Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-20 / 192. szám

s DBE.HSAQYAKORSZAQ S9SM augusztus 20 állal vezérellelve utánoz valamilyen pénzt, az nem ledet pénzhamisító. Az elsöbiróságt llilet egyik szavában fölmagasztalja it nagyra miitatja ezeknek a vádiattaknak a szerepit, a másik szavával pedig a fegyházba taszítja őket. Et olyan kiálló ellen!él, amely nem maradhat igy. A továbbiak során beszéli a védő Teleki Pál gróf szertpéről és párhozamot vont közte és védence, Nádosy Imre közölt. Teleki grif Is benne vall, amiképpen Nádosy, ámde visszalipeti. Ezután Siörtsey, Schweis és Windíschgraetz képviielelében Ulain Ferenc állott fel szólásra, aki Windiscbgraefz vidd* mében előadja, bogy Windischgraeizet nem lehet ckiralhamisilásért e'üélni a hamis útlevelek miatt. Nincs a világon egye'íen oly hatalom sem, ahol nem lenne szokásos politikai célokra kiköldeni embereket és ezeket hamis útlevéllel látni el. Ezután hosszan msgyarázta Ulain, hogy milyen nemzeti érzésű, milyen becsöleles, jő munkás hazafi Windischgraeiz, akiből — úgymond — később miniszter is letl. A biró elitélte a vádlottakat elfacsarodó szivvel, de nem tagadhatta meg Ifilak a becsületrendet. Mikor száll le a biró, hogy a legkisebb büntetést mérje ki a pénzhamisításért, hs most nem teszi ? Ulain beszéde után az elnök a tárgyalás folytatását szombat délelőttre halasztotta, amikor is a pörbeszédek folytatására kerül a sor. >eszédek folytatására IMMMMMMMM A Nemzeti Szinház rendszeresíti előadásait a vidéken, ha szegedi vendégszereplése sikerrel jár. * Harmónia uj évadjának hangversenyei. A Nemzeti Szinház augusztus végi vendégjátékával kapcsolatosan különbözö hirek keringettek, amelyek azzal állottak kapcsolatban, mintha e két előadás szereplői nem a Nemzeti Szinház legelsőrangu tagjaiból áldanának. Kérdést intéztünk ez iránybsn dr. Kan Iz'dorhoz, aki Hevesi Sándorral, a Nemzeti Szinház igazgatójával tárgyait a vendégszereplés ügyében és aki, mint a Harmónia igazgatója, menedzseli a két szegedi előadás', a kővetkezőkben volt síives felvilágosítást adni: — Janiusban budapesli tartózkodásom a'att több ízben tárgyaltam a szegedi vendégszereplés ügyében Hevesi Sándor igazgatóval és Bálint Ltlossal, a Nemzeti Szinház dramaturgjával. Intencióm az volt, hogy a Nemzeti Szinhiz együttesének európuzerie elismert nagyszerű művészetéi egységes előadás keretében mutassuk be Szegeden. Ha ez a próbálkozás ugy anyagilag, mint erkölcsileg sikerrel jár, — mint a Comedie Francai*, vagy a nagy angol színházak — a Nemzeti Szinház rendszereiiti ezen kulturát és művészetet szolgáló előidáio kit, elfogadván mindenben az én előterjesztéseimet. Kérésemre az egyik darab a szinház legsikerültebb darabja, as Eiztvlr let', a másik elöidásra, as Uj rokon, Vége a szép nyárnak, Nóra, Solness építőmester és Válás után darabokat szemléltük ki, de különböző okok és Széchenyi kora Szegeden. Irta: Móra Ferenc. III. Két név van ennek a kornak a rzegedi irodalmában, amelyik mellett meg kell állói. Az egyik Vedres István szegedi löldméiő, akit én Szeged legnagyobb liának tartok s akiről egyszer külön tanulmányt iogok Írni, bár többet érdemelne annál: legalább egy uccát adhatna neki a város, amelynek a maga idejében ő volt az egyetlen országos nevü eir bere. Zseni volt, a zseninek abból a gyakorlati fajtájából, amelyikből Síéchenyi. Nagyműveltségű ember, a könyvtárában ritka angol és francia munkák; költő, akinek verseiben és drámáiban a történetem volt az ihletője és nemzetgazda, aki bizonyos tekintetben megelőzte Széchenyit, sőt megelőzte a ml korunkat is. 0 volt határunkban az első erdöűlfető, ő csinálta az első propagandát a Duna—Tisza- csatorna tervének, amiből száz év alatt se lett csatorna és a Tiszaszabályozásról irt röpiratával ő hívta fel Széchenyi figyelmét a legmagyarabb folyóra, aminek a Tisza mindig megmarad, mert — mindig a saját partját szaggatja. A másik szegedi irő, akit karon kell fognom és bemutatnom as utókornak: M.'skoltzy István táblabíró, Sieged váró® aljegyzője és az összes pesti lapok levelezője. 