Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-06 / 153. szám

1926 iofifls 6. DBLMAGYARORSZAG S Ellentét a polgármester és a városi párt kőzött a nagykörúti kövezés átvétele miatt. „Ntm vezsthit jóra, ha a várost kívülről kormányozza a városi párt." A hétfői tanácsülés végén szokatlan jelenet látszódott le a városháza tanácstermében. A tanácsülésen, mint as utóbbi időben állandóan, megjelent csendes hallgatóként Taussig Ármin mérnők, a városi párt műszaki bizottságának előadója, hogy figyelemmel kisérje a műszaki természetű ügyek elintézését. A tanácsot ez a meleg érdeklődés, ugy látszik, kissé feszélyezi, mert amióta a városi párt megbízottja résztvesz s tanácsülésen, nagyon megszaporodtak a bizalmas tanácskozások, amelyeken a legfon­tosabb városi flgyek intéződnek el a nyilvános* ság teljes kirekesztése mellett. Hétfőn például nem várta be a tanács az fllés végét, mert rendesen az fllés végén vonulnak be a tagjai a polgármester párnázott ajtajú szobájába, banem már előtte bevonultak és több mint egy félóráig tárgyalták a palánki kisajátítások körűi felmerült ügyeket. A tanácsülés végén a polgármester ismét szóbibozta a nagykörút követésének átvételével kapcsolatban felmerült bonyodalmat. Azok a városatyák ugyanis, akiket a tanács meghivoti a kövezés felBlvizsgálás&nak ellenőrzésére, le­mondtak erről a megbízatásról. Elhatározásukat a következő beadványban közölték a polgár­mesterrel : — A város tekintetes tanácsa a nagykörút a és Kertész-ucca kövezési munkáinak felülvizsgá­latára bizottságot küldött ki. — A városi part a bizottság összeáliitásának kérdé­sében ugy döntött, hogy a kiküldött bizottságnak kivQláiló, műszaki képesítéssel biró tagokkal való ki­egészítését fogja kérni. Ennek ellenére azonban — értesülésünk szerint — a bizottság kiegészitése mégis oly módon történt, hogy abban egyetlenegy kívül­álló műszakilag képzett tag foglal helyet. A bi­zottság alulírott tagjai kénytelenek kijelenteni, hogy különösen a vállalati összeg nagysága miatt a közérdek képviseletében nem vállalhatják nyu­godt lélekkel a felelősséget, ha a bizottság nem a városi párt fentebb körvonalazott kívánságához képest állíttatik össze. A bizottság sikeres műkö­dése érdekében elkerülhetetlennek tartjuk, hogy a bizottságba legalább egy, közhivatalt betöltő, műszaki képesítéssel biró tag hivassék meg. Annál is inkább tisztelettel kérjük az előterjeszté­sünk értelmében való intézkedést, mert anélkül a közzel szemben tartozó felelősségünk tudatában aligha állna módunkban részlvenni annak a bi­zottságnak a munkájában, melyet a ráháramló fe­lelősség viselésére s a rábizott munka érdemleges végzésére a mai összeállításában megfelelőnek nem tarthatunk. Szeged, 1926 julius 4. Mély tisz­telettel: Kerner Lajos, Korom Mihály, Taussig Ármin, Fogel Ede, Kónya János. A polgármestert láthatólag felingerelte ez t beadvány és ingerűit hangon mondott néhány erősebb megjegyzést a városi párt eljárására. Ki­jelentette többek között, hogy akadékoskodásnak tartja a városatyák lemondását, majd éles vitát kezdett Taussig Árminnal, aki felugorva helyéről a következőket mondotta: V — Nem beszélhetek a iöbbi urak nevében, de a magam részéről a polgármester ur táma­dását elhárítom magamról. Itt egy tizennégy­mllidrdos manka átviteléről van stó, a felelős­séget csak akkor vállalhatjuk az átvételért és a munka felülvizsgálásáért, ha a bizottságban kívülálló szakértők is helyet kapnak. A polgármester erre a kijelentésre még inge­rültebb sn válást olt, majd elhagyta a tanács­termet és becsukta miga mögött szobájának ajtaját. áz izgalmas jelenei után felkereiiük a pol­gármestert, aki — még mindig ingerült hangu­latban — kijelentette, hogy véleménye szerint nem vezethet jóra, hu a városi kívülről kormd­nyezzs a vdrasi 9drt. Olcsó RÁDIÓ-szórakozás. Nyaralök: figyelmébe I 1 csöves Barbary készülék, 8 állomás vehető vele, ara 750 ezer korona. 