Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-15 / 188. szám

»HLMA«TAKOP»XAg angns^tta-15 Ismertető könyv Szegedről. Dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkár, aki a buda­pesti lapokban megjelent cikkeivel, előadásaival valóiágos propagandát fejt ki Sieged érdekében, most egy kisebb, de összefoglaló jellegű munká­val lepte meg a közönséget: „Szeged. Ismertető a város mait járói is jelenéről, kultúrájáról és köz­gazdaságáról". Bevezetésében maga a szerző el­mondja a könyv keletkezésének történetét. Ez év március 4 én az Országos Iparegyesűletben ismer­tető előadást tartott Szeged gazdasági viszonyai­ról. Az előadás után többen azt a kérdést intéz­ték hozzá, hogy amit elmondott, hol lehet nyom­tatásban megtalálni. Akkor adós maradt B kér­désre a felelettel. A feleletet most ez a könyv adia meg. Végigfutva ennek a szép kiállításban megjelent könyvnek a lapjait, szinte meglepetéssel látja az olvasó, hogy mennyi olyan részlete van Sieged múltjának és hány olyan vonatkozása van a város jelenlegi gazdasági és kulturális életének, melyek még a szegedi polgárok előtt is ismeretlenek. Kü­lönösen az utosó évek története és a gazdasági viszonyok megváltozása az, amely igy összefog* laló módon seholsem volt még tárgyalva. A könyv fejezetei, melyekben szerepelnek a föld­rajzi fekvés, néprajzi viszonyok, a város múltja, a francia megszállás, trianoni határ, a város jellege, a gazdálkodás, kereskedelem, ipar, kultura és a város pénzügyei, bőséges képet nyújtanak a tarta­lom sokoldalúságáról. Hely jut azonban benne még a jövő feladatok vázolásának és az olyan emberek érdemeinek is, akik igazi szolgálatokat tettek az alföldi metropolis érdekében. Mindezek­nek megírására alig lehetett alkalnusjbb valaki Tonellinél, aki egyformán otthonos a mult histó­riájában, a jelen gazdasági viszonyaiban és gya­kori kirándulásokat szokott tenni a kulturális élet mezőire Is. Előadási módja a könyvnek nem szá­raz, nem a Baedekerek unalmas felsorolása, hanem eleven és élénk. Igazi olvasmány, amely akár az idegenek, akár az érdeklődő szegediek számára tökéletes képet nyújt a tiszaparti nagy városról. A könyvet rendkívüli módon élénkíti a gazdag illusztrációs anyag; túlnyomó részben a szerző saját felvételei. Közöttük van néhány igen érdekes kép, amely valósággal históriai jellegű; a Tisza eddigi ismert legmagasabb vízállása 1919 május­ban, a Szent Demeter-templom a lebontás előtt, a csonka torony 1926 márciusban s a hősök ünnepe * togadalmi templom elölt ez év juniusában stb. Térképvázlatok is vannak a könyvben; ezek között különösen érdekes Szeged és F/ankfurt belterüle­tének összehasonlító vázrajza, amely azt mutatja, hogy Szeged majd akkora területen épült, mint a nála ötszörte nagyobb lélekszámmal biró Frankfurt, Ekb51 vonja le a szerző azt a konzekvenciát, hogy a jövőben nem szabad a város körül uj telepeket létesíteni, hanem a meglevő város belterjes fejlesz­tésére kell törekedni. A könyvet, amely nem hiányozhatik egyetlen szegedi intézmény és közéletben szereplő egyén asztaláról, a Délmagyarország hirlap- és nyomda • vállalat rt. adta ki. Kapható minden könyvkeres­kedésben. Á i 60000 korona. Heim Antal és leánya J.-né Aranka nöifodrász szalonjában, Takaréktár u. 8. a legtökéletesebb Henna hajfestés minden szinben. — Arcdpolds, manikűr. —A legszebb buby hajvágás és vizondolálás hosszú külföldi tanulmány alapján párisi mintára. 