Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)
1926-07-03 / 151. szám
0BLMAaYAROR*ZA< im jtíisas 3. hozik. Tudomására óhajtom hozni erre vonat* kőző (elfogásomat, amely abban áll, bogy belső is külső ptllllkal okokból szidóíztrlal nen tudnám magam elhatározni a birodalmi gyülis felos ilaidsdra is ujymexm okból nem tartom helyinvalinak a birodalmi kormány vissxaUpisit. Kérem önt, birodalmi kancellár ur, valamint a birodalmi kormány többi urait, bogy álljanak el ezért a lemondás gondolatától. Fogadja kiváló nagyrabecsülésem nyilvánítását, igaz hive Hindenburg. (iBudapesti tudósítónk teleftnjslentise.) Berlinből jelentik: A Marx-kormány elhatározta, hogy sredsti tervétől eltérően lemondását visszavonja, mert a kormányt támogató pártok meggyőzték arról, hogy egyelőre helyin kell maradnia. MAMMMMMWWMNMN^^ Viharos jelenetek a román kamarában Avarescu „szenilitása" körűin (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Bukarestből jelentik: A kamara csütörtöki illésén Madxaru parasztpári képviselő felszólalás keretében azt kifogásolta, hogy Avarescu miniszterelnök a szenátus fllésén olyan kijelentést tett, hogy a paraszt pirl Románia-ellenes palitlkái folytat. Madtaru tiltakozott a miniszterelnöknek ezen áilitása ellen és kijelentette, hogy Avarescu ezzel előrehaladott szenilitásáról adott bizonyítékot. Madzarunak ezen kijelentésére a kormánypárt felzudult és Madzarunak a parlamentből való elldvelltdsdi kivetette. A lárma és botrány olyan nagyarányú volt, hogy maidnem tettlegességgé fajult. Az elnök erre felfüggesztette as ülést. Szünet után a zajos jelenetek folytatódtak. A belügyi államtitkár kijelentette, hogy közölte Mídzaru sértő állítását a miniszterelnökkel, aki C3ak annyit válaszolt, hogy ezzel Madxaru hiányos aevelisirői tett bizonyságot. Erre a paraszt párt tört ki hatalmas zajoniásban, amelynek során súlyos botrányok játszódtak le, ugy hogy as elnök kénytelen volt az ülést újból felfüggeszted. Az összes magyar atléták bekerültek, az angol bajnokság döntőjébe. (Budapesti tudósitink teltjonjelentise.) Londonból jelentik: Stamfordbridgén pénteken délután folyt le az angol nemsetközi amatör atlétikai bajnokság elsö napja. Hajda Sándor (Magyarország) a 220 jardos síkfutás első előfutamában 22.4 mp. alatt győzött. Rózsahegyi Gusztáv nem indult. A második előfutamban elsö Andersen (Norvégia) 21.9 mp. 2. Bflchner (Németország). 3. London (londoni műegyetem. A szombati döntőben csak a két elsö indul. A sulydobás selejtezőnél Daráayi József (Magyarország) nyeri 43 láb 5*/< hüvelykkel, ami kb. 135 miUrnek felel meg. Pispiky Tibor bekerüli a távalugrás dintöjibe. Egty Kálmán (Magyarország) a diszkoszvetésben szintén bekerült a dintőbs 132 láb 27< hüvelykes dobásával, ami kb. 40.5 m.-nek felet meg. Kurunczy és Birsi (Magyarország) a 440 jardos síkfutásban nem indullak. Karlovies (Magyarország) a tuiugtás dintöjibe került. — Orbánra a magasugrásban csak szombaton kerül sor. Kormányzósértési feljelentés után hamisvád miatt eljárás indult Fabinyi Lili ellen. bíróságok is megunták az örökös ujabb tárgyalásokat. Közben történt azután az is, hogy Fabinyi Lili kormdayzósiriis elmia feljelentette dr. Livay Ferenc ügyvidet. Lévay tagadta a vádakat. A tőrvényszék felmentette a vádlottat és felmentette a tábla is. Két egybshangiő felmentő itélet mondotta ki Lévay ártatlanságát és döntötte meg a vádat. Fabinyi Lilit, „4 Nép- volt munkatársát sokan ismerik Szegeden. Széleskörű ismeretsége leginkább a törvényszéki tárgyalótermekből került ki, ahúl Fabinyi Lili hol mint feljelentő, hol pedig mint vádlóit szerepelt. Faoinyi Lili különösen a Livay