Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-27 / 171. szám

i D£LMA$YA80RgZA« 1«i julius 27 — Mindenekelőtt felelnem kell azoknik, akik az elmull hetekben ezt az alakulást lekicsiny­lették. Nem az ellenfeleinknek akirok felelni, meri az ellenfelek támadása a legbiztosabb kritikája annak, hogy helyes uton járunk. Fel­merült a kérdés azok részéről, akik legalább a programiakban a liberálizmust hirdetik, hogy mit akarónk? Kérdem ezektől, hát továbbra is meg kellett volna maradnunk szélesetlségben, desoláltságban, ha v«n jogosultsága az ellen­zéki politikának, ba van jogosultsága a libs­rálizmusnsk. — A demokrácia harc és kötelesség: ezen eszmék harcosainak sioros egyesülésében és összefogásában áll. Vannak, akik szükségesnek tartják az Összefogási, de lebecsülik annak je­lentőségéi. Felállítják a 3x5- 15 elméletét és azl mondják, hogy eddig is ennfien vollunk és ezután is annyién leszünk. De a politika nem a holt számok törvénye, nem a matematika szabályai alatt áll, hanem a dinamika alatt, mert szükséges, hogy az erők egy irányban ha• ladjanak, különben paralizálják és megsemmi­sítik egymást. — Ettől az egyesüléstől várom az orvoslási a magyar parlament szanálásának tekintetében. A magyar parlament betegsége, bogy nincien elvi alapon tagozódva, a kormánypárt tagjait a hatalom cbrascsni tartják Össze, de nem egye­síti őket elvi alap. A parlament nem mer hozzá­nyalni a nagy közjogi, szociális és kOzgazds­sági problémákhoz, de in bízom abban, hogy ez az alakulás átformálja a parlamentet és kénytzetill a nagy problimák megoldására. — Amibor programot kérnek tőlünk, neat lojális szószerinti, betűszerinti programot kö­vetelni. — Ugy, mint eddig, küzdöltünk az általános titkos választó jogirt, a ^közigazgatás demokratikus átformálásáért és *r államforma kérdésében a formáktól ment, de tlszla, nemzeti akarat megnyilvánulásáét, a balpárlban sem hirdetünk külön hitvallást, mert küzdöttünk eddig is a sajtószabadságért, a gyülekezési és egyesülési szabadság mellett, küzdöttünk nz Igazságszolgáltatás igazi füg­getlenségéért, mert a bírónak nemcsak az anyagiaktól, hanem a kormányzattól is függet­lennek kell lennie és függetlennek a társada­lomban daló hangulatok balása alól is, Közgazdasági programot sem adunk az elmúlt évek ulán. Küzdöttünk a gazdasági szabadságért, a földnek, a kereskede­lemnek szabadságáért; hidat üzentünk a pro­tekcionizmusnak, az adózás térin ml voltunk azok, akik mindig felemeltük szavunkat minden adőmirsékiésirt. Küzdünk a becsületes, fokoza­tos adózási rendszerért, követeljük az állami adminisztráció egyszcrünitéiét és követeljük egy­felől a takarékosságot, másfelől, hogy batalmas beruházási programmal éltelö erőt adjamk a kiszipolyozott gazdasági életnek. — Nem lebet kétséges a program szociális téren sem. De nem kell programot adni külpolitikai téren sem. Hiszen a mi programunk a meg­értés, az alkotó munka atmoszférája megterem' tésének programja. Voit idö, amikor azt a kö­vetelésünket, hogy a szomszédokkal kötendő kereskedelmi szerződéseket és gazdasági együtt­működés megteremtését kivánluk, egynek minő­sítették a hazaárulással. Ma már minden ezen a téren elért gyenge kis siker, hatalmas kor­mányzati eredmény. Ezek a programpontok: az ilet programja. — Ha a hajó kifut a tengerre, iránytűt tesz* nek eléje. Én még nem tátfam olyan iránytűt, amelyen kis berakodók és kikötők volnának felitva. Az iránytűn csak az égtájak vannak felrajzolva. Külföldön egy választasi küzdelemben egy egy párt két-bárom programponttal indul, mert az élet által exponált egy-egy ilyen prog­ram elöirja a részleteket is. — Pártunk cime is már a nemzeti demokráciát hirdeti. Mit jelent az, hogy független