Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-18 / 164. szám

1926 inüns 18 DBLMAQYARORSZAQ S A sokorépátkai liberálisok Szegeden is meg akarják alakitani klubjukat meghaló, meleg vonzalommal nem őrizte az Budapesten most alakul meg az egységes liberális párt valamennyi polgári ellenzéki párt részvételével, Szegeden pedig — híveket próbálnak gyűjteni a kormányt támogató liberális klub megalakítására. M Kállay Tibor kivetette hálóját a pesti liberálisokra* — ezzel a címmel számol be a keresztény intranzigenciának lapja a volt pénzügyminiszter különös pártalakitási törekvéséről. Kormányt támogató liberálisok? Ez a kormány — ne vitassuk most el tőle a jóhiszeműséget — a konzervatív vitágnézlet szélső jobboldalán áll; ne mondjuk azt se, hogy reakciós, bár kétségtelen, hogy Baldwin konzervativizmusa a Bethlen Istváné mellett — forradalmi elszántság. Ennek a kormánynak minden ténykedése a reakció kisértetét a konzervativizmus tisztes, bár avitt ruhájába öltözteti; vallhatja-e magát liberálisnak az, aki egy reakciós konzervatív kormányzat támogatására vállalkozik ? A mai kormányzati rendszer széles frontját állította csatasorba a liberálizmus ellen. Kormányzati intézkedések és mulasztások pörölycsapásai hullottak állandóan és hullanak egyre a régi magyar liberálizmus intézményeire. S most arra törekszenek, — mégsem lehetnek nagyon messze a választások — hogy a liberálisokat a liberálizmus elleni küzdelemre megszervezzék, hogy a liberális polgárság segítségével semmisítsék meg a gyönyörű tradicióju magyar liberálizmust. Az eset teljesen az, mintha zsidókat szerveznének meg — pogromra, mintha pálinkagyárosok kezdenének antialkoholista propagandát, vagy mészárosok lennének apostolai a bicsérdyzmusnak. Aki liberálisnak vallja magát s a magyar liberálizmus legnagyobb ellenfelét: a mai kormányzati rendszert támogatja, az vagy nem tudja azt, hogy mi a liberálizmus, vagy — csak a felekezeti viszonyai miatt volt eddig liberális. Ugy halljuk: Tisza István nevével házalnak az uj alapitók. Halott ellen követ el rágalmazást, aki kortesutján erre az erényeiben és fogyatkozásaiban egyként nagy magyar szellemre hivatkozik. Áthidalhatatlan messzeségek választják el Tisza István politikájától a mai kormányzati szellemet. Tisza István nem ajánlott amnesztiára gyilkosokat, Tisza István nem volt hive a numerus claususnak, Tisza István nem szavazta volna meg a derestörvényt. Tisza Istvánnal sirba hanyatlott a történelmi patináju magyar liberálizmus: a liberálizmus konok és kérlelhetetlen ellenfelei ne idézzék szellemét s ne alacsonyítsák le kortestollá sírkeresztjét. A magyar politika demagógiája eddig csak parasztfogást ismert, most kezdődik a zsidófogás. Majd elválik, kik lesznek a zsidóság muszkav'zetöi, kik lesznek a sárga folt önkéntesei? Aki a mai kormányzati rendszert támogatja, az a numerus clausust is támogatja. Gyönyörű látványosság lesz végignézni: a kormánytámogatő liberálizmus belépőjegyével kik fognak könyökölni oda, ahonnan a numerus clausus kisöpörte őket. Kállay Tibor, aki elvesztette a magyar korona csatáját, — nem Budaörsnél, de Zürichben, azt mondotta tegnapelőtt: a Bethlenkormány csak örökségképpen kapta a numerus clausust. Igaza lehet, de soha még örökös annyi kegyelettel, ragaszkodással, olyan apai örökséget, mint ahogy ehhez a törvénybziktatott jogegyenlőtlenséghez ragaszkodik