Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-22 / 193. szám

s DKLMAQYAROIfSZAC 1989 augusztus 22 léiébe belemenni, de tárgyi garanciákat szeretne biztosítani arra voiatkoió'af, bogy Bethlen István gróf miniszterelnök ezirányban teendő igéreleit annak idején be ia válthassa. Ezeknek a kérdéseknek megbeszélése végett kereaik fai az ellenzéki képviselők mtgbiiottai Apponyi Albertet és termésbe es, hogy az egész politikai világ érdeklődéssel fordul ezen tárgyalások felé. Pálffy Dániel Imid miatt nem engedték megnyitni a mohácsi iparoskongresszust. Mohács, augusztus 21. Botránnyal kezdődölt a Sient István-napra tervezett orizigos iparos kongresszus. Százan és százan lelentek meg erre az alka'omra Mohácson, a Kikor a megnyitás elő ti banketten az a hir lerjeit el, bogy a rendőriig nem eagidi meg a kongresszus megnyitását, óriási botrány tört ki, amikor a leienlevő rendőrfőtanácsos ezt megeröitieite és aszal indokolta, bogy a kongresszust, a Melyre hónapokon át késsolt az iparosság, ne a jelentették be a rendőrségnek: a főtanácsos azt is közölte, hogy cuk akkor adbat engedélyt, ha azt a belügyminisztérium véleményezi. A jelenlevők az őriáai izgalomban annak a leltevésnek adtak hangos kifejezést, hogy a kongresszust bizonyosan Pálfy Dialel ismert Ötvenszázalékos lesz m jövő évi pétadó. ék főszámvevő beterjesztette a város költségvetését. — város pénzügyi helyzete közeledik a stabilitás felé!" Scttllély Sándor főszámvevő most lerjesztelte be város tanácsához a jövő évi költségve ést, amelynek két legfontosabb tétele a következő: Bevitel: 6 728.615 pengő Kiadás: 7.523.062 „ A lövő évi költségvetésben tehát 794.447 pengő hiány mutatkozik, aminek fedezésére a főszámvevő as 50 százalikos pótadit jelöli meg. Scultéiy Sándor összehasonlítja az 1914 , 1926. és 27. évi költségvetéseket és arra a megállapításra jut, hogy e vdros pinzigyi egyensúlya mindinkább kizeledtk a stabilitás feli és'a földbaszonbérak végleges rendezésével, valamint a hizbérek emelkedésével kapcsolatbin szaporodá községi pőladi hozadékának emelkedésével a közel Jörőtun a költségvetés teherbíró képessége nagyszabású városrendezési tervek megvalósítására biztos fedezetet nyújt. „Tisztelettel jeientem — folyla'ji Scultéty főszámvevői jelentésében --, bogy a státuszrendezésből folyó összes személyi Javadalmak a költségvetésben előirányoztattak s a személyi Javadalmasásokat fsllűn'elő kimutatás szerint a városi összes alkalmazottak létszáma 1070 személyt lesz ki és etek összes illetménye 2 513.894 pengő. A költség vetésnél számitásbi vettem, illetve előirányoztam a tudományegyetemi klinikák építésére és a kisajálitásokra igényelt öt és félmillió aranykoronának annuitására igényelt összeget is. A költségvetés egyensúlyának megóvása céljtből szükség voli arra, hogy a nagykörút kövezéséért a píeskői bszaltbányával szénben fennálló tartozás apasztására előirányzott töke törlesztő részleteket és kamatokat a költségve éiíől kihsgytam. A közúti hld Javítására igényelt 500.000 pengőnek a fedezetét aem lehetett a kittsigveiiibe beilleszteni. Az 1926. évre a városrendezési és kövezési költségeire a pécsköi baialtbánya járulékán felöl 360000 peigöt irányoztam elö, ezt a fedeze i tételt az 1927. évre 300.000 pengőre kellelt leszáiiitani, mert a költségvetés e célra több fedezetet nem nyújtott. Jelentem, hoiy a városi Javadalmak és városi vámok tételei a mull évivel szemben állandi emelkedési mulatnak, ellenben a keresett adó fei lemondó levele mtatl nem engedik megnyitni!t aki igen lesújtó véleménnyel volt a ko> nányról. A ootrány ulán sz ipirosik egyrétze bmgosan méltatlankodva, azonnal elutazott Mehlcsril. Stombaira ugylátszlk azután megérkezett a bslüiyminiszler intéikedése és most már a rendőrség is engedélyezte a kongresszus megnyitását. Az ipsrosság hingulata a történtek u án nagyon izgatott. A kongresszust Dobsa László, az IPOSt igazgstója nyitotta meg. Ezután megválasztották a tisztikart. Elnök lett Pálfy Diniéi, társelnök Haszka Vilmos, Nagy Antaf, Ruzinszky Béla, Bálint Menyhért, Körmendy Mttyás, Sctall József, Koniró János és Htjagos Imre. tételél 150 000 pengővel, a forgalmi adó tételét pedig 50000 pengővel ie kellett szállítani a mindenki atat ismeri okokból.