Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-22 / 193. szám

s DKLMAQYAROIfSZAC 1989 augusztus 22 léiébe belemenni, de tárgyi garanciákat sze­retne biztosítani arra voiatkoió'af, bogy Beth­len István gróf miniszterelnök ezirányban teendő igéreleit annak idején be ia válthassa. Ezeknek a kérdéseknek megbeszélése végett kereaik fai az ellenzéki képviselők mtgbiiottai Apponyi Albertet és termésbe es, hogy az egész politikai világ érdeklődéssel fordul ezen tárgyalások felé. Pálffy Dániel Imid miatt nem engedték megnyitni a mohácsi iparoskongresszust. Mohács, augusztus 21. Botránnyal kezdődölt a Sient István-napra tervezett orizigos iparos kongresszus. Százan és százan lelentek meg erre az alka'omra Mohácson, a Kikor a meg­nyitás elő ti banketten az a hir lerjeit el, bogy a rendőriig nem eagidi meg a kongresszus megnyitását, óriási botrány tört ki, amikor a leienlevő rendőrfőtanácsos ezt megeröitieite és aszal indokolta, bogy a kongresszust, a Melyre hónapokon át késsolt az iparosság, ne a jelen­tették be a rendőrségnek: a főtanácsos azt is közölte, hogy cuk akkor adbat engedélyt, ha azt a belügyminisztérium véleményezi. A jelenlevők az őriáai izgalomban annak a leltevésnek adtak hangos kifejezést, hogy a kongresszust bizonyosan Pálfy Dialel ismert Ötvenszázalékos lesz m jövő évi pétadó. ék főszámvevő beterjesztette a város költségvetését. — város pénzügyi helyzete közeledik a stabilitás felé!" Scttllély Sándor főszámvevő most lerjesztelte be város tanácsához a jövő évi költségve ést, amelynek két legfontosabb tétele a következő: Bevitel: 6 728.615 pengő Kiadás: 7.523.062 „ A lövő évi költségvetésben tehát 794.447 pengő hiány mutatkozik, aminek fedezésére a főszámvevő as 50 százalikos pótadit jelöli meg. Scultéiy Sándor összehasonlítja az 1914 , 1926. és 27. évi költségvetéseket és arra a megállapításra jut, hogy e vdros pinzigyi egyensúlya mindinkább kizeledtk a stabilitás feli és'a földbaszonbérak végleges rendezésé­vel, valamint a hizbérek emelkedésével kap­csolatbin szaporodá községi pőladi hozadéká­nak emelkedésével a közel Jörőtun a költség­vetés teherbíró képessége nagyszabású város­rendezési tervek megvalósítására biztos fede­zetet nyújt. „Tisztelettel jeientem — folyla'ji Scultéty főszámvevői jelentésében --, bogy a státuszren­dezésből folyó összes személyi Javadalmak a költségvetésben előirányoztattak s a személyi Javadalmasásokat fsllűn'elő kimutatás szerint a városi összes alkalmazottak létszáma 1070 sze­mélyt lesz ki és etek összes illetménye 2 513.894 pengő. A költség vetésnél számitásbi vettem, illetve előirányoztam a tudományegyetemi klinikák építésére és a kisajálitásokra igényelt öt és fél­millió aranykoronának annuitására igényelt összeget is. A költségvetés egyensúlyának megóvása cél­jtből szükség voli arra, hogy a nagykörút kövezéséért a píeskői bszaltbányával szénben fennálló tar­tozás apasztására előirányzott töke törlesztő részleteket és kamatokat a költségve éiíől ki­hsgytam. A közúti hld Javítására igényelt 500.000 pengőnek a fedeze­tét aem lehetett a kittsigveiiibe beilleszteni. Az 1926. évre a városrendezési és kövezési költségeire a pécsköi baialtbánya járulékán fe­löl 360000 peigöt irányoztam elö, ezt a fede­ze i tételt az 1927. évre 300.000 pengőre kel­lelt leszáiiitani, mert a költségvetés e célra több fedezetet nem nyújtott. Jelentem, hoiy a városi Javadalmak és vá­rosi vámok tételei a mull évivel szemben ál­landi emelkedési mulatnak, ellenben a keresett adó fei lemondó levele mtatl nem engedik meg­nyitni!t aki igen lesújtó véleménnyel volt a ko> nányról. A ootrány ulán sz ipirosik egyrétze bmgosan méltatlankodva, azonnal elutazott Mehlcsril. Stombaira ugylátszlk azután megérkezett a bslüiyminiszler intéikedése és most már a rendőrség is engedélyezte a kongresszus meg­nyitását. Az ipsrosság hingulata a történtek u án nagyon izgatott. A kongresszust Dobsa László, az IPOSt igazgstója nyitotta meg. Ezután megválasztották a tisztikart. Elnök lett Pálfy Diniéi, társelnök Haszka Vilmos, Nagy Antaf, Ruzinszky Béla, Bálint Menyhért, Körmendy Mttyás, Sctall József, Koniró János és Htjagos Imre. tételél 150 000 pengővel, a forgalmi adó téte­lét pedig 50000 pengővel ie kellett szállítani a mindenki atat ismeri okokból.