a kormány. Nem hihetjük, hogy a politikai vakság, tájékozatlanság és iskolázatlanság orgiájában is sikerülne Szegeden megalakitani a sokorópátkai liberálisoknak: a liberálizmusukat levezekelni akaró liberálisok s a zsidó völtukat szégyelő zsidók politikai pártját Ha két mennyiség egyenlő egy harmadikkal, azok önmaguk között is egyenlők — mondja az aritmetikai axióma. Akik a kormányt támogatják, azok közé sem meggyőződés, sem világnézlet, sem politikai program válaszfalakat nem emel. Támogathatják a mai kormányzat rendszerét liberálisok is, de ezeknek a liberálizmusa éppen olyan, mint a Viczián Istváné, Wolff Károlyé, vagy Haller Istváné. Csatlakozhatnak-e liberálisok ahhoz a hadsereghez, amelyiknek dobosa: Haller István, kürtöse Viczián István s a kapitánya Gömbös Gyula. A liberálizmus még nem vivta meg a merseburgi ütközetet: kicsit korán jelentkeznek a liberálizmus gyászvitézei. Mintapolgári iskolával akarja kibővíteni a kultuszminiszter a szegedi egyetem bölcsészeti fakultását. Telket és többmilliárd koronás hozzájárulást kiván a várostól. Pénteken eits a budapesti gyorsvonattal Szegedre érkezett dr. Duloviis Árpád miniszteri hnácsos titkára és egy minisztari tisztviselő !ársasáfában. A minisztari tanácaos s kultuszminiszter mcgbizásáből jött Szegedre, hogy itt a város éi az egyetem képviselőivel letárgyaljon egy, ax egyetem kibővítésivel kapcsolatos problimdt. A terv igtn érdekes, csak ax a kár, hogy a vdrostil ujabb jelentős áldozatokat kivdn a kormány megvalósítása esetén. Értesülésünk szerint arról van szó, hogy a szegedi egyetem bölcsészeti fakultását akarja kibővíteni a kultuszminiszter a tanárrők gyakorlati kikipzisire szolgáló tatizetlel. A budspesü Erzsébet leánynevelő intézet decentralizálását ugy mis már régebben elhatározták és ennek a decentralizálásnak a végrehajtását kapcsolnák most bele a azegsdi egyeteaa bölcsészeti fakultásának kiazélesitésábe. Az intézet egyrészil ugyanis le akarják boznl Szegedre. A kultuszminiszter a harmadik kerületi polgári iakola épületében azeretné az intézet azegedi fiókját felállítani ugy, mini az egyetem rendis polgári iskolákban és kifejezetten azt a célt szolgálná, hogy a tasdrnőképzis kirdisit gyakorlatilag Is megoldhassa velo az egyetem. Az igy hajléktalanná váló harmadik kerQIeti polgári iskola számára a kulluszminisstsr Alsóvároson, valószínűleg a Szent háromság-utcában akar u| hajlékot épiteni as állam költségén, izonban a városiéi kért ingyen leiekre. Ez a telek lenne a várostól kivánt hozzájárulás elsó és kisebbrésze. Az egyetem bölcsészeti fskuliásánsk kibővítéséhez készpénz hozzájárulási kiván a várostól a kultuszminiszter, három— ötmilliárd koránál. A város tsnácsa bizalmas értekezleten már foglalkozott ezzel a kérdéssel. Értesülésünk szerint sz a helyes álláspont alakult ki a tanácsban, hogy a város az egyetemmel kapcsolatban ujabb terheket már nem vállalhat magára. A takács ettől függetlenül örömmel venné az egyetem kibővítését és a mintapolgári iskola (elállítását és örömmel venné szt is, ha az állam u| polgári iskolát épitene Szegeden. Ezért azt határozta a tanács, hogy e felvetett kitbölcsészeti fakultásán tanuló tanárnőielöltek mia/ű- j disre nem ad határozott válcszi addig, amig polgári iskoláját. Ebben az iskolában lényegesen kevesebb lenne a diákok száma, mint a nem konkrétizálja a kultuszminiszter, hogy pontosan miről van sző. Egy tizenhárom éves fizetésképtelenség, amelynek aktái eltűntek és amely miatt fegyelmi fenyegetett egy törvényszéki tisztviselőt. A boldog béke utolsó évében 1913 ban Kálaai Gyula szegedi teksztillkereskedő fizetésképtelen lett. Ha ma emlékeznénk ateg erről a lizetésképtelenségrő1, az emberek csak legyintenének kezükkel: mindennepos dolog. 