Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-29 / 199. szám

1926 aagasztns 29. KÖZBESZÓLÁS. MÜVÉSZETPÁRTOLÁS ÉS TEVE­CSONT. 1. Néha egyetlen sió, egy gesztus, egy kontroll­talan megjegyzés többel árul el a gondolatból, lobbin takarja fel a szándékok szakadékait, mint öles karácsonyi nyilatkozatok s a miniszteri Iveken ellerebélyesedő memorandumok leg­ékesebben — a polgármester szerint csak egyetlen ember lud fogalmazni a városházán — megszövegezett Indokolásit „Minek adjam oda a feslónSvendéksknek a kullnrpalola nagy­termét, amikor Ríppl-Ránainak is Vaszary Jánoséknak cem adlam oda" — hangzik a tanulságos kijelentél. Ennek a gí-áor-nak bar* minckéi változatát látszhatná sl a aalicia bfek­ltul hegednie. Minek olvassam Goethei, amikor a helyi szerzőt sem olvasom, minik fürödjék a tengerben, amikor a Tiszától is irtózom, minek nézzem meg az UJtlxii, amikor a szsgedi kép­tárral sem törődöm, minek segítsem zenekarhoz Intni Szegeden Bertókot és Kodályt, amikor hillgainatok cigányzenéi, minek figyeljem azt, hogy Páriibm mi történik, amikor azzal sem törődöm, hogy Kecikeméten mi történt. Minek törOdjek a szegedi kuIturával, amikor » európaival sem törődök?! 2. Rippl-Rónai, Vatzxry, Csók István, Márffy léhát nem állilhitnak ki a kultnrpalotában, ahonnan száműzve vannak a város művész­növendék- vendégel: a kitűnő Rudnay professzor pompás tehetségű tanitványai. A magyar kultura európai reprezentánsai, az u] magyar piktora úttörői és célhozéröl száműzve vannak tehát azokból a termekből, mely olyan páratlan tinult­sággal s ösztönös csalhatatlansággal egyesíti — gyönyörködtetésül és okulásul — az európai képzőművészetek lsgkűiönbözőbb irányainak legkiválóbb reprezentánsait egv — Rembrandt­másolattól Skulíéty Rudolfig. Ellenben: a teve­csomfaragó- művész alkotása as ábiíat és művé­szet iegmonumentálisabb méretű otlhonábin kap helyet. Rippl-Rónaiék és Csók Istvánék menjinek a szállodába kiáUitani — halljuk a hivatalos tanácsot, de a lovtcionifaragó-nak „remek"-e számára helyet kell adni a fogadalmi templomban. A Tarrls eharnta, a Művészet elefántcsont­tornya Szegeden — tevecsontbál van kifaragva. 3. Mi még láttunk kiállítást, amelyben a Műi­nyakú palackban terjesztett óriás nborka s s iűkörtalpu csizma voltak az alrakciók. A ma­gyarság és kultura minden igaz barátjának össze kell fogni az ellen a törekvés ellen, aaiely a halbicskák kultaixákez s a tevecson'remekmü csodáíatáhpz és müxisii megbecsüléséhez akarja visszavezetni sz úgynevezett erkölcsi testűlettöi elvárható s az erkölcsi testülettől kijáró mQ­pártolásf. Aki magyar raűvésst támogat, az a magyarság kultúrfölényének bizosyságát eiőiiü. Nm harcosa, nem hivője és nem tanácsnoka as a feuiturának, alti hotelok halijába küldi azo­kat a képeket, amelyekkel nem Bukarestben, de Párisban is büszkélkedhetünk. Az U/ftxi-ben lóghat annak a magyar piktornak képe, aki Szegeden nem állithat ki a kulíurpaloíában, akinek a szegedi hivatalos m8párío.ásból cssk a — szálloda jut. Ha szabid az öreg Andrássv ufin megkér­dezni : ki volt Raffael idejéa Rómában a ku! lurian&csnok ? 4. Er a hivatalos műpártolás denaturálta Fouk­fesl Schulek megrázó szépségű íemplo atemif, Foerk kel ikesxiette azt föl, ami szépséget Sckulík — feőbeáimodott. Most meg a csonti toronnyal van baj. (Milyea fájdalmasan igaz s íóságosaa vigasztaló szimbólum: a csonki torony — a csonka ország képe s mögötte az uj templom — az uj Migyarcrizág.) Újpestem abba kellett hagyni egy középiíkaséil, mer< ki­derűit, hogy hibás ik Foerk tanár ur térni s most Sssgedss akadt meg a csonka torony reitauráisss, mert — Foerk tanár ur tervei sze­rint készüli. Mintha Foerk Ernő nem ax építészeinek, ha­nem a leipitiixti-nik volna proleissora, 5. Mindebből