Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-16 / 162. szám

1926 jnlius 16 DELMAGYARORSZAG 8 Grünfeld és Monticelli: a sakkverseny győztesei Nagy Géza megvert* Rubtaateint. (Budapesti tudósilink telefonjeleaiise.) A nemzetközi nagymasterverseny bővelkedett hatalmas meglepetésekben. A Itgnagyabb szenzáció Rubinsíein veresiga dr. Nagytól, nemkülönben Griajeld vertsige Maiitsontól és Rétié Monticeilitől, aki exzel a győzelmével Qrönfelddel együtt az ellő dij szerencsés nyerője lett. Monlicelli abszolnt eatsider volt a versenyen és igy ellő helyezése a sakkvilágban mindenütt nagy feltűnést fog kelteni. A mai utolsó fordulón egyébként dr. Nagy ayeri Rublailtia ellen. Takács nyert Havasi ellen, Kmoch nyert Snosko-Borowsky ellen, Prokesch Yates ellen, Maliisan Grünfeld ellen, Monlicelli Réti ellen. Remis lett a Colle— Takács és Vajda—Steiner játszma. A verseny végleges eredménye: I—II. Grünfeld, Monlicelli 91/,, III—IV—V. Rabinstein, Takács, Kmoch 9, VI. dr. Nagy 81/, (külön nyerte még a külföldiek ellen legjobban szereplő magyar mester részére kitűzött 1 millió koronát), VII—VIII. Réti, Colle 8, 1X-X. Mattison, Tartakower 71/., XI. dr. Vajda 61/,, XII-XIII-XIV. Steiner, Yates, Havasi 6, XV. Prokesch 51/,, XVI. Snosko-Borowsky 41/,. Összeomlott egy régi tiroli tomplom tornya. {Budapesti tudósaink telefanfelentise.) Salz- ' ristivel együtt beomlott. Szerencsére az összeburgból jelenük: Mattseebin a rigl plébánia omlás idején a templom zárva volt, igy ember* templom tornya a temp'omhajó heizdcsatlakezi | életben nem esett kár. Marólúgot ivott ogy gazdag alsótanyai leány, mert egy szegény legényt szeretett. Tegnap délután szálíitoffák be a szegedi közkútházba Walford Magdolnát, Alsótanya egyik leggazdagabb és közbecsülésbea álló gazdálkodó 19 éves leányá', aki marólúggal akart megvdlai az ileltől. A rendőrség az életunt fiatal leányt csütörtökön délelőtt hallgatta ki. Wolfoid Magdolna minden felvilágosítást megtagadóit arra nézve, hogy mik voltak tettének inditó okai. Értesülésünk és az alsótanyai hirek szerint Wolford Magdolna állítólag szerelmi idnat miatt akart a haiálba menekülni. A leány ugyanis szerelmes volt egy szegény alsótanyai gazdálkodó fiába, a házasságot azonban a leány szülei erősen ellenezték. A szerencsétlen fiatal leány sirva könyörgött és szinte fenyegetödzölt szülei előtt, hogy engedjék öt egybekelni szerelmesével ; apja azonban minden fenyegetödzés ellenére is ha|ihaiatlan maradt. Erre azután az elkeseredett leány elhatározta, bogy megválik az ilettöl. Megvárla, mig szülei kimentek a földekre, felöliizilt legszebb ruhájába is a lugkivel telt pshsrst az utahó cseppig kiitta. Tettét — szerencsére — a házbeiiek még idejekorán észrevették és gyorsan aulót kerítve, beszállították a szegedi közkórházba, ahol sürgős gyomormosást alkalmaztak. A szerencsétlen leány tettét Alsőtanyán mindenki megdöbbenve vette tudomásu*, mert Wolford Magdolnát mindenki szerette és senkisem gondolt arra, hogy az örökké vidám leány ilyen öngyilkosságra határozza el magát. Alsótanyáról egész sereg ismerőse látogatta meg a csütörtöki napon Wolford Magdolnát, akinek állapota ugyan súlyos még, de már nem ileiveszilyes. • PMMVMMMWMMWMMMMMM A közigazgatási bizottság felterjesztésben kéri a pénzügyminisztertől a kereseti adókivetések alapos revízióját. „Az adókat olyan valaki vetett* ki, aki moat érkezett a Holdból." A közigazgatási bizottság csütörtökön délután négy órakor taríolta meg juliusi