Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-29 / 199. szám

IBfi augusztus 29. BILMA«TAK0K8ZAÖ Uj színpadi renaissance. belolvasta Hevesi Sándor, a Nemzeti Szinház igazgatója az Eizevir szegedi bemutatója előtt. Mélyts iitzielt Kizissig, változott, külínös időket élünk. Min'ha ciak egy gonosz, keleti mesében volnánk. Olt esnek ol/an dolgok, hogy ami mindig szilárd volt és moidulstlan, egyszerre esik megmozdul, e'indul, rohanni kezd, mintha megörült volna. Földbe gyökeresedett fák ott egyszerre járni kezdenek, évezredes sziklák leválnak és gurulnak, mint a golyó, — s mi Iá'tuk a saját szemünkkel, hogy az állandónak és változitlannak hitt valu'ák hogyan kezdeiek zuhanni él szédülni lefelé a gazdasági lejtön, hogyan lesz az egy aranymárkáből egybillió papirmirka s hogyan nőnek ki egész pspirhegyek egy darabka aranyból s hogy égnek hamuvS a nagy vi ágtüzben. Gonosz mesévé vált az egykor gondtalan valóság, mert megváltozott a változatlan és á'lhatailanná lett az ál!ind$. S ami még ennél is gonoszabb dolof, az emberekben élő fix és slabil érzések és képzetek is bizonytalanná és ingataggá, sző • val: megbízhatatlanná váltak. Azok között az intézmények között, amel/ek régebb n, vagy hogy egy általános és divatos meghatározást használjak: a hibára e'őit stabil értéket jelentettek s a változatlanság bélyegéi hordták, a homlokukon volt: az ugynevezet dllandi színház is. Es hi még vannak, akik azt hiszik, hogy ma is van még állandó szinház, háború elölli értelembej, — ezeket a jóhiszenüeket kénytelen vagyok — nem megnyujtatni, sőt ellenkezőleg felzaklatni azzal a megállapítással, hogy a régi állandó szilház is nagyon elváltozott. Ez elsGsorban ugy értendő, hogy bár az állandó szinházi épületek ma is megvannak esik ugy, mint a háború elölt: az állandó társulstok a magánvállalkozás széles területein úgyszólván mind megszűntek. Az ál'andó színházak ma már majdnem mind ad h:c sihbázak. Az amerikai veszedelem á'csspolt Európára és agy terjed, mint az erdóégés. A réji, bites együtie sek mirrdaaüt széthullaiak, az élő, művészi organizmust ia az éltető, művészi hagyományt elsorvasztja és leszorítjs a kapitalista organizáció, amely ma már mindenütt a világon dollárban beszé , — s ami abbaa áll, hogy egy drága, n igyon is dráia „síar" köré hevenyésznek egy olcsó, nagyon is OICÍÓ környeietet, minden szezonban ujtá, sőt minden darabhoz külön, — és az üzlet hol siksrü1, hol nem, de akár sikerül, akár ne.n, Thilia a sóiéi szögletbe hu ó lik és sirva lakarja el arci!. Az amerikai nyavalyától Európába! eddig mindössze azok a színházik maradtak valamtnnyire mentek, amelyeket évsiáaado* vagy évtizedek é a az állam tarl fenn, amelyek tehát a mu'tnak legerősebb é< legnemesebb hagyó máiyaiban gyökereznek, a nemie'i életnek és nemzeti nyelvnek Iegduiabb nedveiból táplálkoznak i amelyek éppen e begyökeresedett és beidegzett uiis mü 'észelükkel tiltakoznak és küzdenek as amerikai ragály ellen. A párili Comédie Franc iUe-nek, a világ legrégibb állami szinházának s a bécti Burgtheaternek, a legnagyobb német állami színháznak az esete élénken illusztrálja azt a változást, amely végbement ai ő állandó mivoltukban. A Comédie Frincaise hetenkint 