Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-18 / 164. szám

1926 inüns 18 DBLMAQYARORSZAQ S A sokorépátkai liberálisok Szegeden is meg akarják alakitani klubjukat meghaló, meleg vonzalommal nem őrizte az Budapesten most alakul meg az egységes liberális párt valamennyi polgári ellenzéki párt részvételével, Szegeden pedig — híve­ket próbálnak gyűjteni a kormányt támogató liberális klub megalakítására. M Kállay Tibor kivetette hálóját a pesti libe­rálisokra* — ezzel a címmel számol be a keresztény intranzigenciának lapja a volt pénzügyminiszter különös pártalakitási törek­véséről. Kormányt támogató liberálisok? Ez a kormány — ne vitassuk most el tőle a jóhiszeműséget — a konzervatív vitágnézlet szélső jobboldalán áll; ne mondjuk azt se, hogy reakciós, bár kétségtelen, hogy Baldwin konzervativizmusa a Bethlen Istváné mellett — forradalmi elszántság. Ennek a kormány­nak minden ténykedése a reakció kisértetét a konzervativizmus tisztes, bár avitt ruhájába öltözteti; vallhatja-e magát liberálisnak az, aki egy reakciós konzervatív kormányzat támo­gatására vállalkozik ? A mai kormányzati rend­szer széles frontját állította csatasorba a libe­rálizmus ellen. Kormányzati intézkedések és mulasztások pörölycsapásai hullottak állan­dóan és hullanak egyre a régi magyar libe­rálizmus intézményeire. S most arra töreksze­nek, — mégsem lehetnek nagyon messze a választások — hogy a liberálisokat a liberálizmus elleni küzdelemre megszervezzék, hogy a liberális polgárság segítségével sem­misítsék meg a gyönyörű tradicióju magyar liberálizmust. Az eset teljesen az, mintha zsidókat szer­veznének meg — pogromra, mintha pálinka­gyárosok kezdenének antialkoholista propagan­dát, vagy mészárosok lennének apostolai a bicsérdyzmusnak. Aki liberálisnak vallja magát s a magyar liberálizmus legnagyobb ellenfelét: a mai kormányzati rendszert támo­gatja, az vagy nem tudja azt, hogy mi a liberálizmus, vagy — csak a felekezeti viszo­nyai miatt volt eddig liberális. Ugy halljuk: Tisza István nevével házalnak az uj alapitók. Halott ellen követ el rágal­mazást, aki kortesutján erre az erényeiben és fogyatkozásaiban egyként nagy magyar szellemre hivatkozik. Áthidalhatatlan messze­ségek választják el Tisza István politikájától a mai kormányzati szellemet. Tisza István nem ajánlott amnesztiára gyilkosokat, Tisza István nem volt hive a numerus claususnak, Tisza István nem szavazta volna meg a derestör­vényt. Tisza Istvánnal sirba hanyatlott a tör­ténelmi patináju magyar liberálizmus: a liberálizmus konok és kérlelhetetlen ellenfelei ne idézzék szellemét s ne alacsonyítsák le kortestollá sírkeresztjét. A magyar politika demagógiája eddig csak parasztfogást ismert, most kezdődik a zsidó­fogás. Majd elválik, kik lesznek a zsidóság muszkav'zetöi, kik lesznek a sárga folt önkén­tesei? Aki a mai kormányzati rendszert támogatja, az a numerus clausust is támogatja. Gyönyörű látványosság lesz végignézni: a kormánytámogatő liberálizmus belépőjegyével kik fognak könyökölni oda, ahonnan a numerus clausus kisöpörte őket. Kállay Tibor, aki elvesztette a magyar ko­rona csatáját, — nem Budaörsnél, de Zürich­ben, azt mondotta tegnapelőtt: a Bethlen­kormány csak örökségképpen kapta a nume­rus clausust. Igaza lehet, de soha még örö­kös annyi kegyelettel, ragaszkodással, olyan apai örökséget, mint ahogy ehhez a törvénybz­iktatott jogegyenlőtlenséghez ragaszkodik a