Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-26 / 196. szám

DHLM AC1T ARORSZA® A váras házilag akarja msgffuraini a gőzfürdő melegforrását. 1326 augusztus 26. A Délmagyarország már többször beszámolt" a város tanácsának azon tervéről, bogy Szegeden ' melegvizet nyújtó ártézi kutat furat is azzal Iát]a el a városi gőzfürdőt. A fúrási tervet nagy tetszéssel fogadták a kereskedelmi minisztériumban. Állami szubv melót is kilátásba helyeztek, de az állam olyan ajánlatot tett a városnak, bogy előtérbe kerfllt az a terv, bogy a város magánvállalkozóval furatje meg a melegvizd ártézi kutat. Lapp Henrik budipisti kútfúró meg is tette ajánlatát. Ezernyoicszázmíllíó koronáért hajlandónak mutatkozott arra, hogy a Kívánt kutat elkészíti, de as eseílegcs önhibáján kívüli sikertelenségért nem vállalta a felelősséget. A vároii mérnökség beható vizsgálif alá vette Lapp Henrik árajánlatát és fúrást terveit. Az átszámításnál kiderült, hogy az 1800 millió korona fival maghaladja a hétmilliárd karandt ás igy a magánajánlat is annyira drága, hogy MMMMMMMMMMMMMMM^ Cigányok vakmerő rablógyilkos kisárlsto egy vásárhelyi tanyán. Betörtek a tanyára és mag akarták fojtani a házban tartózkodó leányt. — Egy szekér utaaai akadályozták meg * gyilkosságot. 'komolyan foglilkozni alig lehet vsle. Igy került azután előtérbe az a terv, bogy a várai hdxilag kiszlttetl el a melegvízi kutat. A városnak erre a célra másfélmilliárd korona áll a rendelkezésére, amely a gőzfürdő megtakarításából került elő. A házimunkáitoknál a város számit arra, hogy a kereskedelmi minisztérium kölcsöncsöveket bocsát a fúráshoz, amely esetben 500 millió koronát takaritana meg a város. Lipp Henrik még biztosnak veszi, hogy az ő árajánlatát elfogadja a város. Lapp ugyanis szerdán délelőtt telefonált Scullity Sándor főszámvevőaek és megsürgette a fúrás ügyét, bejelentve, ho|y sz egyik fúrógépe ftlszabadult és igy akár azonnal megkezdheti a fúrási munkálatokat. A városnak azonban nem olyan sietős a kutfarás, különösen azóta, hogy a városi mérnökség kiszámította, hogy házilag elönyösebben lehet a kérdést megoldani. Szombaton délulán juhit* Sándor gazdáikodénak Qorzsa 651. számú tanyáján Juhász Juliska, a gazda tizenhat éves leánygyermeke, szüleinek távollétében gyanutcanul végezte háztartási munkáját, amikor egyszerre kit cigány ét egy cigányasszony jeleni meg a konyhaajtóban. Kérdezősködtek a leány szülei után, majd amikor megtudták, hogy azok távol vannak, sorba nyitogatni kezdték a szekrényeket. > juhász Juliska látta, hogy rablókkal van dolga, hirtelen kiugróit a szobából is a három cigányra rázárta az ajtót. Ezután hangosan kiáltozni kezdett segilségért. A cigányok hangos dörömbölés után nekifeküdtek az ajtónak es sikerült is a rozoga zárat néhány pillanat alatt kitörniök. Megrohanták a megrimill leányi, akti ezuldn agyba főbe vertek is Uttptik ruháit. A cigányasszony rákiáltott ekkor az egyik férfire: — KSsd rá a kendőt a nyakára is fojtsd meg velel Az egyik cigány erre tényleg rá is hurkolta | a kendői a szerencsétlen leány nyakára és már fojtogatni kezdte a kétségbeesetten kiáltozó kis leány?, amikor közvetlen közelből hangos kocsizirgis hallatszott. A kocsin ülők meghallották a kiáltozást és leugorva a kocsiról a szorongatott leány segitségére siettek. A vakmerő cigányok ekkor n segilylhozők ellen