Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)
1926-07-24 / 169. szám
1 292* jtdtoft 2t •neo! fonf, amely dílelőtí még 218-on áilotf, 206 frankra tsett vissza. A bankbetétek pánikja. Páris, julius 23. A lakosság hangulatára jellemző, bogy julius 11-től 20-ig a takarékpénz(árakból ki?ett Összeg iibb mini tízmilliárd frankkal haladia meg ugyanezen időnek betitfeii. Páris uccáln egyébként ismét több esetben inzultálták a külföldi állampolgárokat. Megtámadják az Idegenek autóit. Páritből jelentik: A párisi közönség idegengyűlölő hangulata a lapok Jetenlése szerint egyre növekszik. Tegnap a bulvardokon egész este tűntettek az idegenek ellen és az egyik idegenforgalmi vállalat autóját, amsly éjjel gyűjtötte az idegeneket Páris éjféli szórakoztatásának bemutatására, megtámadták, ugy bogy a rendőrségnsk kellett közbelépni. Augusztusban Bécsben újra megkezdődnek a magyar-cseh tárgyalások. (Budapesti tudósítónk telefanjelentése.) Prágából jelentik: Mint .az egyik laptudósító jelenti, Magyarországgal atárgyaldsakaie hónap végén valószínűiig Bécsben ujta megkezdik, ahogy annak idején a magyar kormány javasolta és a cseh kormány elfogadta. A magyar részről ajánlott hegyvidéki fürdő ellen az a körülmény szól, bogy nehéz az összeköttetés a fővárosokkal és külön segédszemélyzetre volna szűkség. Tárgyalási helyűi esetleg Prága is számba Jön. Fenyegető árvízveszélyben van Újvidék. Újvidék, julius 23. A város helyzela rendkívül kritikusra fordult. As ujabb 10—12 centiméieres árhullámmal megdagadt Dana előntétte n Temerlniut tájékát is a Duna-ucca végén a keramit-ui viz alá kerüli. Tegnap este nyolc órakor a Duna ezen a ponton hit miiét szélessigben áttörte a gátat. A töltésen egész éjjel a legnagyobb erővel folyt a munka. A veszélyt sikerűit is elhárítani, mégis attól kell tartani, hogy a környéken levő gáz-, repülőgép-, konzerv- és gombgyárak, valamint a legtöbb gyártelep viz alá kerül. Később a Darányi-teiepsn történt ujabb gátszikadás. III a második védővonal építése teljes erővel folyik. Begecsaél i viz szintén elsodorta a töltést és elöntölle a kertelet. Biztesitási reklámot csináltak a Gazdák — a Suhajda-féle tűzből. A tűzoltóság a tanácstól kér védelmet a túlhajtott éa reputációt aértó reklám ellen. A modern kereskedelem egyik leghatásosabb és legeredményesebb segítőeszköze kétségtelenül az ügyesen alkalmazott rek ám, amelynek szülőhazája és legtermékenyebb talaja Amerika. A reklámnak köszönheti például a Ford-autó jelenlegi világhírét és elterjedtségét, a Lysoform, a Sch cht-szappan és a Frsnck-kávé szinte párallanu! álló népszerűségéi. A reklám annak, aki ügyesen és ötlefeaen bánt vele, milliókat bozoit, pedig nem tartozik az olcsó szórakozások közé, azonban a leghasznosabb befektetések közül való. Magyarország a reklám szempontjából meglehetősen hátra maradt, itt egészen a legulóbbi időkig az a régi közmondás uraikodolt az (ízleli életben, bogy „a jó bornak nem keli cégér". Ez a magyarázata annak, hogy sok elsőrendűt produkál* magyar gyár lemaradt abban a versenyben még a magyar piacokon is, amelyet a külföldi, esetleg gyengébb portékáju ipartelepek inditoliak a világ minden piacin rekláműtegekkel és reklámtankokkal felszerelve. Mert hát a közmondás se jelent mindig örökké tarló igazságot, különösen ma nem, a rádió és a repülőgép korszakában. Ugy látszik, a régi közmondáB tarthatatlanságára rájött már néhány magyar vállalkozás is és lassankint beállítja a reklámot a kereskedelmi