10 előadást tart Párisban s legalább ötöt vidéken, a Burgthsater egy szinház helyeit keltőben játszik állandóin és sűrű egymásutánban megy vidéki turnékra. Még ezeknek a legnagyobb állami izinházaknak is á'landóiágukit, stabil együite süket ccak ugy lehetett megóvniok, hogy as együttes kélizerdi erőt, kétszeres munkát, kétszeres erőfeszítés', kétszeres hitet és kétszeres lelkesedést vitt bele a maga művészi életébe. Az állani éa nemzeti szinházak, most, az ügynemet! béke idejében vivják az ö súlyos háborujokat, ahol minden esztendő duplái számit. A váliozolt, mostoha és súlyos viszonyok között, az amerikai jellegű üzleti reklámmal és üzleti rosszhiszeműséggel folytatott ádáz küzdelemben a Nemzeti Síinház sem tehelett egyebet, mint hogy vállalta a többszörös erőfeszítés nehéz keresztjét. Két stinháiban játszik egyszerre, két műsort id egyszerre s most, hogy S jegedről egy meghivás érkezett hozzá, lejött Szegedre, hogy a maga összetanult, művészi együttesével tanúságot tegyen arról, hogy parancsoló ériékes hagyományait az idők minden viharával szembsn meg fogja védeni. Mélyen tisztelt Közönség, az a síinház, amely ma a művészi hagyományokéri harcol: tulajdonképpen sok évezredes, a színpadot védi a vászon — és a rádió ellen. Eszemágában sincs, hogy a mozi vagy a rádió ellen beszéllek, viz ellen uizni igazán hiábavaló dolog. A viz csak odi folyik, ahova ö akar, as ember pedig mennél jobban tud megbirkózni a nehézséggel, annál inkább vitsiafalé megy, ha viz eilen úszik. Akárhogy nézzük ii, a mori a jelen szórakozás*, a mai milliók szilháza, a nagyvárosi ember kényelme, a falusi ember művészi lehetősége s a legnagyobb nivelláló erő, amely valaha működéiben volt. Közös nevezőre hozza az egyetemi tanári és a dísznópásztorl, a doktorkisasszonyt és a mosogatóleányt. A rádió pedig megvalósítja as egyéni színházat, minden közönséges emberből csinálhat egy bajor királyt, egy mázodik Lijost, akinek olyan privátszínháza van, hogy magának j Uszíthat. Cstkhogy egyről neaszabid megfeledkezni: mind a kettő mé£is csak árnyékizinhiz, a személyei jelenlét valóságos ereje éi szugieiztiv varázsa nélkül. A mozi nem ismeri éa sohasem lógja megismerni és kifejezni as igazi síinéizt, akinek ihletében, mámorában és átváltozásában része van az eleven közönség ihletének, mámorának és átváltozásának. A rádió ptdig egy indirekt hang, amelytől elvágták az eleven embert, akinek a hing|a árván kószál a világban. A mozi látható, de nem hallható, a rádió hallhiló, da ne« látható, — szávai: mind a ke tő esik fél szinház s a keltő együttvéve se a lehet soha egy egén színház. Mélyen lisztéit Közöniég I Abbéi a pintből, amelyet a mozik reklámjaira költenek el egy évijén, a legszebb éi a legjobb színházakat le halne fenlartani s valószínűleg ily féle ösztön vitt két uj államot, Esztlindot is Jugoszláviát arra a gondoldra, hogy ul állami színházaikat a mozik adujából tartsák fen». Hi ezeknek ss országoknak már a politikusai is azt érssiék, hogy a szinház a ne«zeti kultura és nemzeti élet szempontjából fonlosabb, mini a mozi: akkor mérget lehel rá venni, hogy es Uy is van. Meri ha igasa van a költőnek, hogy nyelvében él a neazst, épp oly ipz, hogy a nem zeit