Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-02 / 150. szám

Ura 2000 kopons. DÉLMAGYARORSZAö •4«M*0k4ei u*** iMfc KMMIvaW, tVtoribtXsMtüi *» WaiMffl" Andi ucca S. sadaim 8»6. II MW OM«(«|M >. ÍSÍM *«MMBtf« IIM. Szeged, 1926 julius 2, PÉNTEK KlUtiiciísi irahi Egy Mnapra helyben ilU'OO kor„ Budapeitea 3* vfdibaa Í5.CQU feor. f.syej síim ára béttöraap 2000 kor. m-.il- (I ivstptitt EOOi! korona, II. évfolyam, 15a mim Vörös és fekete. „Kezdetben vila Lenin éi Lsninnél vala ax Ige és M az Ige oltott polgári feltet és fekete inget Mussoliniben." Valahogy igy lehetne kezdeni u] könyvéi iz európai Apokalipszisnek, amelynek egyik lovasa Benitó Mussolini nevezető modern kondotlieri, aki a tizenkilencedik század nagy trorzikaijás próbálja eljátszani a huszadik százsdban Itáliá­ban. De valamint senki sa nevelhető boldog­nak halála elölt a bölcs Solon szerint, azonkép­pen vafyunk a politikai nagysággal is. Nyug­tával dicsérd a nagyol éi Muisolini még csak most érkezik el dicsőségének zenitjére. Hogy » nadir hol lesz, ki tudná azt ma megmondani ? Est még maga a nagy Bsnito se tud|a, söí talán ö tudja legkevésbbé. Mi sémi kétiéggel néz? ük, smint a diktatúra rögös és meredek ösvényén halld előre, merényletek és lapiok, vér és virág közöli, zordon és komor arcélét, amelyet Afrika fénylO és forró napja barnr bronzba öntött, a capilolfumi magaslatok felé forditva. Egy uj Julius Caesar, aki saját keié­vel tette fejére a diktáforí koronát (mint a kor­zikai kis káplár a császárit) és atd száműze­tésbe vigy halálba küldötte Brutusait és Cassiu­sait. De htgyjuk ezt éi a történelmi távlatok hű­vös pátosza helyett tekintsük cisk a jelen való­sigát, amelyről a (fgujibb tudósítás azt jelenti most, bogy Benito Mussolini (sserl a minisz­tertanács csak fogalom, amely Mussolini nevét fedi csupán) kimondja kereken, hogy ezután egy esztendeig Itália területén tilos lukizuiépit­kezéseket kezdeni, továbbá ugyancsak tilos bárokat, kávéházakat, cukrászdákat, táncterme­ket éi hasonló helyiségeket nyitni, nesakülöm­ben elrendeli a diktátor, hogy az olasz nspi­lapok oldalszámát a napilapok alakjának meg­nagyobbítása nélkül hit oldalra korlátozzák. Tilot, tilos, tilos, háromszor ts tilos léhát a honban, ahol a citrom és a narancs virul és ahová eiykor Goeths Mignonji vágyolt, sok minden, ami addig soha semmiféle polgári rend és uralom alatt nem volt és nem lebetelt tilos. Hogy esek és sz ebhez hasonlatos intézksdénk, tilalmik és korlátozások veszedelmesen hason­lítanak a bolsevizmus intézkedéseihez, tilalmai­hoz és korlátozásaihoz, mint ahogy egyik alsiK hiionlit a misikhoz, azl falán még a mi saját külön hazsi piccolo Mussoiiniaink is kénytele­nek elismerni. Hogy a vörös és fekete között itt csupán specirahnalltikus eltérések vannik, de lénye­ges külömbségek nincsenek, ez talán nem szo­rul bővebb bizonyiláira ? Az az mégis . . . •mit Lenin logikusan csinált, azt csinálja Mussolini logikátlanul ma. Mert Mussolini pol­gári bolsevismust hirdet és cselekszik és a bol­sevizmus lényege és természste szerint halálos ellensége és megülő betűje éppen a polgárság­nak, a