ülését, amelyen —• műsoron kívül — szó került a kereseti adó kiveiise kitilt mutatkozó sérel" mekről. A biiotlság a polgármester javaslatára elhatározta, hogy felterfetztisben kiri a pénzügyminisztertől a kivetissk alapos revíziójának elrendtlisii. Az ülés egyébként sablonosan folyt le. A polgármester jelentésében arról tájékoztatta a bizottságot, hogy hivatala juniusban hány ügydarabot intézett el és bejelentelte, hogy Bethlen István miniszterelnök, akit a közigazgatási bizottság a genfi incidenssel kapcsolatban feliratilag üdvözölt, ezt sz üdvözlést megkiszinte. Dr. Bárkányi Zoltán árvaszéki elnök jelentésének keretében elmondotta, hogy a telekkönyvi hivatal tisztviselői léiszámát a bizottság felterjesztése alapján kél tisztviselővel gyarapították. Ezután dr. Kalb Árpád pénzügyigazgató (erjesztette elő jelentését, amelyhez dr. Csető Ede kért szót. Cserő Ede felszólalásában a kereseti adókivetések nyomán támadt általános felzúdulással foglalkozott. Elmondotta, hogy a polgármester hivatalból észlelte ezt az aránytalanságokat is saját hatásköriben felterjesztést iniizeti a pinzügymlaiszterhsz, kérve a klvelisek általános revíziójának elrendelisit, mert a pinzttgyigazgatiság állag százötven szásalikkal magasabbra állapiiatta meg az 1925. évi adóalapsi az 1924. ivl adóalapnál. — Meggyőződtem róla — mondotta dr. Cserő Ede —. hogy a sérelem nem szórványos, hanem általános jellegű és a látszat az, mintha az adókét alynn valaki vetette válna ki, aki mesl érkezett a Haldbil is fogalma tincsen az iiteai viszonyokról. Nem tudja, hogy a város területén az elmúlt évben több mint 230 kényszeregyezség és csőd volt, hogy a munkanélküliek százával sétálnak az uccákon, az iparosok sorra zárják be mahelyeiket, egyre-másra buknak a kereskedők, a jég, a viz mérhetetlen károkat okoz a mezőgazdaságban. Ma már nem mondhatja senki, hogy a gazdasági baj nem kiáltó és a helyzetet ismeri maga a kormány is. Nem tudom elhinni azt, hogy a oinzügyigazgatóság a kor• mtíny utasítására emelte fel az adókat, meri hitzen a karmány állandóan az adók mirtiklisit ígéri. Elmondja ezuián, hogy a piazügyigazgaióság nem akceptálta az adiaktpek megállapításánál az irdekkipviseletek asziályszásái, hanem az adóalapokat látszólag égiszén inkiayesen állapitattá meg. Furcsa azonban, hogy a kivetéli érteiilőkön a megállapított alapot azzal indokolják, hogy azt BZ érdekképviseleteit asztályazdsa alapján állapították meg. A kereskedőknél a bruttó jövedelem tiz százalékát vette tiszta jövedelem gyanánt a pénzügyigazgatóság, pedig köz udouiátu, hogy a kösstükiiglttl clkkeknil a Úszta haszna alig iri il a három százalikot. Ugyanez a helyzet a földbérlőknél is, akik azonban súlyosabb helyzetben vannak, mert a legtöbbjük képtelen arra, hogy éljen a törvényes jogorvoslat jogával. Magával az aranykulccsal sincsenek tisztában az egyszerű földmivesek és az aranykoronákban kivetett adókról azt hiszik, hogy az pipitkorona és igy még meg is Őrölnek neki. — Nem vigyok Hve a sérelmi politikának — mondotta tovább Cierö Ede —, nem követelek én fegyelmit as ellen a tisztviielö ellen; aki az állam érdekeit meg nem engedhető buzgósággal szolgálja, hiszen a polgármester ellen sem lehet fegyelmi eljárást indítani, amiért a revízió elrendelését kérte a pénzügyminisztertől, pidig a revízió nyilvánvalóan a város jövedelmét ciökkentené. Éppen ezért csak azt kérdem a pénzügyigazgató úrtól, hogy abban az esetben, ha a pénzügyminiszter nem rendelné el az általános