Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-21 / 166. szám

2000 korona. «»Miiií»á>íisSsi IMM Pú**s-s. a. íairtw tí-W. Sisáifclsstaü, '•^•nJMSwWl So istT>í*i*i Arad) ncca í. VaMw m. BflBSai P3»H QMíswwflml nfta WjMssmím IB M Szeged, 1926 julius 21, SZERDA Politikai árvizek. Szomorú társaság a szigedf városház tanács­termében. Az idfi 1920 junius. A határkiigazilé bizottság tartja ülését. A magyar előadó tér­képekkel, grafikonokkal, rajzokkal bizonyltja, hogy az alföldi medsnce vízrajzi szempontból a legszebb egységet alkotja, amelynek megbon­tása áradások esetén a legkomolyabb veszedel­mekat fog|a előidézni. Fant, az asztalfőn ülnek az idegen bizottság tagjai, egy japán, egy olasz, •gy francia és egy angol ezredes, aki vezeti a tárgyalást. Jobbra és balra tőlük egy oláh és egy szsrb, mint érdekelt felek. Ok képviselik a köz- és n agánvádat Magyarországgal szemben. Mig a magyar alőadó beszél, a japán a turáni testvériség nevében a körnél vikarja is tün­tetőleg nézegeti a Széchenyi-tér platánait. Az olasz kérdéseket adogat fel, amelynek látszólag kedvezők a magyarokra. Kellemetlenkedni akar a jugoszláv szövetségesnek, akivel elintézetlen flgye van Fiume hovatartozása körül. A francia mohó buzgalommal kontráz, valahányszor az oláh, vagy szerb fesz valami észrevételt a ma­gyar álláspontra. A vitát a szikár angol ezre­des dönti el, mondván, hogy ennek a bizott­ságnak nem az a feladata, hogy megváltoztassa azt, ami egy párisi külvárosban történ', hanem csak as egészen lokális jellegű kis kiigazítások tartoznak a hatáskörébe. Trianon döntött és Trianon döntéie még min­dig á l. A viiek azonban nem állanak, hanem csörgedeznek, folynak, hömpölyögnek és höm­pölyögve magasra dagadnak. Elöntik ax ártere­ket, elborítják a szigeteket, szaggatva mardos­sák a gátakat és átszakítva az embsr által emelt védőnüvekef, viszik magukkal a termést és csak romokat, piszkos iszapot hagynak visizs maguk ulán. Nagyon nedves volt as idai esztendő. A Kár­pitok és Alpesek Isrohanó vizei magasra duz­zadtak és mozgé tengerré varázsolsák az Alföld folyóit. A Duna magyar szakaszáról leömlö víz­tömegek Apátiától lefelé elöntéssel fenyegetik a Bácska nyugati résiét és a baranyai három­siöget. A kicsiny Mosztonga-ér, amely áldása volt azelőtt a Bácska középső részének, meri lehetővé telte a kendertermeiést és kenderázta­tás', most olyan ztbolátlanul viselkedik, mintha hegyi vadvizek dicsőségére pályáznék. A Béltyére internált néhai szsrb trónörököst katonai fede­zet alatt különvonaton viszik Belgrádba, a Jugoszláv kormány pedig jegyzéket intézett Budapistre és Bécsbe az árvíz elleni védekezés közös megoldása Agyéban. Az árviz ugyanis nem akarja elismerni a trianoni határokat és nem akarja eltűrni, hogy vele hozzá neu értő módon packázzanak. Szo­morú elégtételt szolgáltat a migyar szakértők­nek, akik eleve megmondották, bogy az árviz elleni védekezést a magyar medencében csak egyséies vízrajzi szolgálattal, hozzáértő vizi mírnökökkel éi céltudatos, előrelátó technikai intézkedésekkel lehet megoldani. A bácskai vizikatasztrófa elsősorban politikai árviz: következése annak a határmegállapitás­nak, amelyet Trianonban elkövettek es annak & gazdasági