Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-20 / 192. szám

< 9BLMA«TARQt?SZA« 192f atgnazfas 20 Az öreg most nzgyuri gőggel dűlt hátra a zöld-piros autó kényelmes bőrpárnáira. Mellette, a finom ülésen ott volt az ismerős régi, kopott fekete bőrtáska és szájában ez örökké füstölgő kurta szivar. Minden a régi, a megszokott volt rajta, csak az arcán volt valami uj: annak az embernek a büszkesége, aki sokat gyalogolt életében és most lenézi a talpalókat. A furcsaszinü autó pedig vidáman száguldott vele egyik postaszekrénytől a másikig. Egy-egy pillanatra mindegyiknél megállt, hogy az öreg levélarató bele­iifithesse bőrszatyrába tartalmukat, azután robogott tovább. Elgondoltam, hogy az öreg most félóra alatt fárad­ság nélkül megjárhatja azt a hatalmas utat, amely nem is olyan régen egész napját elrabolta, sőt végigjárhatja naponta többször is, aminek pedig a szerelmesek örülhetnek, mert hiszen igy egy-két órával hamarább olvashatják szivük bálványának írásba foglalt ke­serveit. Vájjon mit szólnának ehhez az autához a hajdani szerelmesek, akik hetekig, hónapokig vártak a sárban, hóban elakadó postakocsik kürtszavára. Magyar László. Még egy nyári vita ­a tanácsban a színházról. A csütörtöki tanácsülésen, mielőtt Gaál Endre abbahagyta volna referálását, megjegyezte, hogy a mai ülés programja nem lenne teljes, ha a szin­ház ügy2 nem kerülne szőnyegre, A tanács tagjai mosolyogva fordultak feléje és Bokor Pál meg­kérdezte : — Mit akarsz előadni, Basdi ? Gaál Endre kezébe vette az aktac3omői és vá­laszolt : — Itt az irás, olvassátok ... — Olvasd csak íe — válaszolt Fodor Jenő —, nekem ugy is elegem van már az egész színház­üggyel ! Erre Gaál elreieráita, hogy ujabb ajánlat érke­zett a szinház átvételére. Az uj ajánlattevő Ja­kabffy Dezső, m aradi társulat rendezője. — Ki ez a Jakablfy? — kíváncsiskodott Fodor Jenő. — Az öregnek a fia — válaszolt Gaál. Gaál Endre megjegyzésére élénk derültség vett erőt a tanács tagjain és Szendrey Jenő még ki­bővítette a Jakabffy Dezsőről szőlő ismertetést: — Táncos komikus volí Aradon! — Hát mit válaszoltál neki, Bandi? — kérdezte végül Bokor Pál helyettes polgármester. — Még egyelőre semmit — mondotta Gaál —, odateszem a többi mellé. A humoros hangulatú beszélgetés pedig azzal végződött, hogy egy jőkedélyü tanácstag ezt mondta: — öreg drámai apa lesz belőle, smig elnyeri a szegedi színházat. Fodor Jenő megsimogatta rifkulő haját és csak annyit mondott, hogy csak már ezt a szinházügyet ne hoznák ide a tanács elé többé! Mire Gaál Endre sz utolsó pontot ezzel telis a vita végére: — Mit írnának akkor nyáron az újságok? Faragó János, aki Szeged határában él és aki 30 éve nem látta a uárost. KOROS5D1 és LECOTNaH CIpÖK P7ÍE.FV FEREKCPÍÍSL, Kölese? u, 1. (Royal-szállt-épület.) Telelőn 18-15. Nagy választék legújabb divatú cipőbüiönlegességekben Rózsafa és drapp divatcipök ^PJQ szer koronától. Szürke divatcipők 35 - 37 számig 2QQ ezer kor" Üzletátalakitás miatt a raktárán lévö összes áruk, úgymint: férfi és női szövetek, sif fonok, vásznak, festők kartonok, p. de',ének, zefirek, kanavászok, flanelek, bar­chetek, Ubertyk és selymek stb. mélyen leszállí­tott árban lesznek e'adva. 291 Verseny áruház Református palota, a görjürdővel szemben A szegedi tanyákon nem ritka az olyan eset, hogy öreg gazdák felett eltelnek az évtizedek anél­kül, hogy a városba bejönnének. Mindenük meg­van a tanyán. Kulturszükségletük nincsen. Korán, kakaskukurékoláskor kelnek