* A főszámvevő! jelentés megemlíti, hogy a fogadalmi templom jövő évi mnukálatai most már lassúbb tempó­ban halidüatnak, miután csík az az összeg áll rendelkezésre, amit erre a célra bérbeidott föl­dek jövedelmeznek, vagyis 128 438 pengő. A jelentésben megemlíti a főszámvevő, bogy a tűzoltóság szereinek javítására nem áll rendelkezésre annyi összeg, mint amekkorát a parancsnokság kért és éppen ezért felhivja a tanács figyelmét erre a fontos kérdésre. A viz­mfltelep Javítására sincs elegendő fsdeset és esért javasolja a vizvezetéki dijsk felemelé­sét is. — Esek volnának nagy általánosságban — mondja a jelentés — azok, amelyeket a költségvetés felterjesztésével kapcsolatban elő­adni bátorkodtam, bizva abban, hogy szigora takarékoskodás és a költségvetés egyes rovitán előirányzott hitel betartásával, a jövendő nagy városrendezési és csatornázási program meg­valósítása elé egy rendeseit háztartással lépSnk, amely a megvalósítás terhét a közterhek ujabb emelése nélkül viselni ludjs. Felkelés Nicaraguában. Washington, augusztus 21. Az amerikai nicaraguai Ogyvivö jelenti, hogy Nicaragui több vidékén felkelés tört ki. A kormánycsapatok ostromolják azon városokat, amelyeket a láza­dók megszállottak. Kínában kivégeztek tizenkét bankárt. London, augusztus 21. A Dsily Múl je'enti Tokióból: Csang-Cso-Lin tábornok csötörtökOn tizenkét kinai bankárt kivégeztetett, közlök hét milliomost, mert nem tartották meg a paran­csot, amely szerint bankároknak nem szabad a mandzsúriai valutával spekulálni. KOROHDI és LIGHIHaH CIPŐK PáLP? TEREHCHÉC, Kölcsey u. 1. (Royal-szálió-épület.) Telefon 18-15. Nagy választék legújabb divata cipőbülönlegességekben Rózsafa és drapp divatcipők ^PJQ ezer koronától> Szürke divatcipők 35 -37 számig 2QQ ezer koT* Széchenyi kora Szegeden. Irta: Móra Ferenc. IV. Hogy mit csinált, merre járt Széchenyi Szegeden, onnan tudjuk, hogy akadt egy jótétiélek a hatva­nas években, aki annak idején szemtanuja volt a legnagyobb magyar szegedi látogatásának s úgyszólván minden lépéséről be tudott számolni. Én valamelyik régi újságban találtam rá erre a meglehetősen ismeretlen feljegyzésre, aki, ugy sejtem, a szegedi piaristák valamelyike lehetett. A dolog őszerinte ugy áll, hogy a gróf nem annyira váratlan, mint inkább hirtelen érkezett Szegedre. Várni már augusztus elején várták, mert olvasták a Jelenkorban, hogy s gróf a Dunaior­kolattól gőzhajón akar feljönni Szegedig. Ds hát nem jött, akárhogy várták, és igv hiába esett as a szép köszőntö beszéd, amit Miskoltzy spekta­blllsz bizonyosan nagyon ünnepélyesen mondott volna el. Történt azonban szeptember 3 án délelőtt 10 őra tájban, hogy főtisztelendő Gruber Nep. János, a kegyes oskola igazgatója kiment egy kicsit szel­lőzkOdni a vízpartra. Látja ám, hogy a sör ház­kaszárnya előtt igen sokadoznak a népek és nagyon néznek lefelé a Tiszán. (Köztünk legyen mondva: ez a „nagy sokaság" szOget ütött a fejembe. Most se nagyon sokado­zik a szegedi nemzet a Tiszapartra, hát mi keresni valóla lett vnlna ott százesztendővel ezelőtt ? Meg­nézem az Örök Naptár-ban, milyen napra esett 1833 ban szeptember 3. Hit szerdai napra esett, hetipiac volt.) Egyszóval sokadoztak a magyarok s Gruber