Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-07 / 154. szám

1926 ialitu 7. DELMAGYARORSZAG 8 Öngyilkos Isii a 73 éves Túri György, mert leánya bejelentette a rendőrségen, hogy 23 év előtt gyilkosságot követett el. Túri György deliriumában kiirtással fenyegette meg családját, mire leánya jelentést tett a rendőrségen. — .Inkább megölöm magam, minthogy börtönbe kerüljek," Csongrádon tegnsp délután Tuti György 74 éves ntpszámcs Rspaics-rakpsrt 25. sz. alatti lakásán borotvával átvágta a nyakát. A sserencséilen Öregember csodálatoskepsn még csak esznélelét sem vesztette el, bár a borotva teljesen átmetszette ligetivé! is nyelőcsövét. Súlyos sérüléseire! autón a szentesi közkórházba szállították, ahol jelenleg élet és balál között lebeg. A borzalmas öngyilkossági kisérlet pedig egy rigen elfelejtett, büntetőjogilag már elivütt 23 évvel ezelőtt tlrténl gyilkossági ügy epilógusa. Huszonhárom évvel ezelőtt, 1903 szeptemberében történt, bogy a csongrádi szőlők feözöti Ismeretlen tettesek agyonütötték Pintér Márton gazdálkodói. Valami nehéz tárggyal, valószínűleg asóval ütötték agyon. A megindult nyomozás a tettes személyei nem tudta megállapítani. Olyan feltevést k is merüllek fel, hogy a szüreti időben ilalosan bazaigyekvő Pintér oly szerencsétlenül esett el as uton, bogy fejéi az utmenti kövOn összezúzta. Ez a feltevés azonban később megdőlt. Kéiségenkivül bebizonyosodott a gyilkosság ténye, anélkül, bogy a tettes előkerül! volna. Az ügy aktái azntán elkerültek a szegedi ügyészségre és a gyilkossági bűnügy a mu'.ó esztendők folyásán pedig büntetőjogilag elévült. Most buszonhárom év után Pintér Márton halálának körülményei ismét foglalkoztatni kezdték a hatóságokat és a csongrádi rendőrség — bár az ügy már régen elévült — kötelességszerűen most 23 év után nyomozni kezdeti az ügyben, hogy a régi gyilkosság körülményeit tisztázza. A nyomozás alapjául az áldozat feleséginek is a gyilkos leányának btfelentise szolgált Néhány nappal ezelőtt ugyanis a csongrádi rendőrségen megjeleni özv. Pintér Mártonné, az áldozat felesége is Túrt Erzsibei, a gyilkos leánya is elmondották, hogy Plnlir Mártont 1903 szeptemberiben Tuti György ütötte le. A szenzációs bejelenlés szerint a jelzett időben Turi György ásóval ütötte tejbe regi haragosát, Pintér Mártont, aki nem halt meg, esik eszméletlen állapotba került. A gyilkos tettének elkövetése után as áldozatot egy kőrakáshoz hurcolta, ma|d egy keziügyébe került kövei néhányszor tejbeütötle, bogy azt a látszatot keltse, minlba szerenctillensig történt volna. Az áldozat másnapra meghalt anélkül, hogy kihallgathatták volna. Turi később családi kOrében elmetélte a gyilkosságot és igy arról családtagjai is tudomást szereztek. Turi György ezután családját állandóan kínozta, ütötte-verte felesését, sőt ulóbb mdr azzal is fenyegetődzitt, hogy valamennyiüket kiirtja. Turi leánya édesapjának viselkedését már nem bírta ki tovább, megkereste az áldozat telesigil és együttesen feljelentenék Turi Györgyöt, hogy tőle megszabaduljanak. Az áldozat özvegye, a 70 éves özv. Pintér Mártonné azért tett feljelentést Turi György eben, mert férje halála következtében elvesztette kenyér keresőjét él igy jelentékeny kárt szenvedett. A feljelentések után a rendőrség megindítod a nyomozást, már csak azért is, mert az áldozat felesége magánjogi igényeket, tízmillió korona kártérítést követelt Turi Györgytől és igy a rendőrségnek pontosan meg kellelt állapítani a gyilkosság