2 csöves Barbary készülék, egész Európára, ára 1 millió 300 ezer korona. 2 csöves Telefunken-sYstem készülék, eredeti Schrack-gyártmány, egész Európára, ára 1,800.000 korona. sn Kapható: roHYó sona villany- és rédlóüíletében Kölcsey ucca. — A tanács eleget lelt kötelezettségének, amikor meghívott néhány városatyát a nagy­körúti kövezet felülvizsgálására, arról nem tehet, ba a meghívottak nem vállalkoznak erre a munkára, holott ez — mint a törvényhatósági bizottság tagjainak — kötelességük lenne. Meg­tettük azt is, bogy a lemondott városatyák helyett a városi párt kívánságának megfelelően szakértő városatyákat hivfuak meg, Taussig Árminon kivül Stigyirtó Albertat, aki szintén mérnök és Bokor Adolfot. Meghívjuk ezenkívül az államépitészeti hivatal egyik mérnökét is. Ha a városatyák ezek után is lemondanak, akkor nélkülük vesszük ái a nagykirut torkolatát. Beszélgettünk Taussig Árminnal is, aki ki­jelentette, hogy a kövezés felülvizsgálatánál valá közreműködésre csak akkor vállalkozik, ha rajta kivül legalább még egy mérnök is helyet kap a bizottságban, mert arra nem hajlandó, hogy egyedül vállalja as átvételéri a felelősséget. A cipészek, szabók és festők után a faiparotok is haladó kisiparos vezetőséget választottak. •MN* Az ipartestület faipari szakosztálya vasárnap délelőtt — második közgyűlésén és az ismeri izgalmas előzmények ulán — uj tisztikart vá­lasztott. A választás etedménye egy pillanatig sem volt kétséges. A cipészek, a festők és a szabók után a faiparosok is kibuktatták régi vezetőségüket is helyette haladé szellemű kis­iparos vesetőségei választottak. A faipari szakosztály junius utolsó vasár­napján — mint ismeretes — meg akarta ejteni a választásokat, azonban Vojlovlcs Lajos kor­elnök látva a megjelent tagok hangulatát, szabilyelleneien bezárta a közgyűlést és annak folytatását vasárnap délelőttre tűzte ki. A szo­katlan és példa nélkül áiló intézkedés ellen hiába volt minden tiltakozás. A kisiparosság jól látta, hogy a választás oknélkűli elhalasztása csak időnyerés akar fenni, bízva abban, hogy a rendelkezésre álló hat nap alatt minden velük­tgrtó épkézláb faiparost elhoznak a választásra. A reménykedőket azonban nagy csalódás érte. A vasárnapi választáson a haladó kisiparosság imponáló tilénnyei sipirie el a rigi tisttikari és olyan vezetőséget állitott a faipari szakosztály élére, amely minden tekintetben megfelel annak a szellemnek, amely egyre nagjobb tért hódit az ipartestületben is. A vasárnapi gyűlésre mindkét párt felvonul­tatta embereit. 157 szakosztályi tag jelent meg és adta le szavazatát. A választás Kimendy Mátyás elnöklete alatt a legnagyobb nyugalom mellett folyt le. A kisiparosság tudta számbeli MMMWMMMftMMNMrtM^^ fölényét és igy az izgalmak és összeütközések elmaradtak. Kirmendy Mátyás elnöki megnyitójában be­lelentette, hogy a múltkor elnökölt Voj'ovics Lajos lemondott és igy megbízástól ö vezeti a választást. Bejelentését, különösen Vojtovics lemondását nagy örömmel fogadta a közgyűlés. Ezután Körmendy elrendelte a névszerinti titkos szavazást. Két választási urnát állítottak fel. Az urnáknál a két párt bizalmi emberei foglaltak helye*. A maradiak és a kurzusférfiak minden eről­ködése hiábavaló volt. Hiába vonultatták fef összes embereiket, mert a Rainer Ferenc, Kor­mányos János, Jároli Qéza, Herczeg Samu, Kakuszi János, Beyer Lajos, Kenderesi János és Sipos József lista csak 69 szavazatot kapott. Ezzel szemben a közgyűlés elnöknek megvá­lasztotta Cteglidy Lajost, alelnöknek Wlnter Adolfot és Dobay Józsefet, jegyzőnek ifj. Kiny­ves Petri Oézát és Kovács Istvánt, pénztárnok­nak Beyer Lajost, ellenőrnek pedig Kakast! Jánost és Sípos Józsefet. A választás eredményének kihirdetése ulán az egybegyűlt iparosság meleg