Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-11 / 158. szám

1926 inlins II. OBLMAQYARORSZAQ 8 Szeptember elsején megkezdheti az a sebészeti klinika épitését. A város már kissjátitotta a klinika helyin lévő telkeket. állam Dr. Tóth Lijos kulluizminiszteri államtitkár, akit a kultuszminiszter az egyetemi épitkezéii bizottság elnökéül nevezett ki, mint ismeretes, kidolgozta az egyetemi építkezés programját. A program szerint először a gyermekklinika építését keidik meg és még ebben az évben sor kerül a sebészeti klinika épitéiére is, ameljnek terveit már elkészitette Korb Flőris építészmérnök. A sebészeli klinika {pitéié elé azonban súlyos technikai akadályok kerültek, amennyiben a sebészeti klinika számára kijelölt terület legnagyobb részén ideien tulajdonban levő telkek és bázak voltak és nem volt bizonyos, bogy tulajdonosaikkal a város még ebben az esztendőben ki lud egyezni. Az építkezési bizottság legutóbbi ülésén éppen ezért az a terv merült fel, bogy az eredeti program megváltoztatásával a gyermekklinika u'án a nőgyógyászati klinika épifése kerüljön sorra, mert ennek a helye szabad és igy az építkezésnek akadálya nincsen. A polgármester és dr. Steed rey tanácsnok, a kisajáiitási flgyek intézője kijelentették a bizottság ülésén, hogy minden lehetőt elkövetnek a szükséges telkek megszerzése érdekében, de azérl a biztonság kedvéért azt ajánlották, bogy Korb Flóris készítse el a nőgyógyászai! klinika terveit. Fenyő Lajos műszaki tanácsostői, a kisajátítási flgyek mflszaki előadójától nyert érteifilésflnk szerint az eredeti program betartásának eltűnt az akadályt. A vámnak sikerült a sebészeli klinika számára kijelöli területen levő telek- is háztalajdanoiakkal bikisen megegyezni. Körülbelül hét házat, illetve telket vásárolt meg ezen a helyen a város, ugy, hogy a telkeket szeptember elsejére az állam rendelkezésére bocsáthatja. A kisajátítóit házak tulajdonosaival ugyanis ugy egyeztek meg, hogy lakásaikat augusztus tizenötödikén üritik ki és igy szeptember elsejéig lebonthatják az öreg háiakat is. A sebészeti klinika építésére és felszerelésére az épitkezési költségvetésben körülbelül nyeleszázezer aranykoroadt irányaztak elö, azonban, mint a gyermekklinikára tartott versenytárgyalás eredménye mutatja, az épi kezési munkát olcsóbban vállalják a vállalkozók és igy több jut a klinikák felszerelésére. Az aratésztrájk-agitátorok vándorlása Szolnok, Szeged és Budapest között. Az ügyészségen nagy meglepetéssel fogadták a letartóztatott földmunkásokat, mert Szegeden senki sem tud aratóiztrájkról. A Dilmagyarorszdg szolnoki jelenlétek alapján szombaton beszámolt arról, hogy a szolnoki csendőrség letartóztatta Tisza Anfal és Ragi Ferenc földmunkásokat, akik a Vági-párt szolnoki exponensei voltak. Tisza és Ragó a vád szerint nagysztbásu araiósztrdjkot terveztek és szerveztek meg, de az aratók a csendőrök keiére szolf áltatták mindkettőjüket. A szolnoki nyomozások adatai szerint Tiszáék kitér|edt szervezetet alakítottak, amelynek egyik központja Szolnok, a másik Szeged vált. Mindenütt megszerveiiék volna a földmunkásokat és kötelezték volna arra, hogy egy adott jelre megkezd lik az aratósztrájkoi. A szolnoki jelentések szerint a szegedi ügyészség kikérte a két agitátort, akiket Szegedre is Kállilattak, mivel az a gyanú merült fel, hogy az izgatás ffifészke Szeged környéke lenni. A híradással kapcsolatban a Dilmagyarország munkatársa