Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-11 / 158. szám

1916 jnfins 11. DBLMAQYAKORSZAfl 5 KÖZBESZÓLÁS. 1. A belügyminiszter lebát síért oldoHi fel a közgyűlési határozatot, meri neai iarf|a érdekteleneknek a kinevezett és választott — a mandátummeghosszabbitással minden választolt tisztviselő kinevezeité vált — tisztviselőket s ennélfogva aggályosaknak tarifa a tisztviselők szavazatait. Ezzel szemben: a fővárosi törvény megalkotásánál a liberális és demokrata ellenzék a belügyminiszter ellenzésével szemben nem tudta elfogadtatni azt as álláspontlát, amely a közigazgatási tisztviselőktől meg akarla vonni a közgyűlésen gyakorolható szavazati jogot. Most már kérdezzük csendesen, hogy lebet közös nevezőre hosni ezt a két tört álláspontot? Vagy érdektelenek a közigazgatási tisztviselők közigazgatási ügyekben s akkor ne méltóztassanak rá hivatkozni a feloldó batirozatok ürügyéül. Vagy pedig érdekeltek s akkor nem szabad érdekeli szavazatukkal meghamisítani a választott közgyűlés igazi akaratát. Ami ürügynek jé, legyen jó indoknak is; ami indoknak rossz, ne lehessen ürügy se. Ugyan mi teszi érdekeltié a tanácsnok nyugdíjazása kérdésében mondjuk: a főorvost, főmérnököt, ^levéltárosi. vagy közgyámot? A közigazgatás nagy kérdéseiben az adminlsztrdctó tisztviselői leszavazhatják az önkormányzati testület válasz tott tagjait, érdektelen a szavazatuk a boán a kérdésoen, bogy az autonómiával rendelkező polgárság mennyi lerbet akar magára vállalni, de nyomoan érdekeltekké válnak, ha — o'yan határozat hozatalában vesznek részt, melyei meg kell semmisíteni, vagy fel kell oldani. Van-e érdektelenség — ennél érdekesebb? 2. Ne akarják kívülről kormányozni a várost — fakadt ki a napokban a város első polgára. Kik akarlak kívülről koimányozni? Talán a tömeg, a mob, az ncca népe, a fölzaklatott csőcselék, a — leszerelt katonák terrorszervezete? Dehogy ők, dehogy, hol vannak azok a válságos idők, amikor ágyút szegeztek a városházának s munkástanácsokban terrorizálták a köztisztviselőket? Kik akarják most kívülről kormányozni a várost? A törvényhatésági bizottság tagjai, as önkormányzat szerve, az autonomia megvalósítói, akikben testet ölt a a polgárság önigazgatásának elve. Kik vannak bent, ha a közgyűlés tagjai kint vannak ? Nem kell talán megismételni: nem rajongunk az elöregedett, elűtőérmeszesedetl, kivénhedt, körszakállas és vattásfOlü törvényhatósági bizottságért. De végtére is: a közgyűlés nem tehet róla, hogy megöregedett, hogy ereiben sós viz folyik vér helyett, ha létován, bátortalanul, kezdeményező ötlet, sőt lélek nélkül szunyókál is a közigazgatás téli kikötőjében, mégis: egyetlen szerve az önkormányzatnak, szavában és cselekvésében a Város szól és cselekszik. Kint a közgyűlés és bent a Ianács? Kint as elhatározás és bent a végrehajtás? Kint az önkormányzat és bent az adminisztráció? Kint a farkas és bent a bárány ? 3. Érthetetlennek látszik ez a szubjektive bizonyára jogos türelmetlenség. A közgyűlési lagok többségének szervezete csupán azt kérte, hogy műszaki munka átvételénél műszaki képzettséget alkalmazzanak. Eszel a kívánsággal szemben objektív ellenvetésekre alig lehet hivatkozni. Megfelelő ember a megfelelő helyen — miért kell e kívánság elölt körlöltéei emelni. Eddig » volt a rendszer, hogy a kövezések átvételéhez legalább két gyógyszerészt küldtek ki;az ember csodálkozik azon, hogy Bokor Adolfnak és Franki Antalnak nincsenek még epekövei, annyi követ vetlek már át. Nagyon betegek lehelnek azok a közmunkák, amelyek két patikus karján lépkednek át a köztulajdonba. 