Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-08 / 155. szám

1926 julius 8. DBLMAGYARORSZAO A kereskedelmi miniszter nem ad vasúti kedvezményt a szegedi gyümölcstermelők számára. A kamara elnöke aierint a kedvezményt a kecskeméti érdekeltiig javára vonta meg Szegedtől a Máv. Sok sző esett már síről az indokolatlan sérelemről, amely a Szeged-vidéki gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdákat érte, amikor a kormány kirekesztette őket abból a tarifális kedvezményből, amelyet a külföldre szállítandó gyümölcs- és főzelékfélékre engedélyezett. Felírt ennek a sérelemnek az orvosoltatása érdekében a kereskedelmi miniszterhez a város hatósága, a kereskedelmi és iparkamara, interveniált a kecskeméti mezőgazdasági kamara. A város tanácsának felterjesztésére most válaszolt a kereskedelmi miniszter. A válasz annyira klaszszikus, hogy érdemesnek tartják teljes terjedei etében való leközlését. Folyó évi junius 5-én kelt felterjesztésére értesítem a tanácsot, hogy azt a kérelmét, hogy a külföldre szállítandó gyümölcs- és főzelékfélékre engedélyezett fuvardíjkedvezménybe Szeged és vidékének feladó állomásai is felvétessenek, eiidősserini nem áll miáombm teljesíteni, mert a kérdéses kedvezmény érvényességi területének megállapítása a filámivelésSgyi miniszter ur kivánságának megfelelően tBitént, aki a szóbanlévő termények kivifelének nagymérvű előmozdítása iránt kidolgozott munkatervével nem találla összeegyeztethetőnek a tanács fenti kérelmének teljesítéséi, sőt egyenesen a Szeged-vidéki termelők érdekében állónak jelezte, hogy az ott termelt gyümölcs- és főzelékfélék külföldre való szállításuk helyett a budapesti piacon nyerjenek elhelyezést. Erre velő tekintettel a tanács kérelmét további tárgyalások és ujabb megfontolás végett a földnaivelésögyi miniszter úrhoz tettem át. Egyben közlöm, hogy a tanács állal bejelentett feladóállomások közül Kiskunfélegyháza és Szegvár a kérdéses kedvezménybe már időközben felvétettek. Végül a tanács azon aggályának eloszlatására, miszerint a ládákban feladott küldemények kedvezményezése a kosárfonássá foglalkozó háziipar tönkretételét fogja elő idézni, megjegyzem, bogy a fentebbi intézkedés a földmivelésügyi miniszter kivánsá gára és az érdekképviseletek véleményezése alapján abból az okból tétetett, hogy a külföldre szállított kü'demények a vasúti kezelésre is legalkalmasabb és a romlékony küldeményeket legjobban megóvó oly szabványos ládákban kerüljenek lehetőleg feladásra, amelyek egyszersmind ízléses keretet adnak a külföldön amúgy is jó hírnévnek örvendő magyar gyütnölcsnemeknek, valamint főzelékféléknek és ezáltal külföldi versenyképestégükei is fokozzák. Az olcsóbb gyamölcsnemeknek tetemes része azonban ugy a bel-, mini a kiviteli forgalomban ezentúl is minden bizonnyal kosarakban fog feladásra kerülnt s ennélfogva a kosárfonó háziipar nagyobb megkárosodásától a véle mények szerint nem kell tartani. < A miniszter válaszát közöltük Vértes Miksával, a kereskedelmi és iparkamara alelnökével, aki, mint a Szegedi Kereskedők Szövetségének elnöke, résztvett az emlékezetes kecskeméti gyűlésen és ott szóvátette a szegedi gyümölcstermelők sérelmét. A miniszteri válasszal kapcsolatban Vérles Miksa a következőket mondotta : — Nagyon elszomorító a Szeged-vidéki mezőgazdák számára, hogy a földmivelésügyi miniszter annyira ajnározza őket. A külföldi piacot a magas vasúti tarifával jóindulatulag elzárja előlük, hogy ezáltal megkönnyítse gyümölcstermésük Budapestre való szállítását. A szegedi mezőgazdák