Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-20 / 165. szám

) DELMAGYARORSZÁQ 1926 juliua 20. gokaf eloltották és igy az üzlet megmenekült a fűztől. Az Iskols-uccábin teljes agilitással dolgoztak • tűzoltók. Többazáz főnyi tömeg gyűlt össze a kordonnal elzárt sarkokon és éles kifakadások hangzottak el a viz hiánya minit. Könnyen megtörténhetett volna, hogy a szűk és sok zsindelytetös Iskola-uccában katasztrűfátisan elterjsdbe'ett volna a tűz és — vix nem lett wolna elegendő ax oltdthax. A kifakadások a város hatóságát okolták a viz hiánya miatt, elkeseredett hangok hallatszottak, hagyan szabad megtirtinnie annak, hagy a váras kizippmtjátan nincs elegendő viz egy iüzkatasziröfa gyors megakadályozásához. A tetőkön csuromvizesen, kormosán dolgoztak lankadatlanul a tűzoltók. Civiiruhás emberek is felmásztak a gerendák közé és segítettek a munkában. Félbet órakor a zsarátnokok elhamvadtak és ekkor egész koromerdöbsn úszott az Iskola-ucca: csákánnyal lehányták az ut közepére a füstölgő te őgerendákat. Ekkorra már a környékbeli hüzak lakói is ki merték nyitni az ablakokai és megriadt szemekkel nézték a munkát. A tűzöl ők este 7 őrakor hagylák el a iűz színhelyéi. A nagyjából megejtett tűzoltói vizsgálat után Papp Ferenc tQsoltófőparancanok a kővetkezőket mondotta: — Sierints a tűzet a nagy sütőkemence kéményébe befalazott kiszáradt gerenda okozta. A meglehetősen régi kémény vakolata ugyanis lehulloit és igy apróbb lyukak keletkeztek, amelyeken kérésziül a kemencében történt tüzelés folytán a gerenda meggyulladt. Ezeket a lyukakat a sötétség beállta ulán fosjík még tüzetesebben megvizsgálni. A tűzet Goiiwald Rezső és a toronyőr egyidőben jelezték. Subaida cukrász értesítését a hosszú telefonkapcsolás folytán már esik sz utolsó szerelvény kaphatta meg. A törvényszéknél történt sierautóbslesetről a következőket mondotta a főparancsnok: — Az autó bal első tengelye a csuklóban tört el, amely már harmidnor tirlint, ugy hogy már tartalék csuklókat is vásárolt a parancsnokság. A bajt még az is növelte, hogy őzen az autón voltak a tömlők és a vizvtzeiiki issiekitő csepok is. Ez a késedelem aionbsn nem volt döntő befolyású az oltási munkákra, mert már akkor mind a két felőzet lángokban állott. A további oltási axosban meglehetősen késleltette a víznyomás gyüngesige, mivel a víztoronyban kevés volt a viz. A melléképület gsrendiil sikerűit megmenteni, a főépületéi azonban le kelleti bontani, mert az összekötő csapolásoknál a tűz annyira megrongálta azokat, hogy tartani lehetett tőle, hogy a súlyos gerendák lesiakadnak és a mennyezetet áttörve, esetleg emberéletben is okozhatnak kárt. A robbanás álliiólag az olt lévő fűtficsövektől eredt, amelyekben lévő anyag a nagy erő következtében explodált, dc as sem lebetelien, hogy kézigránátok voltak a padláson, mint többen mondották. Ezt a pontos iűzvízsgátal fogja tisztázni. Az oltás alkalmával egyébként bárom tűzoltó is megsérüli. Dunai József is Zildi György súlyosabb, Nrpcxing Gyula pedig könnyebb égési sebekei szenvedtek. — A tűzből egy keveset a szomszédos 17-es szimu ház is kapott, de ideiében észrevették és lokalizálták. A ház egyébként az Anker biztosítótársaságnál egy és félmilliárdra volt biztosítva éa igy a kár megtérői. 