harc, az üzletszerzés arzenáljába. Példa erre az a föltétlenül ötletes levelezőlap, amelylyel a Gazdák Biztosító Szövelkezele kereste fel most a szegedi telefonelőfizeiöket. A telefonkönyv ugyanis a legalkalmasabb címtár, mert a telefon valahogy a polgári tekintély kiegészítő része manapság. A kettős íeveiezőlap első részének szövegéi szószerint ideiktaijuk: Porig égett a szegedi Suhajda-gyár. A telefonközpont késve jelentkezett, a motorfecskendő tengelye eltörött, a víztoronyban kevés volt a viz. Mérhetetlen az a kár, amit a nap nap mellett előforduló tüzesetek okoznak. Elég egy könnyelműen eldobott gyufaszál, egy kipattanó szikra és néhány perc muiva lakása, üzlete, háza a lángok martaléka leszi Egyetlen biztos védekezési mód a tűzvész ellen: Ha kitölti a mellékelt levelezőlapot és postára adja, akkor nem kell reszketnie a tűzveszélytől. Ma még nem kéaö—holnap talán késő lesz! A mellékelt levelezőlapról azután megtudja a jámbor olvasó, bogy a budapesti Oszdák Biztosító Szövetkezetének keli elküldenie a levelezőlapot és azzal bejelentenie, hogy biztosíttatni óhajtja ingó, vagy ingatlan vagyonát az ellen a rettenetei sors ellen, amelynek áldozatul esett a porig égett szegedi Suhajdagyár. A szegediek ebből tudták csak meg, hogy a Suhajda-gyár porig égett. Eddig ugy tudták, hogy csak a Suhajda-féle ház teteje égett el, dehát Pesten jobb a hírszolgálat, mint az elmaradt és kicsinyes vidéken. A reklám-ötlet éltől függetlenül nem a legrosszabbak közül való. Eleven kereskedelmi érzékről lesz tanúságot, amely reagál minden kihasználható alkalomra. Hiszen a levelezőlap már a lűz uláni napon itt volt Szegeden. Papp Ferenc tűzollófőparancsnok azonban a kérdést nem a reklám szempontjából nézi, hanem a szegedi tűzoltótestület preszlizssérelmét Fátfa benne — még pedig teljes joggal. Beadványt intéseit a város tanácsához és beadványában többek közölt a következőket mondja: — Ennek a körlevélnek valótlan kitételei közül különösen a feliratul használt hatásvadászó kilétei: „Porig égeti a szegedi Suha|dagyár" alkalmas arra, hogy Szeged város házutajdonosainak a szegedi tűzoltóság felkészültségébe vetett bizalmát és hitét megingassa éi országszerte rongálja a szegedi tűzoltóság jóhirnevét. — Már ciak ebből az egyetlen indokból is elítélendő és nem hagyható szá nélkül a Gazdák Bistositó Szövetkezetének es a túlhajtott reklámja: ez a valóllanságakat és izgató hitekei tartalmazó üzleti kirtmle. Tisztelettel kérem ennélfogva a tekintetes tsnácsot, mélióztasiék a szükségesnek ítélt intézkedéseket megtenni. H< nem is találná a takinSetes fanács szükségesnek törvényes lépések megléteiét, mindeneseire kérem, hogy a tűzoltóság reputációjának megvédése és évek óta zavartalanul 41vezett bizalomnak további biztosifása érdekében méltóztassék hivatalból megállapítani, hogy — a Suhajds-ház nem égeil le porig, haness csupán az emeletes lakónál zsindelytelőaete égett le és a földszintes melléképület zsindely telöhéja, — hogy a kéi lépés szélességű udvaron lévő másik hátrányos lemezzel bevont melléképület tetőzete, bár több itben tüzet fogott a szomszédos tűztől, & szikráktól éa a kisugárzó bőségtől — úgyszólván teljes épségben megmentelett, — hogy mind a kéi szomszédos Iskolauccai lakóépület tetőzetének lécezete és gerendája is tűzet fogott, de a tűz átterjedésé! a tűzoltóság teljes mértékben megakadályozta, — hogy csak az égett le, ami a tűzoltóság kiérkezésekor már lángban állott, — hog? a víztoronyban