85Í B erlini Stock-anotorok. Hímet Beden nöl és térO kerék, párok luxus kivitelben, nagy választékban varrógépek, sportkocsik 584 «7AI> DJéu Szeg'd, Hi u. 1. Gummik WOII rBIir alkatrészek nagybani áron Bangha dinnye vásárolható Horváth Mihály ucca J7. szám alatt, a Széchenyi Mozi­| val szemben. 222 A kultúrpalotában rendezik meg m szegedi művésztelep kiállítását. Rudnay Gyula is Szabó Daxiő is résztvtsznek a művészbálon. A Rudnay-müvtszlelepeken továbbra is lizas munka folyik agy Szegedin, mint Makón és Hódmezővásárhelyen. Mindegyik városban — mint ismeretes— augusztus hónap utolsó heté­ben a budapesti képzőművészeti főiskola hall­gatói nyári muttkaeredményének leilava kerül bemutatásra. Szeged városa és a muzeum igaz­gatója a kullurpat ólában elhelyezett képidr nagy­termit engedte át erre a célra. Szikéitők sze­rint a kiállitáara kerfllő munkák olyas nivósak, hogy azok a mflbaráiközönség általános tel­izéaét£fogjik megnyerni és — iskintetbevéve a mérsékelt árakat — élénk mű fásárra is van kilátás. A szegedi franciskánus rendház szeptember nyolcadikán ünnepli alapításának ötszázadik évfordulóját. A kiállítás megnyitásit a vendéglá'ó város vezetőségének részvétele mellett ünnepi keret­ben foglak megtartani és az agilis rendező bizottság sok meglepetést tartogat a megnyitás napjára tervezett m&észestélyre, amennyiben nemcsak a Szeged és környikoeli irók és művé­szek, hanem Rudnay Qyula is meg fog jelenni a montmartrei hangulata mulatságon, de Szabd Dezső iró is kilátásba helyezte lelövetelét. A műsoros estélyen Móra Ferenc és jutidsz Qyula. szintén szerepelnek, A művészbál összes jöve­delmét a szexénysorsu mflvésznövendékek segél­yezésére fordítják. 50 millióval társat keresek hsllfi?]8* tisitet vagy altisztet. .Pénz bictosiWa­jengere a .Délmagyatorezág- Hadóhivatalába, 278 A katolikus világ ebben az esztendőben ün­nepelte a legszelídebb szent rendjének, as asszisi Szent Ferenc áífal alapitett rendnek a hétszázados jubileumát. Az impozáns egyházi ünnepségben a Ferencrend magyarországi tar­tományai is résztvetlek, de kétszereien vesz részt benne a szegedi rendház, amely ugyan­ebben az évben ünnepli meg fennállásának fél­ezredes évfordulóját. A szegedi franciskánus rendház történetéről irott nagyszámú könyvek ugyan nem emlékez­nek meg a* 1426. eaztendőrő', amelyben — a régi histőrikusok szerint — semmi nevezetes isemény nem történt a szegedi rendházzal kapcsolatosan, de Unyl Athanáz házfőnök való­színűleg ujabb adatok birtokába jutott, ame­lyekből kétségtelenül megállapította, hogv a szegedi rendházat pontosan kétszáz esztendővel alapították Assisi Szent Ferenc rendjének meg­alapítása után. Abban a beadványban, amelyet a szegedi házfőnök a város tanácsához intézett éa amelyet alább szőszerint közlünk, ezeket a feltételezel! uj aditokat nem közli Unyi Atha­náz, csupán tényként Jelen i be, hogy ez az év az ötszázadik a szegcdi rendház megalapí­tása óta. Pedig históriai szempontból nagy szolgálatot tenne Unyi Á'hináz, ha közölné aditait a nyilvánossággal, mert azokkal meg­cáfolhatná a szegedi rendház eddigi histó­rikusiit, akik szerint Nagy Lajos király ural• kodása alatt már voltak franciskánusok Szege­den és Jicobus di Marchia inquisitor 1433-ban a szegedi klastromban székelt már és innen irányította az eretnekek kiirtását, öt évvel ké­sőbb, 1438-ban