4 kár az eddigi megállapítások sterlni 80-100 millii. Az esti órákban egyébként a rendőrség is megtartotta a részletes tüxvixigálatot, amelynek eredményéről kedden teszik meg a jelentést. A vizsgálónál a ügyelem arra is kiierjedt, hogy legutóbb több munkás dalgozatt a padláson, akik a tetőszerkezetet akarták kijavítani. Azt már most is meg lehet állapítani, hogy a gypjtogniás teljesen kizárt dolog. A tűznél különben megjelent dr. Somogyi Szilveszter polgármester is, aki szomorúan szemlélhette, hogy — a* Iskola-accdban niacs viz. Az ipartestületi gyűlések rendőri ellenőrzése a faipari szakosztály előtt. .Nemcsak a kontáriparost kell büntetni, de azt is, aki kontárnál dolgoztat". A szegedi Ipartestűlet faipari szakosztálya vasárnap délelőtt rendinüli közgyűlést tartott, amelyen a nemrégiben megválasztott uj elnök, Cztgiidy Lvjos elnökölt. A gyűlés nyugodt, méltóságfeijes lefolyásával garanciát nyújtott arra, hogy semmi szűkség nincsen az ipartestületi gyűlések rendőri ellsnőrzésire. Czeglédy Lajos elnöki megnyitójában először is a szakosztályi tagok bizalmát és ragaszkodását köszönte meg. Felolvasta az Ipartestület átiratát a gyűlések rendőri ellenőrzéséről. Az átirat arra kéri a szakosztályt, hogy a rendőrség ezen átiratát minden kritika nélkül vegyék tudomásul. Dobay Jőzsef alelnök a kérdéshez hozzászólva elmondja, bogy a furcsa rendőri ténykedés a faipari szakosztálynak fáj a legjobban, mert a szakosztály legutóbbi gyűlése provokálta ki a rendőri ellenőrzést, amikor puccs szerint akartak választani, másrészt politikát igyekeztek belevinni az iparosság békére törekvő munkájába. Felolvas egy határozati javaslatot, amely az Ipartestülethez szól és amely tudomásul vessi ugyan a rendőrség intézkedését, de sajnálattal állapítja meg, hogy ax Ipartestület elnöksége nem talált módoi arra, hogy exeu intézkedéssel szemben legalább szavát hallal/a volna és nem számolt azzal, hogv az ilyen nemtörődömségnek milyen súlyos következményei lehetnek. A gyűlés egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot, majd az indítványok kerüllek sorra. Nagyobb vitát csak as egyhingulag megválasztott gazdasági bizottság munkaierve provokált. Erős vita tárgyát képezte a kontdrkérdés, amelynél az az álláspont ahkult ki, hogy nemcsak a kantán kellene büntetni, hanem elsősorban azt, akt kontáriparossal dolgoztat. A kontárkérdéssel kapcsolatban Petrik Qéza elmondotta, hogy a legnagyobb konlármunkát talán a Siavonia bútorgyár végzi, arne'y rabokkal dolgoztat. Addig nem lehet a kontarmunka ellen semmit se a tenni, mig maga az állam is kontárokkal dolgoztat. Sisssa János a kosárfonók hasonló nehéz helyzetét világította meg. A közgyűlés végűi elhatározta, bogy a fiipsrosság egzisztenciális sérelmét bejelenti az Ipartestület elöljáróságának és sürgős intézkedést kér a Siavonia-bútorgyár ügyében. Szikszay Gerő őt alternatív tervet dolgozott ki a szegedi hid restaurálására. Hatmilliárd koronába kerülne a hid megerősítése és rendbshozása. — A tanács bizottságot hiv őssxe a kérdés letárgyallatására. üvegekben lefejtve, vagy magával hozott edénybe kimfre a 982 KÖZPONTI TEJCSARNOK minden fióMejcsaraekában Sok sző hangzott már el a szegedi kbzuii vashid siralmas állapoiáróJ, amely az uióbbi évek alatt annyira súlyosbodott, hogy nemcsak a villamos közlekedés megindításának lehetőségét zárta ki, hanem bizonytalanná tette a hídon való személy-, kocsi- ét autóforgalmai is. Többixben megtörtént, hogy a korhadt hídgerendák eltörtek egy-egy aulyosabb teherrel megrakott kocsi alatt és csak a véletlenen mult, hogy nagyobb szerencsétlenség nem történt. A város hatósága ár régebben foglalkozik a hid restaurálásának kérdésévei, amely először akkor került napirendre, amikor a szegedi villamosvasút igazgatósága a hid teherbiréképességének megállapításától tetle függővé a forgalom megindítását. A tanács által felkért szakértők megállapították, hogy a hid jelenlegi állapotában nem alkalmas arra, hogy rajta « villamosjáratok meginduljanak és kimondotta, hogy a hid rendbehozdsa elöli feltétlenül el kell végeztetni a sztatt&ai átszámításokat is, hogy milytn megerősiléstkre van szükség. A városi mérnökség először az iránt érdeklődött, hogy a hidszikériők mennyiért végeznék el ezt a