4, A válaszlói névjegyzék harmincezer választójával szemben csak kélszázegynébány felszólamlás történt. Budapesten hatvanháromezer, nálunk kétszáz — igazán nem lehet panaszkodni, hogy a város népe nem fogadja bizalommal hatósága munkáját. ^Lnhelne talán arról is szó, hogy a pfrlok, természetesen az fellenzéki pártok — mert a világon mindenütt ugy van, bogy a válaszlói listákbői csak az ellenzéki szavszók szoktak kimaradni — meglelték-e kötelességüket, biztosilollák-e minden katonájuk számára az alkotmányos küzdelem egyetlen munícióját: a választójogot. Vájjon a harmincezer választó közül nem maridt ki kélszáz igényjogosultnál több? Vigy az ellenzéki pártok szervezetei is belenyugodtak a hatósági seregszemlébe? Vagy talán ebben az öngyilkossági epidémiában a választók már csak a kötél és revolver közölt választanak? A törvényszék elrendelte a színigazgató kényszeregyezségét. Augusztus 27-én lesz as egyezségi tárgyalás. Jelentette a Dilmagyararszág, hogy Andor Zsigmond színigazgató a csődcyilási tárgyalások folyamán váratlanul bejelentette, hogy kinyizeregyezsiget kér maga ellen. A legutóbbi tárgyaláson Andor képviseletében dr. Scbwarcz Józsel 48 órai haladékot kért arra, hogy a kényszeregyezségi ajánlatot beadhassa. A bíróság a kért haladékot megadta. A 48 óra szombaton délelőtt járt le és ezt megelőzőleg a kényszeregyességi kérelem kellő időben be is érkezett a törvényszékhez. A színigazgató kényszeregyezségi kérelme, mint ismeretes, teljes 100 százalékos kielégítési ajánlati fel a hitelezőknek. A követelések 40 százalékát nyolc hónap leforgása alatt, mig a hátralévő 60 százalékot további nyolc hónap alait, később megállapított részletekben fizetné. Kulit Rezső törvényszéki biró még szombaton délelőtt döntőit a kényszeregyezségi kérelem ügyében. A feleknek kikézbesitett végzés szerint a szegedi törvényszék elrendelte a kény* szeregyezségei. A törvényszék felszólítja a hitelezőket, hogy követeléseiket augusztus huszadikáig jelenisik be, mert a későbbi bejelenlések csak akkor, nyernek kielégítést, amikor már mindenki megkapta a kvóla szerinti járandóságát. Az első egyezkedési tárgyalás napját augusztus 27-re tűzte ki a bíróság és vagyon* felügyelőnek dr. Téth Imre ügyvédet nevezi e ki. A kényszeregyezségi eljárás természetesen nem vonatkozik a színtársulat tagjaira, akik az eljárástól függetlenül teljes összegben megkapják elmaradt gázsijukat. Értesülésünk szerint Andor Zsigmond a legkomolyabban foglalkozik azzal a tervvel, hogy egy nagytőkiji piazes társsal lép szoros összeköttetésbe, hogy a társulat tagjai még e hónap folyamán megkapják járandóságaikat. Megnyergelték az alsótanyai tüzparipát. Szombaton reggel hivatalosan megnyergelték az alsótanyai tüzparipát. A frissen lefektetett keskeny vágányokon hosszút füttyentett az első gözmozdony és tüsszögve, köhécselve megindult Alsótanya felé. Igaz, hogy néhány százméternyi gurulás után megállt, olf, ahol a sínpár megszakadt apró kerekei alatt, de azért valódi mozdony volt, ha lilipufi mérelü is, síneken meni, hl keskenynyomtávolun is és — ami a fő — a három évtizeddel ezelőtt mtgálmadoü alsótanyai vasutat képviselte. A levegőben is volt valami vidám ünnepélyesség. A hőség, vagy a pénfskesti bankettről származó másnaposság verejtéket csalt a kisvasút bábáinak homlokára, de ai is meglehet, hogy ez arcok fényességének az öröm voll az oka. Tulajdonképpen száraz in szürke közigazgatási aktus történt ciak a kisvasút épülő Jgazgatösdgi palotája* előtt. A kereskedelmi miniszter engedélye alapján as érdekeli hatóságok képviselői tartottak helyszíni értekezletet, hogy msgállapitsák azokat a feltételekel és módozatokat, amelyek szerint a kisvasulat építő vállalat üzembehelyezhet kél gőzmozdonyt az épülő vasutpályán a vasútépítési anyagok