Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-23 / 168. szám

1526 julius 23. DELMAGYARORSZAG 8 A kultuszminiszter koncessziót adott Andor Zsigmondnak. (Budapesti tudósítónk telefonjeleatése.) Ismere­tes sz a heves harci kampány, amely legutóbb Andor Zsigmond szegedi színigazgató körül indult meg. A különbözö pörökön kivül akció indult meg abban az irányban, hogy vonják meg Andortól a koncessziót. A kampány most a kultuszminisztérium döntésével, ugytátszik, befejeződött. Csütörtökön este ugyanis hivota­IIMMMMNIMMMI lesan a kővetkező kommünikét adták ki: „A kultuszminisztérium közzétette az 1926/27. évre kiadott színigazgatói en-. gedétyekef. Az engedélyt nyert 20 szín­igazgató között Andor Zsigmond Sze­ged, Hődmtzővdsdrheiy és Szentes vdresekrn nyert engedélyi." A honvédelmi miniszter megtiltotta, hogy a honvédség kereskedőktől szere: be zab-9 széna- és szalma-szükségletét. -ft szegedi kamara akciója a sérelem orvoslása érdekében. A Honvidiégi Köslöny julius 15 iki száma közli a honvédelmi minisztérium 37031/2.1926. számú körrendeletét, amely több ok miait meg­érdemli a legnagyobb figyelmet. A körrendelet, amefy meglehetősen terjedelmes és katonás precizitással van megszerkesztve, a zab-, széna-, alom- és dgyszalma­szükséglelnek a csapatok önbeszerzése utján való beszerzésé­ről, illetve az önbeszerzés fokozottabb alkalma­zásáról szól. Az első fejezet az önbeszerzés fogalmára és előnyeiről oktatja ki a csapato­kat és a harmadik bekezdésben szórói-szóra a következőket mondja: — Az önbeszerzésnél a csapatok abban az előnyös helyzetben vannak, hogy az e célra rendelkezésükre bocsájtott pénzeszközök fel­használásával szükségletük fedezéséről a leg­gazdaságosabb módén, közvetlenül a termelőit• tői való bevásárlás utján, maguk gondoskod­hatnak. A második fejezet Alapfeltélelek cim alatt az önbeszerzés elő/eltételét tárgyalja. Eszerint önbeszerzés csak akkor vezethető be, ha a vegyesdandár-parancsnok az egyes csapatok önbeszerzéséhez elvileg hozzájárul és csak abban az esetben alkalmaztató, ha a csapat­parancsnokság a gazdasági hivatal Javaslatának meghallgatása után a szükségletek beszerzését bizonyos meghatározott feltételek mellett önként elvállalja és erről Írásbeli kötelező nyilatkozatot állit ki. Ennek a kötelező nyilatkozatnak fel­tétlenül tartalmazni kell a többi között a következő kél pontot: 1. Azt a határozati kijelentést, hagy a beszerzés lehetőleg közvetlenül az illető állomás vagy környékének ter­melőinél Jog eszközöltetni és csak [,! kivételesen fog a szükséglel iávolabb­eső termelőktől (gazdáktól) beszerez­tetni. A mi szempontunkból most egészen semle­ges második pint után jön a harmadik pont, amely egyik legkiemelkedőbb és legjellemzőbb rendelkezése ennek a körrendeletnek. Ez a pont szórói-szóra igy szól: 3. Hogy az önbeszerzés utján fedezendő szükségletet, vagy annak egyrészét semmi­esetre sem fogja a vegyes­dandár ellátásvezető eseten­kinti előzetes engedélye nél­kül nemtermelőktől, tehát kereskedőtől beszerezni. # Ebhez a rendelkezéshez, amely nem meg­lepő és egészen beleiliik a mai rendszerbe, kommentár nem kell. Oyönyörflen kiegészíti azonban egyik későbbi fejezetnek, amelynek a cime sz Önbeszerzés foganatosítása és ellen­őrzése, mindjárt az első pontja, amely igy szól: — Hogy mely