Ferenccel kapcsolatos pörök során került leginkább összeköttetésbe a szegedi bíróságokkal. Hol a járásbíróság, hol a törvényszék, hol a tábla foglalkozott bizonyos pörökkel, amelyek közül ádáx harcok támadtak valami hadászati találmány körül. Kéiőbb azonban nagy szomorúsággal belátták a hiába küzdő felek, hogy értékesíthető találmány tulaldonképpen nincs is. Só/, találmány sincsen. Csupán fantasztikus hadászati ábrák vannak, légi torpedók, amelyek süritetl levegő utján egyetlen lövéssel akár az egész haditechnika képét megváltoztathatják. Amint kitudódott azonban, hogy a találmányok semmit sem érnek, a lelkes barátok szétszéledtek. Talán egymást okolták a kudarcokért és egymást átkozták. A „találmányok" körül pedig olyan sok pör támadt, hogy a A kél felmentő ilé!et után Lévay hangoztatni kezdte, hogy hmlsvád cimén feljelentést tesz Fabinyi Lili ellen. Értesülésünk szerint Fabinyi Lili ellen tinyleg megindult at eljárás hamisvád clmin. Fabinyi Lilit azonban nem találták az idéző levelek. A Nip volt munkatársa valahol a vidéken jár propaganda kitulon, ugy hogy minden puhatolódzás eredménytelen maradt, lakhelyét nem lehet megállapítani. A felszólításokra most Lévay vette kezébe az ügyei és amint mondotta, országszerte érintkezésbe tép barátaival, hogy Fabinyi Lili jelenlegi tartózkodási helyét megállapítsa. A város adésságai hajdan és most. A papírkoronákkal kifizetett aranykoronáktól az uj dollárkdlctónökig. Aíkülvárostészek csütörtöki monstre deputációjiről beszélgettünk pénteken a polgármesterrel. — A tok panaszból egy ragadta meg naiyon a figyelmemet — Mondotta a polgármester —, mégpedig az, amit Petrik Antal gondolt második beszédében. Pelrik áltól fél, hogy a város ismét eladósodik, de ebből a külvárowészek nem látnak majd semmit. Hát ebben van valami megfontolni való. Tényleg nagyon kell vigyáznunk, hogy Petrik Antal aggodalmának ne lehessen alapja, meri ba már csinálunk ujabb adósságokat, azokat eliősorban a külvárosrészek rendezésére kell forditanuik. A polgármesternek ezzel a nyilatkozatával kapcsolatosan érdekes és tanulságos feleleveníteni a városi adéstágok történetét. Valamikor Balogh Károly volt az, aki állandóan az adósságok gyarapításáért küzdött, mert -— mint gyakorta mondogatta — S reged csak akkor lesz nagy város, ba adóssága Meghaladja a százmillió koronát. A mindenkori várospolitika azonban nem fogadta el ezt a pénzügyi elvei, pedig nagyon jól járt volna a város, ha a háború kitörésekor eléri £dóssága a százmilliót, mert akkor a külvárosrészieknek moit semmi komolyabb okuk nem lehelne a panaszkodásra. Százmillió aranykoronából annakidején tökéletesen rendezni lehetett vo'na az egész várost, meg lehetett volna valósiiani az eszményi nívót és az egész csatornarendszert, ki lehetett volna épiteni az egész város területére szóló magasnyomású vízvezetéket éi kövexni lehetett volna minden uccát kivétel nélkül. Fel lehetett volna épiteni a fogadalmi templomot és a tanyai vasutat és az egész mulatság nem került volna hétezer aranykoronánál többe. A város ugyanis a békebeli aranykoronákban felveti adósságait nemiégen fizette ki olyan papirkoronákkal, amelyekből tizenhétszer ér fel egy aranykoronával. Éppen igy kifizethette volna a százmillió aranykoronát is százmillió papirkoronával. A városnak 1914 ben huszonhatmillió korona volt az adóssága. 