Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-22 / 167. szám

4 DELMAGYARORSZAO 1926 ioliui 22. A randkivflli közgyűlést négy edhat kor ziria bt i polgármealar. Sok érdekes ét a] adatot tartalmaz az a felirati javaslat, melyft a Városi Párt megbizlsából dr. Pap Róbert nyújtott át a közgyűlésen a polgármesternek, aki asonban nem rendelte el annak felolvasását, banem kijelentette, hogy ait teljes egészében a pénzügyminiszterhez iatizeadő fel• terjesztishiz fogja csatolni a tanács. A Városi Párt felirati javaslatát főbb vonásaiban a következőkben ismerteijak: — Szeged város gazdasági életére az ország összes városai között a legsúlyosabb csapást mérte az ország végzetes szerencsétlensége. Nagybirtokos osstáiya egyáltalán nincs; valamelyes középbirtok, nagyobbszámu kisbirtok, túlnyomórészben törpebirtok és még inkább kis- és közép bérlet jellegzi a mezőgazdaságot. A lakosság tekintélyes százaléka a tanyán lakik, amelynek életszükséglete szűkös és primitív határok közé van szorítva és a mintegy 70.000 re tehető városi polgárság igen tekintélyes része tisztviselő és a tanitószemétyset, akiknek fogyasztási képessége legyengült s igy mellettük az ipar és kereskedelem tengődik. Ily nyomasztó körülmények között az adózó polgárság a legnagyobb kíméletre tarthat joggal igényt. — A kivetések erről teljesen megfeledkeztek, de megfeledkeztek a pénzügyminiszter ama kijelentéséről is, hogy az adóalanyok teljesítőképessége elérkezett a végső határhoz és az államgazdaság szanálása után minden figyelemmel a magángazdaság károkozói felé keli fordulni Az adóemelés — azt hisszük — alig lehet ezen bajoknak alkalmas gyógyszere. — A kivetési lajstromokból kétségtelenül megállapítható, hogy az emelés az 1925. évi kivetésekhez viszonyítva átlagban 30, egyes foglalkozási ágakban 50 tői 100 százalék között mozog, sok adózónál eléri a 200 százalékot is. Tudjuk jól, hogy a státuszrendezés következtében megfogyatkozott és munkától terhelt tisztikar a végrehajtási utasításokban előirt alapos munkára úgyszólván képtelen, de a panasztól még sem állhatunk el, mert az államra és mindannyiunk érdekére, az adóalanyok teljesítőképességét a jövőre is meg kell őriznünk. — Teljesen felesleges bizonyítékokat halmozni annak dokumentálására, hogy az ország gazdasági helyzete, a kereset mennyisége a 25 és 26 os években dekadenciában van. — A mezőgazdaság produktumai, különösen melléktermékek és az állatárak 50 százalékos veszteséget szenvedtek, mégis emelték a bérlők adóalapját is 30-50 százalékkal. — Az ipar foglalkoztatása egyáltalán nem meriti ki a rendelkezésre álló munkaerőt, hogyan birja az iparos a 100 százalékig is felrúgó adóemeléseket. — A kereskedelem pang, amiről a kényszeregyezségek és csődök sokasága tanúskodik. Különösen sérelmes az érdekképviseletek által kellő indokolással javasolt haszonkulcstól való eltérés. — A szellemi foglalkozásoknál nem veszik tekintetbe a katasatrófális tulprodukciót, ami pedig ezen adózók tekintélyes részénél arra vezet, hogy a létminimumot sem keresik meg. Az ügyvédek száma a békéhez viszonyítva mintegy 60 százalékkal emelkedett, ezzel szemben a szegedi tábla öt nagy törvényszékét vesztette el. Az adóemelés itt is meghaladja átlagban as 50 százalékot. — A tömeges sérelem orvoslása alig várható teljes megnyugvással az eljárásában korlátozott felszólamiási bizottságtól. Felterjesztésünk tehát odairányul, hogy a panaszolt mulasztások felderítése céljából méltóztassék vizsgálatot elrendelni és utasítani az elsőfokú adókivető hatóságot, hogy az érdekeit képviseletektől szerezze be a még be nem szerzett adatokat és a beérkezett felebbezéseket vizsgálja át és a kivetéseket, ha azok az érdekképviseletek szakvéleményét indokolatlanul nem vették tekintetbe, saját hatáskörében módosítsa és uj fizetési meghagyásokat bocsásson ki. A felszólamiási bizottság eté terjesztendő