Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-25 / 195. szám

Amm 2000 korona* DELMAGYARORSZAG Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Aradi ucca 8 sz Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor sugárut 1. szám. Telefonszám 16—34. Szeged, 1926, augusztus 2S, SZERDA SISKialtai iraki Egy hfeapra helyben ffl űQO kor., Budapjste" es fídlhas ÍWSJO Kari Egyw szím ára hétköznap 2OQ0 kt r «.:f i- ás esnapaap !IEI? kurtán. IV ibolyám, 195 síim Debrecenbe kéne menni • .. A debreceni polgármester bizonyára ugyan­olyan féltő gonddal szereti a városát, nini aminővel a mi polgármesterünk Szegedet. Jí polgármesterekben általában nem szenved hiányt az ország. Legalább is erre lehet következtetni a debreceni és a szegedi eseten kivflt például abbéi is, bogy igen tevékeny ember ül Miskolc és Pécs polgármesteri szélében is. A debreceni polgármester azonban téves tanulságokat vont le szegedi látogatásának tapasztalataiból. Ennek két okát látjuk. Az egyik, begy a rivális város első tisztviselőjének szemével nézett és látett mindent. Irigykedve szemlélte a népes strandot, amelyet pedig csak a Tiszának és a napsugárnak, meg néhány lelkes nem-hatósági ember sok év előtt való uttörésének köszönhetünk. Keserűséggel állapi­totta meg, hogy Szeged kedvence a kormány­nak, mig Debrecen mostoha gyereke, holott az állam Szegeddel épp ugy megfizettet minden intézményt, ameliiei kegyesen rágondol, mint Debrecennel. A fejlődés nagy arányaira követ­keztetett abból, bogy Szegeden épül a foga­dalmi templom, a tanyai vasút és hogy kövez­nek, nyilvánvalóan azért, mert Debrecenben most bizonyára annyi közmunkát se végeznek, mint amennyit nálunk. El volt ragadtatva a parkjaink ót, csak azért, mert aiok nagyobbik és ápoltabbak, mint a debreceniek. A rivalizáló város polgármestere természeteien lépten-nyo­mon összehasonlítgatott. Akármit látott nálunk, hazigondolt és mert Debrecenben nem épiienek sem fogadalmi teropomot, sem tanyai vasutat, sőt mdr egyetemet se — ezt ugyanis csak abban az esetben építhetnének, ha ott épi enék fel kis Magyarorsiágon az ötödik egyetemet — keserűséggel jelentette ki, bogy Debrecen elma­rad a vidéki városok versenyében, ha nem fog|a meg keményebben a kípa nyelét. Es az, ami nem tetszik nekünk. A vidéki városoknak ez a versenye. A fejlődésnek, amely felé valamennyi városi terelnek, ez a sablonja. Ez a másik oka annik, amiért a debreceni pol­gármester téves tanulságokat vont le a szegedi látogatásának tapasztalataiból. Mi például vala­mennyi alföldi városban azt tapasztattuk, hogy valamennyiben helytelen várospolitika van ural­mon. Keveset törődnek a mély és az élei gyö­keréig leizivődó kullurávaf. Tessék csak meg­nézni a ssegedi költségvetéseket. Mit költ pél­dául cs a nagy vátos közoktatásra és azt is mire költi ? Itt még mindig — igaz, ebben elsősorban az állam a bibás — orvosokat és ügyvédeket gyártanak. A nevelés csimborasszőja, hogy a gyerekből diplomás proletár legyen. Ez* zel szemben mindjárt a legssomszédosabb Nyu gáton is állam és város arra adnak kitűnően felszerelt és vezetett iskolákkal alkalmat, hogy az ifjúságot minden emberi szásdtás szerint biztos és szép megélhetést nyújtó ipari pá­lyákra lehessen kiképestetni. De kiképeztetni a szó Ugfelsőbh értelmében. Közvetlenül a háború élőit az