Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-03 / 151. szám

0BLMAaYAROR*ZA< im jtíisas 3. hozik. Tudomására óhajtom hozni erre vonat* kőző (elfogásomat, amely abban áll, bogy belső is külső ptllllkal okokból szidóíztrlal nen tud­nám magam elhatározni a birodalmi gyülis felos ilaidsdra is ujymexm okból nem tartom helyinvalinak a birodalmi kormány vissxaUpi­sit. Kérem önt, birodalmi kancellár ur, valamint a birodalmi kormány többi urait, bogy álljanak el ezért a lemondás gondolatától. Fogadja ki­váló nagyrabecsülésem nyilvánítását, igaz hive Hindenburg. (iBudapesti tudósítónk teleftnjslentise.) Berlin­ből jelentik: A Marx-kormány elhatározta, hogy sredsti tervétől eltérően lemondását visszavonja, mert a kormányt támogató pártok meggyőzték arról, hogy egyelőre helyin kell maradnia. MAMMMMMWWMNMN^^ Viharos jelenetek a román kamarában Avarescu „szenilitása" körűin (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Buka­restből jelentik: A kamara csütörtöki illésén Madxaru parasztpári képviselő felszólalás kere­tében azt kifogásolta, hogy Avarescu miniszter­elnök a szenátus fllésén olyan kijelentést tett, hogy a paraszt pirl Románia-ellenes palitlkái folytat. Madtaru tiltakozott a miniszterelnöknek ezen áilitása ellen és kijelentette, hogy Avarescu ezzel előrehaladott szenilitásáról adott bizonyí­tékot. Madzarunak ezen kijelentésére a kormány­párt felzudult és Madzarunak a parlamentből való elldvelltdsdi kivetette. A lárma és botrány olyan nagyarányú volt, hogy maidnem tettle­gességgé fajult. Az elnök erre felfüggesztette as ülést. Szünet után a zajos jelenetek foly­tatódtak. A belügyi államtitkár kijelentette, hogy kö­zölte Mídzaru sértő állítását a miniszterelnök­kel, aki C3ak annyit válaszolt, hogy ezzel Mad­xaru hiányos aevelisirői tett bizonyságot. Erre a paraszt párt tört ki hatalmas zajoniásban, amelynek során súlyos botrányok játszódtak le, ugy hogy as elnök kénytelen volt az ülést új­ból felfüggeszted. Az összes magyar atléták bekerültek, az angol bajnokság döntőjébe. (Budapesti tudósitink teltjonjelentise.) Lon­donból jelentik: Stamfordbridgén pénteken dél­után folyt le az angol nemsetközi amatör atlé­tikai bajnokság elsö napja. Hajda Sándor (Ma­gyarország) a 220 jardos síkfutás első előfuta­mában 22.4 mp. alatt győzött. Rózsahegyi Gusztáv nem indult. A második előfutamban elsö Andersen (Norvégia) 21.9 mp. 2. Bflchner (Németország). 3. London (londoni műegyetem. A szombati döntőben csak a két elsö indul. A sulydobás selejtezőnél Daráayi József (Magyarország) nyeri 43 láb 5*/< hüvelykkel, ami kb. 135 miUrnek felel meg. Pispiky Tibor bekerüli a távalugrás dintöjibe. Egty Kálmán (Magyarország) a diszkosz­vetésben szintén bekerült a dintőbs 132 láb 27< hüvelykes dobásával, ami kb. 40.5 m.-nek felet meg. Kurunczy és Birsi (Magyarország) a 440 jardos síkfutásban nem indullak. Karlovies (Magyarország) a tuiugtás dintöjibe került. — Orbánra a magasugrásban csak szombaton kerül sor. Kormányzósértési feljelentés után hamisvád miatt eljárás indult Fabinyi Lili ellen. bíróságok is megunták az örökös ujabb tár­gyalásokat. Közben történt azután az is, hogy Fabinyi Lili kormdayzósiriis elmia feljelentette dr. Livay Ferenc ügyvidet. Lévay tagadta a váda­kat. A tőrvényszék felmentette a vádlottat és felmentette a tábla is. Két egybshangiő fel­mentő itélet mondotta ki Lévay ártatlanságát és döntötte meg a vádat. Fabinyi Lilit, „4 Nép- volt munkatársát sokan ismerik Szegeden. Széleskörű ismeret­sége leginkább a törvényszéki tárgyalótermek­ből került ki, ahúl Fabinyi Lili hol mint fel­jelentő, hol pedig mint vádlóit szerepelt. Fa­oinyi Lili különösen a Livay Ferenccel kap­csolatos