és alkonyattal már nyugvóra térnek, A különböző évszakok észrevét­lenül röpülnek d. A katendáriumi ünnepek C3ak arra jók, hogy olyankor nagyobbakat lehet enni és többit tehet nézni az egykedvűen szálló pipa­füstjébe. Faragó János, aki nem messzire a várostól, a Kecskés telepen lakik, három évtizede nem volt a városban. Nem volt kíváncsi a városra. Megélt nélküle. Faragó János egyszerű földmives volt sok apró gyerekkel. A fiatalok jártak be helyette. Még a krajcáros újságra sem volt kíváncsi. Autő se ment el soha a földecskéje mellett. Néha-néha magasan lebegő repülőgépet látott. Tekintete utána révedi. Jól megbámulta és vagy a pipáját tömte tovább, vagy ujsbb vágásra emelte fel a kapáját. Három éviized 1 Hol volt a város harminc évvel ezelőtt. Girbs-gurba sineken zöldre festett kalitka gurult. Lóvonatnak hívták. Akkor volt benn utol­jára a városban és akkor is törvényben. Most is, harminc év után. Történt pedig ugy, hogy Faragó János idézést kapott a szegedi rendőrségtől. Bűnügy ban. Amikor az idézőlevél hiérkesett a tanyák közé, nagy voit tanyán. Az apja és fia. A fiatalabb nem akarta vállalni a bűnügyet, igy hát az öregnek kellett be­jönni a városba. Hogy milyen előkészületekkel vágott neki a városnak, arról hallgat a fáma. Csü­törtökön reggel ott volt a rendőrségen. Subában, juhászbottal. Hangos köszöntéssel lépett be a hivatalos he­lyiségbe és mindjárt meglátszott rajta, hogy sohse volt még irodában. A rendőriogalmasó kérdésére elmondta, hogy mikor született. Ekkor derült ki, hogy tulajdonképen nem is öt idézték, hanem a fiát. As öreg magyar mindjárt jobb kedvre derűit. Nagy bőbeszédüséggel elmondotta, hogy harminc éve nem volt a városban. Aztán meg azt is, hogy unokája, aki vele jött, az indóháznál sárga villa­mosra ültette. Az ügyeletes szobában levők nem tudtak hová lenni a csodálkozástól. Az öreg pedig mesélt, mesélt a régi városról, meg arról, hogy milyen élet volt a városban, amikor utoljára benn koptatta a flasztert. Azután visszatért a törvényre, meg a törvényház „irodáciőjára", ahol harminc évvel ez­előtt juss miatt pöiösködötf. B:szélt volna késő délutánig is, de a rendörfogalmazó útjára bocsá­totta. A kedélyes marasztalás után Faragó János kijelentette, hogy most már elég volt neki a városból és életében már nem is fogja a város többet látni. a megíepetés. Ugyanis két Faragó János él a Fslakssziolti migit a 89 évesVápi Károly, mert félt, hogy kenyér nélÉüi marad. járhatok mtzielenil, meri nem lesz pinzem iisz­tssséges ruhát vseni. Fodor tanácinok ekkor megnyugtatta a kát­aé|bísfett embert, hogy addig mar'd állásá­ban, ameddig csak birja a munkát. És ha vé­letlenül mégis elbocsátanák, a tanács nesn fogja glengedni űres kézzel. Csütörtökön reggel is erős idegrohama volt, amelynek elnmllával pénzt kért leányától, hogy magának uj ruhát vegyen. Zsüvinné azonban nem mert nagyobb összeget iz öregre bírni, hanem azzal nyugtatta meg apjit, hogy majd a dél­után folyamén együtt fognak elkenni bevásá­rolni. As öreg egy darabig fett-vett otthon, majd féltíz felé leásya Brüsszeli-körüli lakásá­ról azzal tátozolt el Tündér-uccei saját laká­sára, hogy olt az ajlán egy cédulát fog kifüg­geszteni, amelyre lilirja, hogy hol található. Eltávozása ulán egy órával leánya már nyug­talankodoi kezdelt és egy kisfiút, a liseakétéves Bárány Bélát elküldött a Tündér-uccába, hogy néízs meg, mi ven vele, A kisfiú odaérva az öreg lakására, a konyhaajtót zárva találta, de ahogy benézett