Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-14 / 160. szám

itawm 2000 iflii<3ltM«esea> «tfk i 5-ttoUW ÍS-ÜS. MsíiSüsatat, ifcisiSrífaj**s ** íSfffireda' Andi ucca t. gátolom Ki, «-*«. PíHMi aX'M*snt síim *»<««»Mttü ISM. Szeged, 1926 julius 14, SZERDA Mese az igazság hatalmáról. Az oroiz népiéi költészetet bearanyozza a mély is emelkedett szellemű szenti mentáiizmusnak egy neme, amely olykor egész a megrázó tragikum magaslatáig emelkedik. Van ennek az irodalmi műfajnak egy gyönyörű hajtása, amely mindennapos dolgot mond el as egyszerűség nagy erejével. Arról van benne szó, hogy hosszabb távollétre elutazik a kedves nö, akit a férfi kikiiér az állomásra és mikor a vonat zakatolva elindul, bucsuzóul tókor ii csak azt tudja mondani, amit eiellcnűl már elmondott Jónébányszor: — Isten veled, te legdrágább e föld kerekén. £i a szegény orosz, aki igy magára maradt, ott áll a pályatesten a sinek között akkor is, amikor a vonatnak már a fűitje sem látszik éi amint elmerengve kutat a messzeségben, azt hiszi, hogy látja még a mozdonyt, látja még kavarogni a füstjét és a néhány szó helyett, amelyet legutoljára a vonat elindulásakor dadogott el meghatottan, most már azt motyogja, egészen leverten, de mégis bizalomtól ragyogva: — Amig vonat jár e földön ós amig vissza nem jösz, visszavárlak. Éz a remekbe készült egyszerű kis rajz jutott sz eszünkbe, hogy a mai gyönyörű napon, amikor a kánikulai száraz idő bizonyára kiszikkaeztolta már a viz legnagyobb részét a rettenetes mőravárosrészi lakásokból, egyre küldik még a leveleket és egyre jönnek még személyesen a sieriesztőségbe vizeslakások sorssujtolta lakói, hogy segítsünk rajíuk, mielőtt beáll az ősz, amelynek napja bággyadt, nem szárítja fel a nedvességet és amelyet nyomon követ a hideg, sáros és barátságtalan tél. Megértjük a móravárosrészi vizeslakások szegény lakóit, ha a kánikulai meleg napon sem tudják felejteni a tegnapelöttöt, amikor néhány órai esőzés vizzel vonta be uccáik és lakásaik legnagyobb részét. Nem érijük azonban a hatóságot, amelynek lelkiismerete mindössze addig a mértékig mozdult meg, hogy a lebontott palánki házak anyagának egyrészéből 20—25 szükséglakást akar épiteni és mintha ezzel belátható időre elintézettnek tekintené est a nagyjelentőségű kérdési. Egészen meddő dolog megint elmondani, de most sem hallgathatjuk el, hogy ez ajváros, amelynek tömérdek pénze van vagy teljesen improdukiiv, vagy improduktívnak látszó kiadásokra, hogyan térhet ai ilyen könnyedén ennek az egyik legnagyobb kötelességének mielőbbi teljesítése 'élői, amelynek elvégzése legalább olyan mértékben nemzeti, mint amennyire humanitárius, szociális és nem improduktív. Sajnos, a sajtó nm lehel többet, mint megrajzolja és vitatja egészségesen teremtő várospolitika körvonalait, mint számontartja égető sebeinket és köveieli azok gyógyitását. Jól tudjuk, sokan vannak, akiknek ez is sok. Tudjuk azt is, hogy a mai hatóság nem szivesen fogad el tanácsot külső emberektől, mert ma a városházán kívülről való kormányzásnak nevezik, ha a törvényhatósági bizottság valamelyik tagja, vagy a város valamelyik polgára előáll egy-egy jó gondolattal és a hatóság kényielen kelletlen köteles azzal foglilkozni, vagy Isten ments, azt megvalósítani. Minket azonban nem vezet hiúság és ha tudnánk, hogy építenének csak valamennyi lakást előbb a legegészségtelenebb Móravárosrészben, azu'án a többi városrészben, ba nem oglaikozunk a dologgal, sőt egy mukkot sem irunk róla, soha azt ki nem nyomtatnánk ezeken a hasábokon, hogy Móravárosrész, vizeslakás, lűdővész, nemzeti munka, igazi emberszerelet és szociális kötelesség. Meggyőződésűnk azonban, hogy hallgatással nem mozdítjuk elő, hogy ilynemű alkotások emelésére tér KjMtuHl «MFT) EST swnapra helyben <0,000 Kor., Budapesten ta vHAlmi íS.ŰÜÜ kor, Sgyea ssftm £ra hétköznap ünoa tol él, íantpuap gQQQ Korona. II. ívlclyam, 1É0 síin jen át a hatóság és hogy mielőbb megkezdje a csatornarendszer kiépítéséi, a nedves lakások kitelepítését, a vízvezeték kiterjesztését, a kövezés rendbehozatalát és a világítás rendezé sét. Kqpcgtaíank tehát az ajtaján, kopogtatunk meleg kánikulai napoken is, mert igaza volt a kűt*árosrészek depuiációjának, amikor azt mondták, hogy fizettették velük is az zdót, de nekik nem adtak semmit a városépítés és a városfejlesztés áldásaiból és előnyeiből. Es igaza van annak a levélnek, amelyet ma kaptunk és amely az orosz népköltészet emiilett egyszerűségével és erejével mcadja: — Amig vlx alá merülnek padsaaiaink is amig füvzs uccdínksa plstkos áriak szennyvize