Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-21 / 166. szám

4 DELMAGYARORSZAO 1926 inliua 21. előszobájába tolulhatnak, a kormány irányzatán vajmi keveset fognak változtatni. Ebbe a pártba tehát vagy megtéveszteti jóhiszeműek fognak belépni, vagy pidig azok, akik feledve szo­morú öt esztendőnek a történetét, sietve szét* tépik a kötelékeket, amelyek eddig őket a sok szenvedésen átment, liberálisan érző polgársággal egybefflzték, esik azért, bogy a hatalom fényé­ből ha más már nem, legalább árnyék lussoa reájuk. Vértes Miksa, a Kereskedők Szövetségének ügyvezető elnöke a kövekezőket mondotta: — Csak azzal állunk szóba, aki a gazdasági liberalizmust hona, de nem pspiron, hanem tettekben. Ezenlelfll semmiféle támogatást nem kérünk, önállóak és gerincesek vagyunk; nem kirünk abbéi a kfzipulbói, amily megtlzeáeli a kereskedelmei. Dr. Szekerke Lajos igy válsszolt a kérdésre: — Nincs nyilatkozni valóm. Nm vagyak kívánat a kállay-fiit alakulásra. Próféták, ha éjjel találkoznak. — Kép a közti jövőből. — Mind a kettő a legszigorúbb inkognitóban érkezett meg Szegedre. Csak égiszén egyszerű plakátok, röp­cédulák és újságcikkek jelezték jövetelüket. Egy nyil­vános étterem nyári magányában találkoztak össze. Az egyik zöld ingben, fehér könnyű magyarban foglalt helyet a cigányok mellett, akik keresztény és nemzeti alapon húztak egy charleston alávalót. A másik piros és tehér selyemben volt és a kassza mellé telepedett. — Szátem, szálem, szálemt — mondotta kezeit föl­emelve és leült. — Szalámit, három adsg szalámit az öregnek 1 — adta ki a rendelést a főúr. — A zöld inges próféta salátát rendelt és kurzus­lapot kért mellé köritésnek. Mindkét zöldséget letették az asztalára. A másik próféta jóizfien elfogyasztotta a három aJag szalámit, három korsó sör kiséretében és átszellemül­ten sóhajtotta: — Fíőhlichkeit im Herzen, Frőhliohkeit lm Herzen, Frőhlichkeit im Herzen t — Bis gromoboj! — vágta oda kurtán a zöldinges próféta a könnyű magyarban, mire a piros-fehér sely­mes kartárs egy zendavesztát küldött feléje. — Buddha és Krisztus után én következem — kiáll­totta harsányan a zöld, — én vagyok második Zara* tusztra. — Tökfelső — jegyezte meg keleti közönnyel a selyemapó. — Tökéletes élet csak tökmagon lehetséges t — vá­laszolt növekedő indulattal a másik. — Levegő, levegő, levegő — hangzott a felelet. — Maga kis Haniaht — kurjantott erre a másik Mester és bemondotta az összes mestereket. — Oravec, Öravec, Oravec — volt a válasz, ami nyilván egy iráni imádság zárószava lehet. — Maga liberális, maga mazdaznan! — ordított erre a zöld, hogy megkékttlt belé. — Maga Bicsárdy! — replikázott a megtámadott, az apostolok szelíd haragjával. — Kikérem magamnak 1 — üvöltött erre a Mester — engem ne sértegessen! És egy tökmagot vágott a szabad szerelmet és su­bád lélegzést hirdető bölcs ősz fejéhez. Mint értesülünk, az egész átférnek lovagias folytatása lesz. A két Mester evésre áll ki egymással, végkime­rülésig. Amelyik több zöldséget fogyaszt, az lesz az igazi messiás. Jatagán. Nyolc hónap a — „bájpor"-ért Mltkolc, julius 20 A miskolci törvényszék ma nyolc ónapi börtönre itélle Fekete Károlyné hirhedt kuruzslét, aki egy fiatal elvált miskolci asszonytól értékes ékszereket csalt kL Az asszony férjhez akart menni és Feketéné nbájpori" adott neki, azt állítva, hogy ha azzal behinti a ki­szemelt férlinek írott levelet, as illető a levil •lelvasdia ulán okvetlenül beltsztrei. Az asszony­nál nem volt pénz és aranyláncát adta oda a csodatevő porért. A por azonban