a félig nyitva levő kamraajtán keresztül, észrevette, tiogy bnta kamrában van az öreg és a nyakúiéi egy kitti hazidlk filfeli a gerendára. Rögtön átszaladt Nyári Károly lakatoshoz, hogy nyissák ki az ajtót. Nyári Károly kinyi­totta a konyhát és elrémfillen látta, hogy a szerencséilen ember a kamrában felakasztotta magát. Észrevették, hogy iába a fő det éri, azon rsasényben, hogy hátba még sikerűi megmen­teni, levágták a kőiéiről és a konyha közepére fek­tetve,mesterséges légzéssel próbálták életrekelteni. Nemsokára azután megérkezett kánya is, aki zokogva bornlt szerencsétlen apja mellé és két­ségbeesetten p. <5 bállá szólítgatni, de raicdii'ábsr. A délután folyamán a bullaházba szállították a szerencsétlen 69 éves Vári Káró y holties'ét. | Nagy idényárusitás! | . ...h Air A A szegedi kapitányság ügyeletes rendőrtiszt­jét csütörtökön délelőtt 11 órakor arról értesí­tették, hogy a Tűndér-ucca 8. számú házban egy térfi lelakssztoita magát. Meldoványi László ;endőrlogslmazó ás dr. Berkes Imre rendőr­orvos azonnal a helyszínre sietlek. Mire a rend­őriég emberei kiérlek, a holttestet már a szom­siédok levá|ták a kötélről és azt gondolva, hogy még van benne élet, mesterséges légzés­sel kísérleteztek, de hasztalanul. A rendörorvos is megvizsgálta és megállapította, hogy a halál mintegy félórával azelőtt köveikezelt be. A hi­vatalos jegyzőkönyv fölvételénél megállapítást nyert, hogy az illeiő Vári Károly 69 ivss fo­gyasztási adibizios, Az adatokat az elhunyt leánya mondotta jegyzőkönyvbe kétségbeesett sirás között, aki elmondotta aztán, hogy sze­gény édesapját a kéltigbtesii kergette az in­gyilkosságba. As elhunyt még a báboru alatt állolt a fo­gyasztási adóhivatal szolgálatába és azóta az év tavaszáig kifogástalan pontossággal teljesí­tette kötelességét. Mintegy négy-öt hónappil ezelőtt azután lőnöke egy napon azt a kijelen­téit lelte édesapjának, hogy gondoskodjon el­bectátiaiása igyiien. Es a hir annyira és oly vá­ratlanul leple meg as öreget, hogy etííl a perc­től betegeskedni kezdett. Ugyanis olyan állásban voil, melyben még nem rendezték a nyugdijkérdlst és igy az öreg elbocsátása esetén teljesen pénz nélkül maradt volna. A kilátástalan jövőtől való kétségbeesett rettegés napról-napra (óbban alá­ásta egészségét. Március vége felé azután betegségére hivatkozva szabadságot kirí, amit azonban megtagad ak tőle. Lázas betegen három hónapig teljesíteti szolgálatot még szakadó eső­ben is a húspiacon, csakhogy el ne bocsássák. Most négy hete nyári szabadságot kapott, amikor is már elkerülhetetlenné vált az orvosi kezelés. Felkereste dr, Szamekei leánya kísére­tében. Az orvos irelmtsiesedési állapított meg. Ezután a betegsegélyzöt kereste fe', ahol dr. Buczkó ezenfelül még kezdődő elmebajt állapí­tott meg. Az elkeseredett Váti Károlyt leánya, Zsivin Béláné, ettől az időtől fogva magánál tartotta, mert léitették az öreget Tündér uccai lakásán egyedül hBgyni. Ettől as időtől kezdve még nagyobb bús­komorság vett erőt rajta, amelyet olykor egy­egy nagyobb idegrohaamii párosult erős kitö­rés zavart meg. Ilyenkor kétségbeesetten kia­bálta : — Nl&ts pinzem, ireg vagyok, kidobnak] keli a hely a fiataloknak. Mehetek koldulni, Í Az 0387.es raktáron lévő nyári ruhák, m blúzok és pongyolák mélyen 1 leszállított áron kerülnek eladásra | Í Müihaftfe** Nővérek | dlvaláiuházában Széchenyi tér Í2. B (Barcsay-paUka melleit.) 2S5 V 8 Varrást nagyon jutányosán váiial I J -—-

Next

/
Thumbnails
Contents