* A főszámvevő! jelentés megemlíti, hogy a fogadalmi templom jövő évi mnukálatai most már lassúbb tempóban halidüatnak, miután csík az az összeg áll rendelkezésre, amit erre a célra bérbeidott földek jövedelmeznek, vagyis 128 438 pengő. A jelentésben megemlíti a főszámvevő, bogy a tűzoltóság szereinek javítására nem áll rendelkezésre annyi összeg, mint amekkorát a parancsnokság kért és éppen ezért felhivja a tanács figyelmét erre a fontos kérdésre. A vizmfltelep Javítására sincs elegendő fsdeset és esért javasolja a vizvezetéki dijsk felemelését is. — Esek volnának nagy általánosságban — mondja a jelentés — azok, amelyeket a költségvetés felterjesztésével kapcsolatban előadni bátorkodtam, bizva abban, hogy szigora takarékoskodás és a költségvetés egyes rovitán előirányzott hitel betartásával, a jövendő nagy városrendezési és csatornázási program megvalósítása elé egy rendeseit háztartással lépSnk, amely a megvalósítás terhét a közterhek ujabb emelése nélkül viselni ludjs. Felkelés Nicaraguában. Washington, augusztus 21. Az amerikai nicaraguai Ogyvivö jelenti, hogy Nicaragui több vidékén felkelés tört ki. A kormánycsapatok ostromolják azon városokat, amelyeket a lázadók megszállottak. Kínában kivégeztek tizenkét bankárt. London, augusztus 21. A Dsily Múl je'enti Tokióból: Csang-Cso-Lin tábornok csötörtökOn tizenkét kinai bankárt kivégeztetett, közlök hét milliomost, mert nem tartották meg a parancsot, amely szerint bankároknak nem szabad a mandzsúriai valutával spekulálni. KOROHDI és LIGHIHaH CIPŐK PáLP? TEREHCHÉC, Kölcsey u. 1. (Royal-szálió-épület.) Telefon 18-15. Nagy választék legújabb divata cipőbülönlegességekben Rózsafa és drapp divatcipők ^PJQ ezer koronától> Szürke divatcipők 35 -37 számig 2QQ ezer koT* Széchenyi kora Szegeden. Irta: Móra Ferenc. IV. Hogy mit csinált, merre járt Széchenyi Szegeden, onnan tudjuk, hogy akadt egy jótétiélek a hatvanas években, aki annak idején szemtanuja volt a legnagyobb magyar szegedi látogatásának s úgyszólván minden lépéséről be tudott számolni. Én valamelyik régi újságban találtam rá erre a meglehetősen ismeretlen feljegyzésre, aki, ugy sejtem, a szegedi piaristák valamelyike lehetett. A dolog őszerinte ugy áll, hogy a gróf nem annyira váratlan, mint inkább hirtelen érkezett Szegedre. Várni már augusztus elején várták, mert olvasták a Jelenkorban, hogy s gróf a Dunaiorkolattól gőzhajón akar feljönni Szegedig. Ds hát nem jött, akárhogy várták, és igv hiába esett as a szép köszőntö beszéd, amit Miskoltzy spektablllsz bizonyosan nagyon ünnepélyesen mondott volna el. Történt azonban szeptember 3 án délelőtt 10 őra tájban, hogy főtisztelendő Gruber Nep. János, a kegyes oskola igazgatója kiment egy kicsit szellőzkOdni a vízpartra. Látja ám, hogy a sör házkaszárnya előtt igen sokadoznak a népek és nagyon néznek lefelé a Tiszán. (Köztünk legyen mondva: ez a „nagy sokaság" szOget ütött a fejembe. Most se nagyon sokadozik a szegedi nemzet a Tiszapartra, hát mi keresni valóla lett vnlna ott százesztendővel ezelőtt ? Megnézem az Örök Naptár-ban, milyen napra esett 1833 ban szeptember 3. Hit szerdai napra esett, hetipiac volt.) Egyszóval sokadoztak