lő­tisztelendö ur tölkérdezte őket: - mit szömlél­ködaek kendtök, embörök? Megmutatták neki, hogy valami csuda úszik viz | ellen a Boszorkánysziget felül. Olyan, mintha hajó volna, de hát az nem lőhet, nert nem vontati senki. Aztán mög kéménye is van s az ugy pipil, hogy nemcsak, hanem ugyancsak. Hát embörök, ilyet még nem látott az embör, mióta kétágú. Gruber főtisztelendő ur se látott még ilyent, de mint olvasott férüu, mindjárt tudta, miröi van szó s el is magyarázta a népeknek, hogy milyen elmerni /es szerkeztetés az a gőzhajó és milyen gépelye van annak. (Nem érdektelen megemliteni in parenthe­sim, hogy a barbár szittyák sokkal nagyobb fleg­mával logsdták az első gőzhajót, mint a müveit nyugatiak néhány évvel azelőtt az első vasutat. Például mikor Potsdamba beiutott az első gőz­mozdony s a hivatalból jelenlévő rendőrfőnök meglátta a prüszkölő és füstokádó masinát, esze­veszett kiabálással nyargalta be a várost: — Meneküljön, aki tud, itt a veszedelem I) A magyarázatba beledurrantott a gőzhajó ta­rickja: három üdviővéssel köszöntötte a várost. El lehet képzelni, mekkora lett erre a csudálko sás, sőt némely részben az ijedelem is. Aki rác volt a szájtátók között, azt arról lehetett meg­ismerni, hogy mind keresztet vetett ijedtében. A mi fajtánkat nem ilyen ijedős bordákra szőtték. Amikor közelebb jött a hajó, ki lehetett venni, hogy a parton versenyt iutnak vele az alsóvárosi legények jókedvű nyihározással, ki gyalog, ki lóháton. £s ki lehetett venni azt a torzomborz férfit is, aki a hajóról a kalapját lengette a part felé, az volt Széchenyi István. A Dana — igv hivták az első gőzhajót, amely megnyergelte a Tiszát — körülbelül ott kötött ki, ahol most a szemkórház van és Gruber igazgató ur köszöntötte az első istenhozottal Széchenyit, egyben mindjárt meghívta ebédre is a kegyes atyákhoz. Széchenyi szívesen fogadta a meghivást a maga és a hajóskapitánya nevében s ahogy a nagy sokaságot látta, mindjárt felhaaználta az alkalmat a tanításra. Elmondta, mi az a gőzhajó, hogy dolgozik az, mi a haszna, aztán megkér­dezte az embereket, mit szólnak hozzá? Hát azt szólták, amit ilyenkor mondani illik. Huncut portéka. S:ép kitalálás, stb. Mindössze egyetlen egyéni vélemény hangzott el. Egy alsó­városi magyar azt mondta: — Ugy kapari a kereke a vizet, mint a kutya. Azalait Gruber főtisztelendő ur szétssalajtotta az örömhírrel a fiatal piaristákat a városban és meghívta ebédre a gróf tiszteletére a notabititáso­kat, ugy, hogy déli harangszóra már igen váloga­tott társaság várta a piarista ház előtt Széchenyit. Ott voltak mind a kegyes atyák, — tizenkét tagja volt akkor a szegedi társháznak — Babaiczy csongrádi alispán, Klauzál Gíbor hites ügyvéd, a későbbi miniszter, Kiss József, Szeged főbírája, az öreg Szilber Antal polgármester, Kiss Károly, a főbiró fia, tehér dolmányos dzsidás kapitány, novellairója a Kisfaludyék Aurórájának, első szegedi tagja as akadémiának s vagy tiz maglsztráiusbeü ember, elülülők és alelülülök. A szegedi urak szivbőt megvivátozták ugyan a grófot, de ugy maguk közt csekélyleiték egy kicsit. Mert külsőre nem volt olyan gigász, mint Wesse­lényi Miklós, középtermetű, nem nagyon vállas ember volt s olajbarna arcának nem volt különösen ma­gyar jellege. Maga mesélgette többször, hogy a Tisza mentén csak akkor hitték el neki, hogy mégis magyar ember, mikor megduplázta a porciót a marhapaprikásból és leöntött rá egy messzely homoki vinkót. Hát a piaristáknál is bebizonyította, hogy mégis csak magyar ember. Kétszer szedett a halpaprikás­ből és kegyelmet talált szine előtt az atyák sziv­nyitogató bora. .Aztán szivarra gyu tojtak és igea nyájas és szeUemdus társalgás indult meg a« urak közt."

Next

/
Thumbnails
Contents