Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-15 / 161. szám

At»a 2000 ki DELMAGYARORSZAG iBllQsnl3*3|i Bem MOML I. ValitM lua. KiaMUvatal, ú.MIIMMffeto m tttgylietti Aradi ncca 8. flalatea IK, HVd.au rma n^u-muaral 1. mm nümbui II H Szeged, 1926 julius 15, CSÜTÖRTÖK •tolhattál iraki Egy kompra helyben 40.000 kor, Budapesten <i vldikm 45.000 kor. Egyei uám ára bitkScnap 2000 kor vasár- is Iflsepnap 1003 korona. II. tvtolyam, 161 isán Mentik a frankot. Nem tudjak, 11 olvasó vissza tud-e emlékezni 1920 februárra, a szegedi francia megszállás utolsó hónapiára. A korom akkor csökkant le a vesztett háború, kommün és ellenséges megszállás után régi értékének egylizenharmad részére. Milyen irigykedéssel néztük akkor a franciákat, akik a mi fogalmaink szerint potom pénzen mindent Össze tndlak vásárolni a szegedi piacon és s szegedi boltokban, smi csak ló volt is drága. As utolsó szenegáli néger vagy algiti spahi őrmester milliomos volt a magyar szemekben. Fiatal (randa tisztecskék, akiknek közgazdasági iskolázotfsága nem sok* kai haladta meg a kereskedelmi svindli-kurzusok uivójlt, fölényesen oktattak ki bennünket: — OnOk elvesztették a háboiut. Most Clemenceau ur intézi a világ sorát. Ncs hát azóta ma|d hit eszlendő lelt el és ezalatt a francia frank pontosan eljutott oda. ahol a magyar korona volt 1920 februárban. Ha nagyon pontosan utána számolnánk, még valamivel rosszabb is az átfolyama. Tizenhárom és féllrankot kell adni azért az áruért, amiért egy frankot adtak még a háború utolsó esztendejében is. Londonban, Newyorkban, sót még Berlinben is a frankot a rossz valuták kOzé száraitják és mintha csak a világ gunylára történnék, Schacht német pénzügyminiszter Londonba utazik, hogy résztvegyen a frank megmentését célzó tanácskozásokon. A franciák kissé csendesebbek lettek, nem emlegetik, hogy Clemenceau ur intézi a világ sorát, hanem bslenyugszanak, hogy mások tanácskozzanak a frank szinálásárél, amely még néhány esztendő előtt a világ legjobb pénzei kOzé számított. Mentik a frankot. Odahaza Franciaországban a frankmenlés Jegyében egyik kormányválság a másikat kOveti. Tavaly elment Caillaux, aki nyillan meg merte mondani, hogy a frankot nem a német, hanem a francia adózó polgárok áldozatkészségével kell megmenteni. Utána JOlt három vagy négy másik pénzügyminiszter, akik utazgattak Londonban és Niwjorkban, fecsérelték a drága időt és most megint visszajött Caillaux, aki ismét csak azt hirdeti, hogy nem változott semmi és a frank megmentését esik bslülről lehet megkezdeni, olyan adókkal, astinőket eddig még a takarékos francia polgár nem ismert és aminőknek az elviselésére nera mutat valami nagy hajlandóságot. A visszatért Cailliux immár iizedik napja pénzügyminisztere Franciaországnak. Akárcsak nálunk Hegedűs, ö is diktátori hatalmat követelt magának. Megtartotta az ekszpozéjtt és leplezetlenül mrgxondta az igazat. A francit költségvetés deficittel küzkOdik, ezzel szemben Franciaországnak háromszázmilliárd az állami adóssága és OtvenOtmiliiárd kOrül mozog a francia nemzeti bsnk Jegyállománya. Hogy ez mit Jelint, azt legjobban két számmal lehet megvilágítani. 