a magyarok s Gruber lőtisztelendö ur tölkérdezte őket: - mit szömlélködaek kendtök, embörök? Megmutatták neki, hogy valami csuda úszik viz | ellen a Boszorkánysziget felül. Olyan, mintha hajó volna, de hát az nem lőhet, nert nem vontati senki. Aztán mög kéménye is van s az ugy pipil, hogy nemcsak, hanem ugyancsak. Hát embörök, ilyet még nem látott az embör, mióta kétágú. Gruber főtisztelendő ur se látott még ilyent, de mint olvasott férüu, mindjárt tudta, miröi van szó s el is magyarázta a népeknek, hogy milyen elmerni /es szerkeztetés az a gőzhajó és milyen gépelye van annak. (Nem érdektelen megemliteni in parenthesim, hogy a barbár szittyák sokkal nagyobb flegmával logsdták az első gőzhajót, mint a müveit nyugatiak néhány évvel azelőtt az első vasutat. Például mikor Potsdamba beiutott az első gőzmozdony s a hivatalból jelenlévő rendőrfőnök meglátta a prüszkölő és füstokádó masinát, eszeveszett kiabálással nyargalta be a várost: — Meneküljön, aki tud, itt a veszedelem I) A magyarázatba beledurrantott a gőzhajó tarickja: három üdviővéssel köszöntötte a várost. El lehet képzelni, mekkora lett erre a csudálko sás, sőt némely részben az ijedelem is. Aki rác volt a szájtátók között, azt arról lehetett megismerni, hogy mind keresztet vetett ijedtében. A mi fajtánkat nem ilyen ijedős bordákra szőtték. Amikor közelebb jött a hajó, ki lehetett venni, hogy a parton versenyt iutnak vele az alsóvárosi legények jókedvű nyihározással, ki gyalog, ki lóháton. £s ki lehetett venni azt a torzomborz férfit is, aki a hajóról a kalapját lengette a part felé, az volt Széchenyi István. A Dana — igv hivták az első gőzhajót, amely megnyergelte a Tiszát — körülbelül ott kötött ki, ahol most a szemkórház van és Gruber igazgató ur köszöntötte az első istenhozottal Széchenyit, egyben mindjárt meghívta ebédre is a kegyes atyákhoz. Széchenyi szívesen fogadta a meghivást a maga és a hajóskapitánya nevében s ahogy a nagy sokaságot látta, mindjárt felhaaználta az alkalmat a tanításra. Elmondta, mi az a gőzhajó, hogy dolgozik az, mi a haszna, aztán megkérdezte az embereket, mit szólnak hozzá? Hát azt szólták, amit ilyenkor mondani illik. Huncut portéka. S:ép kitalálás, stb. Mindössze egyetlen egyéni vélemény hangzott el. Egy alsóvárosi magyar azt mondta: — Ugy kapari a kereke a vizet, mint a kutya. Azalait Gruber főtisztelendő ur szétssalajtotta az örömhírrel a fiatal piaristákat a városban és meghívta ebédre a gróf tiszteletére a notabititásokat, ugy, hogy déli harangszóra már igen válogatott társaság várta a piarista ház előtt Széchenyit. Ott voltak mind a kegyes atyák, — tizenkét tagja volt akkor a szegedi társháznak — Babaiczy csongrádi alispán, Klauzál Gíbor hites ügyvéd, a későbbi miniszter, Kiss József, Szeged főbírája, az öreg Szilber Antal polgármester, Kiss Károly, a főbiró fia, tehér dolmányos dzsidás kapitány, novellairója a Kisfaludyék Aurórájának, első szegedi tagja as akadémiának s vagy tiz maglsztráiusbeü ember, elülülők és alelülülök. A szegedi urak szivbőt megvivátozták ugyan a grófot, de ugy maguk közt csekélyleiték egy kicsit. Mert külsőre nem volt olyan gigász, mint Wesselényi Miklós, középtermetű, nem nagyon vállas ember volt s olajbarna arcának nem volt különösen magyar jellege. Maga mesélgette többször, hogy a Tisza mentén csak akkor hitték el neki, hogy mégis magyar ember, mikor megduplázta a porciót a marhapaprikásból és leöntött rá egy messzely homoki vinkót. Hát a piaristáknál is bebizonyította, hogy mégis csak magyar ember. Kétszer szedett a halpaprikásből és kegyelmet talált szine előtt az atyák szivnyitogató bora. .Aztán szivarra gyu tojtak és igea nyájas és szeUemdus társalgás indult meg a« urak közt."