polgári rendnek, biztonságnak, fejlődés­nek, nyugalomnak és haladásnak egyaránt. Az olyan diktatúra, amely a polgárság érdekének állandó hangoztatásával magának a polgári életnek és szabadságnak alapjait támad|a meg, az a diktatúra az állatni és nemzeti harakirinek egy égésién uj és egészen különös fajtája, amelyből mi nem kérünk. Azaz hogy nagyon » kérnek, sOt követelnek balőle a magyar piccolo Mussolinik, akik ugy néznek a nagy Benito minden tettére és agy hallgatnak min­den szavára (bár szavak és tettek néha egy­nu alatt vágják a fát), mint az égő csipke­bokorra. Mi már régen látjuk, hogy a hang «het Muisolini Jákobé, de a kéz, az Lenin fcHiué, csak ailúl lehet tartani, hogy kélbaikéz amely a tüzel a vizxel akarja egyesíteni éi 'mely a kapitáiisia fából való bolsevista vas­karikái, vrgy, ha ugy tetszik, a demokratikus fából való diktatúráé vaskarikát kovácsolja Mszzini, Cavoor, Oaribaldi és a marsalai ezer Itáliá|ánsk, ennek a tok szépet és sok gyaláza­tot megért nemes hölgynek nyakára. Ahogyzn például Mussolini a hírlapokat a hatoldalas feketeinges uniformisba próbálja be­bujtatni, az igen lélekemelő és szivderitő lehet a mai magyar fajvédelem agg harcosainak, a ntphltu is szózatialen demagógoknak, de mi nem hisszük és nem gondoljuk, hogy ebből a Prokrussteiz-agyban a szabadság és dicsőség egy uj hajnala fog megszületni. Mussolini lehet Caesar, mint ahogy Caesrr volt Caligula és az volt Caracalla is és Casssr volt Romolni Augustulus, de ennek a modern ciessrnak, ha igy folytatja az állami ás nimzeti leépítéseket, igy óriás moritarus fog aa]d szalutálai: az rgin polgári társadalomi A diktatúra ut ja, az ilyen diktatúra ulja, akár­milyen Mromszinü jelszavakkal és fogadalmak­kal is van kikövezv*, bizony bizony a«m Ró­mába, hanem Moszkváit vezet. H miniszterelnök a kormányzó kenderes! pusztájára utazott. Még mindig zavarok vannak a biharkcrciztcsi mandátum körül. (Budapesti tudisiiink tele/onjelentise.) Bethlen István gróf miniszterelnök csütörlökön elutazott a kenderesi pusztára, ahol níhány napig a kor­mányzó vendége lesz. Beavatott politikai kötök szerint a miniszterelniknek et a ni hány napos látogatása Ssmfüggésten dll bizonyos alkot­mányjogi kitdisek mtgbesxilisivel. Moyer János földmivelésügyi miniszter pén­teken Biharkercsztesre utaiik, hogy megegye­zést kíséreljen meg a biharkereszteli jelöltség dolgában. Megittuk már, hogy a kisgazdák Htgyesi Károly biharkcreszlesi kisgazdát lépte­tik fel és ragaszkodnak ahhoz a kívánságuk' hoz, hogy Hegyesi Károly a kormánypárt Alva aisaiiiwiwaiawiw^^^ A osehok tárgyalni akarnak kereskedelmi szerződésmegkötése ügyében Kérdést intiztsk 'a magyar kormányhoz. talos jelilijtkini vegyen részt a választáson. Ezzel szemben FoiUtsch báró nyugslmazott fő­ispán már minden előkészületet megtelt és eb­ben a hivatalos ktrök is támogatják, hogy a mandátumot a maga részére biztosítsa. Nem sok remény van arra, hogy a kisgazdák ezt a mandátumot meg tudják menteni a ma­guk szimára, annak dacára, hogy az ellenzék ebben a küzdelemben nem vesz részi. A kis­gazdák és a kormánypárt jelöltjén kivül