felebbezések tekintetében pedig szintén szerezze be a még hiányzó adatokat, mert a lizetési meghagyások Indokolásának hiányosságára tekintettel az adózók az őket terhelő bizonyítási kötelezettségnek nem tehetnek eieget. Végül utasítsa a felszólamiási bizottságok előadóit, hogy minden lelebbezés vétessen érdemleges tárgyalás alá még az esetben is, ha az adózó nem jelölt volna meg és nem csatolt volna be bizonyítékot. — Feihlvjuk a pénzügyminiszter ügyeimét arra is, hogy a bizonyítási teherre vonatkozó rendelkezései módosításra szorulnak, mert nemleges körülmények bizonyítását kivánja az adózóról. De feltétlenül módosítást kiván a közadók kezeléséről szóló rendelet is, meri a felszólamiási bizottság függetlenségét nem kismértékben érinti, hogy a pénzügyminiszter a választott ta- i — Adóemeléseknek a szanálásnak a magángot is felmentheti bármikor, indokolás nélkül, gazdaságot válságba szorító eredményei után megbízatása alól. I nem lehet helye. Összeírják az OFB teleklistájából üres telkeket. (lejtett A városháza bizottsági termében gyors tempóban folynak a szegedi közalkalmazottak hizhelyigényléseivel kapcsolatos tárgyalások. Vásárhelyi Bíla OFB biró egyelőre az igényjogosultság kérdését bírálja el. Ennek a munkának, értesülésünk szerint, meglepő eredménye van, amennyiben a háromezerötszáz házhelyigénylő kOzalka'mazott közül alig ezeritszáz igényjogosultságdi állapították meg, tehát a mai nappal kétezerrel csökkent az igénylők létszáma. Mint ismeretes, a város közgyűlése által az OFB nek a közalkalmazottak ház helyigényének kielégitésére {elajánlott üres vároii telkek száma körülbelül százbusz, Nyilvánvaló, bogy az ezerötszáz házhelyigény kielégitésére erek a telkek nem lesznek elegendők akkor sem, ha valamennyit igénybeveszi az OFB éa ha a közalkalmazottak valamennyien nagy társasházakat akarnak majd építeni. Ez as oia annak, hogy Vásirhelji Béla állandóan tárgyal a város batóságával. A tárgya'ások folyamán kiderüli, hogy abból a kimutatásból, amelyben ftmeirta a tanács a város belterületén levő és az OFB nek felajánlott üres báztelkekat, nagyon sok üres telek kimaradt. Kimaradt pildául a Kovács József-féle, a Szemmáry-féfe és a QróMéle telek is. A földbirtnkbiró természetesen azt kivánja, hogy ezeket a telkeket is igénybevehesse a közalkalmazottak számára. Ez azonban — állítólag — csakis akkor történhetik me, ha a közgyűlés a kifelejtett telkeket ugyanugy felajánlja, mint ahogy felajánlotta az eredeli kimutatásban szereplőket. A polgármester most minden esetre szigorúan utasította a mérnöki hivatalt, hogy a kimaradt felkeket is irja össze. Ha a kérdés ennek folytán ismét a közgyűlés elé kerül, súlyos bonyodalmak ssármazbatnak. Mert könnyen megtörténhetik, hogy a közgyűlés most egészen más álláspontot foglal el, mint amilyent az első felajánlás alkalmával elfoglalt és kimondja, hogy a kifelejtett telkeket nem ajánlja fel. Ezzel kapcsolatban emiitjük meg, hogy a Nemzeti Hitelintézet, megbízható helyről nyert értesülésünk szerint, már érdeklődött Szegeden, hogy szükség lesz-e a tisztviselők számára hirmincötmilliárd koronás építkezési hitel. A isztviseíők állítólag nyolc és félszázalékos annuitásos épilkezésl kölcsönt kapnának a Nemzeti Hiteiintézettől. Hogy a hitel hány százaléka lehet az építkezési költségeknek, arra vonatkozólag még nem történt meg a döntés. Augusztus elsején tizenegy autóbusszal megindul a város autóbuszüzeme. h városi üzemek igazgatósága megvásárolta a magánvállalatok |autóbuszait és kétmilliárdot fordít az u) üiem beiuházisára. A város a kereskedelmi minisztertől kapott koncessziója értelmében augusztus elsején megindítja autóbuszüzeméi, amellyel Szegedhez kapcsolja a város környékén fekvő kisebb és nagyobb községeket. A város koncessziójával megszűnnek azok a magánjellegű autóbuszüzemek és vállalatok, amelyek néhány nőnap óta bonyolítják le &ég szép eredménnyel