minden részletét. Az eljárás megindításáról természetesen Turi György is tudomást szerzett. Az öreg ekkor kijelentette feleségének, hogy Inkább öngyilkos lesz, smmlnthogy börtönbe kerüljön, Turi Györgyné férj?, kijelentése ulán állandóan figyelte az öreg minden lépését, aki azonban delirium#s állapotában valahonnan borotvái szerzetI és elvágta a nyakát. A borotvál családtagjai, amikor rémüllen észrevették tettéi, kiragadták kezéből és megaksdá« Ivozták, hogy még egyszer belevágjon nyakába. Turi Gjörgy ugyanis, bár gigéjés és légcsőét teljesen átvágta, még egyszer nyakáboz emelt? a borotvát, de felesége megakadályozta az ujabb vágási. A kórházban, ahová súlyos sérüléseivel beszállították Turi Györgyöt, kihallgatni nem lehetett, azonban ceruzát kéri is kusza vonásokkal, megrázó erővel világította meg a 23 iv előtti gyilkosság emlikil. Kusza Írásában először temetése ügyiben Intézkedett, majd átkot szirt Bözsi leányára. Az 1903-ban történt gyilkosságról csak rgy mondatban emlékezett meg: — A baji Ötvös Márton csinálta — irta a balál küszöbén Turi GyOrgy, aki ezzel a torával a végzetes szeptemberi éjszaka ódiumát Öivös Mártonra akarta háritani, aki állitálag szemtanúja volt a gyilkosságunk. Egy másik mondata ismét azt bizonyítja, hogy Turi GyOrgy rettegve gondolhatott az 1903-as évszámra és félt attól, hogy msjdsn szimonkérik tőle Pintér életét, mert ezt irta a papírra: Meguntam a veszedelmei... Turi Qyörgy a kórházban most a halállal vivődik. A rendőrség tovább folytatja a nyomozást, annak végleges megállapítására, bogy hogyan történt a 23 év előtti gyilkosság. Jllkohelmánior a Rajnaparton. Egy kettétört bort szállitó hajó hordóit hatalmába ejtette a tömeg. — Ketten meghaltak alkoholmérgezésocn, mások részegen belefulladtak a folyóba. (Budapesti tudósítónk telefonjeleniise.) Kölnből jelentik: A Rajnán tegnap egy borszálütő motoros hajó, amikor horgonyt akart vetni nekiment a hid pillérjének és középen kettétört. A motoros hajó legénységét meg tudták menteni, azonban a boroihordók tovaúsztak a fo lyón. Ennek láttára a pari mentén százává! gyülekeztek Össze az emberek és kihúzták az uj borral megtöltött hordókat. A hordóknak egyrészét lehetett idejében biztosítani, a többit a tömeg ejtette hatalmába, csapraütötte és min den odavetődött ember addig ivott, amig tök részeg lett, ugy hogy a viz partja tele volt magukkal tehetetlen részeg emberekkel. Csak amikor a rendőrség megérkezett, lehetett némileg rendel teremteni és a még meglévő bort biztonságba belyezni. A hirek szerint eddig hunnál több ember kapott alkoholmirgezési, akiket kórházba szállítottak. A garázdálkodásnak több ember eiett áldozatul, amennyiben ketten alkoholmérgezésben meghaltak, egyet verekedés közben ütöttek ; agyon, ketten pedig riizegen belefulladtak a I Rajnába. Egyre szélesedik a kereseti adékirovások ellen valé harc frontja. h kamara megállapítja szakmák szerint a haszonkulcsot. — A polgármester felterjesztésben kéri a pénzügyminisztertől az adókiiovások revízióját. A kereseü adókirovások meglepő aránytalanságai megmozgattak tudvalévőleg minden társadalmi osztályt és ezek a mozgalmak most kezdenek egész nagyságukban kialakulni Az ügyvédek szombaton jártak küldöttségileg a pénzügyigazgatóságnál, ma a kereskedelmi és iparkamarában voit nem kamarai tagok bevonásával értekezlet, csütörtökön sz ipartestületben lesz nagygyűlés és erőteljes megmozdulásra készül a Kereskedők Szövetsége, valamint az Orvos