Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-02 / 150. szám

1926 julius 2. DELMAGYARORSZAQ 3 41 bécsi rendőrség félnap alatt kiderítette, hogy egy mészáros meggyilkolta és feldarabolta feleségét. Női testrészek a Reíchsbrückén. Bécs, julius 1. A bécsi ReichsbrScke pillértatapsatén szerdán levdgett nőt csmbtí találtak. Szerdi óta talpon van as egész bűnügyi detek* tivhtd és nyomozza annak a női Áldozatnak kilétét, akinek levágott combját szerda délután 5 és 6 óra közöii a Reichsbrücke alatt elhaladó egyik dunagőzhijózási gőzös kormányosa pillantotta meg először a hid pilléreinek talapzatán. A törzsre nem sikerült ráakadni, pedig enéikül nehéz lesz sz áldozat személyazonosiágát kikutatni. Eddig cssk egyetlenegy eredményre vezetett a nyomozás, még pedig arra, hogy mikor történhetett a gyilkosság. A törvényszéki orvosok a talált véres női combról azt konstatálták, hogy legfeljebb hat órával előbb hullhatták le a tirzsről s valószínűleg déli 11 is 12 óra kMii dobták le a hidrái a tolytba, de vétet lenfii a plllir talapzatára esett is ott fennakadt Még szerdán este a bécsi rádión hirt adott a rendőrség a közönségnek a szörnyű felfedezésről és felhívott mindenkit, hogy jelentkezzék az, aki a gyilkosságról valamit tud, vagy aki a Reichsbrflcke környékén nagyobb csomaggal látott valakit a hidra menni CtülSriik délutánig senki sem jelentkezett. A lázas kutatás ma olyan felfedezésre vezetett, amely talán nyomot fog a rendőrség kezébe juttatni. A Duna mellett egy női félcipőt találtak. Ezac'pő nincs annyira elnyfive, hogy valaki a szemétre akarta volna hajítani. Lehetséges, bogy a csomagból hullott ki, amelyet a gyilkos magával vitt a hidra, hogy a Dunába dobja. A félcipő mellett hevert egy hosszú fekete cipőzsinór. A cipő hossza 11 centiméter s ez körülbelül megfelel a levágott női láb hosszának, valószínű tehát, hogy áldozatának lábáról húzta le a gyilkos. A hullarészt beszállították a bonctani inté zetbe, ahol az orvosok megállapították, hog« a női lábssdr reggel még egy élő testnek v$lt e része, mert azon hullafoltok nem mutatkoztak, a vér nem aludt meg és az izületek mozogtak. A véres lábszár e;y gyermek-matrózruha rongyaiba volt burkolva, ebbSl arra következtetnek, hogy vagy az dldnat, vagy a gyilkos környezetében gyermeknek kell lenni. Teljesen kizárinak tartja a rendőiség az', hogy a bullarészt, vagy a feldarabolt hullát a megtalálás helyén dobták volna a Danába, mert ez a hely Bécsnek egyik forgalmas helye, ahol fényes nappal lehetetlen feltűnés nélkül nagyobb csomagot a Dunába dobni. Nem tartja a rendőrség kizártnak, bogy a hullarisst már Linzben dobták a Danába és annak sodra hozta e? Bécsig. A nyomozás igen nagy eréllyel folyik. (Budapesti tudősitónk telefonjelentise.) Bécsből jelentik: A rejtélyes gyilkosságra késő este világosság derült. A gyilkost a rendőrség Wimpfattnger Richárd mészáros személyiben elfogta, aki felesiiit darabolta tel is annak testrészeit dobta a Dunába. A gyilkost akkor fogták el, amikor ujabb testrészeket akart a Dunába dobni. Nyomban detektívek mentek ki a lakására, ahol megtalálták felesige hullájának iibbi risxeit is. 110 halottja van a kairéi földrengésnek. (Budapesti tudősitónk telefonjelentése.) Kairó ból jelentik: A földrengésnek 110 halottja is 66 súlyos sebesültje van. 74 mecsei is 6000 A áz megrongálódott. Milánóból jelentik: Rhodus szigetén a földrengés következtében tizezer ember vált hajléktalanná. Az anyagi kárt mindeddig nem leheteti még ciak hozzávetőlegesen sem megállapítani. Összesen 