Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-30 / 174. szám

I 2000 Skü>p®iniass rosssDtsasgi Batk fsMEíws su sswámttm, M'jamfiyfMí is tagstota Aradi acca s. tfniUa m. t'ítíiSí l Pstiti M»»h »««a»0«tf 3 s»#M Vatetsanutte ta-sa Szeged, 1926, julius 30 PÉNTEK »ifi«MtMitel fasíp fcgy ktaVM itelybea <0.000 kor,, Bnáapeifea it »M6kws «&0Q0 kar. Kgyea színi ím Miiaznap ?.<W kor sasír- ís fcaB«m3«í WSI tersna. 1} Mdyau, 174 itta „A nagy Pénztárnok*. Romantikus bolondság áldozata leit Amerika, — feleli a World az angol lapok támadásaira, melyek azzal vádolják meg íz Egyesűit Államok kormányát, hogy „a háború szent és közös fegyverét" megtagadva, kíméletlenül hajtja be a szövetségeseken a háborús tartozások kamatait. Haszonnyolcbillió magyar korona — „hozzávetőleg" ennyire mg Amerika háborús követeléseinek — egy ivi kamata. Huszonnyolcbillió, ez már vilóban csillagászati szám, minden képzelő eröt megbalad nem megfizetésének gondja, nem is a tökének, de az egy évi kamat összegének puszta elgondolása. Pedig milyen távol van az elképzeléstől — a fizetés. „Kehelytől ajkig, oh mily messzi ut.' Mekkora lehet a tőke, ba az egy évi kamat ilyen monstruózus összeg, ha az egy évi kamat leírásához tizennégy számjegy kell. — Európa — kényszeregyezségi eljárás elé került. Európa, mint a rossz adós, már csak halasztást ker és — pénz nélkül kéri a halasetást. Európa bekerült az adósok börtönébe, hiába tagadná, hiába viselkedik ugy, mintha nem is akarná észrevenni: mióta nem tud fizetni, elvesztette szabadságát is s cselekvőképességének mértéke és terjedelme egyedül a hiteles ö jószándékán, vagy kíméletlenségén múlik. Érthetővé válik igy, hogy felkerekednek Amerika pénzügyi diktátorai, a „nagy Pénztárnok"-tik és átiátogatnak Európaba megnézni, mit tehetnének még az adósuk érdekében, mit tehetnének a fizetésképtelenné vált adős fizetőképességének helyreállítása érdekében. A hitelezőre csaik addig közömbös az adős magatartála, az adós vagyoni viszonya, amig az atíós —• fizet. A fizetésképtelen adős pénztárába a hitelező nagyon gyorsan beülteti a maga bizalmi emberét s nagyon gyorsan rákényszeríti adósára a maga üzletviteli elveit. Az a pénzügyi rendszer, ami eddig uralkodott Európában, aligha lesz fentanha ó a jövőben. Nem azért, mert rossz, nem ízért, mert az adóst teszi tönkre, ezen a címen már régen félre kellett volna tolni minden ujsbb gyászos kísérletezés helyett, hanem azért mert mellette veszendőbe mennek a hitelező érdekei. Amig magunkat öliük, nyomorítottuk, rániotíuk az ébség örvényébe, addig Amerika nem sokat törődött Európával. Most azonban a dolog keid több lenni számára is, mint bátborzong tató látványosság. Kezd a dolog Amerikának a bőrére menni, sőt: az elevenjébe vágni. Amig Európa fizetett, addig háborúskodhatott, ren dezhe ett megszállást és játszhatott forradalmakat jobbra és balra. Mindezt megtehette a saját pénzén. De Amerika pénzén? A hielező pénzén ceak dolgozni, verejtékezni, tönkremenni, meghalni, de mindenekelőtt és mindenekfelett — fizetni szabad. Ezért hajóztak át a Nagy Tekének nagy adminisztrátorai: Mellon és Morgm Európába, ezért rendezik meg a pénz nagyhatalmának kongresszusát Európa vezető péajínUzeteinek elnökeivel. Ezek a jó urak