nem sokat használt, mert a férfi más nőt vett feleségül. Az ügyészség ezenfelül magzatelhiitás miatt is vádat emelt Feketéné ellen, de ez alól a biró­ság bizonyiték hiányában felmentette. Az itélet Jogétól. Megvizsgálják elmeállapotát, aki az itélet után levelet irt a Munkásbiztositó Pénztár felsőbíróságának. Míndn Antal asztalossegéd, Rőzsa-ucca 9. szám alatti lakos még 1925-ben felülvizsgála­ton volt a Szegedi Munkásbiztositó Pénztárnál. A pénztár azonban a felül vizsgálat után Minda részére semmiféle járulékot nem állapított meg, A megfelebbezett pénztári döntés a Munkás­biztositó budapesti felsőbb bírósága elé került, amely helybenhagyta a szegedi pénztár dönté­séi Minda a hivatalos végzés kézhezvétele u'án magánleveltt irt a munkásbiztositó pénztár fel­sőbb bíróságához. A magánlevélben Minda Antal többek kört azt irta, hogy veizitt kutyá­nak adják be az ítéletit, ne egy bicsüleles em­bernek. Majd .válogatott gyülekezetnek" titulálta a felsőbb bíróságot, aki szerinte a szegény emberi megnyomorítja is nem iirőálk a nin• m esetlenek bajaival. A felsőbb biróság a Minda Anlal levelét el­juttatta a budapeiti Ogyészséfre. Az ügyészség Minda ellen hatóság elleni rágalmazás dnte emelt vádat, mert a levél kifejezései alkalmssak arra, hogy a megnevezett biróság tagjai ellen fegyelmi eljárást indítsanak. As elkeseredett asztalossegéd levele azonban annyira zavart és érthetetlen volt, hogy as el­járó hitéságok Minda elmebtli állapotának megvizsgálását rendelték el. Minda viselkedése ellen ugyanis a magánéletben is súlyos kilogá­sok merültek fal, amelyek indokolttá tették elmebeli állapotának megvizsgálását. A vizsgá­lat eredményétől függ azután, bogy Minda ellen tovább folytatják-e a bsnvádi eljárást. 53 milliárd koronát kér a mérnökség a jövő évi költségvetésben városrendezési munkálatokra és a hid restaurálására. A városi mérnökség beterjesztette a tanács­hoz az 1927-ik évre vonatkozó városrendezési költségvetését, amelynek végösszege nem keve­sebb, mint 3.759 151 pengő, ami közel negy­venbélmilliárd pspirkoronának felel meg. Ebben a költségvetésben az állandó lellegü munkák száznegyvenezer p«ngövel, a körezés 1.265.000, az aszfaltozás 1.705.000, a csatornázás 46000 és a leltöltés 600.000 pengővel szerepelt. A ta­nács a mérnöki hivatal költségvetését vélemé­nyesés végett áttette a számvevőséghez. Kérdést intéztünk Scuitity Sándor főszám­vetőhöz, hogy ezt a nagyarányú költségvetést miként illesztheti be a számvevőség a most készülő Jövő évi költségvetésbe. A lősiámvevő érdeklődé lünkre a következőket mondotta: — A mérnöki hivatal költségvetésa megha­ladja a város által tett jövő évi, körülbelül hit­millió pengős költségvetésének ötven ssázalé­kát. Az idei költségvetésben a közgyülé* a vá­rosrendezési munkálatokra mindössze 775.000 pengői vett (el, tehát a mérnöki hivatal állal a jövő évre kért összegnek alig egyötöd részét. A városrendezési költségvetésen kívül most mu­tatta be a mérnökség a közúti hid restaurálá­sára vonatkozó 500.000 pengős költségvetését is, amelyre természetesen egyelőre nincs fede­let. Véleményem szerint a városrendezés kér­dését csakis ugy oldhatná meg a város, ha sürgősen elkészíttetné a nagy csatornázás ter­vét és hosszú időre megállapítaná a városren­desés részletes programját, ameljtől azután nem (érhetne el a város, mert képtslcnség a mérnökség által kért köial négymillió pengőt egy év költségvetésébe btléilleszleni. A közúti Hid restaurálása független a városrendezési munkálatoktól, azonbsn a költségvetés egyszerre ezt