azonban a város kulturtanácsno­kát ne érje gáncs. A nemcsak elme, de végzett munkája s e ért eredményei alapján is miliő­tágas urat valóban tanult elme, pallérozott izlés, lelkes és harcos munkaszeretet vezette hosszú és érdemes közpályáján. Csiszolt hozzá­értése, tisztult gondolkodása a körtöltésen belül mindig — Európa egyik nagyköveiévé tették. Ami most dul művészetek, művészek és szin­ház körűi, bizonyára súlyosan zavarja nemes matériáin gondalkodásmodját. Igaztalanság is lenne a hintálni álláspontok r£fjével mérni szeretetének és eurőpaiasságának gyökerességét. Ám a szeptemberi közgyűlés — a njuidijázá­sok kérdésében ís dönteni fog s aki rgy féifi­életen keresztül harcolt, megérdemli a békétlen nyugalom helyett a békés munkát. A bira alos állásfoglalások ilyenkor jobban jellemük a köz­gyűlés várha'ó többségének hozzáértését, hullur­szeretetét és európaia*ságát, mint a tisztviselőét, aki nemesik a közgyűlés i éleiének, de a köz­gyűlés hangulatának is alá van vetve s aki ennek a hangulatnak kiszolgáltatottja akkor is, amikor dolgozni szeretne s a félreállítás réme fenyegeti. A hivatalos állásfoglalás nem a magyar mű­vészeket, nem a város kulturszere'etét, nem is , a városi színházat sérti, hanem — a közgyűlési I többséget. A szegedi művésztelep kiállítása a kultúrpalotában. Szeged kullurája nem sok olyan mozgalmat tud felmutatni, amely a képzőművészetek pro­pagálására irányult volna. Eltűrte, hogy festők telepedjenek le, megnézte, ba tárlatot nyitottak, a város néha vásárolt is valami képet és a nemes szoboremelési szenvedélyéről emléke­zetes szegény néhai Lázár György halálával teljesen megszűnt ez a város a kép;őmüvé«ze­fek számára meleg hajlék és pártlogó otthon lenni. Csík nemrégen rázta fel a lelkiismeret annyira, bogy újra megalakítsa a Képző­művészeti Társulatát, de az édoa épületből megmaradt javarészt ódon erők, hiába, ma sem tudnak egyebet, mint megalakulva — tovább aludni. Annál kedvesebb léplsre szánta el magát a város hatósága, amikor felbuidu lássál vette fel a tárgyalás fonalát Radmy Gyulával, a magyar pikiura nagylelkű repre­zentánsával és segített iit megalakítani az egyik szünidei művésztelep:?. Nem volt ez rizikós vállalkozás, hiszen kisebb városok, Makó, Vásárhely megelőzték Szegedet ebben a mü­párlolásbin is, csak uátnuk kelleti kullogni, holott méltán elvárhatni az ország, hogy má­sodik városa kezdeményezésben, eruptív erők­ben szárnyalva vegye fel a versenyt és mladen téren jó példát mulatva Budapest mellett biz­tosítsa az első helye?. De nem akarunk most régi, sőt közeimül sebeket se fehzaggatni, hiszen haladásról kell és tehet bsszámoínunk. Az első lépés meg­történt és máris oly sok örömet hozott, bogy szinte elképzelhetetlen: feliéve, hogy arrél az előnyről, amit egyszer már ratgST ereztünk, egykönnyen ismét le tudjunk mondani. Nem óriási vivmányoiat, de tagadhatatlanul sok szint és hangulatot hoztak Rudnay művész növendékei Szegednek. A város ma jobban é! képekben, a Jövő festőgeneráció nagy ígére­teinek lelkében, mint bármikor. Nincs az a zug, ahol ne repült volna ecsetjük a képzete! ideálitta látomásai fcls, elfelejteti uccákat adlak vissza s vásznakon az életnsk, a Boszorkány­sziget, Tápé, Kállay liget, az összes város­részek bevonullak velük a festészet ki tudji milyen messzi távla'u arzenáljába. Most, hogy búcsúznak nyári űdülőtefepűktül, páratlan szorgalommal összegyűjtött nagy anya­gukat; a közönség Ítélőszéke elég bocsátják. Tárlatuk zenél a különféle érzésben dobogó ifjú ti áaok szeszélyes harmonizációjától, preb léarák vonulnak el bennük, mint a gomolygó felhők járása és míedez együtt cly szép, mint márciusban a föld ébredése. A fculíurpatoia termében lásas munka folyik. Áütányok építitek, szegek, rámák vad rendsfc­lenségbsn a fjldön hevernek, de a képek már mind felakasztva a heljfűkön lógnak. A festő­növendékek ott a helyszínen írják rá képeikre neveilet. 