politikának, melyet a jugoszláv kor mány ezeknek a területeknek birtokbavétel óta folytatott. A magyar nagybirtokosokat, akik gon­doskodtak területeik védelméről és vizmentesi­téséről, a Duna jobb- és baloldaláról földoirtok­reform cimén kiüldözték, földjükre pedig ma* cedoniai dobrovoljácokat telepitettek. A gátak őrizetét rábízták Istenre és a jé szerencsére. Mikor aztán igazán jött az árviz, nem voli, aki megbirkózzék vele. A dobrovoljácolr, akiket semmi kapocs nem fűzött ahhoz a televényhez, amely nem akaita megérteni a macedóniai fa­ekékkel való kapargálást, egyszerűen megszök­SSÍisíüési Iraiii Egy hónapra helybea ÍQ.000 kor* Budapeilen is tidaitsa ®.aSC ivit: Eíyas síita ára hítkOmap 2í'(!Q ioi mit" H tasijsnip SOOQ korona. 11, étfelyatit, 168 *»á» lek, a kirendelt belgrádi mérnökök nem értet, tek a dohukhoz és nem tudták, hogy miként használják fel a katonai közerőt. Csak a bea­szülött magyar és siáb telepesek állták az ele­mekkel való háborút a gátakon. Nem rajtuk múlott, hogy küzdelmük az egéss vonalon nem lehetett eredményes. Mindezek nem rémképek és nem mer ék. A? elkapcsolt részek legkomolyabb lapjai állapitiák meg a belgrádi hivatalos kötök felelősségét aiérf, ami a Duna alsó szakaszán történik. Belgrád csak a saját felelősségének elhíri!ásárt> jegyzékezik Bícs és Budapest felé, mintha bi­zony a tegyzékek csökkentenék a Felső-Duna, Dráva, Száva, Morva és Vág vízmennyiségét. A jegyzék helytelen címre van adresszálva. Idő­ben kellene visszafelé utaztatni egynéhány esz­tendővel, odáig és azokhoz, amikor és akik ugy firkálták tele a térképet kék és vörös ceruzá­jukkal, ahogy as elemi iskolásgyirek ákombá­komozza végig a kerítést. Da jön a viz is le­mossa a térképről és ketilésrő! egyaránt az ilyen örökkévaló alkotásokat. A politikai drvix alámossa Trlaton gátjait. Semmi akadálya nincs az egységes ellenzéki balpárt csütörtöki megalakulásának. Senki sem kivánta a demokrata szervezetek felosi látását, ^ titkoa szavazással megválasztják a pártvezért. Csütörtökön (Budapesti tndósltink leUfonjelentése.) A Független Nemzeti Demokrata Párt megalaku­lásának hire olyan visszhangot váltott ki a politikában, hogy az uj pártnak komoly erfit tulajdonítanak, amellyel számolni kell. Éppen széit érthető, hogy a jobboldali sajtóban, mint a kulisszák mögöit erös akció indult meg az ország nagy tömege által már régen áhitott egységes balpárl megalakításának elgáncsolá­sára és eiymást követik azok a hirek, amelyek a megalakulást kimondó ellenzéki politikusok közötti ellentétekről, a demokrata párt ellenke­zésérCl és féltékenykcdésérfil számoltak be. Ezekkel a hirekkel szemben legjobb forrás ból eredő értesülésünk szerint megállapítható, hogy a Független Nemzeti Demokrata Páti meg­alakulásának előkétzületei n legjobb uton baladnak és semmi akadálya nincs annak, begy a párt program szerint csütörtSkin megalakuljon. Különösen sok szó esett a fővárosi sajióban a Nemzeti Demokrata Párt állásfoglalásáról amellyel kapcsolatban olyan hirek terjedtek cl, hogy a párt nem hajlandó szervezeteit az uj egységes balpártnak átengedni és hogy a de­mokrata pártnak ez az állásfoglalása az ti] párt megalakulását meghiusítja. Ezek a hirek