1871-ben hadikárpótlás cimén a franciák Ötmilliárdot fixettek a németeknek és a világháború elStt hirmincmilliárdra rúgott az az összeg, amit Franciaország a hábotu előkészítése érdekében Oroszországba befektetett. Játékos, kicsiny számok esek ahhoz képest, amit a győzedelmes, de győzelmében elvértele nidett Franciaországnak kellene most a frank talpriállitása érdekében előteremteni. A diktatúra pedig nagyon furcsa kilátások közölt indul meg. A Bourbon-palotában a szénokok egymásután ha]t|ák meg lobogójukat Caillaux előtt, aki rendbe akarla hozni a frankot, de egymásután akarmk valamit lefaragni a visszatért providenciális pénzügyminiszter programjából. Fontos ugyanis a frank, fonto sak az ország pénzügyei, de még fontoiabb a választók Jóindulata. Már pedig mióta csík un parlamentárisaiul ezen a világon, a választó* Jóakaratát mindig azzal lehetett legjobban megszerszni, ha valaki le tudott alkudni valamit abból, amit a pénzügyminiszter aksrt rárakni az adózók vállára. Ezért hát a francia parlamentben beszélnek, beazélnek, szócsatákat vívnak, a diktátor pedig hallgatni kénytelen a szavak végtelen áradatát Es kOzben tovább romlik a frank és vüzi magával belga kollégáját, az olasz lirát ás a román leit is. Nekünk nincs okunk, hogy a megérdemelt káröröm érzésével nézzük azt a belső küzdelmet, amely most folyik Franciaországban. Mi már a saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy mit Jelent az, ha a ma kapott fizetés, vagy munkabér holnap kevesebbet ér, mint ért akkor, mikor kiszámítottuk, hogy miként fogjuk beosztani. De mi tudjuk azt it, hogy a pénzpltc visionyainak nemtelközi Összefüggése révén, ami az egyik országban történik, a másikban sem lehet közömhöz. A frank tragédiájának egyréize a legszorosabban Összefügg i korona leromlásával és bogy minket pusztulni hagytak öt esztendő előtt, részben most boszszulja meg magát a Szajna és Loire partián. De mert a pénzromlásban, diktatúrákban és mis hasonlókban nekünk már vannak némi tapasztalataink, szolgálhatnánk egy ló tanácscsal a franciáknak és mostani pénzügyi diktátoruknak. Egymás közOtt az ilyen nagy megterhelésekkel Járó dolgokat elintézni nem lehat, szükség van valakire, akire rá lehet kenni a dolog ódiumát. Ilyesvalaki a népszövetségi főbiztos. Smith Jeremiás ur nálunk most befejezte működését. A miniszterelnök és pénzügyminiszter buc8unyiIatkozatából tudjuk, hogy igen kedves és konciliáns uiiembsr. Ezidőszerint állás nélkül van. A franciáknak nagy a tekintélyük és befolyásuk s népszövetségnél. Kérjék el Jeremiás urat néhány esztendőre. Talán neki sikerül, ami nem sikerűit oly sok pénzügyminiszternek egymásután. Elvégre nincs mit szégyenkezni miatta. Csak ba ketl vallani, hogy Franciaország a győzelemben vesztelte el a csatát. • wwwwwwaMwwww • ivwwwm^jwwiiwwiwtviwii^^ A Bastille fin népén sípolással és verekedéssel tüntettek a kommunisták Primo de Rivera ellen. (Budapesti tudósiiink telefanjelentése.) Párisból leienlik: A Iulius 14 iki nemzeti ünnep alkalmából az ismeretlen katona sírjánál szerdán csapatszemle volt, amelyen megjelent JDaumergue elnök, a marokkói szultán, Primo de Rivera tábornok, továbbá a halósáiok fejei, a diplomáciai testület tagjai és a nagyközönség. A felvonulásbin képviselve volt valamennyi csapatnem. A marokkói