ovációkban részesítette a megválasztott kisiparos vezető­séget. Az uj tisztikar jövő vasárnap mutat­kozik be és ad programot a haladás és a munka szellemében. A cipészek, szabók, festők után most a fa­iparosok is megmutatták, hogy nem kell az a szellem, amely a kurzus kezdete óta tartotta megszállva az ipartestületet. Az uj adékivetés igazságtalanságai. A Kereskedők Szövetsége és Ipsrtestület együttes mozgalma. Az uj adókivetésre vonatkozó fizetési meg­hagyásokat a kereskedők és iparosok kezeihez most kézbasiti ki az adóhivatal. As eddig isme* retessé vált és egybegyűjtött adatok megdöb­bentő képét tárják fel ismét annak a teljes tá­jékozatlanságnak, amellyel a kereskedők és iparosok adóit az adókivető hatóságok már hosszú évek óta kezelik. Amint végiglapozzuk a kereskedők és iparosok bemutatott sérelmes adókivetéseit, az ott valóban sokszor csillagá­szati számoknak feltűnő adóösszegek láttára joggal kérdezzük, vájjon sz adókivető hatósá­gok itt közöttünk, ennek a szerencsétlen, meg­csonkított országnak még sserencséilenebb ha­tárvárosában, az ezer gonddal és nehézséggel, a mindennapi létért veritékkel küzködő keres­kedő és iparos társadalom közvetlen közelsé­gében végzik-e a munkájukat? Itt élnek-e kö­zöttünk s ha itt élnek, miért nem látják és tudják, hogy a kereskedelem és ipar napról­napra való vérvesztesége oJymérvö, hogy való ban kétséges, hogy e két nemzetfentartó osz­tályt talpra lehet-e valaha is állítani ? Ha as adóhivatali szobák hermetice záródó ajtain ed­dig nem jutott be ennek a hire, a kereskedő és iparos társadalom a közeljövőben megtar­tandó nagygyűlésén be fogja igazolni, hogy az 1925. év űzleteredméaye minden izemben vesztsiéges volt és hogy a katasztrofális kime­netelű 1925 év üzletered nénye alapján nem lehet nagyobb adóösszeget követelni, mint aminőket a viszonylagos nyereséggel záródó 1924. év eredménye alapján kivetettek. Ha pedig az a szempont vezérelte az első­fokú adókivetést, hogy a kereskedők és iparo­sok soraiból a kényazeregyezség és csőd foly­tán kihullottak adóterhét is a megmaradottak­nak keli viselni, ugy számítása súlyosan meg­bosszulja magát, mert a megmaradt, elerőtle­nedett ipar és kereskedelem nem less képes ugyanazt az adóösszeget előteremteni, amelyet nagy kűzdslem árán a sokkal nagyobbssámu és mnyagi erejében meg nem támadott keres­kedő- és iparososztály tudott a szanálás sikere érdekében áldozni. A vallomások adatait a kivető hatóságok ez­úttal sem fogadták el. A vallomással szemben beeslist alkalmaztak. Alapul vették, hogy a for­galmi adóhivatal kimutatása szerint mily ösz­ssegü forgalmai ért el az illető adózó az si­mult 1925. évben s as elért forgalom ulán hol tiz, hol tizenöt százalékos haszonkulcsot alkal­maztak s igy állapították meg as adózó felté­telezhető tiszta adóköteles jövedelmét. Ezen eljárásnak alapvető hibája a haszon­kulcsnak számszerű helytelenségében rejlik. A kivető hatóság által feltételezett haszonkulcsok sok esetben komikusan lehetetlenek, igy pél­dául a Iisztsiafemánál tízszázalékos nettó ha­szonszázslfkot vett alapul az adókivetés, holott ez a szakma két-, vagyhárom százalékos bruttó haszonra dolgozik, amelybői még levonandák az üzlet fentartásával és folytatásával járó összes kiadások. A tiszta adóköteles jövedelemnek becslés alfán való megállapításánál a haszon­kulcsokkal való operálás azért is helytelen, mert ez az eljárás nem veheti figyelembe az 1925. évben elért nagy veszteségeket, melyek előállottak azáltal, hogy a kinlevőségak jelen­tékeny része behajthatatlanná vált, további, hojy az árut sokszor önkölíségi árban volt kénytelen a kereskedő és iparos árusítani, csakhogy tartozásainak lejárataira megfelelő pénzösszeget tudjon előteremteni. A Kereskedők Szövetségének akciójára a ke­reskedelmi és iparkamara kedden délután a

Next

/
Thumbnails
Contents