0 nem olyan hegyen égő tűz, mint a nagy földmérő, ő csak olyan helyi szentiánosbogárka, aki azonban mindenütt ott röpköd. Kedves, szeretetreméltó, naiv, itthon mindig csörög, pattog, izgat a kulturáért, kifelé azonban mindig azt hirde i, hogy nincs több ilyen dicsőséges város, mint Sieged és sehol a világon nincs ' olyan művészetpártoló publikum, mint minálunk. Érdemes meghallgatni, milyen lázba hozza, mikor valami azinésztrupp előadja nálunk a Domi, az amerikai majom cimü darabot. Igy számol be főla a Regélő ben: — Stégedén közkívánságra aug. 12 é a Domi, az amerikai majom idatolt. Bátor az első darab°kr» • mezei éa kereskedési foglalatosságtól q tráltatva csekély számmal jelentek is meg, kürü'mények miatt a Válás ulán került műsorra második darabnik, mint ame'yik egyik legösszevágóbb előadása a Ksmira színháznak. — Hogy a Nemzeti Szinház legelső garnitúrája jön le Szegedre, azt Hevesi Sándor szral ts garantálta, hogy személyesál nyitja meg a Nemzeti Szinház nevében az előadásokat. Megkérdeztük a jövő szezon zenei terveiről is dr. Kunt, aki erről sz alábbiakat mondta: — Szándékom, mint a mu't évrdban, az ideiben is hat-hét bérleli hangversenyt tartani, szintén kedvező havi fize'ései feltételek mellett. A szezont minden valóssinüség szerint Dokndnyt Ernő zongoraestje nyílja meg. Tárgya'ászimat szeptember elején fejezem be. eddig Stigeii Jőzsef hegedűművész, kinek angliai és amerikai sikerei Hajfetz Jasa sikereivel vetékednek, Anday Piroska, a bécsi opera világhírű mezoszoprán énekesnője, Relle Gabi, a budipesti opua szopránja, a bécsi Re i quirtett Beethoven- es je, Beket Jadith és Ktsz György szonáta- és szőlőestje, Albert/m Ferrari, a legnépszsrűbb olasz heged dmüvésznö és Helge Undberg klasszikus estje (Bsch, Hátidéi, Mozart-zenekari kisérettei) van tervbe véve és minden valóssinüség szerint ezek alkotják a Harmónia bérleti hangversenyeinek sorozitá'. — A szezon fo'yamán, amennyiben az idén is hazajön, Vecsey Ferenc jő'ékony hangversenyei sorozaiában Szegedre is újra ellátogat és ígéretét birom, hogy hangvereenyinek minden Jöved lmil szegedi kirházi cilekrn adondeyoiza. Több neves énekműrész ssinházi vendégszereplése, a budipesti opera együttesének szeptemberi előadása (Szöktetés a Serailból és két egyfelvonásos opera, valószínűleg as egyik Puccini-egyfelvonásos) az ezidőszerint még nyilvánostágra hozható tervem, de a nagy impresszáriók serege most bújja a kontineis nagy városait és valószínű, hogy a fővárosba elkerülő nagyságok valamelyike Szegedre is lekerül. Németország a Népszövetségben Berlini jelenlés szerint Anglia mindent elkövet, hogy Németországot szeptemberben felvegyék a Népszövetségbe. A berlini ingol nagj követ biztositolta a külügyminiszteri, hogy csík Németország kap állandó tagsági helyet a népszövetségi tanáéiban. A mexikói érsek memorandumot adott át Calles elnöknek. Mixlki, augusztus 19. A mexikói érsek az egész katolikus lakosság nevében Celles elnöknek memorandumot nyújtott át, amelyben arra kéri, hasson odi, hogy a kongresszuson az alkotmánynak és a bante'ő törvényeknek a vallásra vonatkozó rende kezéseit változtassák meg. Ciklon pusztított Newyork egyik külvárosában. Niwjork, luguizfus 19. Tegnap Newyork kele'i külvárosaiban borzalmas ciklon puu itoit, amely hatalmas zivatarokkal jár'. A pusz'i ásnak renge'eg sok a halottja és sebeiűlt|e. A legtöbbet R/adfleld szenvedett, ahol az összes házak beom'ottak, az égisz város romhalmaz. A hatalmas vis'ömegek teljesen elárasztották a mizőkel és tönkretették as idei termést. A távíró- és felefonvezeék is e'pusztult s igy a ráros fe'Jesen el van zárva a külvilágtól. Leng Islandban Is e/pusziali az Idei termit. A halottak száma itt még ismeretlen. A fehulló üvegszilánkok és téglák sok száz embert mégsebesi et ek. újólag oly pártfogással vannak a szinészet iránt, hogy ámbár Domi, az amerikai mojom egymásután hétszer