az 500.000 pengCt nem bírja el. Vélemé­nyem szerint as egyetlen lehetséges megoldás az lenne, ba a várói legalább öt évre osztaná el a hid rendbehozásának költségeit, vagyis | kölcsönből fedezné a restaurálási költségeket. Kivesző szegedi ipari specialitások. Egyre fogynak a szegedi takácsok is. Valamikor népes cébet alkottak a szegedi takácsok. A „nettel" takfesipar látta el kitűnő és rendkívül tarlós lehérnemüvel as alföld né­pét. Mióta azonban eltűntek a népdal borju­ssáju inges és gyolesgatyás csikéslegéayei, a tanyákon is egyre hódit a gyári portéka. Felkerestük Kun Sándor takácsmestert, aki Jóformán egyedülálló Siegeden, hogy érdeklőd­jünk ennek a nigymutiu iparnak Jelenlegi hely­zetéről. A Nap ucca 10. szára alatti tágia mű­helyből már az uccáról hallani a szövőszékek kattogását. Jelenleg három kéziszövőszékkel dol­gozik a mester, egyszerű asztalos munka miod a három, van gyári géple is, súlyos dinamós masina, de azt nem dolgozlsl|i. — A kéziszö vőszékeket jobban tudom még mindig használni — mondja —. Qyakran változik a megrendelés és ezeket könnyebb álalakitani. Törülközőket, sa|tosruhákat csinálunk, ezekel mindig keresik. Piacokra és vásárokra hordják szét az asszonyok. Migrindilis nagyon kevii, ma már nem dolgozzák fii házilag a kendert, gyapjúi sem fannak, pedig valamikor azt is feldolgoztuk vászonnak, illetve pokrécnak. Most csak rongypokricokal csinálunk — sz egyik szövőszéken tényleg a (arkactikos pokrócot lát­juk —, ezeünek még van keletje a tanyákon, de a város szegényebb népe is szívesen vásá­rolja szősyig helyett. — Ctak olyan poriékát készítünk, amelyeket minden további kikészítés nélkül, nyersen el tudunk adni. A háború utáni ruhainségben nagyon sokan próbálkoztak ezzel a mesterség­gel. Akkor nagyon keresték as árut, megadlak minden árat, Zeugokaí is csináljunk. De ké­sőbb egyre-másra belebuktak, a gyári átuval nem lehet felvenni a versenyt. Ma már csak néhányan vagyunk Szegeden, de a többiek inkább köfőszOyők, nem ilyen székekkel dol­goznak. Annyi reménységem van mégis, hogy amit mi csinálunk, az iptciAlilás, mindig lesz rá szükség és meg lehet belőle élni szegénye­sen, valahogy... Ezután soriában megmutatja a raühsly fel­szerelését. Régi holaik, már 30 éve dolgozik némelyiken. Mindenült a falak melleit molollák, orsólartók, némelyiken szépen fsl van gombo­lyitva a fonál. — lanen kerül át a szövőszékre — mondja. Megnézzük a szövőszékeket it, Dróinyüstök tartják rendben a függőleges fona­lakat. váltják és ketesztfll fut a szálak közi a vetélő a vízszintes szállal. — Ez igazi ősi forma mig, kérem, — mondja a mester —, Tetszik látni, osztja és váltja a fonalakat, Erdélyben máig is osztovdlá­nak nevezik a szövőszéket. Azután behozatja a régiségeit. Nagy szereieltel mutogat, magyaráz. Érdekes apróságok, orsók, vetélek és más alkalréssek. Van köztük egy régi röfmirő pálci. Barna, töredezett, kopott lép, acél végekkel, rajta a székesfehérvári kerü­let nemes takács cihinek pecsétje... Búcsúzáskor elmondja még, hogy a késmárki szakiskolán tsnult. Akkor még nagyon féltelték őket, hogy külföldre mennek, nem engedték, bogy német szót tanuljanak a zipszerektől. Akartak valamit... de azulán jatt a nagyipar és a hatóságok levették szemüket a takács­iparról. (—s—) Igényeinek megfelelő diszkrét és konkrét hízas­sági ajánlatot teszünk. Utólagos díjazás. Válasz­bélyeget kéjünk. M pTCfl Q« vállalat Budapeif, Vilmos I E.V#I\ császár ot 60. Szánt hó* Sándor kerékpár, varrógép áruháza Kiss u. 2 (Kiss D.patola).

Next

/
Thumbnails
Contents