Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-03 / 177. szám

át»» 2000 korain, DÉLMAGYARORSZ Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Aradi ucca 8 sz Telefon 30í. Nyomda: Petőfi Sándor sugárut 1. szétn. Telefonszám 16—31. Ford, a szociálpolitikus. Ha az ember vakációzik, (élik ideje, hogy olvasson éi gondolkozzék az olvasottak faiöit. A vakációm második hetében elolvastam Ford könyvét, nem azt, amelyikben a zsidókérdést tárgyaljé, banem amelyikben gazdasági és szo ciá! politikai boicseeégeit szűri le a löbbi, közönséges halandók számára, akiknek nem jutott az a sicrencse osztályrészei, hogy számozatlan milliókkal támasszák alá elméleti okoskodásaikat. A könyv vfslag, sűrűn van nyomtatva, napok kellenek hozzá, mig az ember keresztülrágja magát betűresgetegén. Azt sem lehet mondani róla, hogy érdektelen. Csak éppen egy beleő hibája van, ugyanaz, mint a Rockefeller, vagy Ctrnegie emlékiratainak: esek a milliárdosok mind afcbíl indulnak ki, hogy a gazdasági éleiben elért sikerűket kizárólag önmiguknak köszönhetik és hogy egyéniségűk, orgsnitációs tehetségek a legnagyobb értéket |eleati as egész társadalom számára. A háborúban a siker igazolja a hadvezért. A laikus ezt a megátlapitást nagyon szívesen szokta alkalmazni a gazdasági életre is. Annak van igaza, akinek valami sikerűi. Hogyne volna igasa Fordnak, aki mint gyáros, pályafutását tulajdonképen a kilencszáias évek körsl kezdette meg s akinek detroiti gyára ma naponta négyezer automobilt állit elő. Detroiti gyárába saját vam ján, saját bányáiból szálltja a vasat és szenet, saját erdeitől a fát, saját ipariskolát tart fenn, melyben neveli a jövő generációt özemi számára és hat dollár minimális napibirt fizet minden munkásnak. De<roi 01 kivűl van még körOlbelűI harminc kisebb gyártelepe az Egyesült Államokban, amelyek a tőiel :pről odakoidött alkatrészekből összeáliitják az au o mobilokat és rájuk szerelik a karosszériát, hogy igy a kész automobilok nagyobb szállítási költségét meg'akaritsák. Van még egy teljesen önálló gyára Manches erben, Angliában és most van azon az uon, hogy gyárainak és mon iroió műhelyeinek szervezeteivel behálózza as egész világot. Nagyol sói köikeletű igazság van Ford könyvében, me'yeket már az e!smi iskola óta nagyon jól ismerünk. Minden igazi gazdasági érték munkából származik. Semmi okunk sincsen hogy ezt a megállapítást kétségbe ionjuk. Kérdéses azonban, hogy éppen olyan igaz e Fordnak az a megállapítása is, hogy csak a munka letat a nagy vagyonok eredete. Isme' rflnk ugyanis egynémely nigy vagyonokat, melyeknek kefe<ke*éséaen jelen ős szerepe voli a játéknak, a konjunktúrának, a vevők kimíletlen kiu sorázisáaak, az állam megrövidítésének, a po ilikai áiuiásnak, sőt az egészen közönséges rablásnak is. Sjisesen elhisszük Fordnak, hogy a takarékosság másodrendű tényező a nagy vagyonok keletkezésénél, mert saját tapasztalatainkból tudjuk, hogy megspórolt cigaretták árán még senki tem lett milliomos E'hisszQk neki azt is, hogy ő kezdettől fogva szigom tudatos és következetes munkára! alapozta meg gyárát és fejlesz ette nagyra n vagyonát. Di egyet nem hiszünk el neki. Azt, hogy ha valaki ugyanolyan intelligenciával, szorgtlommal, akaraterővel, ipari késiüítséggel és minden egyéb kellékkel indul ntai as életnek, mint ő, annak is ugyanarra az eredményre kell jutni. Ha ugyanis est tételbj nem foglalja, egész könyve erre alludál és ebb:n van okoskodá iának sarkalatos hibija. Ahogy ugyanis végigolvasom Ford könyvéi, egy megállapítás szűrődik