1500 ház dóit issxe teljesen is 2000 épiiet salyasan megrongálódott. A földlökések leginkább a 200-300 éves régi házakban idéztek elö nagy pusztítást, mig a modern épületek, igy töbdek közölt a földrengés előestéjén felszentelt Szent János-székesegyház teljesen sértetlen maradt. Emberéletben alig esstt kár, minthogy a lakosság nagyrésze a forró nyári hónapokat amúgy is a szabadban tölti. Aruika ApaUaslo is Lad§ falvak teljesen megsemmtsMitek, A polgármester városfejlesztési programot adott a külvárosrészek együttes küldöttségének. külvárosrészek fejlődési foka a környékbeli kis falucskák nivója alatt maradt." — A monstre-dsputácló csatornázást, vízvezeték®!, világítást és kövezetet sürgetett. Csütörtökön megmozdultak a külvárosrészek és hatalmai deputációt küldtek a városilázára, hogy ott feltárják évlizides sérelmeiket, panaszaikat és előadják kívánságaikat. Az öreg szegedi városháza eddig még nem igen látott ilyen nagyarányú megmozdulást, nem igen láthatta, bogy a város mostoha gyermekei, a külváros részek ilyen egységes lendülettel demonstrálták közös akaratukat. A közgyűlési terem aranycirádás falai ciodálkozva nézhettek a zsúfolásig megtelt padsorokra, amelyek — eltekintve » tisstvi8előváiasstási alkalmiktól — a legfontosabb városi flgyek tárgyalásakor sem telnek < meg annyira, mint amennyire csütörtökön délben megteltek a külvárosrészek minden rendű és rangú polgáraival. A több mint háromszáztagu küldöttség féltizenkettökor már együtt voit a kösgyűlési teremben és nyugodtan várakozott a polgármesterre, aki a tanácsülés után a tanács tagjaival együtt bezárkózott szobájába, hogy ott letárgyalja azokat a fontosabb ügyeket, ameíyek megiíé ése szerint nem tartoznak a nyilvánosságra. A de*et már régen elhirangozta a városháza toronyórája, a küldöttség lagjsi már kissé türelmstlenkedfek is, amikor végre megjelent & közgyűlési terem elnöki emelvényén a polgármester. Petrik Antal, a külvárosi társadalmi körök és egyesületek nagybizottságának einöke vázolta a polgármester e!ő!t, hogy ebben az akcióban risztvesx a külvárosrészek egisx pslgárságn, itt vannik a szociáldemokrata és a keresményszociális munkásság vezetői is. Az öaszpolgárság nevében átnyújtotta a külvárosrészek nyomtatott memorandumát, amely igen érdekes adatokat tár fel. A memorandum szerint a várost elpusztító árvizkataszirófa óta negyvenhét esztendő mult el és ezalatt az idő alatt a város viíóban bámulatos módon kifejlődőit. Ez a fejlődés azonban csak a szorosan wett belrárosra vonatkozik, a külvimriszek fejlődési foka a környékbeli kis falucskák nivója alati maradt. „Öltözzünk ócska, hétkösnapi jelmezbe — mondja többek között a memorandum —, tegyük félre a fényhez, pompához és hatalmas palotákhoz szokott érzékeinkét és igy lépjünk srra a földre, ahol mindent látunk, amit nem keltene látnunk és semmit sem találunk, amibs minden lépésnél bele kellene ütköznünk. A ki kövszetlen, kátyúkkal tslt kocsiút s a gidresgödrös gyalogjárda között húzódnak el a viz levezetésére szánt, de sse«né>, szennyvíz és állati hulkdékok elhelyezésére hasznait árkok, amelyek cssk arra jók, hogy mindenféle betegséget (erjesztő bacilusok ezreinek miíegágyui szolgáljanak s hogy az építetek hlízaáoa való beszivárgás elősegithetése céljából a bennük összsgyülemUtt viznek tartályul szolgáljanak." Felsorakoztatja ezután a memorandum a többi külvárosi sérelmeket, a világítás A lányát, a vízellátás nyomorúságán, a kövezetlen, mily fekvisü uccdkat. Pedig a külvárosrészek lakói az árviz óta eltelt negyvenhét