Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-04 / 178. szám

ára 2000 korona* Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Aradi ucca 8 sz Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor sugárut 1. szám. Telefonszám 16—34. Szeged, 1926, augusztus 4, SZERDA S®!isít«i»i teaS) Egy SrtSsaprn halyben ÍO.OOJ koíH BudapMtso H Ti'üifaB (S5.TO0 tesr, Egyes sti.ai ára S«4Wfenip Jnoo Uoi m.«a íaraipss® ketoisa. II. évtstyam, 178 nársi Nők a2 egyetemen. A bábom előtt a nagy és gazdag Magyarországnak husamiiliő lakosa és kit egyeteme volt. Közel tiz éve, bogy a háborút elvesztettük. Leszeginyedtünk éa megcionkultunk. Kicsik vagyunk, Begyes kicsik. Ei most van négy egyetemünk. Erről a kultúrpolitikáról, mely legnagyobb arányokban a felső oktatást fejleszti, elmondtuk már véleményünket. No de ez nem segit. Nskünk, a kicsi és szegény országnak, muszáj pénzünknek lenni legalább annyi egyetemre, mint amennyire a nagy és gazdig Magyarországnak sok tépelődés és hosszat megfontolás után is csak nehezen telt volns. Józan ésszel az ember azl hinné, hogy olt, ahol sorra épitik az u] egyetemeket, gondolkodni fognak arról is, hogy a klinikák — más fakultásokról most ne beszéljünk — képesek legyenek minél Jobban betölteni hivatásukat. Gondoskodni fognak tehát arról, hogy legyenek tudós tanárok, legyen beteganyag és legyen — hallgatóság. A tanári karral a»ég csak lennénk valahogy. Egyetemeinken vannak a szó európai értelmében is igazán tudás tanárok. Nem állítjuk, hogy feltétlenül muszáj erősileni azt a gárdát. Azt a véleményt azonban határozottan meg mttrjük kockáztatni, hogy nem fog ártani egyetemeink diaiének és a tudományos munkálkodás folytonosságának meg sikerének, ha a tanári kinevezéseknél minden egyes esetben kizárólag as érdem éa rátermettség fog számításba Jönni. Ami már most a beteganyagot illeti, a tekintetben a vidéki klinikák meglehetősei gyönge lábon állnak. Részben ez a magyarázata, hogy a szegedi egyetem ortoii kara a kórházkérdésben tavaly feladta a passzivitás hcstzu ideig féltve őrzött látszatát is. Természetesen ezt a részletkérdést sem lehetett — és ma sem lehet — kizárólag a kórház, vagy a klinikák szempontjából elbirálni. Hiába, nem tudunk tágítani attól a — lehet, hogy naiv — véleményünktől, hogy valamicskét a beteg is számit. Már pedtg a beteg érdekéből a legjobban felnmeit klinikák mellett is fenn kell tartani a köikórházst. Tüdövászei, szifiliszes, agybajor akad bőven. Mostanában öngyilkosjelöltekben sincs hiány. A betegségeknek azonban tulgazdag sora van. Segit-e a beiegártyag hiányán, hogy a közkórház megértő és nobilis orvosi kara felhívja az egyetem figyelmét a nála előforduló ritkább és érdekesebb esetekre ? Hallgatók nélkül minden egyetem életképtelen. No meg aztán annyival többe kerüi az egyetem, amennyivel kevesebb a hallgatója. Nálunk mégis az a sajátságos tildét észlelhető, hogy az egyetemek számának szaporításával egyidejűleg gondoskodnak a hallgatok számának intésményis, tehát feltétlenül bekövetkező tsikkentésiröi. A felső oktatás fejlesztését bevezette a numerus csusus. Abban az időben még nem volt bizfos, hogy mind a négy egye tem fenmarad. Ma már — legalább azt mondják és a Jalek is azt mutatják — biztos. Gondoskodni kell tehát a hal ga ők számának további apaiztásárói. A numerus clausust nem lehet, vagy legalább is nagyon bajos lenne kiterjeszteni mái — vallásfelekezetre. Mit tesz há$ egyik-másik egyetem ? Kiaárja falai közül a nőket. FeUllitja a nemi numerus clamusf. Hogy milyen táriadalomfllozófiai vagy jogi elv alapián, mg se mondja. Autonómiája van. Azt mondja, vagy ha nem mondja, hát gondolja, hogy azt tesz, amit akar. Legftl|ebb annak a kijelentésére szorítkozik, hogy sok az orvos, meg kell tehát tanítani az utánpítáit. Nem hisszük, hogy a népjóléti miniszter is sokain* az orvosokat. Falun, járási körzetekben határozottan orvoshiány van. Azután az utánpótlást nem lehet korlátozni ciak egyes foglalkozási ágakban és különöien nem lehet a nemiség meg a vallásfelekezet igazságtalan eshetőségei szerint. Az $k»s numerus clausus is káros hatású lenne, ha csak egyes foglalkozási ágakban vezetnék be, mert izükié^szerüleg kellene tulprodukciót előidéznie más foglalkozási ágakban. Az természetesen a legkényelmesebb elintézés, ha azt mondják, hogy sok az orvos, tehát miől kezdve nem veszünk fc) az egyetemre nőket. Milyen jogon akar azonban az egyetem vagy bárki más megfosztani valakit attól, hogy a legmegfelelőbbnek talált pályára léphessen — csak azért, mert nő. Ismert érvek egész arzenálja tiltakozik ez ellen a retrográd gondolat és terv ellen. Ma már minden hivatalos és félhivatalos állami apparátusnak is be kell