terieszti a bűzt is tenyészti a betegsiget, ml nem szűnünk meg ditömőöini a vámháza kapóján is várni, msg követelni, hagy egitzséges ileivlsianyek kizi segítsen bennünket a hatóság. Kánikulai meleg napoken nagyon szép és kellemes a külvárosi házak zöidelő és termő udvaraibsn. De mikor leereszkedik az éjszaka, a sötétség meg a hűvösség dohos lakásokba vándoroltatja be a sok gyereket és felnőttel. Kánikulai meleg napokon kellene gondoskodni szorgos és termékeny munkával arról, hogy ezeknek az embereknek az életviszonyai megjavuljanak, mire megint rájuk szakad az meg a tél. Ma már aligha fognak tCbbé elhallgatni és ahogy beszélnek, az nagyon hasonlít a megrázó erejű, kevés cselekmény^ de mély és nagy érzéseket élénk és találd színekkel festő orosz népies elbeszéléshez. Hiába, erő és költészet az igazságban van. Ez ad lendületet, költői borongást is, meg fellángolást is a bucsu szavainak. És tőle nyerik erejűket azok a szavak, amelyeket egy egyszerű ember vetett papírra és küldött be nekünk és amelyek mellé odakényszerített bennünket az — igazság. Vájjon lesz-e hatalma a nagyhatalmú hatóság felett ? Kedden este értekezlet volt Rassaynál egységes liberális párt ügyében. (Budapesti tudásitiak telefsnjelentise.) Az egységes liberális párt megalakulására irányuló tárgyalások kedden hatalmas lépéssel futottak előre. Kedden délután Rassay Károly tekásán Paksts József, Litoy Ernő és dr. Gál Jenő, a demokrata párt egyik vezetőségi tagja között hosszas tárgyalások folytak, amelyek most as ár kétségtelenné teszik, hogy a liberális páti megalakulasa befejizeitsek tekinthelő és hogy a párt augusztus közepén fogja zászlóbontását megfattani Budipesten, azután pedig a nagyobb vidéki városokban. — —• — — h,- ~rmnirmmriiii uiuinn.in.miu m Egyre több város kerül víi alá Szerbiában. összeomló háiak, elsodort hidak, elmosott utak. (Budapesti tudósítónk ttlejsnjelentise.) Zágrábból jelentik: Az esőzés három nap óta csaknem színtelenül tart. Vasárnaprél hitlőre virradó ijjel felhőszakadás zudult a váraira. A levezető csatornák erfisen megrongálódlak. A rohanó viz sok helyen a kivtztitt is elmést a. A kár körülbelül 100,000 dinár. A Száva ugrásszerűen majdnam két méterrel emelkedett, a Dráva pedig 240 cm. magas. Obridnlcsndl a folyó kiáradt, 300 házat rembadíntilt, elssdsrta a vasúti hidat is, amelyen az összeomlás elölt csak egy pár perccel haladt dl a zágrábi sztmilyvonct. Karlovácnál az esőzések miatt a Kulpa folyó kiáradt is elöníilte a várss egyriszit. Több ház összeomlott. Délszerbiában is állandó az esőzés. Iszlípben az Oiinya patak áradt ki s a várss egyriszit elöntötte. A Vstdar szintén árad. A felhőszakadás Alexinácnál okozolt nagyobb károkat. Mint Mosztárból jelentik, a Narenta is árad. Az áradás a termőföldeket pusztuláisal fenyegeti. Primo de Rivera és Briand aláírták a marokkói szerződést. Madagaszkártól 700 kilométerre száműzik Abd El Krimet. (Budapesti tudósítónk telefsujelenlise.) Páriából jelentik: Primo de Rivera kedden megkoszorúzta az ismeretlen katona sirját, azután a köztársasági elnök palotájába hajiatotf, ahol a spanyol lormány nevében átajujtstia az aranygyapjas rend szalagját Dsumergue elnöknek. Az elnöki palotából a kaiegy®inisitériumbi ment, ahol már teljes számban összegyűltek a marokkói konferencia francia és spanyol delegátusai. Azután Prlms de Rivera is Briand aláírták a marskkői szerzőáést, amelyen az utolsg pillanaibm a spanyol delegátusok kérésére kisebb változtatást eszközöltek. Az aláírás megtörténte után Briand közölte az ulságirókkal, hogy Abá el Krim jövő számüzetisi helye a Madagaszkártól 700kUsmitersylre fekvő Rianisn szigeten lesz. Primo de Rivera és Briand ezután a hadügyminisztériumba sietlek, ihova déli 12 órakor megérkezett a Londonból repűlőgépin vissza* étkezeit Caillaux ii. Csehország azonnal hajlandó tárgyalni Magyarorszaggal. Minimális gabona vámok ellenében ekszport-kedvezményeket kérnek a csehek. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) A cseh kormány a Prager Abendzedung szerint szómba ion átadta Budapesten a legutóbbi magyar kérdésre szóló válaszjegyséke*. A jegyzékben tudomásul adja, hegy ayamáaa hajlandó a tárgy alássk mtgkezdésire is Magyarsrszágnak engedi ál a tárgyalás napjának is helyinek meghatározását. A magyar kérdésre tett javaslatban a cseh kormány indítványozza, hogy a végleges kereikedelmi szerződés megállapitásáig egyelőre pmizóriumsi liptessenek i etbe is a provizórium ideje alatt Csihsrszáe julius 15-lőt augusztus 16-ig a magyar mező• gazdasági terményeire az agrárvám lirviny