nemzeti demokrácia? Azt jelenti, bogy a demokrácia, amely a közvélemény uralmai jelenti, ne a nyert timegtrőre, ne a számbeli erőre, hanem a pol­gári független elem erejére legyen bízva. Ezzel feleltem azoknak^ is, akik nevünket kifogá­solták. Mi mindenivi a demokrácia lobogójával akarunk bemenni. Bizalommii fordulunk a társa­dalom minden rélegéties. Bizalommal fordulunk a magyar intelligenciához és értelmiségbes, meri a demokrácia nem itéli halálra az éttelmitég szerepét, bizalommal fordulunk Budapest pol­gáraihoz, mert volt idő, amikor a szabadelvű ­ségnek és demokráciának ciak Budapest adott katonákat. Ezen tradícióknak a továbbépitéiére nagy hivatás vár Budapestre és én kérdem önOlet, akarnak-e velem erre a nagy lirtineli ulra elindulni. (Az egész terein egyhangúlag kiáltja: AkarunkI — Önök feleitek, tehát nekem nincsen más kötelességem, a int hogy elinduljak Önökkel arra az ulra, amelyre azt mondotta az Önök megdicsőült veiére, hogy a har­cosok számára nem terem rafia más, mini egy marik fonnyadI virág is keserű gyökér, dt mi ennek az ulnak vigin hisszük it látjuk a demokrácia pillérein felét üli Magyarországot. (Rassayt biszéde végén szűnni nem akaró lel­kesedéssel éljenzik és ünneplik.) Rassay után még Drózdy Qyőzö, Pakolt Jőzstf és Litay Ernő szólaltak fel. Majdnem teljesen leégett egy Linz melletti község. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Linz­ből jelentik: Moilmamweilhbin, a fellő­ausztriai Mühlviertel felső részében tefnap reggal 9 őrakor egy fábűi épült lakóházban ed­dig ismeretlen okból tűs üiölt ki. A tfls igen hamar továbbterjedt és rivideten elhamiaszioli huszonöt házal a mindössze hirmiachat ház­számot magában foglaló kiztigbőL Az állatál­lományt mgyobbára megmentették. A kár kö­rülbelül 300.000 shilling. Ősszel már megkezdik m Szsgsd—apátfalva! és dorozsmai willanyirezeték kiépítését. Pongrácz ifazgató előadása ai ipartestületben. — Felszólalások a szerelési szabályrendelettől. mert a jelenleg érvényben lévő világítási ízerződés Az ipartestület fém- és ércipari szakosztálya vasárnap délelőtt értekezletet hivott össze, amelyen figyelemreméltó előadást tartott Pongrácz Albert légszeszgyári igazgató. Klein Oltó szakosztályi al­elnök nyitotta meg as értekezletet, üdvözölte a megjelent Papp Ferenc tüzoltőfőparancsnokot és Körmendy Mátyás ipartestületi elnököt, majd fel­kérte Pongrácz igasgatót, hogy a következő kérdé­sekre adjna felvilágositásl: 1. Mely községeknek fog a villanytelep áramot szolgáltatni és milyen lesz az áram neme ? 2. Mikorra várható a munka megkezdése ? 3. Milyenek a szerelési szabályzatok ? Pongrácz igazgató elsősorban kijelentette, hogy először is egy félteértést kell tisztáznia. — Tudott dolog ugyanis, hogy a légszeszgyár a városnak eddigi hálózattal el nem látott részeiben áramot szolgáltatni nem tud, annak ellenére, hogy Dorozsma község árammal való ellátását már a közeljövőben megkezdik, sőt egy uj távvezetéket terveznek kiépíteni, amely Szegedtől kiindulva Szóreg, Deszk, Kis­zombor, Apátfalva és Magyarcsanád köz­ségeken halad át, hivatva lesz a közsé­geknek áramszükségletét ellátni — Ezen látszólagos ellentmondásnak magyarázata az — mondotta —, hogy a villanytelep megielelő tartalékgép teljesítménnyel rendelkezik, ugy hogy ezen községek árammal való ellátását a szegedi hálózat igénybevétele nélkül közvetlenül a gép­kapcsolóktól kiindulólag el tudja látni. A szegedi városrészekben jelentkező ujabb áramszükségletét pedig a jelenleg meglévő hálózatnak túlterheltsége miatt nem tudja ellátni. — Ezen meglévő gépberendezésünknek jobb ki­használása érdekében kerestünk a rendelkezésre álló feles árammennyiség elhelyezésére megfelelő elhelyezhetőséget