Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-28 / 198. szám

DÉLMAGYAROSZÁG 1926 augusztus 28. Amikor a vendég aranypénzzel fizet. A szegedi törvényszék Vild-tanácsa pinteken tárgyalta Tóth Gyula kocsmáros n]»leiv«teli pőrét, akit annakidején orfazdasiggil vidoltak. As agy ugy történt, bogy Mészáros Jözsaf 1921 novemberében betörésböl származó aranypénzeket és aranyláncot adott Tóthnak, akinél kéiöbb a detektívek mindent megtaláltak. A főtárgyalás alkalmával a törvényszék Tóth Gyulát bűnösnek mondotta ki és ezért hathavi börtönre ítélte. Az Ítéletet Tóth azzal,1 hogy ártatlan, meglelebbezte. A pör felment igézz a Kúráig, de ott is helybenhagyták a törvényszék ítéletét. Tóth Gyula annak ellenére, bogy a büntetést már régen kitöltötte, nem nyugodott beli elitéitstésébe, hanem pörénik újrafelvételét kérte. Ebben as ügyben a szegcdi törvényszék péntekre tüste ki is elsO tárgyalást, melyre megidézték is ösisei tanukat. Az újrafelvételi főtárgyalás alkilmávii s tanuk ligmgyobbrésze Tóth ártatlanságát bizonyította. A bíróságnak im a kérdéiére, bogy nem volt-s gyinus Tóthnak i sok aranypénssil és aranyláncul rendelkeső Mészáros Jézief, a tinnk mind ast válissollák, bogy abbin as idöbin egyáltalában mm Iflatek fel as ilyen alakok. Az egyik tinu elmondotta, bogy ő délután egy óra felé ment a kocsmába Mészáros Józseffel, akivel egéssen este kilencig ott volt. Elmondja, bogy senkisem találta gyanúsnak Mészárost, mirt ast mondotta, bogy ő tvirctr, ami annyit tesz, mint tsempisz. Méssáros dicsekedett, bogy Orossországbél és Jugossláviábél csempészett aranyakit. A tanuk, akiikei együtt mutatott, ssintén nem gyanakodtak rá, mert Mitzdras ezelőtt at államrendőrség szolgáloiábeat állott éi mint ilyenről nem télelesbette fel senki, hogy bitörésből ssármizé dolgokit akar értékesíteni. Egyei tinnk vallomási szerint a lakoma végén, ame'yen Mészáros mindenkit vendégül látott Tóth Gyula kocimájábin, mikor fizetésre került a sor, Mészáros ékszereket és tObb aranypénzt adott át Téth kocsmárosnak azzal, hogy szokat tekintse zálognak számláji terhére, de ne adja el, mert másmp ki ikirji váltani ökit. Másnap Mészáros tényleg megjelent a kocsmában, azonban a detektívek ii éop ikkor érkeztek odi és Mészárossal együtt Tóth Gyulát is litirlóztatták. A szegedi törvényszék a pénteki főtárgyilás alkalmával ismit bebizoayitottnak látta Tith Gyula bűnösségét él ezért a törvényszék előbbi ítéletéi, hat hónapot, amelyet Téth Gyűli ki ii töltött, helybenhagyta. Tóth Gyűli a táblához felcbbnett, taiMIMMMMMMMM^^ 1526 szeptember 28, pénteken este . . . Amikor Ibrahim nagyvezér kifosztotta és a „fekete Szegednek egyénien érdekes szerepe volt a mohácsi vész idején történt históriai eseményekben. Az egykorú krónikások feljegyzései, a nagy Szulejmán naplója a mohácsi ütközettel loglalkozva mindtöbb3zör kitér „Nagy-Szegeda nagyfontosságú szerepére. A későbbi történetírók pedig, akik a város és a megye monográfiáját állították össze, minden anyagot összehordtak az akkori Szegedről, amelyekből kitűnik, hogy a városnak nagyjelentősége volt a mohácsi időkben. E tény érdekes aktualitást ad Szegednek abból az alkalomból, hogy az országban szerte felgyújtják az emlékezés mécseseit. Augusztus 29 ikén lesz négyszáz éve annak, hogy a mohácsi mesőn második Lajossal az élén .ottmaradt az ország ssine virága". Négyszáz éve tragikus színekben tűnik lel Mohács és a szomorú végzet csak azért következett be oly borzalmas* sággal, mert Szapolyai János ahelyett, hogy Lajos király segítségére sietett volna, Szegeden táborozott szekérsáncok között. * A végzetes invázió második Lajos idejében indult meg teljes erővei. A török terjeszkedés mindnagyobb lett Egyik vár a másik után esett el. Nándorfehérvár elfoglalása után már szabad az ut az ország szive, Buda felé. A közelgő veszedelmet Báthorl István nádor érezte meg legelőször. 