Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-16 / 162. szám

Szeged, 1926 julius 16, PÉNTEK SllfflísMsi 4r»6i Eay hónapra helyben OT.UOO hor., 3udape«te» 4a 45,000 kvt, Kgyes nitt in M.ikflinap 2noa kot vuir- is faóKcjmop S3Qa korona. II. Svlclyara, 162 ;II»DI •iíSfSíSEiiKsSsi Bltt ffsjasa-8!: 3. SaSaSsH ií-JS. Kmmeatsl, Mm»M<l*itm **• neííSWfSi «a<li accu a. sraífciB Mi, r*a»i JHsíSíi Eíwií.x-SKaSíirt u um fltiefiMriíMB HM, Egységes ellenzéki front. Pakots Józsefnek, ennek a puritán politikus­nak, meleg kedélyű és aranyos embernek, aki a legnehezebb időkben pottyant bele a politi­kába és a demokrácia honiján kezdettől fogra keményen állta a legelszántabb harcokat, her­vadhatatlan érdeme marad, hogy felvetette a liberális tábor egységének gondolalát és most fáradhatatlanul szorgoskodik ez életrevaló terv megvalóiiláián. Bethlen Istvánnak, akitől nem lehat elvitatni kiváló államférfiúi képességeket, egyik legdöntőbb belpolitikai sakkhuiása volt, amikor röviddel azután, hogy átvette a minisz­terelnökséget, kijelentette, hogy szertehuző, nem szilárdan-egységes párttal képtelen dolgozni és megcsinálta az egységes pártot. A liberális és demokrata ellenzéken ma két tábor vivja nagy harcát. Az egyik a szociál­demokrata párt, a másik a polgári ellenzék, amely apró frakciókra töredezve nagynehezen tud még taktikai kérdésekben is azonos állás­pontra jutni. As erőknek Ilyen szétforgácso­lódva-tartása hiábavaló energiapazarlással |ir, holott minden erőt tőmöriieni kellene a liberá­lizmui és demokrácia vívmányaiért vaiő harc frontián. A kérdés azon fordul meg, melyik esetben szolgálják a liberális és demokrata ellenzék párfiai sikeresebben eszméiket ? Abban az esetben, ha továbbra is megmaradnak mai széttöredezettségükben, vagy pedig, ha az őszi kampányban már egységesen, tömör szervezet­ben, egyetlen erélyes központi irányitás melleit veszik fel a munkát. A válasz nem lehet két­séges, hiszen ma, amikor a polgári ellenzék a szociáldemokrata párttal haladhat közös uton, nem lehelnek és nincsenek is olyan lényegbe vágó elvi ellentétek az egyes liberális és de­mokrata párlok között, amelyek az egyesülés komoly akadályául szolgálhatnának. Komoly otstágas szervezete ma egyetlen liberális, vagy demokrata párlnak sincs. Né­hány budapesli kerületet kivéve nincs az országnak egyetlen olyan választókerülete se, amelyben a liberális, vagy a demokrata jelöl­tek győzelméhez hozzájárult volna a szerve­zettség ereje. Már pedig a sok liberális és demokrata pártvezérnek gondolni kellene azzal is, hogy valamilyin módon biztosítani kell a már megszerzett mandátumokat és hogy a liberalizmus és demokrácia ügyének as sem fog ártani, ha szaporítani is sikerül. A mai teljes szer­vezetlenség mellett ezt Bismark sem ludná megcsinálni, viszont elképzelni is lehetetlen­ség, hogy miként lehessen nyéibeütni a libe­rális és demokrata pártok mai széttagoltságá­nak további fentartása mellett az ország min­den választókerületére kiterjedő szervezkedést. Ki mondja meg, hogy melyik pártfrakció ala­kuljon meg Szegeden? Nem okozna-e szaka­dást a liberális és demokrata polgárok táborá­ban, ha akár a függetlenségi párt, akár a demokrata-párt, akár Rassayék jönnének le Siegedre és alakitanának ilt pártol ? Ki bizto­sítana, hogy bármelyik esetben nem lennének disszidensek, ami természetesen gyengítené az erőket. Minden választókerületre kiterjedő ha­talmas szervezete csak annak a liberális és demokrata pártnak lehetne, amely egyesitené magában az fsszcs erőket és tényezőket. Es a liberális párt azután biztositéka lenne annak, hogy a legközelebbi választáson nemcsak megtartani, hanem kiszélesíteni is tud|a az ellenzék mai pozícióját. Az eredmény, a válasz­tók felfogása szerint, megérne néhány kiskirály­ságról, címről, meg külön klubhelyiségről való lemondást. Az ul pártalaknlást természetesen nem tudjuk máskép elképzelni, mint a szociáldemokrata párttal való szoros szövetségben. Vannak, akik aggodalmaskodnak emiatt. Sierintünk alaptala­nul. Ismeretes még a békeidőből, hogy a szo­ciáldemokrata pártnak van átmeneti programja. Azok a célok pedig, amelyekért most harcol, még ennek az átmeneti programnak a kereteit sem (öltik ki. Ma nála is mindössze arról van szó, hogy kiharcolja azokat as elemi emberi és alkotmányos Jogokat, amelyekéit a polgári ellenzék is harcol. r A vidéki szervezetek megalakításánál és ki­ípitésénél a legnagyobb gondot a fegyelem megalapozására és megszilárdítására kellene fordítani. Ebben a polgári párlok tanulhalnak, de sajnos, nehezen tanulnak a szociáldemokrata párttól. Voltunk mi már liberális