Capistranoi János is a szegedi klastromban székelt, amely akkor már régen as alióvátoii baritok kolostora volt. Eszel szemben Unyi Athanáz a város taná­csához a következő beadványt intézte: „Az isteni gondviselés bölca jósága foly­tán ez évben folyik le az ötszázadik év, hogy Szegeden a ferencrendi baritok le­telepedtek s azóta állandóan a szegedi néppel éltek jó- balsorsban, munkában, küzdelemben, szenvedéiben, lankadatlan kitartásban és igy egy Hszázives törté­nelmi életkossoru fonódik méltó dicsfény­ben, a különben könnyben, verejtékben és vérben izoit mull homlokin. Amikor a biráták hilafelt szívvel rejtekben as Ur oltára elé térdének hálaimit mondani, — akkor a szegedi nép is részt kivin magi­nak ez ünnepből, amit az itszázivis bará­tok ez alkalommal is szívesen megosztanak, mint eddig, ló barüi szívvel. A jelen idő szinte parancsolja as ilyen­fajta ünneplést, as élet kiuzsorázott minden erőt az emberekből: lelki, szellemi, erkölcsi, nemzeti él anyagi erőt. A díciő őseink hinnünk cssk korcs unokákra Ismernének, ha sírjukból felkelnének. Az ünnep-és tehát egy visszapillantás akar lenni s így egy okulás, tanulás, báto­rítás, vigasztaló, harciaa felfegyverkezés — egy mérkőzés... s igy... győzelem egy dicső magyar feltámadásra. Amftor ezen ünnepélyt szeptember 8-án megtarijuk részbea a temp'omban, részben külső népünnepély keretében, alázattal meikérem a tekintetes tanács kegyes közre­működését és már sokszor tapasztalt jősA­gos támogatását. Bár a sanyarú idő nem biztat, hogy e szép és ritka alkalommal emlékezetessé tegyük a jubileumot azáltal, hogy a temp­lom és rendházat külsőleg megvédjük a pusztulástól — mígis bízva e jő magyar nép áldozatosságában, akik a múltban is éppen a legnehezebb időkben védték,, fen­tartották filléreikkel a templomot és rend­házat —, mégis tervbevettűk a templom és rendház külső tatarozását, amelyhez a szükséges összeget közadakozásból — miulin mis forrás nem áll rendelkezé­sünkre — hozzuk össze. Ezen célt van hivatva szolgálni első­sorban a tervezett népünnepély. Miért is kérelmem odairányul, méltóztatna a tekintetes tanács ez alkalomra — szeptember 8 ra — az egész templomteret népünnepély céljára átengedni, bogy az minél impozin­sabban és eredményesebben sikerülhessen. Amidőn alázatos kérelmemet megismét­lem, maradok a tekintetes tanácsnak mély tisztelettel alázatos szolgája Unyi Athanáz háztőnik-plibános." A tanács legközelebbi ülésén foglalkozik ez­zel a kérelemmel és minden valószínűség sze­rint átengedi a kért teret a jubileumi ünnep­ségek számára. UJI UJ! Szabóüzlet megnyitás! ÉrtesitjQk a n. é. közönséget, hogy szabóttzletttaket — Kossutk Lajos-sugárut 8. alatt megnyitottuk. Tisztelettel UJ ! OLTVÁNYI és SZABÚ uri szabók. 178 U) ! MAGYAR DIVATCSARNOK •PHBPJP CIPŐÁRUHÁZ mmamm SZEGED, SZÉCHENYI TÉR 13. SZÁM. Hz EIií Szegedi Cipőszövetkezet cipőinek árusítása. E heti reklám cipőárak: Gyermek drapp és szürke, sevró, pántos 75 ezer Női fekete, Sevró, csatfos . 215 ezer Női barna, box, divatcsattos 230 ezer Női drapp és szürke, sevró pántos 237 ezer Női drapp, szandál-cipő . . 193 ezer Férfi fekete, box, fél . . - 235 ezer Férfi barna, box, fél ... 2ÖO ezer Óriási választék Iuxus-cipökben és gyermek szandálokban. Aas általunk eladott cipőkért JoIeZ«»«éoet vállalunk. Mielőtt vásárol a saját érdekében tekintse meg áras kirakatainkat.

Next

/
Thumbnails
Contents