a megtartott hivatalos vizsgálat szerint a tűz idejében bárom mélerntl magssabb vízoszlop volt, — hogy a telefonközpont késedelme, — ha ilyen lett volna is — a tűzoltóság kiérkezését egyáltalán nem befolyásolta, mert a fűshirt a tűzoltóság a toronyőrség közvetlen telefonján előbb msgkapia, mint azt a tulafdenas felezte, — hogy bár igaz, hogy a tűzoltóság autófecskecsdőjínek a tengelfe a kivonulás alkalmával eltört, de a másik két motoros fecskendő teljesen elegendő volt a tüz lokalizálására és leijei eloltására. Végűi azt kéri a tűzoltóparancsnok, hogy a tanács kérje fel a Gazdák Biztosító Siörelkeselét, hogy a jövőben tartózkodjék az ilyen „tulhijtatt reklámokkal való üzletszerzéstől, amely egy város közbecsűlésben álló intézményébe vetett bizalom és hit megrendiiésére alkalmas." A szegedi középiskolák értesítői. ii. Az állami főgimnázium. A szegedi állami Klauzál Gábor reálgimnázium 1925 -26 os iskolaévről szóló értesítőiéi dr. Kaufmann György igazgató állította össze. Az Ízléses, vaskos értesítőből kitűnik, hogy az intézel, amióta saját épületét átadta az egyetemnek, az ötödik ivittöllille idegen iskala hajlékában. Az intézetet jelenleg a reáliskola épületében helyezték cl. Csak kilenc tanterem áll 449 növendék elhelyezésére, emiatt pedig az osztályok párhuzamosítására nem volt meg a lehetőség. A két iskola közösen használta a rajz-, torna- és fizikatermei és e közös használat következtében csak a rajzlanftásnál jelentkeztek nagyobb és leküzdhetetlen nehézségek, aminek a tanítás eredményessége vallotta kárát. A tanulók tanulmányi el5menetelét és egészségét fáltő szülök a tanév folyamán kérték is a kultuszminisztériumai, hagy a zsúfoltság megszüatstiie érdekében tegye lehetővé, hegy az intézet safái ipülelibsn kapjon 2—3 tantermet. Érdekes megemlíteni, hogy az intézet az igazgatói iroda bsrendetésin, néhány szekrényen és az ifjúsági könyvtáron kivül össus bútorait is felszeieliseit átadta az egyetemnek s igy az osztálytermeket kilcsinpadokkai kelleit berendezni. A tanulók lé száma az elmúlt fanévben 65 lel szaporodott. A tanítás eredménye általában kielégítő volt, valamint megfilelö volt a tanulók magaviselete is. Az előmeneteli eredmények közül fel űnő, hogy katolikus hit- és erkölcstanból 15 en végeztek elégtelen eredminnyel, ami szinte egyedülálló jelenség az iskola történetében. As érettségi vizsgálatra 21 lanuló jslenlkezett.sA magyar irodalomból léteikén! „Irodalmunk, mint a magyar érzés ébrentartója" feladat szerepelt. Az érettségi végleges eredménye a junius végi szóbeli vizsgálatok miatt még nem kerülhetett be az értesítőbe. A tanulók anyanyelve igy oizlolt meg: magyar 431, német 6, szerb 1. Vallás szerint: róm. kalh. 324, gör. kath, 3, ref. 59, ág. hitv. ev. 32, gör. kel. 1, unitárius 4, izr. 15. Jeles osztályzatot kapott 15, jót 38, elégségest 255. Egy tantárgyból bukóit 69, kettőből 22, többöl 39. Belgiumban tilos búzakenyeret sütni. (Budapesti tudósítónk tete/aajeleniise.) Brűszszelbői jelentik: A hivatalos lap mai száma királyi rendeletet kőzöl, melynek értelmében iavábbl istizktdislg a siszia buzakeayir előállítása Belgiumban tilos. A Népszövetség kérdőivei a bankóhamisitások ügyében. Budapestről jelenti a MTI: A Népszövetség pénzügyi bizottsága a nagy központi jegybankokhoz kérdőíveket küldött a binkóhamisiiás elleni kűzdílew tárgyában. Magyarországnak ilyen megegyezésre nincs szüksége, mert « magyar törvények szigorúan flldőznsk mindenféle pénzhamísitáif.