megállapította, hogy pinteken dilelőtt a szegedi rendőrsigre Szolnokról iinyleg beszállították a kii letariiziatait földmunkást, akikei azonnal átkísértek az ügyiszsigre, mivel a szegedi rendőrségnek semmi tudomása sem volt arról, hogy Szegeden és környákén aratósztrájkot szervezlek volna. Az flgyészségen mig nagyabb meglepetéssel fogidták a két összelincolt agitátort. A sztgidl ügyiszsig nem kirte ki őket, mivel erre szűkség nem volt. A feltevések szerint a szolnoki ügyészség az agitátorok kihallgatása után azt látta, hogy a mozgalom fő/iszke Szeged és ezért egyszerűen átküldte Szegedre a letartóztatott földmunkásokat. Szegeden természetesen nem tudtak mit kezdeni velük éi pinteken dilben útnak irányították őket — a budapesti ügyistsigre. A szolnoki űgyéizség feltevését tehát mi sem igazolta, mert Szegeden araíószirdjkmazgalem nem vált. Egy fiatal szegedi tanár előadásai és kutatásai Genfben. Hetven magyar diák, akik az egyetemről hitük miatt kerülték gályarabságba. Genf, julius. (A Dilmagyararsság levelezőjétől.) A történelem sötét konzakai mind vetettek egy kévéi maradandó árnyékot Genfre, de az aranylapokról is lehullt egy kevés festék éi az utókor ugy a fény', mint ai árnyfoltokat konzerválta azoknak, akik történelmet akarnak olvasni. Ezek köiött a foltok között keresgél most egy szegedi fiatal kereső, Negyfaluti fenő. Véletlenül találkoztam a „La Sutsse' hasábjain, egy sokkal ismertebb, sokkal nagyobb név mellett. A másik név Ady Endréi volt. Azt adta hírűi az újság, hogy Nagyfaiusi Jenő u Nemzetközi Diákegyesületben Adytól tari előadást a kálvintzmussal kapcsalatban. » Intelligens, nemzetközi publikum hallgatla végig a Irancia nyelvű előidisf, melyben Adyval és a káltiniimussal kapcsolatban azt fejtegette az előad*, hogy a küzdő magyarság javát Erdilyarszdg adta, Magyarország legnagyobb fial Erdély történelmi levegőjét szívták be, ahol az idő fogalma egy a történetemével. A gondolat mindig onnan indult útnak, ott nőit ki és ott kapott szárnyakat. Tartalma éi szép elöidás volt, amilyen egy Burtán nevű magyar ember civilt szerb származású feleiére adott elö francia fordításban Ady verseket. Érdekes megemlileni, hogy Buriánné eredetiben nem élveiheti Adyt, meit nem tud magyarul, de lilán még érdekesebb, hogy ^az Ady-versek legnagyobb részéi magyar ember fordította franciára: Baranyay Zoltán. Maga az előadás is elegendő anyagot szolgáltatna egy ujiágcikkhez, azonban sokkal érdekesebb Nagyfalusi eddigi kutaiásainnk ax eredménye, amely Magyarország, lőként Erdély egyik legváltozatosabb korszakába világit bele epy-két halvány mécseisel. Etek a méciesek Lattárak, könyvtárak poros aktái közül kiemelt, elfeledett, alig ismeri, de a történelemben még fel nem használt levelek. Két rég megsárgult levélből as derűit ki, hogy a sárospataki kollégium mát az ezerhétszázas évek elején összeköttetésben állott a genfi egyetemmel. Akkor nagyon üldözték a kálvinistákat Magyarországon és a kollégium kél legjobb diákját kiküldte Gefifbe a forráshoz, hogy itt megerősödjenek és vigyék hasa a megerősödött hitet és tudományt. A két levél foglalkozik a kálvinista-üldözésekkel. Erdekeaek a Nagyfaluii által talált levelek közül Dudiis pécsi püspöknek a Kálvin jobb keiéhez, Besához irt néhány levele is. Magyar vonatkozásokban legmegrenditőbb, legszivbemarkolóbb Ohokocsí egy levele. Ohokccsi Ferenc hetven magyar diáktársával az atreehti egyetemről kerüli a hile mtatl