pörök során került leginkább össze­köttetésbe a szegedi bíróságokkal. Hol a járás­bíróság, hol a törvényszék, hol a tábla foglal­kozott bizonyos pörökkel, amelyek közül ádáx harcok támadtak valami hadászati találmány körül. Kéiőbb azonban nagy szomorúsággal belátták a hiába küzdő felek, hogy értékesít­hető találmány tulaldonképpen nincs is. Só/, találmány sincsen. Csupán fantasztikus hadá­szati ábrák vannak, légi torpedók, amelyek süritetl levegő utján egyetlen lövéssel akár az egész haditechnika képét megváltoztathatják. Amint kitudódott azonban, hogy a talál­mányok semmit sem érnek, a lelkes barátok szétszéledtek. Talán egymást okolták a kudar­cokért és egymást átkozták. A „találmányok" körül pedig olyan sok pör támadt, hogy a A kél felmentő ilé!et után Lévay hangoztatni kezdte, hogy hmlsvád cimén feljelentést tesz Fabinyi Lili ellen. Értesülésünk szerint Fabinyi Lili ellen tinyleg megindult at eljárás hamis­vád clmin. Fabinyi Lilit azonban nem találták az idéző levelek. A Nip volt munkatársa vala­hol a vidéken jár propaganda kitulon, ugy hogy minden puhatolódzás eredménytelen ma­radt, lakhelyét nem lehet megállapítani. A fel­szólításokra most Lévay vette kezébe az ügyei és amint mondotta, országszerte érintkezésbe tép barátaival, hogy Fabinyi Lili jelenlegi tar­tózkodási helyét megállapítsa. A város adésságai hajdan és most. A papírkoronákkal kifizetett aranykoronáktól az uj dollárkdlctónökig. Aíkülvárostészek csütörtöki monstre deputáció­jiről beszélgettünk pénteken a polgármesterrel. — A tok panaszból egy ragadta meg naiyon a figyelmemet — Mondotta a polgármester —, mégpedig az, amit Petrik Antal gondolt má­sodik beszédében. Pelrik áltól fél, hogy a vá­ros ismét eladósodik, de ebből a külvárowé­szek nem látnak majd semmit. Hát ebben van valami megfontolni való. Tényleg nagyon kell vigyáznunk, hogy Petrik Antal aggodalmának ne lehessen alapja, meri ba már csinálunk ujabb adósságokat, azokat eliősorban a kül­városrészek rendezésére kell forditanuik. A polgármesternek ezzel a nyilatkozatával kapcsolatosan érdekes és tanulságos felelevení­teni a városi adéstágok történetét. Valamikor Balogh Károly volt az, aki állandóan az adós­ságok gyarapításáért küzdött, mert -— mint gyakorta mondogatta — S reged csak akkor lesz nagy város, ba adóssága Meghaladja a százmillió koronát. A mindenkori várospolitika azonban nem fogadta el ezt a pénzügyi elvei, pedig nagyon jól járt volna a város, ha a há­ború kitörésekor eléri £dóssága a százmilliót, mert akkor a külvárosrészieknek moit semmi komolyabb okuk nem lehelne a panaszkodásra. Százmillió aranykoronából annakidején tökéle­tesen rendezni lehetett vo'na az egész várost, meg lehetett volna valósiiani az eszményi ní­vót és az egész csatornarendszert, ki lehetett volna épiteni az egész város területére szóló magasnyomású vízvezetéket éi kövexni lehetett volna minden uccát kivétel nélkül. Fel lehetett volna épiteni a fogadalmi templomot és a ta­nyai vasutat és az egész mulatság nem került volna hétezer aranykoronánál többe. A város ugyanis a békebeli aranykoronákban felveti adósságait nemiégen fizette ki olyan papirkoro­nákkal, amelyekből tizenhétszer ér fel egy aranykoronával. Éppen igy kifizethette volna a százmillió aranykoronát is százmillió papirko­ronával. A városnak 1914 ben huszonhatmillió ko­rona volt az adóssága. 