1913-ban azonban óriási feltűnés! kellett az ismert cég összeomlása. A fizetésképtelenség flgye a törvényszék elé került. A cég ellen bünügyi zárlatot rendeltek el, amit azonban az ügyészség közben megszűntetett. Az eljárások láncolatos folyamán az űgy aktái az ügyészségen rekedtek, amit azonban a törvényszék nem tudott és mig 1913 végén a törvényszéken keresni kezdték ax aktákat. A kutatás közben az ügyészségre tenki sem gondolt és a naplóleijegyzések alapján megállapítottak, hogy a kérdéses űgy aktái esetleg Újvidékre is eljuthattak, ahol a cégnek negyobb fizlati összeköttetései voltak. Az újvidéki törvényszék a megkeresésre hamar válaszolt. A keresett akták nem voltak Újvidéken, a válasz az volt, hogy az ügyre vonatkozóan csak néhiny jelentéktelen akta iekszik az u| vidéki irattarban, amit azonban arra sem tar ollak érdemesnek, hogy Szegedre visszaküldjék. Amig ezek a hivatalos levelezések befejeződtek, megkezdődött a háború. A Káinai-cég aktáiról a törvényszéken megfeledkeztek. Evekig nem keresték. Az irattárban változtak a hivatalnokok és csak egy irodatiszt munkakönyvében állott a félelmetes felkiáltójel, amely a Káinti-cég bűnügyi akláit jelentette. Egyik hivatali vizsgálat követte a másikat, ujult etővel megindult a hajsza az eltűnt iratok után. Már-már fegyelmi eljárás fenyegette a törvényszéki irodatisztet, amikor még egy utolsó mentő ötlete támadt. Kítségbevonta ugyanis az újvidéki törvényszék nemleges válaszának alaposságát és elhatározta, hogy újból megkeresi az ottani iirvéaysziket. Ekkor azonban már vége volt a háborúnak is. A megszállás ideje következett és az újvidéki törvényszékkel már nem volt oly könnyű érintkezést találni. A szegedi törvényszék igy a külügyminisztérium utján kereste meg ismét a már szerb újvidéki törvényszéket. Amig azonban a külügyminisztérium elküldte a megkeresést, beletellett egy esztendő. A válasz megérkezése ismét egy évig húzódott. Az eredmény nem volt kétséget. A Kálnii-figy aktái nem voltak az újvidéki szerb törvényszéknél. Még egy ujtóli próbálkozás történt, azonban ax is eredménytelen maradt. Az irodatiszt kétségbeesett. Jövője, hivatali előléptetése tűggött a titokzatosan eltűnt akta előkerülésétől. Ekkor azután a törvényszéken ugy határoztak, hogy az 1913-ban el önt Kálit ai-féle akta figyőt inditványtétel végett átteszik ax ügyisztigre. Itt 13 év után ismét foglalkozni kezdtek a Kálnai-féle bűnügyi zárlattal. Az ügyészségi irattárból az első megkeresésre előkerült az elveszeiinek hiti akla és vele együtt eltűnt a törvényszéki irodaliszt 13 éves bánata, szomorúsága és fegyelmije, h régóla keresett aktacsomagot nagy örömmel vitték le ax egy emelettel lejebb lévő törvényszékre, ahol senkinek sem jutóit eszibe, hagy a 13 iv alatt csak egyszer Is irdeklődjenek az igyiszsigen, amelynek irattárában háborítatlanul hevert a beporosodott aklz csomó. A feledékenység kálváriát jelentett egy kötelességéi teljesítő tisztviselőnek, aki mos', 13 év után megmenekült a fegyelmitől.