gályarabságba. Onnan kiliőiesen szép levelel irt régi iskolájához. Megírja, hogy körülük ötvenhárom pusziulI el, a többiek pedig erős hitükben meg nem inogva várják a halált. Hitük árán nem kell ax élei. Segítséget kér a levélben. „Inkább börtön is gályarabság', irja, minthogy olt hagyjuk hitünket. Hasonló levelet fedezett fel Nagyfalusi Zürichből is. Mint ismeretes, Ruyfer admirális érdeme, hogy a gályarabok közül megmenekültek azok, akik még életbenmaradtak. Ennek emlékét őrzi egy akkori, itteni egyetemi tanár Raylert dicsőitö levele és egy verse, melyei á felszabadult, hitükhöz hű magyar gályarabok tiszteletére irt. * Semmi sem u] a nap alalt. A levegő, a történelmi kor és a sötétség ugyamz, a fegyverek is, hiszen a gályarabság más formában ma is divatos még. De mégis valami különbséget jelent, hogy az akkori üldözisek után maradhatott volna valami tanulság a mai erőiek beknek. Még sem tanullak. (d. /.) Az orvoskongresszus modern közkórházat talál Szegeden. A szegedi közkőrházban lázasan folyik a fatarozási munka, amelynek elrendelését — mini iimereles — kemény tanácsi és közgyűlési harcok előzték meg. A polgármester eleinte halleni sem akart a közkórház nagyon régen aktuális modsrnizáláiáról, meri ugy vélte, hogy erre nincien pénze a városnak, pedig dr. Szili Qyula inditványábin annak idején a fedezetet is megielölte. Hiába érveltek a közgyűlésen a kórház érdekében leiszólaló városatyák, hiába hangoztatták, hogy szeptemberben Szeged vendégül látja az országos orvoskongresszust és az ország minden részéből idesereglő orvosok előtt az ország leggazdagabb városa még sem szégyenkezhetik avult, roskadozó közkórházával, a polgármester nem engedett álláspontjából. Hogy — hogy nem, nem sokkal a közgyűlés ulán a polgármester mégis meggyőződött arról, hogy a kórház rendbehozása nem ütközik legyőzhetetlen nehézségekbe és igy a tanács hatszázmillió korona költségvetéssel elrendelte a közkórház rendbahozását, vagy — ahogyan a városházán és a közkórháiban mondják — modernizálását. Ki is irlák a versenytárgyalást és a megbízást Gerö Béla építész nyerte el, aki azonnal meg is kezdte a munkát. A tatarozás gyors tempóban halad előre. Tegnap bizottság látogatta meg a közkórházat, hogy ott ellenőrizze az ott folyó munkál. A bizottság elnöke Bokor Pál polgármesterhelyetles volt, tagjai pedig dr. Szendrey Jenő tanácsnok, Ördögh Lajos lb. tanícinok, dr. Debre Péter, a kórház igazgatófőorvcss, Bokor Adolf törvényhatósági bizolt* sági tag és KMr Tibor városi főmérnök. A bizottság megállapitotfa, hogy a munka szabályszerűen folyik és — szeptemberben az orvoskongresszus már modern közkórházai talál Szegeden. A tatarozás során kiderüli, hogy nihdny kisebb pótmunkára is szükség lest, a bizottsági szemlén résztvevő tanácstagok kijelentették, hogy ezeknek sürgős elrendeléie érdekében ilöler* jesztést tesznek a város laniciához. A tatarozó munkások újból vakolják ai öreg falakai, az egész épület belsejét kifestik, a sötét, kiiablaku folyosókbál valóiágos télikertet csinálnak, ugy, hogy a külsőfalakai vasbeton oszlopokkal helyettesitik, a vízvezetéket bevezetik minden kórterembe, amelyekben mosdókat szerelnek fel. A mellékhelyiségeket fajansz falburkolattal vonják be, a padozatot pedig mozaikkockákkal tesaik higiénikussá és könnyen tisztogathatókká. A bizottság a munkával a legnagyobb mértékben meg volt elégedve. [Orvosi köpenyek, StSSf* | Soógnál, Igkoía ucca 11.