szállításáré. Mert, mint minden vasutat, az alsótanyai kisvasulat is ugy építik, hogy a kavicsot, a talpfákat és a síneket az anyagforráshoz legközelebb eső pontról magán a fokozatosan hosszabbodó uj vasútvonalon szállítják ki a helyszínre. A helyszíni értekezlet kilenc órakor kezdődőit Htmoin Rezső állomásfőnök hivatalszobájában, a személypályaudvaron dr. O12 Lajos vasúti és hajózási főfelügyelő elnökletével. Az értekezleten megjelentek a vasút, a villamos igazgatóság és az államrendőrség képviselői, a város hatóságát Bokor Pál polgármester-, helyettes és dr. Ördögh Lajos Ib. tanácsnok képviselte, ott volt Szaaxtoy László, a kisvasút tervezője, Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, Mihdiyjfy László főmérnök is, a vasútépítő vállalat képviseletében pedig Atsddy Elemér mérnök. Az értekezlet megnyitása után a bizottság a máv. pályáitstjén keresztül levonult a kisvasul központi pályatestjére, ahol lázasan folyik a munka. Az igazgatósági épület, amelyet a vasútépítők önérze'e „palotának" mond, befejezéshez közeledik. Falait már vakolják. Mellette áll a kisvasút saját külön víztornya, amely viszonylagosan magisabb a Szenl István-téii víztoronynál. Olyan, mintha valami halalmas vaskorsót vékony vaslábakra állitolt volna fel valami játékos kedvű Qulliver iti, a lilipuli méretek birodalmában. A keskeny sínpárok össze-vissza szaladgálnak a sárga homok- és ksvicsrengeteg köiött és a „palota előtt" áll a két gözmozdony az anyagszállitó teherkocsikkal. George Slepbenson álmodhatta ilyennek azt a vasutat, amily 1823-ban Siackton és Darllngtan közölt megindult. Az egyik füstölgő kéményü liliputi mozdony udvariasan a bizottság elé sielelt és néhányszor elmanőverezett az ámuló városiak előtt. Persze volt Iréfa és viccelődés elég, amely láthatólag bántotta a vasútépítőket. — Vígyázs Domi — kiáltott valaki Berzenczeyre, aki tulközel állt a masinához —, fel ns borítsd, mert akkor ketten se birjuk visszaemelni a sínre. Amikor aztán alaposan megcsudálta már mindenki, Mlhályffy Ltszlő felugrott a gépész mellé és annak ellenére, hogy fefe már nem féri el a mozdony teteje alitl, hanem messze kihajtott belőle, erélyes komolysággal adta ki a parancsot as indulásra. A kis gőzma8ina köhögött egy natyol, majd irgalmatlan hosszul füttyentve megindult. — Éppen ugy tesz, mint egy nagy — állapította meg valaki. De a mozdony nem sokat (örCdölt a tréfás megjegyzésekkel, hanem büszkén pöffőgött végig a pályán, átzökkent azon a ponlon is, ahol a Máv. vonalát keresztezi a kisvasút, majd megállt. Néhány méterrel odébb még csákányozták a talpfák alá a bányakavicsol a munkások. Három és félkilométer hosszú vonalszakaszon azonban már lefektették a síneket. A bizottság néhány perc múlva szintén a kereszteződéshez ért, vizsgáiiák a síneket, a váltókat, a töltést, majd visszamentek a mozdonnyal együtt az igazgatósági palota elé, ahol a fényképész kéri barátságos arcot a társaságtól. Rtjla lesz a képen mindenki, a „palota" is, a két mozdony is, ha ugyan Mihályffy Laci cyranoi sajátosságának halalmas árnyéka homályba nem borította. Mihályffy Lici egyébként ugy veregette meg a lüzparipa oldalát, hogy azt a Dcrby-győztes Naplopó gazdája is megirigyelhette volna. Ezzel azután a helyszíni szemle véget ért, a bizottság visszavonult a nagyállomásra, ahol felvették a jegyzökönyvet a tárgyalás eredményeiről. Útközben Szisitay László műegyetemi tanárral, a vasút tervezőjével beszélgettünk, aki elmondotta, hogy a sínek lefektetése most már tempús gyorsasággal hilad majd. Naponta dlleg hat-hétszdzméterei vonaldarabbal növekedik a vaspálya. Kunhalomnál pedig, ahol a vasul elágazik, kellői erővel folytatják a munkát.