a helyközi forgalmat, amelyek hozzászoktatták a közönséget az autóbuszok használatához és igy előkészítenék a várost izem számára a terepet. Eiek ai érdekeltségek abban reménykedtek, bogy as engedélyt nem a város, banem ők kap* ják meg és ezért tekintélyes tökét lekteltek a vállalatba. Egyidőbin az volt a helyzet, hogy a kereskedelmi miniszter sem nekik, sem a városnak nem adja meg az engedélyt, bant <> a ssegtdi villamosvasutat ajándékozza meg vele, a város azonban aikraszálit ez ellen a terv ellen és harciban egyik legfontosabb érve as volt, hogy a koncisszió reményére alapilott magánvállalatok abban as eselbin, ba a koncessziót a villamosvasul kapja meg, a rideg üzleti álláspontra helyezkedő érdekeltségtől ntm remélhetik tel|es kártalanításukat , ellenben a várostól, mint erUicst testülettől, feltétlenül remiihetik. A városi fisemek központi igazgatósága hétfőn foglalkozott már as autóbuszüzem megszervezésének és meginditásánsk kérdésével és foglalkozott a magánüzemik kártalanításának problémáiéval is. A terv as volt, bogy a város a városi autóbussflzem számára megvásárolja a magánérdekeltség lulajdonábsn lévő használható autóbuszokat és ezzel kárlalanitja az érdekelteket a hiábavaló berubáskodásokérl. Elhatározta az üzemigazgatóság azt is, hogy három u| kocsit vásárol abban az esetben, ha sikerűi a magánautóbuszok tulaldonosaival a megegyezés, kát 24 ssemélyss Rába-kocsit karosszériával együtt darabonkint körülbelül háromszásmilliöért és egy 32 személyes Reaauli-gépet kétszázötvenmillió koronáért. Migállapltotta az üzemigazgatóság az üzemprogramot i*. amely sssrint Dorozsmára, a dorozsmai fürdőház, Dorozsma központjába, AIsókitpontra, Tápira, Somogyi-telepre, Sándorfalvara, Újszegedre, Dsszkre is Szoaiivánra indit külön auit buszjáratokat, Kübekházára azonban ntm. Ennek as ai okt, bogy Kübekháza község is kapott auióbuizüsemengedélyt. A város azonban a kübekhási autóbuszt nem fogja beengedni a város területére és nem vásárolja meg a Szegtd—Kübtkháza közöli közlekedő autóbuszt sem. Kimondta az üzemigazgatóiág, hogy a Széchenyi térre centralizálja az Isszes járatok kiinduló állomásit. Az autóbuszüzemet tizenegy gépkocsival kezaik meg. As űssmigszgatósfg megkezdte az egyezkedést az autóbusztulajdonosokkal is, nevezetesen a László—Fekete-féle autóbuszvállalattól bárom, a Szegedi Autóbuszüzemtől bárom, a Hungária aetóbuszválialaitól egy autóbuszt akar megvásárolni. Mivel azonban a tárgyalások hétfőn nim fejeződtek be teljesen, az üzemigasgatóiág szerdán délután ismét fiiéit tartott. A szerdai ülésen aztán tikerüU a megegyezési konkretizálni. A város megvásárolta a két szegedi autóbuszüzemtől a bit régi autóbuszt a vételár hetvenöt százsiékiért, darabonként hetvenöt-nyo c ranmillió koronái fizet érte. Megvásárolta a Hungária finom kivitelű amerikai autóbuszát is kélssázmillió koronáért és kimondotta, hogy százhalvankétmillióötszázezer koronáért átvess! azt as nj kocáit, amelyet a Lissló és Fekete- cig már megrendelt. Igy összesen tizenegy autóbuuzal kezdi meg a váras augusztus elsejin az üzemet, amelynek beruházására és teljes felsserelésére kétmilliárd koronát szavazott atg az liemigazgatóság. Ebből a kétmilliárd koronából emeletes garázst iptienek a köztisztasági telepre. A garázsépület emeletén anyagraktár és műhelyek lesznek. Kimondta az üzemigazgatóság, bogy as autóbuszokat julius harmincegyedikén vessi át jelenlegi tulajdonosaiktól és kilalölte az ötszet vonalak kiindulási állomásinak a helyét is, még ptdíg a Széchenyi1 íéraek a városi bitház is a vtie szemben levő 1 parktükh klzblti riszin. A jegyárusító bódét a városháza és a bérház között, a jelenlegi trafikbódé helyére építik fel. Az üzemhez a meglévőkön kivül még nyolc sotfőri fogad az üzemigazgatóság, valóazinüleg a jelenlegi autóbuszvállalatok aoffőrjsi közül. Fát fürészelek géppel Teltfon; 13 -73, Mhil3S