termelői szövetkezetek­kel, egyesületekkel, vagy egyes terme­lőkkel inditandók meg egyezség kötése iránti tárgyalások, az a szükségeit mennyiségtől és a termelők szállítási képességétől fQgg. Tehát termelői szövetkezetek!31 és egyesüle­tektől lehet önbeszerzés utján is vá­sárolni. Kereskedőktől azonban vagy nem, vagy csak kivételes engedély alapján. Ez a körrendelet a folyó biztosítási évre vállalt önbeszerzésekre még nem alkalmazandó, mondja a körrendelet, hanejh * jövő biztosítási időszaktól kezdve vállalandó önbeszerzésekre vonatkozik. Ez ter­mészetesen nem változtat a rendelet példátlan kereskedelemellenes tendenciáján, amelyet bizo­nyára megpróbál enybittetni, esetleg teljesen visszsvonatni a kereskedővilág. A szegedi ke reskedelmi és iparkamara felterjesztéssel fordul ebben az ügyben a kereskedelemügyi minisz­terhez és felhívja az OMKE figyelmét a hon­védelmi miniszternek erre a rendeletére. A Szegedi Kereskedők Egyosülete mozgalmat indított a városi vámok megszüntetésére. Az egyesület átiratával legközelebb foglalkozik a Városi Párt. A Szegedi Kereskedők Egyesülele a mai na­pon egy igen érdekes és igen figyelemreméltó átiratot intézett a most nagy agilitással mun­kába kezdett Városi Párthoz. A kereskedők egyesülete akciót indított a városi vámok megszüntetésére és erre kéri a Városi Párt tá­mogatását. A párt legközelebb foglalkozik a ke­reskedők mozgalmával. Az átirat, amelyet az egyesület nevében Beda Bertalan és Fenyő Mátyás írtak alá, a következő: — A »Szegedi Kereskedők Egyesülete" el­határozta, hogy a városi vámok el őrlése érde­kében alciól indít. Ezen mozgalom támogatá­sára felkéri a Városi Pártot. — A Trianon állal megcsonkított ország ha­tára kevés városra nehezedik olyan nyomasztó­lag, mint éppen Szegedre, illetőleg anmk ke­reskedőire, mert egyfelől nagy vároiok (Hőd mező íásár hely, Maké, Fá!e§yháza) környékezik, másrészt a tulajdonképpeni Hlnterlandja ei van vágva. Természetesen már maga cz a körül­mény is oly nyomasztólag hat a kereskede­lemre, hogy alig képes fejlődni. Különösen nyomisztó a füszerkereskedelem helyzete, amely­nél, miat közismert, a haszonszázalék csak 2—3 százalék. Már cz a körülmény is nagyon meg­nehezíti a környék bekapcsolását, de hs most ebhez hozzávesszük a varos áltat létesített „vá­ras/ vámokat', akkor meg fogunk győződni, hogy a faszer- és déligyümOlcsitereskedeiem itt nem fejlődtiet és a lassú elpusztulásra van iíélve. — Szeged város az árviz idtsjén engedélyt kapotl a kormánytól, hogy bizonyos cikkekre városi vámot vessen ki M pillanatnyi szükség­let fedezésére. Ez a városi vám azóta ftnnáK, sőt rosszabb formában, mert a korona érték­telensdése folytán olyan magasak ezek a vámtételek, hogy sok esetben az állami vámokai túlhaladják. — Magyarország egyetlen váltsa sem szed városi vámol. Szednek fogyasztási sdikst bizo nyos cikkek uián, de ezeket Szeged város is külön, mini fogyasztási adókat szed*. — Miután Szeged város állaim az államban ét egy város sem szed bisonló vámot, tehát nagyon egyenlőtlen as a verseny, amit as itteni kereskedőinknek a környék kereskedöivsl szem­ben folytatnia kell. — Szeged predesztinálva volna a környék déligyümölcspiacára, azonban e cikkre oly magas a városi vám, hogy nincs a* a keres­kedő, akt annyit íadaa déligyümölcsön keresni, mint