Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-24 / 194. szám

DELMAQYARORSZAQ 1916 augusztus 24. a nacionalisták és agy embert megöltök. Belgrád, auguiztui 23. A sierb nacionalista fiatalság és Nikics párthívei xajongva tűntettek Radics ellen. Füttyszóval és közbekiáltással zavarták Radics beszédét. Több izben verekedésre került a sor, amelynek folyamán állítólag agy amiért megittak. Egy Nikics-pártit pedig véresre verlek. A rendőrség alig tudta megfékezni a nagy tüntetést, amely a népgyűlés egész ideje alatt tartott. Radics és a leienlévő Pernár belügyi államtitkár utasilották a csend* őrséget a rend belyreéllitésára, de Martaaavlei csendőrkepilány állítólag megtagadta a* államtitkár utasításának teljesítésit. Megszökött vőlegény, aki menyasszonyának ötmillióját és keresztlevelét is magával vitte. A városi bérház első emeletén leső anyakönyvvezetői hivatal előtt hétfőn délben izgatott asssonycsoport hallgatta egy még izgatottabb nő előadását. K. L. 35 éves hajadon bárom bénappal ezelőtt ismerkedett meg egy vendéglőben Fedet Béla 27 éves cipészsegiddel. A szépszavn legény hamarosan meghóditotta a leány szivét, ugy hogy as ismeretségből nemsokára eljegyzés lett. A f.u pár évvel ezelőtt Nagyváradról jött át és menyasszonyának azt mondta, bogy a Szilféri-sugáruton levő cipőgyárban van alkalmazva. Az eljegyzés ufán egy bélre azzal, hogy a legénybúcsút akarja megtartani, nihány százezer kerenát Uri kiletia menyasszonyától. A kölcsönkérés ezután többször is megismétlődött, ugy hogy három hónap alatt mintegy Itmllltá kerenát csalt ki i hiszékeny leánytól. Egy napon a leány fűiébe futott, hogy vőlegénye már Pálmenesteren is követelt el hasonló dolgokat, amikor egy ottani leányt eljégyesve, attól háromszázezer koronát és egy jegygyűrűt vitt el emlékűi, bncsnt sem mondva. A fiu azzal mentegetődzött, hogy tényleg volt ott egy Menyasszonya, akit azonban 0 jelentett föl. A fiatalember vasárnap este is u] menyasszonyánál volt, ahol már a közeli esküvőről beszélgetlek. Nemrégen voltak iratkozni az anyakönyvvezetönéi, ahová a fiu — kinthagyva menyasszonyát a folyosón — állítólag a menyasszony igazolványait is beadta, amelyek között olt volt keresztlevele és lakésigasolványa is. Az esküvőre azonban várnia kellett, mert a vőlegény román állampolgár volt és igy csak belügyminiszteri engedéllyel köthették meg as esküvőt. Ugy beszélték meg, hogy hétfőn délben fognak felmenni az anyakönyvvezelöhöz, érdeklődni az engedély után. Hétfőn reggel a menyasszony kiment a piacra bevásárolni, ahol összetalálkozott vőlegényének széllásadónéjával. Az asszony közölte a leánynyal, hogy vőlegénye vasárnap ette iávirtlei kepeit, amelynek elolvasása mán a fin sirva fakadt, majd hirtelen összecsomagolta mindenét és kijelentette, bogy elutazik, neki elég veit már Szegedtől. A megrémült menyasszony azonnal az anyakönyvvezetöi hivatalba ment, ahol kiderüli, hogy ott semmi felterjesztést nem tettek az engedély ügyében a belügyminisztériumhoz és nincs is ott semmiféle keresztlevél. A szeli rencsétlen leány ezután a rendőrségre ment, I hogy feljelentse hűtlen vöieginyét. IMMMMMMMMMMW^^ Tiszai idill, fuldoklással és életmentéssel. Vasárnap délután négy őrakor a Tisza Regdonfürdő előtti szakaszán, majdnem végzetessé válható fürdőzés történt. Egy fiatal ember és egy hölgy úszkált vigan a fürdő