revíziót, hajlandó-e a feiszőlamlási bizottságokban delegálandó tisztviselőket olyan értelmű, utasítással ellátni, hogy azok a bajokat a méltányosság szerint orvosolják ? A polgármester jelentkezett ezután szólásra és elmondotta, hogy összehasonlította az idei kereseti adókivetéseket a mult évi kivetésekkel és megállapította, hogy az idei alap húsz-harminc százalékkal magasabb. — Pedig a mult évben az eredeti kivetések ellen a város közönsége nagyon felzudult, ugy hogy a pénzügyminiszter egészen rendkívüli jogorvoslást rendelt el, a kivetések általános revízióját. Ez Indított engem arra, hogy ismit rendkívüli jogorvoslatot kérjek a pénzügyminisztertől, mert köztudomdsu dolog, hogy a mult év óta csak romlott a gazdasági helyzet. Az adók további emelése már lehetetlen, ebbe nemcsak összeroskadnának, hanem valósággal bele is halnának az adózók. A most kivetett kereseli adó olyan teher, amely valósággal megállítja a gazdasági élet amúgy is nagyon elhalkult szívverését. Jól ludom, hogy minden kivetés ellen van szabályszerű jogorvoslásnak helye, azonban ezt a jogorvoslatot csak az intelligensebb adózók használhatják fel a kereskedők, ügyvédek, az orvosok, de az adófizetők túlnyomó £nagyrésze, az egyszeifl földmivesek azt sem tudják, hogy megapeliálhatják a kivetést. Ezért van szükség az általános revízióra. Arra kéri a pénzügy igazgatót, hogy abban az esetben, ha felterjesztése nlrpján a pénzügyminiszter a revízió ügyében felvilágosítást, véleményt kérne tőle, javasolja a revízió elrendelését. — A sérelem annyira általános és annyira fájó, bogy a város polgársága már lépézeket tett a rendkívüli közgyűlés összehívása érdekében, ami már országos feltűnést és visszhang got keltene. Éppen ezért azt javasolja, hogy a közigazgatási bizottság tegye magáivá a pénzügyminiszterhez intézett felterjesztését és intézzen hasonló szellemű feliratot a pénzügyminiszterhez különös tekintettel azokra a földbérlökre, akik nem tudnak a kivetés ellen felebbezési jogukkal élni. — A revízió teljesen indokolt — fejezte be felszólalását a polgármester —, mert hiszen a város kénytelen volt a földbéreket leszállítani, hogy megmentse 3 bérlők egisztenciáját. Abban az esetben, ha az adót nem mérséklik, ahelyett, hogy uj egisztenciák keletkeznének a város földjein, a meglévő egisztenciák százai mennek tönkre. Dr. Kolb Árpád pénzügyigazgató reflektált ezután a felszólalásokra. Elismeri, hogy az idei kivetés nagyobb a mult évinél, de nem olyan aránytalanul, mint mondlik. A mult évben a pénzflgyigazgatóság 603.000 aranykorona adót vetett ki, az idén 625 000 koronát, tehát mindössze 22 000 koronával többet. Az adizik száma azonban kitszázzal csikként. A pénzűgyigazgatóság a kivetéseknél szabályszerűen járt el, mivel sem az adóalap emelésére, sem a mérséklésére utasi'ást nem kapott, az eredeti rendelet alapján vetette ki az adókat. A földbérlök adója minimális, tehát szüksigtelennek tsrtfa a revíziót, amely törvénytelen módszer és csak felesleges munkát okoz, mert a feiebbezések száma a mult év tanulsága szerint nem csökkent ulána, sőt a duplájára emelkedett. Azt megigéri, hogy az adófeiazólamlási bizottságokba delegálandó kincstári képviselők csak akkor ragaszkodnak az eredeti kivetésekhez, ha perrendszerü bizonyítékok merülnek fel azok helyessége mellett. A főiapán ezután szavazásra bocsátotta a kérdést. A polgármester indítványait a iibbsig eltagadta, ellene csak a pinzügyigazgoti is Oravetz Győző műszaki főtanáctss, az