csapatok és a fekete serifi gárdalövészek is résztvettek. Nihdny kommunista Prima de Rivera Idítdra sípolni kesdell, miből verekedés támadt. A rendőriig 20 emberi, kéltük egy kommunista kizsigl taad csast letartóztatott. Az őrízeibevett emberek később ismét szabadlábra kerültek. (,Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból Jelentik: Primo de Rivera megérkezése as óriási tömegből hatalmas tüntetéseket váltott ki. Amikor a tábornok autó]a az elnöki emelvény elé érkezett, fütyülök és sipak kerültek elő a zsebekből és a pokoli macskazene még a katonazenekar hangjait is elnyomta, agy, bogy a spanyol himnuszt nem lehetett hallani. A tömegből ilyen kiáltások hangzottak: — Vesszen Príma de Rivirat — Le a háborúval I — Éljen a szabadsági A rendőrség 104 tüntetőt letartóztatott, közlük tibb spanyolt, akik röpcédulát osztogattak, amelyekben minősíthetetlen kifejezésekkel illették a spanyol kormányzat diktátorát. Szilágyi Lajos följelenti a bihari főispánt és a választási elnököt. (Budapesti tudólilink telefax jelentése.) Szilágyi Lijos szerdán magához kérette a sajtó képviselőit és részletesen tájékoztatta őket azokról az eseményekről, amelyek a biharkeresztesi választás folyamán lezajlotiak. Közölte a sajtóval azt is, hogy megbízási adott Rassay Károlynak, mini ügyvédnek, hogy bűnvádi feljelentési adjon be a bihari főltpan és a választási tinik ellen a választással kapcsolatos visszaélések miatt. Apatinnál a Duna áttörte a gátat. üjvidtk kritikus éjszakája. — Pánik a városban, a földszinti lakásokat kiürítették. (Budapesti tudósttönk telefonjelentise.) Belg- \ rádbói Jelentik: Bácskában, Baranyában és a Vajdaságban az árvizveszedelem kritikus stádiumba Jutott. Újvidéken a Dana tegnap reggel óta szünet nélkül emelktdik és ma este a vízállás 640 ceniiméler, 16 centiméterrel magi sabb, mint a két év előtti áradásnál voh Ha az áradás az éjszaka folyamán nem szűnik meg, ugy holnap reggel az egész város viz alá keiültiet. Több száz munkás katonasággal megerősítve dolgozik éjjel-nappal a gátak megerősítésén. Ennek dacára minden pillanatban várható, hogy a viz a gátat áttöri. A városi mérnöki hivatal az összes vízáteresztő csatornákat betömette. A lakosság körében pánikszerű a hangulat, a jöldstinti lakásokat mindenütt kiüritettéK. Rendkivűl kritikus a helyzet Zombornál, ahol az egyre növekvő ár a ffigátat áttöréssel fe nyegeti. Tegnap óta lázasan folynak a munkálatok egy második gát építésén, de ez, ha az ár a főgátat tényleg áttöri, csak arra lenne |ó, hogy a hatalmas víztömeget egy-két napig feltartóztassa, hogy ezzel időt adjon a lakosságnak a menekülésre. Apitinnál olyan válságos a helyzet, hogy a községei kiürítették. Beigrdában számolnak azzal a lehetőséggel It, hogy a Bácska egéiz keleti felél, a megszállón Baranyái it a Vajdatdgol elönti az ár. Az egész országban hatalmas segilőakció indult meg. A hivatalokban mindenütt gyfljtőiveket leltek ki. A nyilvános helyeken, vendéglőkben, mulatságokon, szabályszerű illetékeket rónak ki minden számlaösszeg ulán. Az eddigi gyűjtés 20-30 millió dinárt tesz ki. (Budapesti tudósttónk telefonjelentise.) Újvidékről Jelentik: A folyóvizek tegnap óta állandóan áradnak. Apatin milltll a Duna iig-