Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-31 / 175. szám

t^iiswe^esi ort» M»M m«m öbísmmw, m íauinta! Andi ma i. fahicb B8i SMStíte! S*stíM-s»>íSíst 1 BÍH -isisísaBstaB 1$ W Szeged, 1926, julius 31, SZOMBAT frt'BmMsi áffib! tsr hftotpm helyben tQ.ütiO korH Budapesie* ÍS SsSítMJ GBS feor: EgFSS Hám Mi bétkOinap 2rajQ kor »«J8»- te ísBr-map HW? béreim. 11 évfolyam, 175 11*0 77a Hetvsnhét esztendaje annak, hogy egy fonű is viharos juliui útdíjára egy sáppad', sovány fiatal ember alakja Örökre eltűnt a földi szemek elől a fehéregyházi országút szélén, a kukoricásban. Hiába keresték, hiába kutatták, semmi nyom nem maradt utána. Meghalt-e, vagy fogságba esett a csatatéren, vagy tatán egyenesen a mennybe ment, Illésnek Iflzes szekerén? — aggődő hazafiak sokáig és hiába találgatták. A minden oroszok cárjának zsoldos hadai győztek azon a fájdalmas dicsőségű napon és egy legenda szerint a testvér finn nemzet egyik dzsidása döfie volna át a legnagyobb és leglángolébb magyar szivet, a szabidság és szelelem isteni dalosának szivét. Mégis, maradt valami utána, egy olyan örökség, amely minden időkre a világ nábobjaivá tehet bennünket, szegény magyarokat. Es a buszonbatéves fiatalember, aki ifjúsága legszebb virágában napokat éhezett és fázott a*saját zsirjába faliadé Debrecenben, aki sokáig országutak magános vándorlegénye és csárdák megtűrt vendége volt, akit a salát földiéi kővel dobállak, mikor a magyar evangéliumot akarta hirdetni nekik, akit az iskolából kicsaptak és a szinészetnél kifutó fiúnak alkalmaztak, akinek nem tudjuk, hol ringott bölcsője és nem tudjuk, hol pihen koporsója, ha ugyan ez megadatott neki, es a szegény ifjú, aki nem viselt soha nyakravalót és akinek söiélen ragyogó tekintetéből a iűdővész lobogott, ez a szegény ifjú a legnagyobb kincset hagyta ránk, amit eddig magyar sziv és lélek a magyarnak adhatott. Mivel háláljuk meg ezt az örtksé«el és mit csináltunk eddig ezzel az örökséggel ? Nem jó erről ma beszélni, nem is igen tanácsos ma ezt kérdezgetni. Nálunk most a nagy halhatatlanokat fölváltották a kis élelmesek, akik amazok örök eszméinek szeplőtlen és tündöklő zászlaját apró és tarka pántlikákra léptre árulják el a mostani közélet vásárában. Aki ma Petőfit igazán és egészen ünnepelni akarja, aki emlékezni és remélni kiván, az ne hallgassa ma a magyar rádiót, amely ezen a napon egészen megfeledkezett arról, hogy Petőfi igéit röpifse országgá és világgá, ne keresse Petőfi szellemét a fórumon, a hivatalosak és választottak mostani gyülekezetében, hanem szép csöndesen vonuljon el a magányosságba és lapozza föl áhilattal és szeretettel azt a piros könyvet és olvassa a költőt, idézze a lelket, hódoljon a nagyságos és kivételes géniusznak, rtjtekbm imádva öl, akiről a hatalmas germán Hermann Grimm ezeket mondotta régen: „PetCfi költeményeiben először esendői meg az ul idők dala... Petőfi, Mistral, Goethe, Shakespere, Homeros néha ugy tűnnek fel előttem, mintha egyetlen egy költőnek vissza-visszatérő megtestesülései volnának. Ez ax emberiség nagy ösköltője, ki búját olyan szavakba önti, melyeknek hangzásában mindnyálán gyönyörködünk." Micsoda eleven kultuszt kellene csinálni ennek a költőnek ebben az országban és ezen az országon tul I Micsoda bűnbánó és micsoda fogadalmi kultuszt 1 A végrendelete — minden egyes sora tesamentom — reánk hagyta „a tisata igazság és humanizmus" hirdetését és gyakorlását. Minf ember és mint költő maga volt a valódi liberálizmus és demokrácia megtestesülése. Mindig az elnyomottak pártjára állott, sióval és tettet, lanti al és karddal, ha kellett, mindig a haladás himnuszát dalolta és nem csupán énekelt a világszabadságról, először a földön, de meg is halt érte a harc mezején. Micsoda ember és micsoda költői A törpék és vakok, a hatalmaskodók és uralkodók ijedten és pislogva nézhetnek csak föl reá, bár inkább óvatosan és ravaszul elfordul riak tőle. Mindegy, minden nap ünnep, amelyen Vele találkozunk, minden szava szentírás azoknak, akik gyönyörű emberi ideáljainak lobogólát sséfesendben és viharban is, minden üldözés és mellőzés dacára is tovább lengetik ét végső disdiira akarják vinni egyszer. A buszonbatéves isteni magyar ifjú örököse valahány becsületes ember, akinek a haladás szentséges és dicsőséges gondolata a szivén fekszik ezen a vérrel és könnyel barmatos