igy sokkal hátrányosabb helyzetben vannek, mert hiszen a magasabb vasu'i tarifa versenyképtelenné teszt gyümölcstermésüket. A vasút igazgatósága a tarifakedvezmény Szegedre való kiterjesztése iránti kérelmet azzal utasította el, hogy az a magyar mezőgazdák érdekeit veszélyeztetné, mert igy a kedvezményt küllöidi honosok is igénybe vehetnék Szegedről, mint határállomásról. Ez a kifogás természetesen nem állhatja meg a helyét, hiizen nem okozhat nehézséget annak a megállapítása, hogy a gyümölcsöt Szegeden csomagolták-e be, vagy pedig tul a határokon, Az én feltevésem az, hogy ami ezen a téren történik, az a kecskeméti érdekeltségek javára i9r~ tinik is a tibbi termelő rovására megy, pedfg a kecskeméti mezőgazdasági kamar? védőszárnyai alá tartozik, tudomásom szerint, Szeged is, Szatymaz is. A város hatóságának minden erejét latba kell vetni, hogy a Szegedkörnyéki mezőgazdáknak ezt a sérelmét orvcsoliassa, mert — mezőgazdasági érdekekről lévén szó — a kamara többet már nem tehet, mint amennyit megtett. — Ami a ládakényszert illeti, arra is lenne egy szerény megjegyzésem. Szegeden és általában Magyarországon leginkább azok a hadirokkantak foglalkoznak háziipirszerüen kosárfonással, akiknek az ellátásáról az elszegényedett állam nem tud gondoskodni ugy, mint ahogy például a győztes Olaszország gondoskodik, amely megengedheti magának a ládakényszer Iukszusát. Tehát éppen a kereskedelmi miniszternek kellene odahalni, hogy a Máv. a kosarakba csomagolt gyümölcsre is adja meg a tarifakedvezményt, mert ezzef a kosárfonással foglalkozó hadirokkantak megélhetését mozdítja elö. Ez az erdöszegény ország a hadirokkantak érdekétől eltekintve sem engedhetné meg magának a ládakényszer Iukszusát. Ebben a kérdésben is a város hatóságának kell majd a lehető legerélyesebb lépé* seket megtennie. A biróság elődöt rendelt el a bécsi kampőskereszteiek pártja ellen. Bécs, julius 7. (A Délmagyarország bécsi tudósitójától) As osztrák ka^póskereiziessk pártjában hónapok óta duó erkölcsi is anyagi válság most a teljes összeomláshoz, a csődhbz vezetett. A válság és az ezzel kapcsolatos leleplezések sor ás kiderült, hogy a vezetőség bizalmasa és a titkári iroda főnöknője, Bautrni tulajdonképen zsidó származása. Qatiermayer a leghangosabb antiszemita vezér kénytelen volt bevsl lani, bogy jegyben járt egy zsidó kereskedő leányával és társas viszonyban voli egy zstdó bankárral. A válságot csakhamar anyagi összeomlás követte. A kampóskeresztosek pártja különböző ipari vállalkozátokba kezdett, amelyek sorbira összeomlottak. A hitelezők most megunták a vezetőség állandó halasztáskéréséf és a kereskedelmi bíróságon a csőd elrendelési! kirtik. A bíróság a kérelemnek helytadoti és igy a kampóikeresztesek pártja hivatalosan is csődbe került. Törvényszék elé állítanak két volt norvég minisztert. Budapesti tudősitónk telefonjeleniise.) Koppenhágából jelentik: Ollói jelentések szerint a norvég parlament nagy tcbbséggel ugy határozott, hogy Berg volt minisztert és Lycke aktiv MMMAMMMWMMIM^^ minisztert a birodalmi törvényszék elé állítja. A kél miniszter állampénzzel ugyanis nagyarányú visszaéléseket követett el. Az élatfogytigra iiölt faleséggyilkos tanitó büntetését 15 évre sxéllitotta la a tábla. „ft hitvesgyilkotaág a nyomor következmény*." Fildvdri Dezső Sándor — mint még emlékezetes —aki 1925 november elsején egyetlen kisszurással átvágta paraszti sorból származó felesége nyakát, egyszerű faniló volt a vásárhelyi tanyák köxötl. Felsőmagyarországról került az Alföldre. Oyermekkorában