1919 ben az adósság a hadikölcsönváaárlásra felvett hatalmas összegekkel együtt harminchétmillióra növekedeif, 1921 ben elérte a hatvankilencmilliót, 1922-ben pedig látszatra beteljesedett néhai Balogh Károly pénzügyi álma, a városnak százegymillió korona volt az adóssága. De mármint adósság sem ért sokat. Balogh Károly vetette fel elösiör azt az eszmét, hogy a városnak is ki kellene használnia s valutaromlásnyujtotta előnyöket és még mielőtt meghoznák a valorizációs törvényt, rossz papirkoronákkal is kellene fizetnie minden adósságát. A tanács sokáig meditált a kérdés fölött, valahogy szégyelte a kedvező alkalom kihasználását, de aztán mégis győzött az okosabb álláspont és egy szép napon a közgyűlés annak rendje es módja szerint felmondta az összes kölcsönöket és azóta valamennyit ki is fizette a város az utolsó fillérig. Igy szinte ingyenbe maradt a városnak nagyon sok értékes beruházása, többek között a vízvezeték, a vizmülelep, a vágóhíd is. Most isméi van már adóssága a városnak, nem sok, csak három és félmillió aranykorona, illetve 725000 dollár, amelyet az elmúlt évben vett fel a Speyer-bankháztól a kisvasút építésére. Ez a kölcsön most öt és félmillió aranykoronával gyarapodik, ezt pedig, mint ismeretes, az egyetem építésére veszi fel a város. Az adósság igy kilencmillió aranykoronára emelkedik, tehát majdnem a felére annak, ami a háború kitörésekor terhelte a várost. Gbból a küescmillió koronából a külváros tényleg nem látott egyetlen fillért sem, de nem látott belőle a belváros sem, mert sem a tanyai vasút, sem pedig az egyetem nem tartozik a városrendezési munkák közé. Petrik Antal figyelmeztetése tehát éppen időszerű volt. Lehet, hogy megállást parancsol azon az uton, amelyre a várospolitika lépett, lehet azonban, hogy csak pillanatnyi szünetet és ha jön nemsokára valami ujabb és hangzatosabb jelszó, a szivek és az erszények megnyílnak ismét, de nem a külvárosrészek számára. A városi mérnökök vándorgyűlése Nyíregyházán. A Városi Mérnökök Országos Szövetsége junius huszonhatodikán kezdte meg háromnapos vándorgyűlését Nyíregyházán. A vándorgyűlésen Szeged város mérnöki hivatalát Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, Kövér Tibor és Buócz Károly műszaki tanácsosok képviselték, a város hatóságát pedig dr. Tóth Bála főjegyző. A mérnökök már vissza is érkeztek Szegedre és a vándorgyűlésről Berzenczey Domokos a következőket mondotta: — A vándorgyűlés huszonhatodlkán kezdődött igen nagy érdeklődés mellett. Körülbelül nyolcvan városi mérnök jelent meg a mindvégig élvezetes és nivós gyűlésen. A közgyűlés 27 én volt. Benes Kálmán, Nyiregyháza polgármestere üdvözölte a szövetséget. Utána Chikdn Béla pesterzsébeti polgármester tartott nagyon érdekes előadást a mérnökök szerepétől a városi közigazgatásban. Nagy Elek műszaki tanácsos Nyiregyháza műszaki; alkotásait ismertette. Ezután én tartottam meg előadásomat párisi tanulmányutunkról. A közgyűlés után a város bankettet adott a szövetség tiszteletére. Délután a polgármester és a műszaki tanácsos kalauzolása mellett megszemléltük a várost. — Nyiregyháza páratlanul gyors ütemben fejlődik. Néhány esztendő alatt a fatuszerű sátfíszekböl a magyar vidék egyik legszebb városa lett éa szinte korlátlanok a fejlődés további lehetőségei is. Nyiregyháza azok közé a városok közé tartozik, amelyek az ország megcsonkítása következtében kedvezőbb viszonyok közé kerültek, növekedett forgalmuk és jelentőségűk egyaránt. Uj ucca burkolatok, parkok, építkezések kötik le az ember figyelmét. Etmondotta Berzenczey, hogy este maiális volt a Sóstónál, másnap délelőtt tartották meg a szakosztályi üléseket, amelyeken sok érdekes előadást tartottak. Páter-Pál napián ré3ztvettek a Bessenyey-Társaság képzőművészeti kiállításán, maid kirándultak kisvasuíon Tiszabercelre, itt megnézték a szabolcsi ármentesítés nagy szivattyútelepét. j Fürdőruhakülönlegességek | gyári árban Soóanil, lakola ncca II. »»