0 iási erőfeszítéssel dolgoztak, hoj y p aiá járt, képsk és a plktcrbáira ajándékozol! apró munkáik elkéiaüljensk. Az első teremben Isíőkovils Ktonta képsi dominálnak. Óriási vissnak. A fantasztikumig hatványozott kompozícióban valami bujt forron­gás erjed. Sötét, fülledt témában Viktor Hu&ő néhány sorának nyomasztó képstóőare­jére emlékeztei, de még nem o'ysn egyszerű, hogy népszerű lehessen. Erős és fcizarr tehet­ség. Feltűnt Ferenczy László tájainak kibán?­su'yoiott szépsége. Nsgy képe közül mind­egyikben b'széí valami egyénit a maga lelke­sülő ifjúságáról. Csóka István napsugaras Táj képe megállásra kényszerít, ds sajátságos mó­don változó a festési modora. Choma Jízsef meleg és színes festőiségébe emóciót, gyen­géd indulatokat olvaszt fel. Darvas Lát? ló a legszínesebb valamennyi közül. Szinte nyugta* lanit a paxpífa, amellyel merész lendületű kompozicióit körülveszi. Ma még égnek emel­kedő túlzásaiban a jövő embere bontja szár­nyait, annyi a közölnivalója, hogy minden mér­sékletet felborít az útjából, de igy jut majd fel a csillagokba. Misztrtk E nő sokszorosén be­mutatja tulpeisgő, robusztus tehetségét. Mari­anne cimü portréján és tájk'ptín az ön!udalos művész lelke érzik. R ^eg benne a tehetség nagyszerű kábulata, Junger Kató kiegyensúlyo­zott harmóniában szövögeti érzésfonalait, egy­ségei és szinte bölcs a tájai meglátásánál. Kemény Éva ugyancsak figyeiemrsméltóan sze­rep sit. Szinte bámulatos, hogy a fiatalsága mellett milyen artisztikus az iziése és nobilis a hangja. Záray Lucy intuícióval inspirált mű­vésznő. Magyar nyár és Tápéi kompnál című képei, aionkivűi portréi könnyedek, egyszerűek, mint az igazi tehetség hangjai. Kupferstein I űrének a festőiségében rezgő nyugtalanság él, a kompozíciók uj és uj lehetősége nem engedi egy percre sem tespedni. A Kánaai menyegző és Sába királynője elgondolásban igen jó al­kotások és erős formaérzék lüktet bennük. Varga Béla szonorikus, bus fájdalmas teheisfg. Valntai különös bánat öl színein, mintha in­kább a halál, mintáz élet műhelyében.készűltek volna. Pedig rajzban élénk ésfialalos, arai látszik grafikáin is. Az ifjúság S urm und Drangjávai a íaegkölöttsége a?onban bizonyára el fog muini. Nagybányai Nagy Zoltán Koldusa és átvitelije, Opitz bargit tajai, Wohl Zoltán érde­kes grafitájis, Rimőczy J)zsef önarcképe, Feld Lajos számos sikerült grafikai munkája állíta­nak még meg. Ds Katona Jóssef, Kaffka Al­bert, Fahrmann Mátyás, Dobőczky Gizella, Balázs Attila is az il|u magyar festőgenerácíó bizalomra és bitre érdemes bamutatkozói. Fi­gyelműnk most már szeretettel fogja kisérni öxet további pályájukon. Lengyel Vilma. Mosonyi Gyula, Emil, Imre, Béla, Ilona, Anna és Gizella mint gyermekei, továbbá menyei, vejei és unokái mély fájdalom­mal tudatjuk, hogy a legjobb szivű és önfeláldozó, önzetlenül szerető édes anya és nagyanya özv. Mosonyi Károlyné szül. Sugár Emma áldásos életének 82. évében hosszas és kinos szenvedés után f. hő 28-án jobblétre szenderült. A megboldogultat f. hó 29-én d. u. 4 órakor fogjuk a temető halottasházá­ból visszsadni ÍZ anyaföldnek, hol sze­reteti bi.vestársa melleit fog pihenni. Míndm szépért és nemesért rajongó felkével életében mindenki igaz nagyra­becsülését és őszinte tiszteletét érde­melte ki, s emlékét valamennyien szí­vónkba vésve sohasem fcgjak feledni. 406 Megétkezlek a filc és báisony 323 kaiapujdon ságok SZATMÁRI n5i kalapáruházóba, Kölcsey ucca 3. szám, a Royal-szállO mellett. Alakitások modellek után jutányosán és pontosan készülnek; gy&szkalapok nagy választékban

Next

/
Thumbnails
Contents