nem felelnek meg a valóságnak, mert az egységes baloldali liberális párt megalakulását előkészítő politikusok nem is kívánták és nem is kívánják a demokrata párt szervezeteinek feloszlatását. Ekörül a kérdés köifll támadt nézeteltérése­ket tisztázta az a megbeszélés, amelyet ma délután Baracs Marcel, Bródy Ernö is Pakots József tartottak Rassay Ká­rollyal, aki lakásán Létay Ernő és Drózdy Qyöző társaságában fogaűta a demokrata párt vezetőségének tagjait és beható tanácskozások folyamán. teljesen tisztázták a helyzetet, megállapítva ezt, hagy a demokrata pá rt meglevő szer­vezeteinek feloszlatására semmi szikség nincs, azt senkisem kivánja, tői ezen szer­vezetekre támaszkodva kivánja a Független Nemzett Demakrata Páti a maga szerve­zeteit kiépíteni. A lefolytatott tárgyalások alapján megállapít­ható, hogy a demokrata párt vezatőí és a többi ellenzéki politikusok között teljes egyetértés van és semmiféle akadálya nincsen annak, hogy a Nemzeti Független Dmekrata Páti csütírii­kSn este megalakulj»n. Meg is állapodtak ab­ban, hogy az alakuló ülést a Pilseni sircsar­nokban tartják meg. Ezen az ülésen titkos sza­vazással választják meg az uj pártvezéri és az elnikségii. Az ülés uián a városligeti Qundel­vendéglőben vacsora lesz, amelyen a párt meg­választott vesére lógja ismertetni a párt prog­ramját. De Monzie felajánlotta lemondását — de megadták a Caillaux-fféle felhatalmazást. (Budapesti tudósítónk telejonjeientése.) Páriabői jelentik: A késő esti órákban mindenült megerősítették azt a hirt, hogy De Monzie felajánlotta lemondását annak a beszélgetésnek hatása alatt, amit a francia bank főkormányzójával és Caillauxval ma délután folytatott. Caillaux utódja előtt kifejtette, nogy a francia állampénztár teljesen kiürült és az ország csőd előtt áll, amely mindenképen elkerülhetetlen, ha csak a kormány nem nyul az infláció egyeden eszközéhez. A beszélgetés hatása alatt De Mcnzie a minisztertanácstól korlátlan felhatal­mazást kért a pénzügyi krízis megoldására és ugyanazt a teljhatalmú rendelkezési jogot kivánta, amelyet a kamara nem adott meg Caillauxnak. Sőt még tovább ment. A pénzügyminiszter bejelentései után a minisztertanácsot félbeszakították és Herriot az Eiyséebe siete", ahol Doumergue elnökkel félóra hosszáig tárgyalt. A&után visszasietett és a mi­nisztertanács De Manzienek a kivdnl meghatalmazást teljes egétzébin megadta. Herriot átvette a kor mány t9 jelentkeznek. viharfelhők (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pánt­ból jelentik: Herriot ma délután 3 órakor átvette a miniszterelnökség és a külügyminisz­térium vezetését. Ugyanekkor veite át de Monzie a pénzügyminisztérium vezetését étt azonnal megkezdte a pénzügyi helyzet tanúi mányozásáf. Kormányhoz közelálló körökben ugy tudják, hogy de Monzie egyik legfontosabb programpontja, hogy az államkincstár a belső kölcsbnl olyan módon fogja konszolidálni, hogy azokat nem készpénzzel, hanem kamatozó jdra­dlkköiVinyekkel váltja be. A függő adósságok konszolidálása mellett az adópolitikára akarja fektetni a fősúlyt és folytatni akarja az Amster­damban és Zürichben megkezdett kölcsön­tárgyalásokat, amelyeknek folyamán hollandi

Next

/
Thumbnails
Contents