amennyit a váras vám cimén a cikk után beszed. — Vámot cstk ott szabadna szedni, ahol a cikket el is fogyasztják. Szeged város is belátta est, azonban bizonyos kvantum kiviteléhez köti a vámmentességet. A mai leromlott gazdasági viszonyok mellett azonban a legtöbb cikk ki­sebb mennyiségekben megy ki Szegedre, be­ládazva más cikkekkel egyült, ugy hagy a ke­reskedőnek a szegedi városi vámot is kalku­lálnia kell. — De a helyi fogyasztásban is az erős vám­mal sújtott cikkekben a forgalom kisebb iesr, mert a lakosság teherbíró képessége csökken és igy a tanyai és szoaszédforgalmu fogyasztók kivül veszik meg szükségletüket és igy as itteni faszerkereskedők eitöl elesnek. — A városi vámot a vásárosok is alaposan kihasználják, mert a kocsikon mindenféle áru között ilyen árukat is hoznak és est a helybeli kereskedők rovására adják ei, mert elég ha egy cikkből öt kilogramos helybeli beszerzési szám­lát mulat fel, azzal azután a vidékről hozolf akár egy métermázsa áruját is vámmentesen eladhatja. — Hogy milyen nagyok ezek a vámok, kö­zöljük, hogy déligyümölcsökre: narancs, citrom, datolya, mazsola, mogyoró, archid, aszalt szilva, mandola után 100 klgként 50.000 koron*, kávé, mindenféle cukorka és sütemény után 100 kilo­gramonként 100 000 korona, csokoládé éscacao után 100 kilogramonként 200000 korona, tea után 100 kilogramonként 200.000 korona, ás­ványvizek, bel- és külföldi gyógyvizek után 100 literenként 80.000 korona, salt belföldi és turó után 100 kilogramonként 100.000 korona, sajt küllöldi után 100 kilogramonként 200.000 korona, pácolt is sózott balak után 100 kilo gramonként 200.000 korona, ezeísav után 100 kilogramonként 200.000 korona. — Folytalhatnók ezt igy tovább is, azt hiss­sztik azonban, ez is meggyőzi önöket arról, hogy az Ilyen viresl vám szedése alkalmas arra, hogy Szegedről a kereskedelem elterelőd­jék, az Illeni fogyasztás psdig összezsugorodjék. Huszonöt százalékos B-lista — Romániában. Bukarest, Julius 22. A Cuvantul szerint as egyik legutóbbi miniszterfsnácson elhatározták, hogy az állami tisztviselők létszámát 25 száza­lékkal apasztják. Az apasztásról sséló terveze­tet már szét is küldötték az egyes miniszté­riumoknak. Kihallgatták Windischgraetzet — nem a frankügyben. Budapest, julius 22. Mi délelőtt nsgy fel­tűnést keltett a büntető törvényszéken WÍK­dischgraetz Lajos herceg megjelenése, akinek kihallgatása ntics összefüggésben a frankügy­gyel. A herceg felesége még a frsnkűgy elejé­nél bűnvádi feljelentést telt a hercegi uradalom egyik alkalmazottja ellen sikkasztás és hűtlen kezelés cimén. Ezért hozták a rabkórházból a herceget a törvényszékre. Tüdőbeteg-szanatóriumot építenek a Mátrában. Budapest, julius 22. As egységes párl csü­törtökön este megbeszélést tartott, amelyen Vass József bejelentette, hogy a népjóléti miniszté­rium szanatóriumot építtet a tüdőbetegek ré­szére a Mátra vidékén. Qyöngyös városa tel­ket ajánlóit fel nagy áldozatkészséggel erre a célra. A tervezet szerini bárom éi félmillió aranykoronába fog kerülni a szanatórium fel­építse. Ebből most másfélml liót folyósi anak, a munkálatokat már az idén megkezdik. Egye­lőre 500 beteg részére épül, de valószínűleg nagyoob lesz, ert jeientős gazdasági intézmé­nyek is fognak építeni pavillonokat.

Next

/
Thumbnails
Contents