akkori kormány építtetett Szegeden egy a viszonyokhoz mérten gyönyörű é« gondosan felszerelt felsőipaiiskolát. De a háború alatt kórház lett balöle, a kurzus altit pedig — klinika. Azt mondják, hogy értékes gép­berendezése már régen tönkrement. Pedig abban az esetben étdemelnénk ki a debreceni társadalom irigységét, ha pompájában állna és működne cz az in ézmény és az élet bizonyta­lanságaival verejtékesen küzködő orvotok meg ügytédek helyett tág érvényesülést találó kiváló iparoaokat nevelnénk. Azután van-e Debrecennek vízvezetéke ? Sze­gednek van, de ciak kis területen és ott is sitszélyesen működik. Van-e csatornázása? Sze­gednek nincs. Milyen a világitása? Szegedé rossr. Pang-e az ipara és kereskedelme? Ste­gedé pang. Gondol-e ezzel az ottani hatóság? Mert a szegedi nem gondol vele. Szépek a parkjaink? Nincsenek parkjaink. Újszeged szép, de azt a jő Isten teremtet e. A hatóság elfelej tett ]ő levegőről gondoskodni és ha a debre­ceni polgármesternek eszébe jutott volna olyan dolgok iránt is érdeklődni, amiket sajnálattal nélkülözünk, akkor megkérdezfe volna, hogy hol tőlük a délelőttöt gyerekeitek, amikor rek­kenő nyári hőségben nem lehet, vagy legalább is nem egészséges a hídon áf- meg vissza­cipekedni. Mindezzel most nem a szegedi, hanem az alföldi várospolitikáról mondtunk kritikát. Meg­győződésünk, hogy Debrecenben sincs külön­ben, mint nálunk. Talán még ugy se. Ebből azonban nem következik, mintha nálunk va­lami nagyon kitűnően állnának a dolgok. Leg­feljebb az következik, hogy téredís, mintha Debrecenbe kéne menni, ha helyes várospolitikát I akarunk tanulni. Augusztus 25-étől kezdve pengőértékkel ellátott bankjegyeket hoznak forgalomba. milliós, félmilliós, százezres, bnszonötezres, tíz­ezres és ezer koronáson piror, az ötvenezres és ötezer koionáion pedig zöld szinben van nyo­matva. A forgalomban levő felfilbélyegezetlen jegyek­nek felülbélyegzett legyekre való általános kt­cseréiisii a Magyar Nemzeti Baak ntm tervezi, ennélfogva a pengőérték megjelöléssel el nem látott bankjegyeket ilyen megjelöléssel ellátott bank­jegyekre csak a mindenkor rendelkezésre álló készletek arányában cserélik ki. Az a körül­mény, hegy valamely államjegy felülbélyegzés­sel ei van-e látva, vagy sem, a fegyik törvi­tyts klvsiist ériékében tenmifiie külinbségti nem jeleni, Tehát agy a felilbélyegzeit, mist a felMi yegzetlea áilamjegyek egyformán alkat­nak ntvértékikhöz képest iitvétytt fiztiéti est­kitt. A pengőérték megjelöléssel ellátott korona­bankjegvek az ilyen megjelöléssel el nem lá­tott koronajegyekkel a felülbélyegzéstől elte­I kintve, kivitel tekintetében teljesen azonosak, Budcpest, augusztus 24. Félhivatalosan jelen­tik: Az 1925. évi 35. törvénycikkel életbe lép­tetett pengő értik népszerűsítése és az uj számí­tásra való átmenet megkönnyítése céljából a Magyar Nemzti Bank nz ezer korona is az ennél nagyabb névértékű állam/egyek egyréizét 1926 eagasztas 25 töt kezdődőleg pengőérték megjelöléssel ellátva hozza forgalomba. Az em­iitett törvénycikkben előirt átszámításnak meg­felelően az egymillió korona államfegy 80 pengő, a félmilliós 40 pengő, a 100.000 koronás 8 pengő, az 50.000 keiends 4 pengő, a 25.000 kerends 2 pengő, a 10.000 ketenás 80 Mér, ez 5000 koronás 40 Jlltét ét az 1000 kerenás 8 fillér megfelilétul láttatnak