le belőle. Mikor ö rávetette ) magát az automobitgyáitlsra, as önműködő mechanikai erővel mozgó kocaiknak az előállítása a kimondott lukszusiparok közé tartozott. áu omobi t csak a milliomosok vásároltak és minden vásárló arra törekedett, hogy neki Szeged, 1926, augusztus 3, KEDD másfajta, különb kocsija legyen, mint a többieknek. Ford felismerte, hogy az automobilból tömegcikket lehet teremteni, ha előállítását leegyszerűsítik, árát tecsökkentik és olyan típusokat gyártanak, melyeknek kezelését mindenki nagy obb nebéisíg nélkül elsajátíthatja. Az addigi értékesítési politikát megfordította: nem várta, mig a vevő /is hozzá rendelésétől, hanem maga ment a piacra és a tömeges gyártás tévén egyre olcsóbb kocsijaival elárasztotta egész Amerikát, söt a többi világot is. Az elméletileg kiokoskodott elv gyakorlatban sikeresnek bhonjult s egy negyedszázad alatt Ford legnagyobb ipari vállalkozója és talán leggazdagabb embere lelt egész Amerikának. Ha már most elfogadjuk is Ford gazdaeági és meggazdagodási teoriájánsk helyességét, meg kell állapitanunk azt, bogy ez csak as ő esetére alkalmazható és mdsodtzot megismételni nem lehet. Kell ho:zá egy olyan ipari termék, amely még uj s amely a különböző találmányok révén éppen belépett a tömeges gezdasági használ* hatóságnak az állapotába és kell hozzá az az embtr, aki ezt a pillanatai szerencctten felismeri és ki tudjs basznáini. Máscdezor az automobiiiparban Ford se ludná megcsinálni, amit egyszer megcsinált, sőt minthogy az olyan természetű gyártmányok száma, melyek egyszerre válnak vitágizükségletté, nagyon korláta zott, másodszor egyáltalán nem tudná megcs India/. <; Kicsillan azonban a Ford könyvéből egy olyan megállapítás, amelyhez nagyon érdekes jövő következtetéseket lehet hozzalümi. Nemcsak tőle, hanem más szakértőktől is tudjuk, hogy Amerikában oly nagy a forgalomban iévö automobilok száma, hogy már csak idő kéidése, hogy mikor fog annyira az U*.loautikkal telítődni, hogy csak a használatban voli, de elromlott tutomobilok pótlásár » ét némi természetes szükségletemelkedisnek a fedezésére lesz szükség, Az idíponto5, mikor ez a telítődés be fog következni, az amerikai szakértők három-öí estietdőre teszik. Mi történik akkor? Rcdukátják-e az amerikai automobilgyárosok, főleg pedig Ford, aki évente egymillió és kétszázezer au'ó) dob a piacra, a termelésüket? •íéllxoléii ícaSi Egy húnapra helyben 40 (JOO kor, Budapesten és ffi4*kaa fö.fJGO kor; Egyes szám ára hétköznap 2IXJ0 kor vasár- t« íBBípnap BW9 karosa. 1!. évfolyam, m. síin Átmennek e esetleg más iparra, bogy foglalkoztatni tudják a gyáraikban alkalmazott i&uakiskezeket. Ford, aki szánit a telítődés bekövetkeztével, az mondja, hogy ő továbbra is autói fog gyártani. Ilyen nagy iparokkal nem lehet egyszerre átnyergelni. Elég nagy a világ. Ha Amerikában nem, másutt fogfz eladni az autóit. Ez ai a pülana', amelyre éa számilok. Néhány nagyon r3vid esztendő mulva az amerikai aulomobilgyáraknak európai inváziójával kell számolunk. A rábeszélés, reklám és üzleti technika minden eszközével rá fognak feküdni az európai országokra. Még áron alul is fogták eladni autóikat, csakhogy bevezessék őket. Olyan országokban, mint Magyarország, ahol nemlétező automobilipart védenek magas vámokkal, ők is szerelőtelepeket fognak felállítani, ahol a behozott aikatréezeket autókká állítják össze. K4nyvfigynökök helyett auióügynökök fognak bekopogtatni a tisxtrirelChSz, kisiparoshoz és munkáshoz, bogy részletre adják az au'd'. Igaz, hogy ezek nem lesznek