1919 ben az adósság a hadikölcsönváaárlásra felvett hatalmas össze­gekkel együtt harminchétmillióra növekedeif, 1921 ben elérte a hatvankilencmilliót, 1922-ben pedig látszatra beteljesedett néhai Balogh Ká­roly pénzügyi álma, a városnak százegymillió korona volt az adóssága. De mármint adósság sem ért sokat. Balogh Károly vetette fel elösiör azt az esz­mét, hogy a városnak is ki kellene használnia s valutaromlásnyujtotta előnyöket és még mi­előtt meghoznák a valorizációs törvényt, rossz papirkoronákkal is kellene fizetnie minden adósságát. A tanács sokáig meditált a kérdés fölött, valahogy szégyelte a kedvező alkalom kihasználását, de aztán mégis győzött az okosabb álláspont és egy szép napon a köz­gyűlés annak rendje es módja szerint fel­mondta az összes kölcsönöket és azóta vala­mennyit ki is fizette a város az utolsó fillérig. Igy szinte ingyenbe maradt a városnak nagyon sok értékes beruházása, többek között a víz­vezeték, a vizmülelep, a vágóhíd is. Most isméi van már adóssága a városnak, nem sok, csak három és félmillió aranykorona, illetve 725000 dollár, amelyet az elmúlt évben vett fel a Speyer-bankháztól a kisvasút építé­sére. Ez a kölcsön most öt és félmillió arany­koronával gyarapodik, ezt pedig, mint ismere­tes, az egyetem építésére veszi fel a város. Az adósság igy kilencmillió aranykoronára emel­kedik, tehát majdnem a felére annak, ami a háború kitörésekor terhelte a várost. Gbból a küescmillió koronából a külváros tényleg nem látott egyetlen fillért sem, de nem látott belőle a belváros sem, mert sem a tanyai vasút, sem pedig az egyetem nem tartozik a város­rendezési munkák közé. Petrik Antal figyelmeztetése tehát éppen idő­szerű volt. Lehet, hogy megállást parancsol azon az uton, amelyre a várospolitika lépett, lehet azonban, hogy csak pillanatnyi szünetet és ha jön nemsokára valami ujabb és hang­zatosabb jelszó, a szivek és az erszények meg­nyílnak ismét, de nem a külvárosrészek szá­mára. A városi mérnökök vándor­gyűlése Nyíregyházán. A Városi Mérnökök Országos Szövetsége ju­nius huszonhatodikán kezdte meg háromnapos vándorgyűlését Nyíregyházán. A vándorgyűlésen Szeged város mérnöki hivatalát Berzenczey Do­mokos műszaki főtanácsos, Kövér Tibor és Buócz Károly műszaki tanácsosok képviselték, a város hatóságát pedig dr. Tóth Bála főjegyző. A mér­nökök már vissza is érkeztek Szegedre és a ván­dorgyűlésről Berzenczey Domokos a következőket mondotta: — A vándorgyűlés huszonhatodlkán kezdődött igen nagy érdeklődés mellett. Körülbelül nyolcvan városi mérnök jelent meg a mindvégig élvezetes és nivós gyűlésen. A közgyűlés 27 én volt. Benes Kál­mán, Nyiregyháza polgármestere üdvözölte a szövet­séget. Utána Chikdn Béla pesterzsébeti polgármes­ter tartott nagyon érdekes előadást a mérnökök szerepétől a városi közigazgatásban. Nagy Elek műszaki tanácsos Nyiregyháza műszaki; alkotásait ismertette. Ezután én tartottam meg előadásomat párisi tanulmányutunkról. A közgyűlés után a vá­ros bankettet adott a szövetség tiszteletére. Dél­után a polgármester és a műszaki tanácsos kalau­zolása mellett megszemléltük a várost. — Nyiregyháza páratlanul gyors ütemben fejlő­dik. Néhány esztendő alatt a fatuszerű sátfíszek­böl a magyar vidék egyik legszebb városa lett éa szinte korlátlanok a fejlődés további lehetősé­gei is. Nyiregyháza azok közé a városok közé tartozik, amelyek az ország megcsonkítása követ­keztében kedvezőbb viszonyok közé kerültek, nö­vekedett forgalmuk és jelentőségűk egyaránt. Uj ucca burkolatok, parkok, építkezések kötik le az ember figyelmét. Etmondotta Berzenczey, hogy este maiális volt a Sóstónál, másnap délelőtt tartották meg a szakosztályi üléseket, amelyeken sok érdekes elő­adást tartottak. Páter-Pál napián ré3ztvettek a Bessenyey-Társaság képzőművészeti kiállításán, maid kirándultak kisvasuíon Tiszabercelre, itt meg­nézték a szabolcsi ármentesítés nagy szivattyú­telepét. j Fürdőruhakülönlegességek | gyári árban Soóanil, lakola ncca II. »»

Next

/
Thumbnails
Contents