elölt. A hölgy pajkosságból a fiatalember vállára ugrott, aki a drága teher alatt elmerült A hölgy, akinek lábát a fiatalember erősen szorította, erre szintén viz alá került. Igy néhányszor le-föl ugráltak a vizben, amidőn a fiatalember erejét vesztve a legkomolyabb formák között fulladozni kezdett. Arca elkékült és göresösen szorította tovább a hölgy lábát, aki elveszítette, lélekjelenlétét A hölgy sikoltásaira a lürdő mentőszolgája csónakon a felbukkanó hölgy felé evezett és hosszas küzdelem után mindkettőjüket bevonszolta a mentőcsónakba. A mentést erősen akadályozta az, hegy a fulladozó pár segítségére többen odausztak és a mentési kísérletezések közben még kritikusabb helyzetbe hozták a fuldoklókat. Az egyik életmentő ugyanis a hölgy egyik lábát hóna alá vette és ugy akart kiúszni vele a part felé. A hölgy feje igy elmerült a vizben, ugy, hogy a mentőosónakban mesterséges légzéssel kellett éfetrekeltenl. A fürdő közönsége az izgalmas életmentés után lelkesen megéljenezte az életmentő fOrdöszoIgát. I i IIII.III ! '»• Találkozás az aradi újságíróval a rendőrségi fogda rácsa előtt Rab Géza százhárom kilométert gyalogolt, hogy ne sorozzák be harmadszor is román katonának. Hélfő reggel óta egy fiatalember élvezi a szegedi rendőrség vendégszeretetét. Rab Qéza aradi njségiré Szent István napién vstt bncsnt Aradtél és a baláron útlevél nélkül átszökve hétfőn délelőtt érkezett Szegedre. A fiatalsmber a rendőrségen jelentkezett, ahol mindjárt ott is lartolték személyazonossági vizsgálatának teljes bifsjeztéig. Kapitányi engedélylyel lementünk a fogda parancsnokához, aki néhány pillanat múlva elénk vezette Rab Gfzáf. Bemutatkozás után elkezdi: — Miért szöktem meg Aradról? Nem akartam harmadszor is vissznmenni a katonasághoz. Először a mult év februárjában soroztak be, de rövid egy hónap alatt súlyos tüdőgyulladást kaptam, amikor egy évre felmentettek azzal, hogy majd megerőtidim. Az idén februárban ismát bevonultam, amikor újra megbetegedtem. Megint felmentettek egy évre. Jövő februárban tehát megint be kellene vonulnom, de elhatároztam, hogy nem teszem meg. Tudom, hogy gyenge vagyok és rövidesen cl is pusztulnék. De meg as ott uralkodó állapotok nem bittatnak valami sztp kilátással. — A lehető legrosszabb bánásmód van a katonaságnál. Egy példa: az én szakaszoKbsn volt sgy orosz tiu, aki, bármennyire is eröleU ták, nem tudla betanulni a romén nótákat, hangja sem volt szegénynek. Egy romén kép* lár erővel kényszeríteni akarta, hogy énekeljen. A fia etőlködötl, nem ment. Erre a káplár levette a derékszijját és a ciattos részével egy •rcon vágta az oroszt, hogy eliniiiie a vér. Észrevettem, bogy a legény arcát a barag elönti, hatalmas Oklsit összeszorította azzal a szándékkal, bogy leüti embertelen felettesét. £i ekkor az emberi önfegyelmezés legssebb példája bontakozott ki slötlem. Mikor hirtelen a káplár elé lépett, egy pillanatra mintha észbe kapott volna. Lehajtotta a fajit és odaszólt: „mulcamesi domuu kapular" — Köszönöm Káplár ur. Azzal hátrifordnlt és visszament a helyére. — Ilyea ás hasonló esetek napról-napra ismétlődnek. Iskolai órák alatt például ilyen kérdésehat lesznek fel: Mikor vertük meg a magyarokat? Mikor foglaltuk el Aradot? stb. En ettől akartam megmenekülni. Elhatároztam, hogy nem várom meg a telet, hanem most, migssép idők vannak, Jövök át. Bittonyánál