Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-22 / 167. szám

A DKillA3YAROK8ZAti Wét jnlins 21 Megszöktetik Herriot-t. A késő esti órákban a parlament előtt szenzáció] események látszódtak le, Még a szavazás előtt mintegy 5000 főnyi tiniig gyilt össte a Palilse Bnurbo i előtt is lármát na kivetette Herriot lemondását. A hangulat annyira izzó volt, bogy a rendőrtégnek nagy gondol okoto11, miként sziktesse meg Herriot-I, akit a lincselésiől féltett. Este 9 órakor a h:Iyzet kritikussá vált. A tömeg megrohanta a kamara épületét is a rendőrség csak a legnagyobb erőfeszítés után tudta a tömeget visszaszorítani. Majd egyrészflk az Elysée elé vonult, a másik a kamara előtt tűntetett tovább. A tömeg tele Herriot-f éltette, a másik szidalmazta, ugy bogy verekedésre került a sor, előkerültek a bicskák, boiok emelkedtek a levegőbe és megkezdőd ót t az általános csete­paté, aminek a rendőrség ve'ett véget és 100 tüntetőt letartóztatott. A kamarát é]jel féltizenkettöre újból összehívták. A pánikszerű hangulatra való tekintettel azonban nem vaiószinü, hogy a képviselők elmennek az éjjeli ülésre. Békeéltékének egytizedével jegyezték a frankot. Zürich, julius 21. A francia frank tovább­suhan a lejtön. A mai tőzsdén már csak 10.125 svájci ltunkkal jegyeztek 100 francia frankot, holott a jegyzés tegnap még 10.50, szombaton, Caillaux bukásának küszöbén pedig 12.183 volt. Etzei a francia frank bikeéériékinek Immár 90 százalikát elveszieile. A többi tőzs­déken is es a sorsa a franknak. Londonban ma délelőtt 240 frankkal jegyezték a fontot. A pénzügyi világ nézete szerint a frankot semmi» féle közbenyulás sem mentheti meg a további eséstől. Vele együtt a többi laiin valuta, tehát a belga frank is a lira is morztolidlk. tiajtóvadászat ai idegenek allén. Páris, julius 21. A Mont-Parnasse-on mun­kanélküliek behatoltak egy luxuskávéházba és valósággal hajtővaddszaioi rendezlek az Idege­nek ellen. Sok vendig esek pintének átadásá­val tudoii a megveretislől menekülni. Végűi rendörök jelentek meg, akik gumi­botokkal kiszorították a tüntetőket. Roppant fo­kozta ax ucca izgalmát, hogy De Monzie mo­ratóriumot akar kérni, éppen azoknak a kötvé­nyeknek kiűzetését illetően, amelyek a kisembe­rek szekrényeibsn vannak. A rendőri örszobákra folyton érkeztek jelentések csoportosulásokról és kisebb tüntetésekről. Az utcákon folyton fölhangzik a kiállás: Le Dt Montiéval I Éljen Caillaux l A kormányépülelek előtt többször kíséreltek meg tűntetést, a rendőrség azonban itt nagy készültséggel vonult fel és mindent megakadá­lyozott. Olyan fenyegető a helyzet, hogy a rendőrfőnök katonai csapatok kiszenlitbe helye• titii kirte. Hadirokkantak véres tüntetése Bécsben. (Budapesti tudósilónk telefonfelentiie.) Bécs­ből jelentik: A hadviseltek és hadirokkantak köztársasági egyesülete ma délelőtt tüntető menetet rendezett a Ringen. Amikor a menet vissza akart térni a vásoshásához, dulakodás támadt. A felvonulás előtt a városház népcssr­nckában gyűlést tartottak. A gyűlés után a tömeg menetbe sorakozott és zászlót jelvények­kel végigvonult a Ringen. Amikor elhaladtak a •IMMNf^iMINMMMlMMMfMMMMMI parlament épülete előtt, ahol a bejáratokat rendőrség szállotta meg, viharosan tdnteilek. Felvonulás után a menet vissza akari térni a városházára, de közben aljakat állották. A tö­meg erősen szorongatta a rendőrségei és több izben áttirte a sorfalai. Nagy tülekedés tá­madt s a rendörök kénytelenek voltak közbe­lépni. Több ember megsebssült. A rendőrség számos tüntetőt letartóztatott. Milliárdos kárt okozott az Iskola-uocai tűs. Három napig tartott, amig az Iskola-uccai tűzvész megszenesedett gerendáit, a sok el­pusztult ingóságot eltakariiották és annyira