nem azt mondják, nem azt dörgik eladósodott ügyfelüknek: Európának fűiébe, hogy „zahlen", ezek az urak, mint a kenetteljes prédikátorok, gyönyörű program igézetes és ígéretes szavaival takarják el szőrös szándékaikat. Nem azt mondják, bogy fizetni, hinem azt prédikálják, hogy a Pénz épíeni akar, a Pénz rendet akar, a Pénz kenyeret akar adni minden munkanélküli és minden éhező kezébe, ezek a jó urak, ezek az uj Shylock- ok azt prédkálják, hegy a veszélyeztetelt európai vaiuták szilárdságának helyreállításából üdv és nyugalom fog szármai ni, állítsátok hát helyre a valutátok becsületét s nyugalmatok lesz — tőlünk. Dawes Berlinbe jött, Caillaux Ametikába ment, most újra itt v*n az Egyesült Államok pénzügyminisztere, — mikor súlyosra fordul a betegség, lótnak-fufnak a híres kuruzslók, a fizetésképtelenség szagára gyűlnek az egyeztetők és a tömeggondnok-jelöltek. Most már beláthatják: romantikus bolondság volt hitelt nyújtani háborúra, hitelt nyujiani fegyverkezésre. Mit ér a késő bánat? Mit ér neki és mit ér nekünk, Európa népeinek, akik hitelbe vásárolt fegyverekkel pesztitottuk egymást a — fizetésképtelenségig. Az egész világháború egy nagyszabású hitelművele' volt, a győzelem dtviztíjavel fizettek s halállal és vérrel prolongálták a Shylock-szerződés terheinek törlesztését. Hitelbe vásárolt fegyverekkel s hitelbe felgyújtott lelkesedéssel küzdöttek Amerika ciatatorba állított adósai s a Vfrsaillesi béke aagybaraagja nem győzi most a fizetést. Nemcsak a báboru bizonyult rossz üileínek, de a háború pénxűgyi alátámasztása, finanszírozása is. Mindenki elveszti azt, amit háborúba küldött. Aki gyermekeket küldött a harcba, egy nemzedék életét vesztette el, aki ezüstgolyókkal harcolt, attól elgurulnak az ezüstgolyók. A fizetésképtelenség szörnyű epidémia, miazmái terjedésének nem vet gátat — még az Óceán sem. Amerika nem Európán akar segíteni, csak az adósain. A „romantikus bolondság" ideje lejirt, a izentimentalizmusnak vége. Európa népei csak magukon segíthetnek. Ma még megalkothatnák az Európai Egyesüli Állomokat, holnap talán már csak az Earipai Államok Aditvideimi Egyesületit alapíthatják meg. niMIMMMWMMMWIMMWMWMMMMWM Bombákat dobva menekültek a jugoszláv batárról a bolgár kemitáesik. (Budapesti tudósítónk telefonfelentise.) Belgrádból jelentik: Kriva- Pálinka mellett egész éjszaka folyt az ütközet azzal a 30 főnyi komitácsi bandával, amely tegnap batolt be jugoszláv területre. Éjféluián a csendőrörs a környező falvakból segítséget kapott, bajnalban pedig kii tzckatz katonatág it kezeit egy gyalogsági ágyúval. A komitácsik belátva a harc hiábavalóságát, maguk előli bambikat vetve, áttétük a aendőrtig frontját is a haláron át Bulgáriába menekültek. A jugosziávoknál négy csendőr elesett, a bolgárok sem halottat, sem sebesültet nem hagytak hátra. A jugoszláv kormány ugy Szófiában, mint a Népszövetségnél a legerősebb akcióra készül, bogy a komitácsi bandák működőiének egyszersmindenkorra véget vessen. Minden vidéki kerületben állit Jelöltet az egyesült balpárt. Veszprém as első vidéki állomás. (Budapesti tudósítónk telefonfelentise.) Az egyesült balpárt képviseld csoportja ma este hét őrakor a Gresham- pafotában Ratsoy Károly einöklefe alatt értekezletet