esztendő alatt éppin agy hozzájárultak adiikkal a közterhekhez, mint a belvárosiak, de a közpénzből alig kaptak valamit vissza. Éppen ezért a következő javaslatot terjesztik a polgármester elé: — A külváros csatornázásáról, magas nyomású vizvezetikkil, villanyvilágítással is kivetettel való ellátásáról záros határidőn belül készitsen a városi mérnöki hívnia! részletes terveket és költségvetést. A város hatóságából, műszaki féifiakból, köztörvényhatósági bizottsági tagokbél is a külváros vezető embereiből Összeállított bizottság részletesen letárgyalná és megvitatná a tervekei és költségvetést, megállapítaná a kiviteli sorrendet és az időtartamot, mely alatt az összes művek elkészülnek, kijelölné a költségekre a fedezetet és a teljesen kész programot a város közgyűlése elé terjesztené. Kifejti ezután a memorandum, hogy a magángazdaság mai lerongyolódottsága idején a munkásság csak akkor juthat kenyérhez, ha az állam is a város sok kit pénzekből teremtenek munkaalkalmakat. Éppen ezért azt kivánják, hogy a közgyűlés ha ároza iiag mondja ki, hogy „az összes városrendezési munkálatok árlejtés u'ján kiiebb, elkülönített részletekben kizárólag; csakis szegedi iparosoknak adstnsk ki és a vállalkozó iparaink politikai pártállásra való tekintet nilkil csak sxegedl munkátokat alkalmazhatnak." A külvárosrészek rendezése aiiga után vonja a magántőke megmozdulását is, mert a háztulajdonosok feltétlenül törekedni fosnak arra, hogy belekapciolódjinak a közművekbe. A külvárosrészi polgárság véleménye szeiint a külvárosok rendezését hat estlendő alati befejtxhsti a város, ha as előre elkészítendő munkaprogramot ez alatt az idő alatt nem változtatja meg. Petrik a memorandum átnyújtása után arra kérte a polgármestert, hogy vállalja el a külvárosrészek rendezésére vonatkozó hatalmas feladatot éppen ugy, mint ahogy számos olyan régi terv megvalósítását elvállalta és keresztülvitte, amelyért a háború előtt évtizedekig hiába harcolt a város közönsége. A polgármester hosszasabbra válaszolt Patrik éljeméssel fogadott beszédére. Elmondotta, hogy a memorandumot már alaposan átianulmányozta és igy annak minden részletére megteheti észrevételeit. A külvárosrészek négy dolgot kívánnak, világítást, kövezést, csatornázást és vízvezetéket. Esek közül a világítás kérdésének megoldása kivetkexhstlk be leghamarabb. Nem sztb*d azonban megfeledkezni arról, hogy Szegeden a külvárosrészek körülbelül háromszor akkora területet foglalnak el, mint a belváros és igy a külvárosrészek közmüvekkel való ellátása éppen háromszor annyiba kerülne, mint amennyibe a belvárosé kerüli. Az egész város csatornázási terve már régebben elkészült. Ennek a tervnek a megvalósítása tizmülió aranykoronába került volna, aminek ma körülbelül száznegyvenötmilliárd korona felel raeg. A mai hitelviszonyok között ezt a hatalmas összeget a város csak ugy vshetsé fel, ha husz esztendőn keresetül tisenhétmiiliárd koronával törleszteni. A külvárosrészek 220 kivszttíen uccdjának ktkivezése a hozzávetőleges számitások szerint százmilliárdba kerülne, akinek évi annuitása tízmilliárd korona. A magas nyomású vízvezeték kilerjesxtise pedig ötmilliókétszázezer aranykoronába kerülne, ami ayolcvenraiüiárdnak felel meg és ennek annuitása tizenkétmilliárd korona lenne. Igy tehát abban az esetben, ha a város e külvárosrészek cialoinázására, kövezésére és vízvezetékének kiépítésére szánná rá megát, akkora kölcsönt kellene felvennie, amelyért husz éven keresztül közel negyvenmilliárd korona annuitást kellene fizetnie,