földön, amelyei ax ő négy, irik lelkinek Napja érlel aMMMMaMMMmWMNm^ Kél éven belül cselekedni f egünk — mondotta a cseh fascisták vezére. (Budapesti tudósiiinkl teltfonjelentiae.) Prágából jetentik: A milanói Stcolo egyik munkatársa lipjában interjút közöl Gajda tábornokkal, a cseh fascisták vezérivel. Arra a kérdésre, bogy hogyan áll a fascitmus ügye Csehországban, a tábornok azt felelte: —• Minden tendbtn van. Naponta százával lelentkesnek az uj hívek és számuk máris tibb ezerre tehető. A demokrácia romlásba viszi az | országot és ezt meg fogjuk akadályozni. Rövidesen kit iven bélit cselekedni ingunk, akár akarja Benes, akár nem. Ezt az interjút leközölte a Pragtr Presse is, a külügyminiszter lapja. Gajda tábornok most nyilatkozatot küldött szét a lapoknak, amelyben kijelentelte, hogy Hetiben sohasem beszili a Sicolo egyetlen munkatársával sem. H bolgár király inkognitóban Genfbe érkezett Genf, julius 30. Boris bolgár király tegeap a legszigorúbb inkognitóban Genlbe érkezett. Délután Mlco bolgár követ és kísérete nébány tagjának társaságában felkeres'e a Népszövetség vezértitkáraágát, ahol Avtnol vezérli kárjwweaaammetmeaaawwwMMaBi^ helyettes fogadta félhivatalosan és a feltűnést kerülő formák között. A király rövid ideig részíveit a szellemi együttműködés bizottságának zárt ülésén, azután pedig a titkárság legfontosabb munkahelyiségeit kereste fel. Primo de Rivera s a türelmi módszereket mellőzni kell. Valencia, julius 30. Primo de Rivera tábornok itt egy ünnepség alkalmával beszédet mondott, amelyben hangoztatta, hogy miután a bazifiss unió i@már elérkezett teljes érettségéhez, a türelmi módszereket mellőzni kell ia mindazokat, akik olyan eszmiket terjfszieaek, amelyek a kormány ievikenysigisek Indító okai val tlleniitetek, illetve a megindítóit újjáépítési munkái meghiúsítani akarják, stemilyükben is vagyonúkban szigorúan büntetni kell. Valenciából Primo de Rivera Barcelonába meni, ahol a hatóságok fejei és nagy embertömeg lelkesedéssel fogadta. Egy francia lap feltűnést keltő cikke a frankhamisításról. francia beavatkozás megerőaitetta Bethlen kormányát". Páris, julius 30. De Glve az Avenir hasábjain a követkizőket irja: „Hivatalos jelentések szerint a román király és királyné Otaszorsiágba szándékosnak utazni. Ugy táiszik, bogy Románia végrahsj'ja tervét, amelynek sikerülte cselén Kelet- Európa állalminak egymáshoz való viszonyában nagy változás fog bekövetkezni. A Jeszülttig kizippontjában Magyarország áll. Amikor Franciaország — mondja a cikkíró, — az ellenőrzés fentarlásának szükségét hangoztatta, valljuk br, hogy vereséget szenvedett. Csehországot kivéve, még a kisántánt tagjai sem követték példáját. Be kell ismern', hogy Franciaország helytelenül Járt el. Nem lehet egynéhány pénzhamisító tisztességtelen vállalkozása miatt egy egész nemzetet pénzhamisítónak [bélyegezni. Ügyetlenség volt az is, hogy hivatalosan bűnrészességgel vádolták a magyar kormány fejét, aki ellen nem voit bizonyíték. De a legnagyobb ügyetlenség az volt, bogy a vádemelésben annrira mentünk, hogy más ország belügyeibe való beavatkozás látszatát keltettük. Eszel tutlöttünk a célon. Elvesztettük a magyar nép rokonszenvét, egyben pedig glóriát fontunk Bethlen István gróf feje körül, megerősítve öt és kormányát. Ugyanakkor azt a látszatot keltettük, mintha Franciaország mélységes és engesztelhetetlen ellenséges erzfllettel viseltetnék Magyarország iránt, holott ez egyáltalán nem áll* aailiilMgSCHlHHHUmMgg ' Poincaré a kamara vitája előtt házszabályreformot léptetett életbe. (Budapesti tudósítónk telejonjelentise.) Párisból jelentik: A házszabályok érielmébsn a pénzügyi javaslatok vitáját csak 24 órával a pénzügyi bizottság nyomtatott jelentésének szé osztása után lehet megkezdeni. Miután a pénzügyi bizottság javaslatai csak pénteken jelenlek meg a hivatalos lipban, a kamara csak szombaton délután kezdi meg a pénzügyi javaslatok tárgyalását. A kamara mai ülésén házszabályreformot tárgyalt és elfogadta a kormánynak azt a javaslatéi, bogy a pintügyi Javaslatokkal kapcsolatos ülések tartam a alatt nem lehet póitndttvdnyekai benyújtani. Tárgyalásra csak azok a pólinditványok kerülhetnek, amelyeket az ülés előtt nyuj'anak be és amelyeket a pénzügyi bizottság letárgyalt. A kamara holnapi ülésére a póttndtlvdnyok égisz seregit ierjesz-