drága Mercedes-, vagy Fiat kocsik, hanem csak tizenöt húszmillióba kerülnek, de éppen ezért mindenki megveheti őket. Az autó, amely a hivalkodás és iukszus ösvényéről most került nálunk is a kommercializálódás útjára, akkor válik majd az amerikai automobilgyárosok lóvoltából igazán olyan tömegcikké, amelyet magának mindenki megszerezhet. Mondom, legfeljebb egy-két eszlendőről lehet szó. Addig Jó lesz, hi felkészülünk erre az invázióra. A felkészülés alatt nem autógyárak alapítását és a vámokkal való védekezést értem, mert olyan vállalatokkal, melyek saját bányákkal, erdőkkel, vasutakkal rendelkeznek, napi négyezgr és addig biionyára még több autót álii anik elő és a tömegtermelés minden előnyét kihasználják, eredményesen konku rálni amúgy sem lehe'. Utakni kell ipttenünk is el kell törölnünk az adóztatás legostobább és legmaradibb tormáját, a különböző forgalmi illetékeket és hid vámokat. MiskBIönben az amerikai autók precessziója fogja a középkornak ezt a maradványát legázolni. Tonelli Sándor. A mexikói vallásháború elsö napja. Merényletet terveztek Cales elnök ellen, — Falvonultak a munkálok. Közvetít éjek az egyház és az állam között. — Lefegyverezik a katolikusokat. London, augusztus Z Mint a Reu'er Iroda Mtxikcból jelenti, a katolikusok ellenállása nem Idézett elö szembetűnő zaviri M xikóban. A templomok a lakosokból álló bizottságok fe ügyeiele alatt állanak. A bojkott hatása mindeddig nem mu átkozott különösképpen. A katonai és a rendőri tartalékokat készenlétben tartják. A munkásszervezetek lagjai és a kormány alkalmazottai tegnap a különböző nagy városokban uccai tüntetéseket rendestek a kormány egyházi politikája mellett. Mexikóban Cales elnök háza előtt két és félóráig tartott a tflntetömenet elvonulása. A réiatvevök szárnál 15 000 re becsülik. Egyes városokban valamennyi katolikus gyászruhát öltött it a házakra ftkste gyászfátyoli akasztottak. Más jelentéi ek szerint az egyházi konfliktus folytán megnyilatkozott zavargások során hat szemilyi megöllek, 38 megsiteiü t, 500 személyt tartóztatlak le. A közönség valűsággal megrohanta a mexikói bankot, bogy a beateket kivegye, ugy, hogy a bank kénytelen volt a rendes IdCnél egy órával korábban bezárnia bankot. A székesegyház előtt katonai őrség áll, a templomokat továbbra ii igen sokan látogatják. A katonai csapatok eddig nen avatkoztak be, ciak a rendőrstg voli kinytelen a tüntetők közi lipni, amikor a templomi Javadalmak átvételével megbízott tisztviselőket kövekkel dobálták meg. Néhány azemély megsebesült. A Berliner Zeilung am Mitiag jeleali Mexikóból : A rendőrség közléte szerint Calet elnök meggyllkolátára irányuló östzeesküvisi fedezlek fel. A letartóztatottak között van többek közölt egy gépirónő, aki as elnök palotájával szemben lévő állami hivatalban dolgozik, egy magasrangú hivatalnok felesége, aki el tudott menekülni, továbbá Avanyó mexikói szenátor fia és még többen. A kormány a közelebbi adatokat titokbm tartja. Valamennyi letartóztatott tagja a vallásszabadságot védő ligának. Ntwyork, augusztus 2. Mexikóban egyes latin államok diplomatái felajánlották közvetitéiü* ket az egyház és a kormány között. Az egyház a maga részéről kész hosszabb időre fegyverszünetet kölni, hogy ez idő alatt előkészítse a nipsiavazást. A fegyverszünet tartamára az egyházellenes (örvények felfüggesztését kívánják. A püspököknek kevés reményük van arre, hogy a kormány elfogadja a fegyverszüneti ajánlatot. A kormány még nem nyilatkozott ez ügyben. Az a nyilatkozat, amelyet az Associated I