lőtt, arsselymeg akarta akadályozni a kormány képviselőjét a templom bezárásánál, tegnap megölték. A tömeg e óbb békésen viselkedett, de mikor a biró lövöldözni kezdett, bár a golyók senkit sem sértettek meg, a tömegben olyan izgalom keletkezett, hogy rá rohantak és megölték.