rendbeszedték az uccát és házat, hogy ismét megnyílhat a Suhajda-cukrászda. A romok közölt járkálva, csak most látszik meg, hogy milyen rettenetes kárt okozott a tűzvész. Az Iskola-uccai emeletes épület és a Bajza-uccai földszintes ház tetőszerkezete teljesen eipusztali, ami egymagában meghaladja a 300 milliónyi kárt. Erősen megrongálódott a műhely és a másik ház tetőzete is. Ennél is nagyobb azonban az a kár, amelyet a padlásokon felhalmoioli búto­rok is gipek pusztulása okoxoít, valamint a ristben elégeti, megpörkölődött it elázott cso­magoló papírok, cimkik, dobotok, stanlol pa­pírok is nyominlványok. Esek értékét 700 mil­lióra becsalik. Ma már kétségtelenül kiderült, bogy a bá­rom robbanást nem kézigránátok, vagy más robbanószerek okoznák, hanem a sütőkemencé­ben baszadll és a padláson őrzött melegítő tartalékcsövek, amelyek vizzel és valamilyen ve­gyülettel voltak (Olíva és mindkét végükön be­forrasztva. Ezek a csövek 200 Celzius fokig mslegilhe­iők és az a rendeltetésűk, hojy fű és után még 24 óráig tarifák a meleget. Az erős tűz­ben ezek a csövek egymásután robbantak fel és ezek okozták a hatalmas durranásokat. A Suhajda-ház egyébként, amint értesülünk, 1775-ben épült, tehát 150 éves. A gerendák be vannak építve a kéményekbe, mint a leg­több régi épületeknél, amelyek állandó tüz­veszedelmet jelentenek. Az eseten okulva, nem ártsna, ha a hatóság városszerte alapos ké­ményrazziát rendelne el. A szövetkezetek 48, magánvállalkozók millióért épitik fel a falusi kislakásokat. Érdekes ajánlat a Szeged-környéki házak felépítésére. A pénzügyminisztériumban Bud János pfnz­űgyminíszter elnöklete alatt nemrégíbea fontos értekezletet tartollak, amelyen a lö.'dbirlokren­dező biróság utján kiosztott 68 ezer bázhsiy sorsáról tárgyaltak, mert a nincsetlensk nem rendelkeznek azzal a tőkével, amely a lakó­házak felépítéséhez szükséges lenne. Most, hogy a kormány a beruházási programmal elkészül*, 12 millió aranykoronái irányozlak elő a falust kislakások felépítési céljaira. A vég egesen megállapított tervek szerint el­határozták, hogy egyelőre 3000 házhelyhez ju­tott részére lógnak épiteni egyszobábúl, kamrá­ból és konyhtból álló falusi házakat. Egy egy ház épitéie a Fatuuöveítég kalkulációja szerint körülbelül 42-48 millió ptplrko/onába kerülne. A házhelytutajdonosok 32 ev alatt törlesztbeiik a házépítésre nyújtott kölcsönt, ame'y után évente 5 százalék kamatot kell iizetni. A házhelyek megváltása a Szeged környéki kizsigekbtn már mindenhol megtörtént. Igy Dorozsmán, Kisteleken, Mindszenten és a többi csongrád megyei községben a löld birtokrendeső biróság mindenütt elvégezte munkáját, ugy, hogy már csak a házak felépítése következnek. A házakat is az állam megbízásából a Fala­szivetség épiii, amely moaopoliumsserflen, ver­senytárgyalások nilkül kapta meg ezt a nagy munkát. A viszonyokkal keservesen kűzködő építő­mesterek és építési vállalkozók körében azon­ban mindinkább megerősödött az a felfogár, hogy a beruházási programban a falusi kis­lakások építésére szánt összeget nem a szövet­kezetek istápolására, hanem a magánvállalko­zások erősiiéslre is arra kelleti volnt felhast­zátai, hogy minél olcsábban jöjjenek ki az építkező emberek. A kormány eljárása a megállapítások szerint, drágítja a falusi kislakások felépítéséi. A Fáluszöveiség ugyanis as épitkazésekhez szükséges anyagokat a ktreskedtltm klkapcso­idatívai szerzi be. Az épületfakereskedök és épltőanyagkereskedők a kereskedelmi miniszté­riumban felajánlották, bogy a falusi lakásépítő akciót sokkal olcsóbb nyersanyaggal látják el, mini a nagy rezsivel dolgozó, újonnan felállí­tott szöveikeneitk, dt a kereskedőknek ezt az ajánlatit egyszsrüen elutasiloíták. A magánepi'kezési