tartott, amelyen résztvettek a Független Nemzeti Demokrata Párt ezidöszerint Budapesten időző képviselő tagjai: Sándor Pál, Huska Vilmos, Cserty Győző, Szakács Andor, Léíay Ernő, Hegymegi Kiss Pál, Drózdy Győző, Dénes István és Bródy Ernő. Az értekezlet elsősosban azokkal a támadásokkal foglalkozott, amelyek a Független Nemzefi Demokrata Pártot a megalakulásával érték és egyhangúan megállapította, hogy ezeket a támadásokéi annak legjobb bizonyítékául tekintik, hogy a párt megalakulására szükség volt. Az értekezlet azután a fővárosi és vidiki szervezkedés kérdéseivel foglalkozott. Megállapodtak abban, hogy minden választási kerületben ugy a fővárosban, mint a vldiken megalakítják a pártkerelekel. A budapesti szervezés munkájával Bródy Ernőt bízták meg, a vidéki szervezés irányítását Hegymegi-Kiss Pál vállalta magira, A vidéki szervezkedés első etapeja Vessptimbeu lesz, abol Ralnprechl Antal beszámolóján jelenik meg testületileg a balpárt és flűsioy Károly fogja ismertetni a párt programját. Az értekezlet ulán a budapesti XV. választókerületben politikai vacsora volt, amelyen igen sokan jelentek meg. „60 év előtti vívmányokért kell küzdeni". Rassay Károly programot adott és f«I*lt a támadásokra. A vacsorán Csergő Hugó szerkesztő üdvözölte tfossay Károlyi, aki a jelenlevők sűrű tapsai közben állott fel szólásra és hatalmas beszéd keletében fejtette ki az egyesült balpárt programját. Rimutatotl, hogy az utóbbi napok sorozatos támadásai igazolják, hogy helyes az az ut, ameiyta a Független Nemzeti Demokrata Páti elindult. Ezek a támadások bizonyítják, bogy * párt megalakulásával elevenre tapintott. A sajtótámadásokkal nem foglalkozik, mert annak a tojlónak a támadására, amely a kormány ha talmi támogatásából ii, nem érdemes válaszolni. — A pártot illető támadások két pontra koncentrálódnak. Azt mondják, bogy a párt prog ramja üres és nem aktuális, gazdasági programja pedig már adva van. Aposztrofálja Rákosi Jenőt, akinek régi érdemei alapján jogé van kritizálni és akinek kritikáját el is fogadja, de nem teszi magáévá az?, amit Rákosi Jenő mond. Sajnos, hogy ma is az a helyzet, hogy 60 év előtti vívmányokért kell küzdeni. — Hatvan év elöti voit saj ómbadság és megvolt a reménye az általános titkos választó* jognak. Ma, hatvan év után nincsen sajtószabidsig és nincsen általános titkos választójog. Hogy a párt programja kerüli a gazdasági kérdéseket, hivatkozik $ pártban lömörűlt ellenzéki képviselők eddigi küzdelmeire. — A miniszterelnök ma azt mondja, hogy meg kell kölni a szovjettel a gazdasági szerződést. Kitdi, hogy amikor az ellenzik kivetette ezt, mlirt mondották az ellenzékei hazaárulónak. As összeomlás után minden lehetősége meg volt annak, hogy Budapest a világkereskedelem traazltó állomása legyen. Sajnos, ez! megakadályozták és lehetetlenné telte az akkori politika. Az ellenzéki képviselők követelték annak idején a szomszédos államokkal való kereskedelmi szerződéseket, akkor ezért is a hazaárulés Vádjával illették őket. Ma, amikor a helyzet kényszerilette a kormányt ezeknek a szerződésekneis a megkötésére, es politikai siker a kormány szemében. Az ellenzék sürgette a beruházási programot és hangoztatta, hogy a szsná ási lehetetlen egy generációra