léptem át a határt és idáig százhárom ki omiteri ieiiem meg gyalog. Volt egy táskám, útközben el kellett dobnom, mert üldöztek. Mig szabadságom tartott, az Aradi Magyar Újság-nak voltam munkatáras. — Igaz, hogy tífuszjárvány van Aradon? — Igaz t De még eddig nem sok áldozata van. A járványt az ivóvíz okozta és terjeszti. Ugyanis a szűrőkészülék olyan rossz, hogy a vizet nem tudja rendesen átszűrni. A vízvezetékekből piszkos, fekete, pocsolyalsű viz folyik, amely telve van baciilasokkal és apró gilisztákkal. — A hivatalokban egyébként a legnagyobb panamák folynak. Kevés fizetés, szabadlopás, tia egy ünnepélyt rendesnek, nem sikerűi. A jegyeket kiosztják a hivatallőnököknek és hs jönnek a felek, egy-egy lejért jegyet csatol a főnök ur az iratok mellé, amelyet persze külön meg kell fizetni... Igy aztán nem fizetnek rá a nem sikerűit ünnepélyekre. — A színház körűi ott is lehelellen állapotok vannak. Fekete Mihály aradi igazgatótól elveitik szi uilkül a koncessziói is Maurer Bila hírlapírónak adták. Később rájöttek Fekete ártatlanságéra. Most a két igazgató ugy egyezett meg, hogy amig az egyik Aradon játszik, addig a másik vigye Temesvárra a művészeit. A múltkor előállt az as eset, hogy a kolozsvári tornán operát kél hétre Aradra hozatták. Erre az időre az aradi Igazgatót is egész társulatéval Temesvárra küldték a másik igazgatóhoz, ahol kit hit alatl mind a kii társulat teljesen ténkremeui is Ulászlóit. Az idei koncesssiót Szendrey Mihály, Arad régi kedvenc színigazgatója fogja megkapni. Amint hallgatom a fiatal njságlrét, egy emlék elevenedig fel előttem. Az aradi reáliskola második osztálya. Hirtelen megkérdezem, hogy nem Járt-e szintén reálba Aradon. — De igen — válaszol felcsillanó szemekkel —, Zombori volt az osztályfőnököm. — Hiszen akkor mi iskolatársak voltunk — kiált lel hirtelen. Az aradi újságíró és a szegedi most kezetfognak a fogda rácsa előtt. Ezután tovább beszél: — Voltsm már ügynök, lisztviselő, kárpitos, újságíró és hajlandó vagyok napszámosnak is elmenni a Jövőben, csakhogy itt élhessek Magyarországon. A búcsúzás pillanatéban szomorú mosollyal mondja: — Látod, engem a nevem is arra predesztinál, bogy hű legyek hozzá. A cella ajlala becsukódott és csupán a magéra hagyott Rab Qéza lassú lépteit lehetett hallani, amint a kis szobában le és fel járkált. (-vtó.) Köszönetnyilvánítás. Alulírottak ezúton mondunk hálás köszönetet mindazon rokonainknak és barátainknak és egvben a Fogyasztási adóhivatal tisztikarának, akik f. hó 21-én imádott és felejthetetlen drága tó Atyánk temetésénél ugy megjelenésükkel, mint koszorú küldeményükben fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. 353 A gyásioW Féry C*.16d. Mindazoknak a jébarátoknak és ismerősöknek, akik szeretett nőm e halálozása alktlmáből a temetésen való megjelenésükkel vagy bármi médon fájdalmamat enyhíteni if yekeztek, ez u!on mondok hálás köszönetet. 349 Hoffmann DezsS. Elsőrendű ftt á r p i t o s-munkákat vállal méltányos áron WInter, Osztrovszky ucca 3. sz. Teleloahlvó 1 — 39. 158 Üzletátalakitás miatt a raktáron lévő összes áruk, úgymint: férfi és női szövetek, sif fonok, vásznak, festők, kartonok, p. delének, zefirek, kanavászok, flanelek, barchetek, kbertyk és selymek stb. mélyen leszállított árban lesznek eladva. 291 V©rsenyáruház Református palota, a görfürdővel szemben.