1521-ben fegyverre szólította az országot és Szegedet felölte kt gyülekezési helyül. A város népe akkor örült a fegyverkezésnek. A betóduló idegen nép jólétet, de drágaságot hozott magával. A gyülekező hadak hevenyészett sánctáborral vették körül magukat. A várba már nem fért be mindenki. A következő év őszén a nádor még ki is mozdult Szegedről, nekiindult a töröknek, de Péterváradnál tovább nem mert menni. A hírnökök vészes török haderőkről számoltak be. A sereg fegyelme is meglazult. Rabolni már nem lehetett az előbb elpusztított területeken, ugy, hogy Péterváradnál szélzüllött István nádor serege. Mindenki arra ment, amerre látott, futva, menekülve az éhség, de főképen a török elő). A legtragikusabb évek az ország históriai életében. A hatalma teljében levő ozmán nép pedig esalatt arra készülődött, hogy az országot végképen leigázza. A .Kárpátok alatt" azonban nem volt visszhangja a török készülődésének. Még egy utolsó országgyűlést hivtak össze Szegedre, de a kalendárium óramutatója már az 1526. esztendő felgyújtotta Szegedet és amikor eltűnt Mária". felé közeledett és elkövetkezett Mohács. Az ütközet előtti csatatér hiába tekintgetett Szeged felé. Segitzég nem jött. Szapolyai János 40 ezer főnyi seregével nem mozdult, várta a királyi rendelkezéseket, hegy hol és mikor egyesüljön a király seregével. Hogy Mohácsnál mi történt: napok multán már tudták Szegeden. A közeledő török elöl a magára hagyatott tájékozatlan Szapolyai lelssedelődzködött és a Tisza mentén Tokajba vonult. A török előtt szabad lett az ut. Szulejmáu Budára indult. Ibrahim nagyvezér pedig „Nagy-Szeged* felé vette az útját. * 1526 szeptember 28 ikán este (péntek este voli) vörös színben lángolt az ég alja. A szegedi vár sáncain kettőzött őrszemek állottak. Az alkonyat ágyudörgések hangját hozta. A vár előtt már napokkal előbb kémlelgető törököket lehetett látni. 28 lkán, amerre a szem ellátott, mindenhol török hadak álldogáltak. Az esti ima után megkezdődött az ostrom. Nemsokáig tartott. A hevenyészett sáncok oltalom nélkül állottak. A lakosság egyrésze menekült. Benépesedtek a folyómenti nádasok. A másik része pedig rabláncra került. Órák multán égni kezdett a város. Rengeteg érték került a törökök kezére. Csupán a juhokból 50.000 darabot szedett össze Ibrahim nagyvezér. A közterek tele voltak árukkal. Minden vagyon az ellenség kezére került. A fegyveres lakosság az alsóvárosi templomba menekült. Itt ember-ember hátán tolongott. Komoly ellenállásról nem is lehetett sző. Vér iolyt a templom padjai között és zsolozsmák helyett jajkiáltások hangzottak ki. Ekkor tünt el a csodatevő Mária-kép. Valaki, hogy megmentse a képet, a kelostor melletti ingoványos nádasba rejtette. Evek multán akadtak rá, amikor a nádast kipusztították. * Szulejmán naplója 1526 szeptember 29 ére teszi a város elfoglalását. Megemlíti a napló, hogy Kopasz biró — amiért életével is lakolt — a város pecsétjét félelmében a Tiszába dobta. E napon pusztult el a szeri monostor is. A városból kimenekültek sokáig védelmezték, amire a török dühében földig romboltatta a hatalmas épületet, hogy az többé sohase épüljön lel. Az egykorú történetírók szerint a kirabolt és elpusztított város már a töröknek sem kellett, ugy, hogy kivonult Szeged rombadölt falai közül. A szétszéledt nép lassan-lassan visszasiállingóaott. Az üres házakba ismét visszatért az élet. Tiz év alatt már régi képe volt a városnak 1542-ig, amidőn Mtkemed budai bég ajbót rárontott a régi életét folytató városra és azt ismét leigázta. 1542-től 1686 október 22-ig állott török uralom alatt a város, mig végre a százados rabságból felszabadult. • Mást nem igen jegyeztek fel a krónikások és naplőirók a mohácsi vész alatti Szegedről. A legérdekesebb talán Szulejmán szultán naplója, amely hosszan foglalkozik 1526 szeptember 29-ével. A hetedik égbe nyaló meredek bástyáknak látja a szegedi vár sáncait. Leirja a lakosság pánikját, a mindenhol fellángoló tüzet, a zűr zavart, a sírásokat, az anya könyörgését gyermekéért és a férfilakosság bátortalanságát, amely csak a naplóiró elfogultságát látszik bizonyítani, amellyel Szulejmán hadainak félelmetességét és rettenthetetlen bátorságát igyekszik kedvező szinben feltüntetni. (n-s.) szegedi művésztelep képkiállifása a kultúrpalotában augusztus 29—szept. 10. i A gyüvő hétőn, hétfőn, keddön nagy vígság lön a Korzó mozgóddba. Göre G'ibor biró ur. 1 Ottománok, matracok, kárpitosmunkák, uriszobák, mokett és bőrgarnitúrák lllkofíer Aliiért kárpitosnál Bistya ucca 9, Kass-kávéházzal szemben . Telefon 10-14. 318 Készpénzárban részletfizetésre is. KOROHD1 és LICHTMSH CIPŐK PACP7 rERERCRÉC, Kölcsey u. 1. (Royal-szálló-épület) Teleion 18-15. Nagy választék legújabb divatú cipökfilönlegességekben Rózsafa és drapp divatcipók ^Q ezer koronától. Szürke divatcipök 35 - 37 számig 290 ezar kor* Reklám Sajt kilója 12000 koíono ° Központi Tejcsarnok minden fiókiejcsarnokában. 304 Beiratás előtt okvetlenül vegyen fiainak ruhát és átmeneti kabátot 369 Balázs Jenő dúsan felszerelt ruharaktárában Szeged, Széchenyi tér 2. Budai gázdiókoksz Vértes cégnél versenyenkiviili minőségben és legolcsóbb áron nagyban és kicsinyben szállítva. Polgár ucca 3. szám Telejon: 9-58. £91