fordultak, de rövid küzdelem után megadták magukat. A mentők sz ijult Juhász Juliskát azonnal kezelés alá vették, miközben a cigányoknak a nagy zavarban sikerili megssbkniök. A hazaért szülők scegdöbbenve értesültek a vakmerő támadásról ás ápolás alá vették ideggörcsökben vergődő leányukat. Juhász Juliska állapota azonban rosszabbra fordult, ugy hogy édesapja vasárnap reggel bevitette a vásárhelyi közkórbázba, ahol a belgyógyászati osztályon sziv- és idegbántaimak eifen Kezelik a még most is rémképeket látó leányt. A csendőrség erélyes nyomozást inditott a három vakmerő cigány kézrekeritésére. kai gyors lassitolt az állomás előtt és a mozdonyvezető énrevette, hogy a vonat egy vak vágányra kerül. Azonnal lefékezte a vonatot, azt azonban már nem tudta megakadályozni, hogy a mozdony szét ne rombolja a vágány végén felállított ütközőket és le ne szaladjon a sínről. Sebesülés nem történt. lemét merényletet követtek el egy német gyorsvonat ellen. Berlin, augusztus 25, A hannoveri éjszakai gyorsvonat ellen HIUe állomás előtt ismil meriny letet kisír ettek meg és csak a mozdonyvezető lélekjelenléte akadályozta meg a legsúlyosabb katasztrófát Ismeretlen tettesek az állomás bejáratánál felfeszitettik az egyik váltót is átállították egy oly stopárra, amely bakon vigződitt. Az éjszaMMMMMMMNMMMM^^ Néhány szó a falusi bisházépitési akcióhoz. doskodní. Nálunk nem a hézagpótló szerepet tölti be, hanem látszólag egy bevált adózó kategériának a megsemmisítésére tör, ezin sdézóknak a kényszerült fámogatásávil. Cs habár kétségtelen, hogy az omnipotens állam intézkedéseit sz egyesek siker kilátásaival aligha támadhatják, mégis követelhetik, bogy az öszszeeség kifejezőjeként jelentkező állam legalább egyenletesen bánjék ervei az összességgel és egyiknak a vérével se végezzen transfuziókat, illetve az egészségesek rovására ne sksrjon betegeket nevelni. Régi panasza a kereskedelemnek, hogy szövetkezeteket ültetnek országszerte a nyakára. Söt egyid.'ben ugy látszott, minlhs a faji kérdés gyökeres elintézésének ez volt volna a legradikálisabb és leghatékonyabb eszköze. Csakhogy a panasz tárgya sohasem volt ar, hogy szövetkezetek létesülnek, nem, ellenkezőleg, lé esüljön minél több, msri annál inkább fogják létjogosulatlanságukat és reátermetlenségüket rövid időn belüli tönkremenetelükkel igazolni. A panasz mindig csak az állam iulnagy, iiletve az egyoldalú támogatása ellen szólóit, Mert hiszen egyenesen nevetséges azt kívánni a ke* Néhány nap elölt egy rövidke cikk keretén belül ecseteltem azokat a nehézségeket, amelyekkel a kereskedelemnek kell megküzdenie, ha élni és az állammal szemben fennálló és folyton fokozódó kötelezettségeinek megfelelni akar. Reámutattam arra, hogy az az eszme, amely kiindulva abból, hogy mart agrárállam vagyunk, a szövetkezeli ideát propagálni, támogatni és diadalra juttatni kell, siráséjává válik még a régi, jól bevált kereskedőknek és a legitim kereskedelemnek is. A szövetkezeti eszme propagálása helyes és dicséretreméltó gosdolat mindeddig, amig hézagpótló. Olt azonban, ahol már kitaposott utakon akar járni és azokat a gyümöcsöket beszedni, amelyek az utakat kihasított és járhatóvá tett kereakedők verejtékes munkájának az eredménye, egyenesen a köz- és magáaárdekbe vágó és még csak erkölcsösnek tem nevezhető. Sok agrárállamban, élén Dániával, de