csak SziWgyi Lajos dolgozik lent a kerületben, aki öccsét Sxilógyi Zoltán volt huszárfőhadnagyot lépteti fel. [Budapesti tudósítónk telefon jeleniise.) Prágá­ból jelenük: A cseh kormány kérdéBt intézett a magyar kormányhoz, hogy hajlandó-e fel­venni a kereskfdtlmi szetxódistk mtgkiiisire vonatkozó tárgyalásokat. A cseh kormány fel­szólításának a magyar kormány készséggel ele­get tesz, annak ellenére, hogy a felszóiitás a vámtarifa után meglepetésként halott. A balkáni áradás hidakat és töltéseket sodor el. (Budapesti tadósMnk ielejonjeltntise.) Szó­fiából jelenlik! A hetek óla tartó esőzések az egész országban óriási károkat okoznak. Az áradások töltiseket mosnak el, hidakat sodor­nak el, ugy hogy a vasúti forgalom lebonyolí­tása is erős fennakadás! szenved. Az ország több részéből földrengiseket jeleznek. 0Budapesti tudósítónk telejonjelenlise.) Belg­rádból jelentik: Az áradás országsierle kataszt­rófális jelleget ölt. Különösen a Bácskában, Bánálban és a Száva völgyében mgy a veszély. • Csütörtökön rendkivüli minisztertanács fogialko- I Hss^agsattffltttnsswttnKKüiiiiiiiinaa zott az árvízvédelmi intézkedésekkel és az Ín­ségbe jutott likosság segélyezéséről tárgyalt. Belgrád, julius 1. Az állandó előzés követ­keztében a Duna, Száva és Dráva és a többi más folyók kiáradtak. Az áradások többfelé nagy pusztításokat okoztak. Niss és Zaribrov között a Simplon txpressz vonalán a vasúti isszekiltitis tttb órára megakadt. A déli vi­dékekről : Eszék és Újvidékről jelentenek nagy károkat. Belgrád clecsonyabban fekvő negyedet szintin vix alá kerültek. Párisban merényletet akartak elkövetni epanyol király ellen. lak s figyelték azokat a harmad* és negyed­rangú szállodákat, ahová a gyanús idegenek szoktak betérni. Egy boulivardon ismerték fii a detektívek Aseasot. Elegáns ruhában volt s mikor hozzáléptek, hogy letartóztassák, a spanyol anarchista futás­nak eted.!. Uccákon keresztül üldözték, miköz­ben Ascaso t»bb tisist adott le ax atdna ro­hanó detiktlvckre, végül is járókelők segítségé­vel feltartóztatták, megbilincselték és a rendőr­ségre vitték. Ascaso semmit sem tagadott. Nagy pénzösszegeket találtak nála s utóbb azt is bevallotta, hogy Párisban egy rejtek­helyen automobilja van, amellyel a spa­nyol király megölise után el akart mene­külni. Megnevezte cinkostársát is, Torettit, akit Páris, julius I. A rcndőriég a spanyol király silen forralt merénylet részleteitől ma délig a következőket derítette ki: Két nappal Alfonz király megérkezése előtt szigorúan bizalmas ér­lesités következtében, amely a madridi rendőr­főkapitányságtól jött, sikerűt kitteket iteni kit veszedelmet spanyol anarchistái. Az egyiknek Ascaso a neve s néhány nappal ezelőtt érkeiett Pátisba Argentínából. Ex ax Ascase ölte meg a saragnsai irtekei it a gyilkosság uidn Ar­gentínába menekült. A másik kitrekerUeii anar­chista neve Toretti. Mind a kettőjüknek párisi tartózkodásáról tudomása volt a rerdőrségnek, de nem volt képes nyomukra akadni. Személy­leírásuk arcképpel együtt megjött Madridból és a fényképek után a detektívek razziákat tartót-

Next

/
Thumbnails
Contents