megmozdu­lásnál, községinél és országosnál is, amelygél istenien dühöngött a legteljesebb fegyelmezet­lenség. Az embernek önkénytelenül észéibe jutott a kapkedás, rendszertelenség és fegyelmet nem ismerés láttára a szellemei, de csélcsap Mirabeau, akinek halálával megpecsételődött XVI. Lajosék sorsa és aki az udvarban ural­kodó teljes fejetlenséget és határozatlanságot maró malíciával, de plasztikusan Jellemezte, amikor azt mondia a királynőről, hogy ő az egyetlen féifi az udvarnál. A reakció intézményesítése és túlkapásai érlelik a gyümölcsöt a haladás részére. De egyet meg kelt tanulni mindenkinek és egyet ri kell pirancsolni mindenkire: a síigoru fegyelmet és a mulasztást nem tűrő kötelesség­tudást. Beszüntetik az építkezéseket, levesnek ki tisztviselőket — és Il­lesz Franciaországban is. Caillaux beterjesztette javaslatait. •listi (Budapesti tudősitónk telejonjelentise) Parisból Jelentik: A kormány ma dé'után három és félóra hosszáig tartó minisztertanácsot tartott, amelyen Caillaux beterjesztette pénzügyi javaslatait. Nagy beszédben vázolta a Jövőben végrehajtandó intézkedéseit, amely után a minisztertanács elrendelte, hogy a legsürgősebben hajtsák végre a következőket: 1. A tisztviselői előléptetések és kinevezések feltüggisztesdők. 2. Az dliam költségén folyamatban lévő építkezések beszünietendők, ul építkezésekre pedig állami pénzek nem adhatók. 3. A kormány minden tagja salát hatáskörében intézkedni tartozik, hogy az állami tiszt­viselők létszámát az 1914-es nívóra csökkentsék. 4. Mihelyt a kormány a törvényes felhatalmazást megkapja, fogyasztási korlátozásokat ve­zetnek be, főleg az Importokat fogja a kormány a minimumra csökkenteni. A pénzügyi bizottság holnapi ülésén Caillaux nagy pénzügyi rxpozét mond. Kommunista képviselők sipolással tűntettek a marokkói szultán ellenp a rendőrök puskatussal verték szét őket. mire (Budapesti tudósítónk telejen jelentése.) Páris­ból jelenlik: Az újonnan épült mohamedán mecselet ma szentelte fel Msrokkő szul ánja a hivők sok százainak jelenlétében. A felszentelé­sen megjelent Doumergue köztársasági elnök és Steeg marokkói főbiztos is. As ünnepség után a szultán Sleeg kíséretében autóra szállt és amikor az autó a kamara épülete előtt el­haladt, hints incidens játszódott le. A kamara éttermének terraszán ugyanis néhány kommunista képviselő észrevette a szul­tán arrahaladó au'óját, leszaladtak a Járdára és éktelen sipalásba és Jity ülésbe kezdtek. Ami­kor ezt a kamara előtt posztoló két rendőr észrevette, cds mentek a képviselőkhöz, akik azonban nem hagyták abba a tüntetést, a rendőrök puskatussal verték széi őkei. Közben hatalmas tömeg gyűlt össze az inci­dens szinhelyén és szintén a képviselők ellen fordult. Eleinte csak szitkozódások hangzottak el, később azonban botok is előkerültek is a kommunista képviselőket alaposan helyben­hagyták. Egy arra haladő piaci árus kezéből kiragidtak egy paradicsommal teli kosarat éa a verésre rá még paradicsomzdpori is zúdítottak a képviselőkre. A rer.dőrség csak nagynehezen tudta a képviselőket a közönség dühe elöl meg­szabidilani és leórába telt, mig helyreállott a rend és a nyugalom a parlament környékén. Pusztité árviz és felhőszakadás. Apatin viz alatt. — Kiöntött a Rába és a Zala. (Budapesti tudősitónk telelonjeleniite.) Egész Euiópából mindenhonnan hatalmas pusztító esőzésekről és áradásokról érkeznek jelentések. A felhőszakadások m ár Magyarországon is igen jelentős áradásokat okoznak. Részletes jelentéseink a következők: (Budapesti tudósítónk telejonjelentise.) Belg­rádból jelentik: A Duna áradása folytán Apá­ti n szélső házai már viz alatt állanak. Dél­báranyában pedig mindenütt tenger az egész határ. Baranya-Vörösmaitinban eddig már több mint 90 lakcház, száznál több gazdasági épü­let dőlt össze. Kiöntött a Zala. Zalaegerszegről jelenük: A megáradt Zala ilöntötte az e|ész partvidékei. Zslaciéb és Salombár közt a vasuli töltést 50 méler széles­ségben áttörte, az utakat megrongálta. Bódy alispán éjjel két őrakor mérnökökkel autón szállt ki a veszélyeztetett területre. Zalaeger­szeg és Tataháza közt az épülőfélben levő Zila-hid védelmére a tűzoltóságot és a csendőr­iskola hallgatóit rendelték ki, akiknek meg­feszített munkával sikerült az áradatnak utat vágni. A viz egyre nő. Félméteres ár D$brec«nb«n. Debrecenből {elenllk: Ma délután négy őra­kor hatalmas felhőszakadás volt Debrecenben. Mintegy fél órán át borsó' és mogyorőnagy­ságu jég esett. A csatornák az óriási mennyi­séget nem tudták levezetni s az uccákon per­cek alatt félmiteres ár hömpölygött. A gyalogos

Next

/
Thumbnails
Contents