sok iparáUamban is, igy Különösen Némslcrszágbsn nsjupt nőit a ssöietkezeti eszme, de magánérdekek sérelme nélkül é< főleg anélkül, hagy épp az a kereseti ág, aaelynsk nyakára raktak ezeket, ezeknek lentartásárói kellett volna gonresVedőtől, hogy fokozódó terheket viseljen^ viszont odaállítani egy konkurrenst és azt fokozódó tehermentességgel felruházni. A harc kirívóan egyenlőtlen és hogy ennek dacára a kereskedelem még áll, mutatja a dédelgetett szövetkezetek reátermeilenségét, de muiat|a azt az erőszakosságot is, amely mindevvel nem törődve, tovább tölti a Danaidák bordóit. A szövetkezeti eszmét pSrtolni kell ott, ahol a kölcsönösségen és az altruizmuson alapul; támogatni kell ott, ahol hézagpótló és olyannak a megteremtésére vállalkozik, amire a köznek szüksége van. Ilyen szövetkezeteket az államnak is minden eszközével dédelgetni, sőt egyenesen óletre hivni kellene. Magyarországon még nagyon sok terrenuma volna az ilyen, főleg a mezőgazdasággal kapcsolatos szövetkezeteknek. Igy például még soha nem hallottunk arról, bogy „többtermelést előmozdító", „talajt feljavító", „mélyszántást végző" és hasonló szövetkezetek alakultak volna, amelyekre kétségtelenül szüksége lenne a mező- és közgazdaságnak. Nem találkoztunk még a „munkaalkalmat nyújtó", vagy „a takarékossági hajlamot a faluban előmozdító", az „alkohol fogyasztást leszorító", „közlekedést feljavító" kétségtelenül nemes intencióju szövetkezetekkel. De igenis találkoztunk haszonra, sőt nagy haszonra dolgozó boltokkal, államilag támogatott szövetkezeti alapon, amelyek központilag, tehát — mondhatni — Irösztszerüen működnek és hengerelnek. £s most, amikor végre megnyílik as állam tárháza és módot ad,4hogy egy kis élet lőjjön építkezés fámájában az országba, amikor a földigénylőket házhelyekkel látják el és ezeket beépíteni kényszerülnek, amikor sok ezer ember várva-várta már az időt, bogy egy-egy helyen keletkező ily építkezésekből valamit meríthessen, amikor a félig hulla falusi, vagy kisvárosi kereskedő várta már ezen építkezések kapcsán a cseppenő forgalmat, akkor jön az állam és egy kézlegyintéssel ezeket az álmokat elhessegtetl. Hanem ott az IOKSz-val, meg az OKH és ezek támogatásával létesült Faluszöveiséggel, szóval evvel a legújabb tröszttel fogja a munkát elvégeztetni. A kereskedő lógassa csak továbbra a nyelvét. Vaj|on helyes-e egy meglevő, bevált jó adóalanyt igy félre állítani, nem tudom, de mindenkinek ajánlom Hegtdis Lóránt könyvét: „A magyarság jövője a háború után" és abból látni fogta, ki mit tett az államért a nehéz órákban 1 Oondolják jól meg a vezetők, mit tesznek, mert építkezni, alkotni kétségtelenül nehezebb, mint rombolni, már pedig lerombolják a régi bevált kercskedötársidatmat, még mielőtt bevált pótlásukról gondoskodtak volnál Gál Miksa. I A gyüvő hétön, hétfőn, keddön nagy vígság lösz a Korzó mozgódába. Göre Gábor biró ur. I í^ji Igéire minden o,5 * uiánzatíal! 9', Gyors és biztos hatást csak az eredeti tTsays.% A s p í r i n tablettákkal érhetünk el. Qgy éljünk a zöld papirszallagral —•<Hi ltl>. i -M^tíHmmtí •• • m IttBli iflfifc*^— KÖRÖNDI és LiCHTNaH CIPŐK PUCFY FEREHCHÉC, Kö^ey u, 1. (Royal-szálló-épület.) Telefon 18-15. Nagy választék legújabb divaíu cipőkülönlegességekben Rózsafa és drapp divatcipők 350 ezaI korocá,ó,• Szürke divatcipők 35 -37 száaig 290 ezer koí'