kormány. Nem hihetjük, hogy a politikai vakság, tá­jékozatlanság és iskolázatlanság orgiájában is sikerülne Szegeden megalakitani a sokorópátkai liberálisoknak: a li­berálizmusukat levezekelni akaró liberálisok s a zsidó völtukat szé­gyelő zsidók politikai pártját Ha két mennyiség egyenlő egy harmadik­kal, azok önmaguk között is egyenlők — mondja az aritmetikai axióma. Akik a kormányt támogatják, azok közé sem meggyőződés, sem világnézlet, sem politikai program válasz­falakat nem emel. Támogathatják a mai kor­mányzat rendszerét liberálisok is, de ezeknek a liberálizmusa éppen olyan, mint a Viczián Istváné, Wolff Károlyé, vagy Haller Istváné. Csatlakozhatnak-e liberálisok ahhoz a had­sereghez, amelyiknek dobosa: Haller István, kürtöse Viczián István s a kapitánya Gömbös Gyula. A liberálizmus még nem vivta meg a merse­burgi ütközetet: kicsit korán jelentkeznek a liberálizmus gyászvitézei. Mintapolgári iskolával akarja kibővíteni a kultusz­miniszter a szegedi egyetem bölcsészeti fakultását. Telket és többmilliárd koronás hozzájárulást kiván a várostól. Pénteken eits a budapesti gyorsvonattal Sze­gedre érkezett dr. Duloviis Árpád miniszteri hnácsos titkára és egy minisztari tisztviselő !ár­sasáfában. A minisztari tanácaos s kultusz­miniszter mcgbizásáből jött Szegedre, hogy itt a város éi az egyetem képviselőivel letárgyal­jon egy, ax egyetem kibővítésivel kapcsolatos problimdt. A terv igtn érdekes, csak ax a kár, hogy a vdrostil ujabb jelentős áldozatokat kivdn a kor­mány megvalósítása esetén. Értesülésünk szerint arról van szó, hogy a szegedi egyetem bölcsészeti fakultását akarja kibővíteni a kultuszminiszter a tanár­rők gyakorlati kikipzisire szolgáló tatizetlel. A budspesü Erzsébet leánynevelő intézet de­centralizálását ugy mis már régebben elhatároz­ták és ennek a decentralizálásnak a végrehaj­tását kapcsolnák most bele a azegsdi egyeteaa bölcsészeti fakultásának kiazélesitésábe. Az inté­zet egyrészil ugyanis le akarják boznl Sze­gedre. A kultuszminiszter a harmadik kerületi polgári iakola épületében azeretné az intézet azegedi fiókját felállítani ugy, mini az egyetem rendis polgári iskolákban és kifejezetten azt a célt szolgálná, hogy a tasdrnőképzis kirdisit gyakorlatilag Is megoldhassa velo az egyetem. Az igy hajléktalanná váló harmadik kerQIeti polgári iskola számára a kulluszminisstsr Alsó­városon, valószínűleg a Szent háromság-utcá­ban akar u| hajlékot épiteni as állam költsé­gén, izonban a városiéi kért ingyen leiekre. Ez a telek lenne a várostól kivánt hozzájárulás elsó és kisebbrésze. Az egyetem bölcsészeti fskuliásánsk kibővítéséhez készpénz hozzájáru­lási kiván a várostól a kultuszminiszter, három— ötmilliárd koránál. A város tsnácsa bizalmas értekezleten már foglalkozott ezzel a kérdéssel. Értesülésünk szerint sz a helyes álláspont alakult ki a ta­nácsban, hogy a város az egyetemmel kapcsolatban ujabb terheket már nem vállalhat magára. A takács ettől függetlenül örömmel venné az egyetem kibővítését és a mintapolgári iskola (elállítását és örömmel venné szt is, ha az ál­lam u| polgári iskolát épitene Szegeden. Ezért azt határozta a tanács, hogy e felvetett kit­bölcsészeti fakultásán tanuló tanárnőielöltek mia/ű- j disre nem ad határozott válcszi addig, amig polgári iskoláját. Ebben az iskolában lényege­sen kevesebb lenne a diákok száma, mint a nem konkrétizálja a kultuszminiszter, hogy pon­tosan miről van sző. Egy tizenhárom éves fizetésképtelenség, amelynek aktái eltűntek és amely miatt fegyelmi fenyegetett egy törvényszéki tisztviselőt. A boldog béke utolsó évében 1913 ban Kál­aai Gyula szegedi teksztillkereskedő fizetéskép­telen lett. Ha ma emlékeznénk ateg erről a lizetésképtelenségrő1, az emberek csak legyin­tenének kezükkel: mindennepos dolog. 