vállalkozók még tovább mentek, hogy a falusi kis házak felépüéiévef kapcsolatos sérelmeiket bebisonyitsák. A Szeged­környéki kisházak felépítésénél Mindszent, Szegvár kösségek felhívására az egyik szegedi épitkezési vállalat árkalkulációt készített, amely­nél kitűnt, hogy a magánvállalkozás 14—16 is félmillió koronáin veri faiból fel tudja ipiteni azt a házikót, ha a falat maga gazda hatza fel, amelyért az államilag szubvencionált stövetkeztl 42-48 millió koronái számít fel. A kirí ró árkülönbözet azt látszik bizonyítani, hogy a magánvállalkozók, enyhén szólva, sokkal kevesebb nyetetiggel elégszenek meg, mint a szövetkezetek és hogy az illetékesek súlyos hibát követnek el a kispénzű szegény polgár­sággal szemben, amikor szubvencionálnak olyan szövetkezeteket, amelyek aránytalanul nagy nye­reséggel és adminisztrációval dolgozva, gúzsba­kötik az építőipart és a kereskedelmet. A szegcdi árkalkulációval kapcsolatban az ország más városaiban is hasonló olcsó ár­ajánlatok törléntek, aminek eredményeképen az érdekeltek minden vonalon követelni fogják, hogy az állam ne szövetkezeti uton, hanem stabad versenytárgyalás utján építtesse fel a falust kislakásokai, vagy pedig egyes közsigek• nek sdja az ötszázalékos kölcsönt, hogy azok szabadon rendelkezzenek afelett, hogy kivel épitiessék lel a falusi kislakásokat. Schweinitzer rendőrtanácsos vallomása a Rákosi-pörben. Budapest, julius 21. Rákosi Mátyás és tár­sainak kommunista bQnpOrében ma délelőtt már a tanuk kihallgatására került a sor. Első­nek Nagy Györgyöt hallgatták ki, majd Pödör Istvánt, akik Qögős Ignác szerepére vonatko­zóan teltek jelentéktelen vallomást. Bzután Schweinitzer rendőrtanácsost hallgatta ki a birőság, aki leleplezte a kommunista ,agitátoro­kat, ö hallgatta ki őket és maga ii nyomozott a külföldön ulánuk. Elnök: Vági mit mondott a rendőrségen, hogy mennyiben különböznek ők a szociál­demokratáktól? Schweinitzer: Határozottan emlékszem rá, hogy ezt a kifejezést hisználta: A szociálista ucca girbe-görbe, a mienk pedig nyílegyenes, ahogy azt Marx előírja. Lengyel Zoltán, Rákosi Milyás védője inléc kirdéseket a rendőrtanácsoshoz, azt akarja be­lőle kivenni hogy a szocialista vezetők tetlek-s feljelentést Rákosiék ellen. Erre Schweinitzer határozott mmmel felelt. Schweinitzer kihallga­tása közben Sidó Árpád vádlott élestn közbe­szólt, mire az elnök 500.000 korona pénzbír­ságra ítélte. Schweinitzer rendőrkapitány határozottan ta­gadja, hogy a rendőrség bántalmazta volna a vádlottakat. A kommunista propaganda sze­rinte Bécsből indult ki. A vádlottak bárom agi­tátorképző tanfolyamot jártak végig. Szemák elnök Lengyel Zoltán védőt rendre inti, aki kijelenti, hagy tudomása szerint a miniszterelnökségnek nem volt kifogása a szer­vezkedés ellen, mert nemzeti irányban akarták megbontani a szociáldemokraták egységét. Schweinitzer kapitány a hivatalos titoktar­tásra hivatkozva nem felel a kérdésre. Schweinitzer tanácsos ezután a védők több kérdésére nem volt hajlandó felelni, igy arra sem, hogy kik voltfk a rendőrség bizalmas be­súgói. Az elnök Lengyel Zoltán védőt kélszír rendre­utasítja. A bíróság elutasította azt az indítványt, hogy a tanácsost oldják fel a titoktartás alól. A vádlottak sorra arr.il kérdezik a tanácsost, hogy hogyan bántalmazták őket a rendőrségen. Az figyész indítványára ezu án az elnök meg­tiltja a vádlottaknak, hogy az állítólagos bán­talmazásokról kérdezzenet. Hüm Péter detektivfelügyelö a következő tanú. Vallomása közben Weinberger Zoltán kikirí, hogy Oroszországot siriegessik. mert ő orosz. Rendreutasítják. Vég 91 az elnik meg­tiltja Rikoainak, hogy kérdést tegyen lel. A tárgyalást holnap folyiatják.

Next

/
Thumbnails
Contents