tl, clyképen, hogy az előoldal felső keretének közepén levő magyar címerben a megfelelő pergőérték szám ma', alatta a pengő, illetve fillér aző és ezen­kívül as előoldal középső mezejében lévő szö­veg alatti és az előoldal alsó kerete feletti téren a megfelelő pengőérfék jelzés betűkkel és a tm» IIU Santorin szigetére száműzik Pangaloszt. Ki lesz a köztársasági elnök: Vsnizeiosr, v*jgy Konduriotisz? — Koalíciós .kormányról tárgyallak a forradalmi pártok. (Budapesti tudósítónk telefenfelentése.) Athén­ből jelentik: A politikai pártok vezetői ma tar­tották első tanácskozásukat Kendllitz tábornok elnöklete alatt és részletesen megtárgyalták a koalíciós kotmátty megalakulásának eshetőségeit. A pár'közi konferencia ma még végleges dön­tést nem hozott s a tanácskozásokat holnap folytatják. Az egyes párfok veiérei között súlyos nézet­eltérések vannak. Venizelosz bivei aszal a ja. vsslattal állottak elő, nevezze klax uj kormány a köztársaság elnikisi Venizeloszt, amit azon­ban a pdrtvtsink túlnyomó része htvts ellen­zéssel fogadéit. Többen szólaltak fel az ellen is, hogy Pangalosz tábornokot és híveit minden politikai joguktól megfosszák és birtokaikat le­foglalják. L«p|elentések szerint Pangalesz tábornokot és Zerulisz volt hadügyminisztert Santorin tti gttire fogják száműzni, Konduriotisz tenger­nagy ma az ujságirók előtt kijelentette, hogy csak korlátoll időre vállalja « köztársaság el­nöki tisztségét. Párisból jelentik : A Daily Ntws jelenlése szerint Qyörgy volt görög király Pcngalotz le­tartóztatáséi ól szóló hirekre egyelőra összes utiterveit feladta. Az Intrasingeni Jelenti, hogy Qyörgy király élénken figyeli a görögországi eseményeket. A lap véleménye szerint Kendilisz tábornok Konstantin király képviselőjének tekin­tendő. A király mindaddig nem tér vissza Gö­rögországba, amig a görög nép egységesen és kétséget kizáróan nem hívja őt vissza a görög trónra. Athéni jelentés szerint, amikor Pangaloszt, a volt diktátort autón szállították, Athén uccáin számosan rávetették magukat és meg akarták lincselni. A kiiérő katonaság alig tudta meg­akadályozni, bogy meg ne ver|ék. iwaiiiwamwamwíwa^^ » Németország felvétele a Népszövetségbe. Az surópai nemzetiségek második kongresszusa. (Budapesti tudósítónk lelefenjelenlise.) Osnf­ből jelentik: Az eddigi számitások szerint a Népszövetiég közgyűlése, amely szeptember 6 án kezdődik, valószínűleg szeptember uíolió napjaiban ér véget. A népszövetiéii tanács ülésszaka, mint rendesen, ezúttal is nébány nappal tovább fog tartani és október 2 án fe jeződik be. As érdeklődés köipontjában a VII. népizövetségi közgyűlés elnökségének kérdése áll. Az elnöki tisztet Ntncslcs, jugoszláv kül­ügyminiszternek kellene betölteni, azonban cs bajosan lesz megvalósítható, tekintetűi arra, hogy a népszövetségi tanács 41. ülésszakának elnöke is a kisántánt képviselője, Benes cseh külügyminiszter leiz. Németországnak felvételét a Népszövetségbe most már teljesen bizonyosra vesz k és kizárt­nak tar ják, hogy olyan nehézségek merüljenek fel, amelyek a felvételt meghiúsítanák. Te jesen kizártnak lar ják azt is, hogy a folyó üléssza­kon Né»e!országon kivül más állam is kapjon állandó tanácstagságot. Holnap fogják megnyílni Qenfbeti az euró­pai nemzetiségi kisebbségek II. kongresszusát,

Next

/
Thumbnails
Contents