iskolákat sem akart végezni, atyja kényszeritette rá, hogy középiskoláit és a tanítóképzőt elvégezze. Mindig kegyelemből engedték át a vizsgákon, komoly, köztisztviselő édesapjára való tekintettel. Földvári Dezső Sándor azonban nem tudott mit keideni a tanitói oklevéllel. Tanítani nem tudott, de nem is ikart. Növendékei sem írni, sem olvasni nem tanultak meg. Felsőbb tanügyi hatósága nem tudott mist lenni vele, mint át-áthelyezte uj állomásokra. Kilenc iskolában tanított rövid néhány év alatt. Az évzáró vizsgákon érte utói mindig a nemesis. Ilyenkor jött a tanfelügyelő és a tanitó urnák be kellett számolni a tanitás eredményéről. A tanitó azonban nem számolt be semmiről. Nem is számolhatott be, mert nem ia tanítóit is ntm Is tudóit volna tanítani. Igy került Földvári Dezső büntetésből a vásárhelyi tanyákra. A tanitó azonban Vásárhelyen sem tanított, mire fegyelmit indítottak ellene. Közben meg* ismerkedett egy szeginy pmszlleánnyal, aki csinos volt és aki nagyon szeretett volna tekintetes tanítónő lenni. Az esküvőt máról holnapra megtartották. A tanító szégyenlette paraszti sorból származó feleségét és eltagadta kollégái előtt. Később azután a kultuszminisztérium is megsokalta Földvári Dezső ténykedéseit és állásveszlisre ililte. Elvesztette nyugdiját is. Ktnyér nélkül, betcvőfalat nélkül maradt. Kéregetett az uccákon, hogy fentartsa magát. Családi élete felborult. Parázs veszekedések voltak mindennap. Felesége mosogató leánynak állott be az egyik vásárhelyi vendéglőbe. Nem járt haza aludni sem, a lanifű pedig azt hajtogatta, hogy ő uri ember, dolgozzon a parasst. Közben féltékeny lett mosogató leánynak küldött feleiégére és bekövetkezett a tanitó teljes tragédiája. A gyilkosaág előtti harmadnap Földvári Dezső egy hatalmas konyhakélt vásárolt. A kést otthon elrejtette és várta a feleségével való találkozást, ami november elsején be is következett. Az asszony lefeküdt aludni. Földvári alvást szinleit éi éjjel, amikor az asszony nehiz álmái aludta, a hatalmon konyhakissel átvágta nyakát. A szerencséden asszony egyetlen sző nélkül halt meg. Földvári a gyilkosság ulán megmosakodott, felöltözködölt, elindult levegőzni, majd késő teggel felment a rendőrségre és bejelentette, hogy niivesiársái, Fejes Erzsibeist megilie. Mindsnt elismert, csak az előre megfontolt szándékot tagadta. Letartóztatták, vizsgálati fogságba került, majd a szegedi törvényszék Vdd-tanácsa nemrégiben előre megfontolt szándékkal vigrehajtoti gyilkosság büntette miatt iieifogytigiani fegyházra itilie. Fefebbezések folytán szerdán került főtárgyalásra ez az ügy a szegedi ítélőtábla Jte/iíydeíanácia elé. A főtárgyalásra elővezették a vádlottat is, aki igénytelen arcával szó nélkül, magát teljesen beszámithatatlannak mutatva, hallgatta végig az ügy előzményeinek és az iratoknak ismertetését. Védője, dr. Szigeti Sácdor bizonyiiáskiegészitést indítványozott, védence elmeállapotának újbóli megvizsgálását kérte, mert véleménye szerint FÓldvárl sthasem volt beszámítható, terhelt, degenerált ős abszolút korlátolt gondolkozású egyén. A bírásig azonban nem adott helyt a védelem előterjesztésének, mivel a vádlott már előzetesen is megfigytlis alati állott és orvosai szabad elhatározási képességét nsm látták korlátozva. Dr. Boross Dezső főügyész vádbeszédébin röviden ismertette a vádlott sajnálatraméltó egyéaiiégét, majd bejelentette, hogy felebbezését visszavonja, nem kiván akasztófát, noha a törvlnyisék megállapította az előre megfontolt szándékot. Véleménye szerint a gyilkosság a