sziahéxában él a nyelv s nem a mozivásznak romul fordiioti fölirásiiban és a rádió indirekt köziéieibtn. A magyar kuliurának éleikérdése, hogy a migyar színpad megmeifessék, ami csak ugy lehelsége?, hogy Budapeatan is, de a vidéken is újra raepserve *ődjenek azok a jő, áilsndó együttesek, amelyek a migyar szellemi éleinek harcos és diadalmis csipatjai vollak. Kívánom Szeged városinak, amelynek Pethes Imre volt egykor a drámai művésze, hony ez a színpadi renaissance-a mielöb mestörlén jék s üdvözlő u a Nemzeti Szinház ce vében a szegedi kösöméget s remélem, hogy örömülte! lógják találni a mi együHelünkben. j Orvosi köpenyek, gSDlronágok Soősnál, Isko'a ncca 11, Nagy idényárusítás l Í

Az összes raktáron lévő nyári ruhák, $ blúzok és pongyolák mélyen j§ leszállított áron kerülnek eladísra 1 Í

üülh^ffa^ N&vé*»<*& i dtvatáruházában Széchenyi tér 12. 1 (Barcsay-patlka mellett.) 265 ti | Varrást nagyon jutányosán vállal 11 A Zsoldos magántanfolyam Budapest. VII., Dohány ucca 84, Telefon J. 124—47. Magántanulók részére irt tankönyv kiadványaira és legyzeieire vonatkozólag részletes felvilágosítás nyerhető az intézet megbízottjánál, Szeged, Hullám ucca 8. szám, I. emelet 9. 625 KATZMAYE elismert specialista fárfi fehérnemiiek készítésiben. Iskola ucca 23., v. Brauswetter-hdz. Szénf hógSánáer kerékpár, varrógép áruházi Kiss u. 2 (Kiss D. palota), Telefon; irodai 2-58. BEEVáROSI MOZI Telefon: pénztár! 5-82 Augusztus 29 én, vasárnap I | Adolphe Menjou I SS? Nagytakarítás. Telefon 11-85. KORZÓ MOZI Telefon 41—85. Augusztus 29 én, vasárnap bdllláns filmje: Azonkívül: Sitporkáző vígjáték 8 felvonásban. Chaplin mint újságíró. aLfik»?b«ie8szk. Előadások kezdete 5, 7 és 9 őrakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor ja Idö esetén az esti 0 órai előadást a Horváth Mihály uccai nyári helyiségünkben tartjuk legjobb vígjátéka: Azonkivtil: Szökjünk meg tanár ur...! A kisértetek éjszakája... Vígjáték 6 felvonásban. Kalandor film 5 felvonásban. Előadások kezdete köznapokon 5, 7 és ti órakor, vasárnap: 3. 5, 7 és 9 ó'akot Jó idő esetén az esti S órai előadást a nyári helyiségben tartjuk. Vel)lsl i Iratai 1-M iELVáiOSS Telelőn Pénztári S-8S. MÖG Hl HŐ Augusztus 3o, 31 án, hétfőn és kedden: BEREGI OSZKÁR nagy *JL IritnrVAflntl Ghettodráma 7 felvonásban filmje: l^alaytlUUll Azonkívül: Majompllctor 2 felvonásos burleszk Előadások kezdete 5, 7 éi Q őrakor, M Ut Nttén m ittt • Arai Mattit a Horváth Mihály iisaal ny Ari helyiségben tartjuk mg I tmammmmm & Adatik tudtára Szeged érdemös polgárságának, hogy f. évi augusatua hó 31-án, feadden Martsa jányom a Korsö Mozgodában tartya nagy éadtszös lakodalmát, amelyre möghivjuk az érdemös lakosságot. Mindön épkézláb embör ott lögyön, mert ottan bétyár v'gsdg lösz ebbe a keservítv.lágba. Mink is mindjnyájaR pereputtyostHl ott löszünk ugy a filmön, mi a lepedőn éspedig: Qö/e Gábor Szentes János, Martsa leánya Pintér Manci, özv. Locsikné Pál Glus, Andrh szógalegény Béiéasy József, Kátsa tzigíny Beregi Gyula. A fönti filmszkeccsök 2film- is / filmelőjátékban, valamint 2 színpadi eresztésben lösznek két órán tartó kacagás kisirete mellett lijátnva. Eőadások kezdete 5. 7 és 9 órakor. utasae, &mm i