és ezért táljuk el Dorozsmát és valószínűleg később s többi lentemlitett községeket is árammal. Tekintettel arra, hogy ezen tervezett távvezeték mentén még két szivattyútelep is fog épülni, amelyeket még ez évben kellene üzembe­venni, előreiáhatólag a munka megkezdése már az őszi hó­napokra várható. — A Szeged—apálialvai távvezeték egyrésze Szegednek a rőkusi és felsővárosi városrészeinek külső periféiiáján halad végig és igy lehetséges lesz ezen utvonalak mentén ezen vezetékberende­zésbőt Szeged áramlgénylésének is eleget tehetni. — A tervezett vezetékszakasznak egyik legérde­kesebb pontja a vezetékberendezésnek a Tiszán át való vezetése, amelyet mint Iégvezetékátfesziíést tervestem olyan módon, hogy a Tisza mindkét partján egymástól 350 méter távolságban két darab 30 méter magas vastorony! állitunk fel és ezekre szerelik rá azokat a vezetékeket, amelyek as áramot a Tiszán át Apátfalva községig vezetik. — Ami a szerelési szabályzatot illeti, e tekintet­ben legteljesebb anarchia uralkodik Szegeden, nem ad a telepnek olyan jogot, hogy egyrészt tűzveszélyes és elavult berendezéseket hálózatáról lekapcsolhasson, másrészt, hogy ezen berendezés­nek létesítésénél bizonyos egységes irányszempon­toknak szemelőtt való tartását követelhesse. — A másik baj az, bogy mig a békeidőben Szegeden 5—6 szerelő cég volt, addig most, ami­kor szerelési munka alig van, 33 villanyszerelő cég akarna Szegeden megélhetést találni, ami ter­mészetes, hogy rendkivüli egészségtelen konkur­renclát támaszt. Ehhez még hozzájárul az is, hogy sok belsölakás vezetékbővitését kontárokkal végez­teti a közönség és vannak szerelő cégek, amelyek — mert ezen bővitéahes szükséges anyagokat ná­luk szerzik be, felelősséget vállalnak Ilyen kontá­rok által végzett munkálatokért. Ezért sürgősen ajánlottam, hogy az ipartestület fém- éa ércipari szakosztálya a tüzoltófőparancsnoksággal és a teleppel együttesen dolgozzon ki sürgősen egy szerelési szabályrendeletet és nyújtsa be a város tanácsának, azzal, hogy azt a tanács soron kivül léptesse életbe. Megemlítem ez alkalommal azt is, hogy Németországban rendeletileg tettek intézke­dést az iránt, hogy az összes háborús anyagból készült berendezések —, miután azok a közva­gyont is veszélyeztetik —, 3-4 hónap alatt szi­gorú bírságolás terhe mellett ktcserélendök. Pongrácz igazgató nagy figyelemmel hallgatott értékes előadása után Papp Ferenc tüzoltófőpa­raccsnok szólalt fel és a szerelési szabálytervezet javaslatot olyan módon ajánlotta módosítani, hogy a fém- és éicipari szakosztály sürgetné meg in­kább az ő általa a város tanácsához még február­ban beadott városi tűzrendészet! szabálytervezetét, amelyet a budapesti, győri és debreceni illetékes hatóságok közreműködésével együtt dolgozott ki és amelyet Debrecen városa a közelmúltban már jóvá is hagyott. Többek felszólalása után Klein alelnök a szak­osztály nevében köszönetet mondott az érdekes előadásért és az értekezletet bezárta. Nyiit szavazás: Pósta Sándor 2000 szavazatot kapott. Budapest, julius 26. Ai öttevényi ősrégi nép­párti kerület vasárnap választott képviselőt. 13.000 választó van a kerületben, abol a nyilt szavazás, a jegyzők, tanitók it papok pretsziója miatt csak Mi is filezren adták le szavazatu­kat. Különösen az egyes funkcionáriusok és a papok fejteitek ki nagy agitációt és pressziót, Póstára méfcis 2000-«n adlák le szavazatukat, mig Tuti Bélára 5400 an szavaztak. Az ered­mény azt mutatja, hogy a presszió haSczer em­bert visszatartott a szavazástól, akiknek leg­nagyobb résie a demokrata jelOlt embere volt. Túrt Béli tehát győzött. 13.000 választóból 7400 szavazott. Nyilt választás volt 1926 bsn.

Next

/
Thumbnails
Contents