fontos és komplikán sztaükaí számítást. A válasz kiábrándító volt, amennyiben kiderült, hogy magáért a számításért körülbelül egymilliárd koronái kellene a városnak fizetni, szóval csupán a kijavítandó hibák megállapítása ilyen horribilis összegbe kerülne. Eszel a tanács napirendre iérl a kérdés fölött, mivel azonban a helyzet áilandóan súlyosbodott, a hídon való közlekedés egyre veszélyesebbé vált, a mérnöki hivatal vezetője, Btrxesczey Domokos műszaki főtanácsos nemrégen Ismét megbízást kapott a tanácstél, hogy keressen a szükséges sztaiikaí számitások elvégzésére alkalmas, olcsóbb szakértőket. Berzenczey Domokos Saikszay Qerő miniszteri tanácsossal, a kereskedelmi minisztérium hidfigyi osztályának vezetőjével kezdett tárgyalni és Szikszay Qerő vállalkozott is a komplikált munkára. Bsrzesczey a bélfői tanácsülésen bejelentette, hogy a nagyarányú munka elkészül, Szikszay Gerő alapos vizsgálatok után mintegy százoldalas elaboráiumban dolgozta fel tapasztalatait és számításainak eredményét. Pontosan megállapította, hogy mire van szűkség és a hid rendbehozására, illetve restaurálására ötféle alternatív tervit is költségvetési dolgozott ki. Megállapította, hogy milyen terhelésre tervezték eredetileg a hidat és milyen terhelésre kell most számítani. A hid építése idején öiionnás kerikayomássai számoltak, ma azonban már bét it filtonnás ktriknyomással keil számolni. As első alternatív megoldás szerint a hidat eredeti állapotába állítanák vissza a szerkezet megerősítése nélkül. Ennek az ára 2652 millió korona lenne. A második megoldás szerint "a vasszerkezelet megerősítenék és átfestenék, de a pálya ugyanolyan maradna: 3775 millió. A harmadik megoldás szerint a hid pályáját átépítenék, megfelelő szigetelőréteggel, atépilelt vasszerkezettel: 3737 millió. A negyedik megoldás az lenne, ha a vasszerkezelet megerősítenék, a kocsipályát „Cores"vastartószerkezetre építenék fel: 5263 mtlió. Végűi az btidlk megoldás szerint a negyedik megoldást alkalmaznák azzal a különbséggel, bogy a kocsipályát a fakockaburkolat helyett kis kőkockaburkolattal fednék be. Szikszay Qerő véleményt is mond valamennyi megoldási módról. Az elsőt, amely nem felel meg a hid mai egyre növekvő igénybevételének, mellőzendőnek tartja. Mellőzendőnek tartja a másodikat is, mivel az drágább a harmadiknál. Elveti az ötödiket is, mert a kőkockaburkolat részint nem tartósabb a jó fakockaburkolatnál, részint pedig nagy súlyával túlságosan megterhelné a hidat, ugy hogy csökken annak kihasználható teherbíró képessége. Ezért a legalkalmasabb megoldásnak a negyedik módot tarija. — Igen ám, de honnan visszük rá a pinxi — kérdezte a polgármester. — Erre kell pintnek lenni — mondotta Berzenczey Domokos —, mert ha nem hozattuk alaposan rendbe a hidat, igy sxip napon megtörténhetik, hagy a kormány közbiztonság szempontból egytzerien lezáratja. Azt javasolta ezután Berzencsey Domokos bogy a tanács ne hozzon egyelőre érdemleges határozatot, hanem hivja issze a műszaki bizollsigot a kérdés letárgyallatására és a műszaki bizottság ülésére hivja meg a vasút, az államépitészeti hivatal és a villamosvasút képviselőit is. U atitsa azonban a tanács a ssámve< őségét, hogy a jtvő ivi költségvetésben gondoskodjék a hid restaurálásának fedezetiről, Illesszen be « Ultsigvetisbe kertken ötszázezer pengői, 6250 millió koronát, a differenciára azért van szűkség, mert a hídszerkezet restaurálásával egyidejűleg rendbe kell hozni a hídfőket, a pilléreket és a ferde dongaboltozatot is. A tanács elfogadta Berzenczey |avas!atát és megbízta a gazdasági ügyosztályt a kiegészítendő műszaki bizottság összehívásával. — ANVTOLE FRANCÉ hátrahagyott irásal (Sajtó ati rendezte Michel Corday) kapható a Délmagyarország kölcsönkönyvtárában.