játszatott, még's jó nagy szintereműnk mindenkor tömve volt. Derék szegediek 1 E kitűnő pártfogás örökké diszlő betűkkel fog a haza fényegén tündökleni s a késő utCd áldva sóhaj ji majd neveteket I Nincs olyan dolog, amből bokrétát ne tudna kötni Szeged dicsőségére Sehol a világon olyan szépen nem járják a vágtatót — igy nevezi a galoppot — mint a szegedi kaszinóbálban, amely mindig reggel 7 órakor „éri végezetit." „A cukrászi csemegetál" sehol „nem diszlik olyan pompás hivesitőkkeí". A szépnem öltözete sehol sincs olyan pompás „feörleményekkeí" diszitve. Nincs több olyan prímás .hazánk térmezeir.", mint a .kis Miska", aki a „nemzeti hangászatot" mindig azzal a nótával kezdi meg, hogy „akinek nincs szeretője, babája". Őtőle tudjak meg azt is, hogy Pentcch Gáspár iüszerárus ur a „három korona" cimerü boltban megkezdte a kolompércukor árusitását, fontja 24 pengő kr, kivált főzésre igen jól használható. Ez nagy újság voit akkor, mikor „édes hazánkban ezen újmódi cukor készítése egyik szorgalmi águl avattatott". Hát olyan orvos van e még valahol, mint Szegeden ? „Van városunkban egy olaszhoni orvos, ki szamtalan próbáit mulatja tudományának. O a szegény pórokat ingyen gyógyítja, hintókocsijával minden hetivásárkor városházunk előtt megállapodván, százankint nyomul köréje a kíváncsi tömeg és valóban akár pusztán kezével, akár fogóval szedje is ki a fogakat, csak rgy pillanat kell a már repül a fog, melyet messze hajit. Mondhatni, járdákat tehetne rakni az általa kiszedett fogakbó.l" Es ha ezért se irigyli Pest Szegedet, akkor szakadjon meg a szive azért, hogy milyen „város-muzsikásai* vannak Szegednek. Mind csupa „bájdalu yenét". A direktort S ettingernek hivják, az altistát Vucseknek, a tenor isit Vincseknek, a szopranistát Stojbernek, a basszistát meg éppen Kilimandt-nek. De legaübb a vocalista neve Burger Mátyás volt, ami már egészen szép magyar név, a discantistáé meg Orpcaka Mátyás. De azért nagyon jó magyarok voltak ezek a zenej művészek. Ezt ibból látni, hogy a városi tanács ! a buzaszentelői körmenetben való szép nevelkedéseikért 20 icce bort szavazott meg nekik. Ami nerrc3ak azt mutatja, milyen nagyszivü urak ültek akkor á városi tanacsban, hanem azt is, hogy a cansores áment líquores már akkor is igazság volt. Ami nem éppen azt teszi mBgyarul, hogy a kántorok szeretik a likőröket, hanem azt, hogy nii cs természeti ellenkezés a dal és az ital közt. Miskoltzy spektábilis adja az első hirt Széchenyi szegedi látogatásáról is. 1833 szept. 3. Éppen azon a nepon egy másik nagy ember is tartózkodott Szegeden: „Hammerschmidt, a tüzkirály", az eléghetetlen ember. Ez valami tűzokádó csepűnyelő volt, aki B£c3bői jött és Pesten is óriási szenzációszámba ment. Szegeden azonban megbukott a tüzkirály. Megbuktatta az első gőzhajó a szegedi Tiszán és azon az égő tűzoszlop, Széchenyi István. Érkeztéről igy referál Miskoltzy kartársunk a maga csiszolt stílusában a Honművész nek : — Folyó havának 3-ika már azért is örök emlékezetessé tőn városunkra nézve, hogy ma tizedfél óra tájban érkezék hozzánk a Dana nevet viselő gőzhajó. Bátor Tiszánk a kegyetlenkedő szelektől irgattatva békételenűl fogadta c3odamivü uj terhét, mégis a magasra felcsapkodó habok legkevesebb akadályt se teheitek a hajó mindenkori sebességének. Ami pedig e napot méginkább örökitette minden lakosunk saivébe, az, hogy midőn sierencsénket legkevesebbé se gyaniihattuk, véletlenül jelent meg nálunk az említett gőzhajón méltóságos Széchenyi István gróf ur őnagysága. Ezer áldást sugárotjon a* irgalmak Atyja e nagy hazafira, ki valamint a Vérmezőn nemes példaját mutatta annak, mi a nemes a haza védelmében, ugy a nyelvészeti és tudományos pályára emelkedve is eljutand a dicsőség és örök el nem feledés temp* lomába. (Honművész. 1833. 380) Hát ez olyan szép, hogy ennél szebbet már kívánni se lehet, - elmehetne közgyűlési jegyzőkönyvnek. Azt azonban nem tudjuk meg belőle, hogy mit csinált, merre járt Széchenyi Szegeden.