1913-ban azonban óriási feltűnés! kellett az ismert cég összeomlása. A fizetésképtelenség flgye a tör­vényszék elé került. A cég ellen bünügyi zár­latot rendeltek el, amit azonban az ügyészség közben megszűntetett. Az eljárások láncolatos folyamán az űgy aktái az ügyészségen reked­tek, amit azonban a törvényszék nem tudott és mig 1913 végén a törvényszéken keresni kezd­ték ax aktákat. A kutatás közben az ügyész­ségre tenki sem gondolt és a naplóleijegyzések alapján megállapítottak, hogy a kérdéses űgy aktái esetleg Újvidékre is eljuthattak, ahol a cégnek negyobb fizlati összeköttetései voltak. Az újvidéki törvényszék a megkeresésre hamar vá­laszolt. A keresett akták nem voltak Újvidéken, a válasz az volt, hogy az ügyre vonatkozóan csak néhiny jelentéktelen akta iekszik az u| vidéki irattarban, amit azonban arra sem tar ol­lak érdemesnek, hogy Szegedre visszaküldjék. Amig ezek a hivatalos levelezések befejeződ­tek, megkezdődött a háború. A Káinai-cég aktáiról a törvényszéken megfeledkeztek. Evekig nem keresték. Az irattárban változtak a hiva­talnokok és csak egy irodatiszt munkakönyvé­ben állott a félelmetes felkiáltójel, amely a Káinti-cég bűnügyi akláit jelentette. Egyik hivatali vizsgálat követte a másikat, ujult ető­vel megindult a hajsza az eltűnt iratok után. Már-már fegyelmi eljárás fenyegette a törvény­széki irodatisztet, amikor még egy utolsó mentő ötlete támadt. Kítségbevonta ugyanis az újvidéki törvényszék nemleges válaszának alaposságát és elhatározta, hogy újból megkeresi az ottani iirvéaysziket. Ekkor azonban már vége volt a háborúnak is. A megszállás ideje következett és az újvi­déki törvényszékkel már nem volt oly könnyű érintkezést találni. A szegedi törvényszék igy a külügyminisztérium utján kereste meg ismét a már szerb újvidéki törvényszéket. Amig azonban a külügyminisztérium elküldte a meg­keresést, beletellett egy esztendő. A válasz megérkezése ismét egy évig húzódott. Az ered­mény nem volt kétséget. A Kálnii-figy aktái nem voltak az újvidéki szerb törvényszéknél. Még egy ujtóli próbálkozás történt, azonban ax is eredménytelen maradt. Az irodatiszt kétségbeesett. Jövője, hivatali előléptetése tűggött a titokzatosan eltűnt akta előkerülésétől. Ekkor azután a törvényszéken ugy határoztak, hogy az 1913-ban el önt Kál­it ai-féle akta figyőt inditványtétel végett át­teszik ax ügyisztigre. Itt 13 év után ismét foglalkozni kezdtek a Kálnai-féle bűnügyi zár­lattal. Az ügyészségi irattárból az első meg­keresésre előkerült az elveszeiinek hiti akla és vele együtt eltűnt a törvényszéki irodaliszt 13 éves bánata, szomorúsága és fegyelmije, h régóla keresett aktacsomagot nagy örömmel vitték le ax egy emelettel lejebb lévő törvény­székre, ahol senkinek sem jutóit eszibe, hagy a 13 iv alatt csak egyszer Is irdeklődjenek az igyiszsigen, amelynek irattárában háborítat­lanul hevert a beporosodott aklz csomó. A fele­dékenység kálváriát jelentett egy kötelességéi teljesítő tisztviselőnek, aki mos', 13 év után megmenekült a fegyelmitől.

Next

/
Thumbnails
Contents