láíni, hogy a boldogulásnak és felszabadulásnak a nők számára kinyitott kapuját nem visszacsukai, hanem egészen feltárni kel). Nincsen jogunk senkit visszatartani a tanulástól azért, mert zsidó. Es nincsen jogunk eltorlaszolni a boldogulás utjái egyetlen embertársunk előtt se azért, mert — nő. Megszakadtak a magyar—oseh-tárgyalások. Eredmény nélkül váltak el a delegátusok. — A csehek nem hajlandók engedményre. (Budapesti ludöstUak telefonjelentise.) Prágából jelentik: A Preger Tegbletl arról ér ésű', bogy a cseh—magyar-kereskedelmi tárgyaiátok eddig semmiféle eredményre nem ve zetlek. Az utolsó ülés íegnap délután voit, amely uián a ki:ott!Cg Ugjei eredminy sétkil váltak tl is a legkizetebbi iíis idejit sem dllaplíoiláh meg. Dr. Nickel Alférd köre'ségi tanácsos, a magyar delegáció vezetője visszautazott Budapestre, hogy kormányától ujabb insttukciékat kérjen. A tárgyalásokat rendkívül megnehezíti, hogy a cselük minimális vámtételek ellenében is jelentői engedményeket követelnek Magyarországtól, ugy, hogy emiatt a tárgyalátok &seg is szakadlak és csak Nickel Alfréd visszaérkezése ulán folytatódnak. Prdga, augusztus 3. A prágai magyar—cseh kereskedelmi tárgyalásokon eddig még nincs eredmény. A cseh—magyar gazdasági háború egyelőre még nem indult meg, bár az uj cseh vámtörvény életbelépett. A kereskedelmi tanácskozásokon a függő kérdéseket még nem lehetett tisztázni. A magyar kereskedelmi érdekeltségek egyébként a prágai kereskedelmi tárgyalásoktól nem várnak tok eredményt, mert a csehek állítólag ragaszkodnak a minimális vámtételekhez. Ezen az alapon pedig semmi lényeges megállapodás nem remélhető. A kereskedelmi érdekeltségek már most hangoztatják, hogy az esetben, ha » I tárgyaiások eredménytelenfll végződnek, a magyar kormánynak feltétlenül retorzióval kell élnie. A bolgár kormány segítette komitáosi bandák betöréseit? Belgrád, augusztus 3. Tomics csendőrtábornok, aki a legutóbbi komitácsi betörés ügyében a helyszínen vizsgálatot tartott, Belgrádba érkezett is jelentést tett a belügyminisztériumnak működéséről. Tomicsnak állítólag fontos bizonyítékai vannak, hogy a bolgár kormány nemcsak nem akadályozta meg a bandák be- j törésit, hanem azokat elősegítette. Rakics szófiai jugoszláv követ már szóbelileg bejelentette a bolgár kormánynak tiltakozását, Nincsici külügyminiszter Veldesböl való visszaérkezése után fogja átnyújtani mindazokat a bizonyítékokat, amelyek a banda harc-körülményére vonatkoznak. Poincaré rendezni akarja külföldi adósságokat, mert ettől függ a frank stabilizálásai (Budapesti tudósítónk telefanjelentise.) Páris ból jelentik: A kamara pénzügyi bizottsága ma tárgyalta az amortizációs pénztár felálli ásárói beterjesztett törvényjavaslatot, amely csütörtökön kerül a kamara elé. Poincaré ma délelőtt hosz izisan tárgyalt a francia bank főkormányzó jávai é< a pénzügyi szakértői bizottság tagjaival. Poincarénik az a meggyőződése, hogy pénzügyi javaslatainak másodiji részét, amelyek a valuta stabilizációjára vonatkoznak, az adóreformokkal együtt kell tető alá bozni. A*zal ii tiiz ában van a miniszterelnök, hogy a valuta stabilizálásának előfeltétele a külföldi adósságok rendezése és ugy döntött, hogy részletes ekszpózéban számol be elfoglalt álláspontjáról. Politikai körökben ugy tudják, hogy a londoni és washingtoni egyezmény ratifikálását bizonyos feltételektől teszi függővé Poincaré, amelyeknek honorálása ügyében már érintkezésbe lépett az Egyesűit Államok kormányává. Poincaré ma hosszasan tárgyalt Henry Simonnal it, a pénzügyi bizottság elnökével, akinek felajánlotta a jóvátételi bizottság elnöki izékét, Henry Simon azonban ezt a megbízási nem vállalta. Poincaré holnap ujabb törvényjavaslatot terjeszt be a kamara elé, annak a szerződésnek a ratifikálásától, amely az állam és a francia bank között jött létre és amelyben a francia bankot az állam részére eszközlendő deviiavásáriásokra hatalmazza fel. A szenátus ünnepelte Poincarét. (Budapesti tudósítónk teleionjeltnlise.) Páriából jelentik: A szenátus ma délutáni ülésén tárgyalta a kamara által elfogadott pénzügyi javaslatokat. Patacari hosszabb beszédben rámutatott arra, hogy a javaslatok tötvínyerőri! emelkedése etetén az 1926. évi költségvetés többlettel fog zátulni és etőíeljtsen hangsúlyozta, hogy uj valuta bevezetéséről nem Ithel szó. Beszédét azzal fejezte be, hogy a kamara bebizonyitotti, hogy a parlamentáris rendszer szilárd és megingathatatlan és biztos támasztéka a kormáay tekintélyének és a nemzeii érdekek védelmének. Poltcati beszédit a stendiu$ percekig tartó tepssal fogadta, mejd a javaslatokéi 250 szavazattal 13 elleniben elfogadták. A szenátus IsgkOzelebbt ülése csütörtökön lesz.