Szövetség is. Jelentőségében kiemelkedik az a felterjesztés, amelyet az adókirovások igazságtalanságai miatt Somogyi Szilveszter polgármester intézett a pénzügyminiszterhez és amelyben elsősorban gazdák, bérlők, kereskedők és iparosok adótételeinek revízióját kéri. Szokatlan dolog, hogy a város polgármestere beleavatkozik a polgárság adóharcába, azonban erre az újszerű lépésre bizonyára az a meggondolás késztette Somogyi Szilvesztert, hogy érdektelen szavának súlyával segítse letompítani egyrészt az elkeseredést, másrészt az igazságtalanságokat. A polgármester felterjesztése. A polgármester felterjesztése a következő: 6122/1926. eln. szám. Nagyméltósága m. kir. Pénzügyminiszter Uri Budapest. Közgazdasági életünk pangása a tönk szélére juttatta az ország lakosait kivétel nélkül, a mezőgazdákat ugy, mint a kereskedőket és iparosokat. A gazdálkodók ujből eladősodnak. Hogy földjeiket meg tudják munkálni, a továbbtermelést biztosítani, kénytelenek drága bankkölcsönöket (elvenni, melyek visszafizethetése nagyon kétséges, mivel a terméskilátások a mostoha időjárás következtében igen rosszak é3 a termés kivitel hiányában nem értékesíthető. A gabona, éíő jószág, bor stb. árai pedig állandóan esnek. Kereskedőink, iparosaink, sőt a nagyobb tőkével dolgozó gyári vállalatok egymásután mennek csődbe, kérnek kénysseregyezséget, ami által a munkanélküliség emelkedik és a kereseti lehetőség csökken. Ezek mind annak a bizonyítékai, hogy gazdasági életünk mind válságosabb lesz, a megélhetés nehezebb, az adóalanyok bevétele állandóan csökkenőben van. Ennek dacára a szegedi m. kir. adóhivatal az 1926, évre vonatkozólag a százalékos általános kereseti adó alapjául jóval magasabb Ö38zeget állapított meg, mint amekkora az elmuit 1925, évre az adófelszói&mlási bizottság által leszállított adóalap. Nagyméltóságú Miniszter Ur! Az elmúlt 1925, évre a szegedi m. kir. adóhivatal által megállapított adóalap után 603,118.77 korona ált. kereseti adó rovatott ki, mely összeget ezután felebbezések folytán az adófetszólamlási bhottság 545,440.50 koronára szállított le, azonban ez ellen is számtalan birói panaszt nyújtottak be az érdekeltek. A szegedi adóhivatal annak dacára, hogy a kereseti lehetőségek az 1924. évvel szemben az 1925. évben csökkentek, a folyó évre oly Étlapot állapított meg, hogy az 5 százalékos kereseti adóban 625289 korona 60 fillér rovatott ki, tehát jóval magasabb annál, mint amit 1925. évben kirótt. Sieged szab. kir. váro3 adózó polgárai között — akik elismerésre méltó hazafias türelemmel viselték és fizették sz utóbbi idők anyagi erejüket is meghaladó adóterheit — ezen kirovás ellen óriási elégedetlenség, felzúdulás mutatkozik és el lehetünk rá készülve, hogy a kirovás 90 százaléka ellen felszólamlást fognak előterjeszteni, ami & bizottságnak rengeteg munkát fog okozni s a leszállítás elől kitérni nem lehet. Kénytelen vagyok reáataini olyan esetekre, amikor az egyes adóalanyok adója a mult évihez képest 100- 200 százalékkal, sőt többel emeltetett anélkül, hogy az indokoltnak látszanék. Reá kell mutatni arra Is, hogy Szeged város mintegy 12,000 fö dbérlőjénél a kereseti adót sokkal magasabb kulccsal számitolták, mint az elmuit 1955. évben. Ekkor ugyanis az I. osztályú földre 2, a II. osz tályúra 1.50, a III. osztályura 1 korona adókulcs volt megállapítva, ezt azután a folyó évre 3-2 és 1.50 koronára emelték fe'. Ezen adóztatás Szeged sz. kir. város legszegényebb rétegét sújtja, akik a