Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)
1926-07-02 / 150. szám
Ura 2000 kopons. DÉLMAGYARORSZAö •4«M*0k4ei u*** iMfc KMMIvaW, tVtoribtXsMtüi *» WaiMffl" Andi ucca S. sadaim 8»6. II MW OM«(«|M >. ÍSÍM *«MMBtf« IIM. Szeged, 1926 julius 2, PÉNTEK KlUtiiciísi irahi Egy Mnapra helyben ilU'OO kor„ Budapeitea 3* vfdibaa Í5.CQU feor. f.syej síim ára béttöraap 2000 kor. m-.il- (I ivstptitt EOOi! korona, II. évfolyam, 15a mim Vörös és fekete. „Kezdetben vila Lenin éi Lsninnél vala ax Ige és M az Ige oltott polgári feltet és fekete inget Mussoliniben." Valahogy igy lehetne kezdeni u] könyvéi iz európai Apokalipszisnek, amelynek egyik lovasa Benitó Mussolini nevezető modern kondotlieri, aki a tizenkilencedik század nagy trorzikaijás próbálja eljátszani a huszadik százsdban Itáliában. De valamint senki sa nevelhető boldognak halála elölt a bölcs Solon szerint, azonképpen vafyunk a politikai nagysággal is. Nyugtával dicsérd a nagyol éi Muisolini még csak most érkezik el dicsőségének zenitjére. Hogy » nadir hol lesz, ki tudná azt ma megmondani ? Est még maga a nagy Bsnito se tud|a, söí talán ö tudja legkevésbbé. Mi sémi kétiéggel néz? ük, smint a diktatúra rögös és meredek ösvényén halld előre, merényletek és lapiok, vér és virág közöli, zordon és komor arcélét, amelyet Afrika fénylO és forró napja barnr bronzba öntött, a capilolfumi magaslatok felé forditva. Egy uj Julius Caesar, aki saját keiével tette fejére a diktáforí koronát (mint a korzikai kis káplár a császárit) és atd száműzetésbe vigy halálba küldötte Brutusait és Cassiusait. De htgyjuk ezt éi a történelmi távlatok hűvös pátosza helyett tekintsük cisk a jelen valósigát, amelyről a (fgujibb tudósítás azt jelenti most, bogy Benito Mussolini (sserl a minisztertanács csak fogalom, amely Mussolini nevét fedi csupán) kimondja kereken, hogy ezután egy esztendeig Itália területén tilos lukizuiépitkezéseket kezdeni, továbbá ugyancsak tilos bárokat, kávéházakat, cukrászdákat, tánctermeket éi hasonló helyiségeket nyitni, nesakülömben elrendeli a diktátor, hogy az olasz nspilapok oldalszámát a napilapok alakjának megnagyobbítása nélkül hit oldalra korlátozzák. Tilot, tilos, tilos, háromszor ts tilos léhát a honban, ahol a citrom és a narancs virul és ahová eiykor Goeths Mignonji vágyolt, sok minden, ami addig soha semmiféle polgári rend és uralom alatt nem volt és nem lebetelt tilos. Hogy esek és sz ebhez hasonlatos intézksdénk, tilalmik és korlátozások veszedelmesen hasonlítanak a bolsevizmus intézkedéseihez, tilalmaihoz és korlátozásaihoz, mint ahogy egyik alsiK hiionlit a misikhoz, azl falán még a mi saját külön hazsi piccolo Mussoiiniaink is kénytelenek elismerni. Hogy a vörös és fekete között itt csupán specirahnalltikus eltérések vannik, de lényeges külömbségek nincsenek, ez talán nem szorul bővebb bizonyiláira ? Az az mégis . . . •mit Lenin logikusan csinált, azt csinálja Mussolini logikátlanul ma. Mert Mussolini polgári bolsevismust hirdet és cselekszik és a bolsevizmus lényege és természste szerint halálos ellensége és megülő betűje éppen a polgárságnak, a polgári rendnek, biztonságnak, fejlődésnek, nyugalomnak és haladásnak egyaránt. Az olyan diktatúra, amely a polgárság érdekének állandó hangoztatásával magának a polgári életnek és szabadságnak alapjait támad|a meg, az a diktatúra az állatni és nemzeti harakirinek egy égésién uj és egészen különös fajtája, amelyből mi nem kérünk. Azaz hogy nagyon » kérnek, sOt követelnek balőle a magyar piccolo Mussolinik, akik ugy néznek a nagy Benito minden tettére és agy hallgatnak minden szavára (bár szavak és tettek néha egynu alatt vágják a fát), mint az égő csipkebokorra. Mi már régen látjuk, hogy a hang «het Muisolini Jákobé, de a kéz, az Lenin fcHiué, csak ailúl lehet tartani, hogy kélbaikéz amely a tüzel a vizxel akarja egyesíteni éi 'mely a kapitáiisia fából való bolsevista vaskarikái, vrgy, ha ugy tetszik, a demokratikus fából való diktatúráé vaskarikát kovácsolja Mszzini, Cavoor, Oaribaldi és a marsalai ezer Itáliá|ánsk, ennek a tok szépet és sok gyalázatot megért nemes hölgynek nyakára. Ahogyzn például Mussolini a hírlapokat a hatoldalas feketeinges uniformisba próbálja bebujtatni, az igen lélekemelő és szivderitő lehet a mai magyar fajvédelem agg harcosainak, a ntphltu is szózatialen demagógoknak, de mi nem hisszük és nem gondoljuk, hogy ebből a Prokrussteiz-agyban a szabadság és dicsőség egy uj hajnala fog megszületni. Mussolini lehet Caesar, mint ahogy Caesrr volt Caligula és az volt Caracalla is és Casssr volt Romolni Augustulus, de ennek a modern ciessrnak, ha igy folytatja az állami ás nimzeti leépítéseket, igy óriás moritarus fog aa]d szalutálai: az rgin polgári társadalomi A diktatúra ut ja, az ilyen diktatúra ulja, akármilyen Mromszinü jelszavakkal és fogadalmakkal is van kikövezv*, bizony bizony a«m Rómába, hanem Moszkváit vezet. H miniszterelnök a kormányzó kenderes! pusztájára utazott. Még mindig zavarok vannak a biharkcrciztcsi mandátum körül. (Budapesti tudisiiink tele/onjelentise.) Bethlen István gróf miniszterelnök csütörlökön elutazott a kenderesi pusztára, ahol níhány napig a kormányzó vendége lesz. Beavatott politikai kötök szerint a miniszterelniknek et a ni hány napos látogatása Ssmfüggésten dll bizonyos alkotmányjogi kitdisek mtgbesxilisivel. Moyer János földmivelésügyi miniszter pénteken Biharkercsztesre utaiik, hogy megegyezést kíséreljen meg a biharkereszteli jelöltség dolgában. Megittuk már, hogy a kisgazdák Htgyesi Károly biharkcreszlesi kisgazdát léptetik fel és ragaszkodnak ahhoz a kívánságuk' hoz, hogy Hegyesi Károly a kormánypárt Alva aisaiiiwiwaiawiw^^^ A osehok tárgyalni akarnak kereskedelmi szerződésmegkötése ügyében Kérdést intiztsk 'a magyar kormányhoz. talos jelilijtkini vegyen részt a választáson. Ezzel szemben FoiUtsch báró nyugslmazott főispán már minden előkészületet megtelt és ebben a hivatalos ktrök is támogatják, hogy a mandátumot a maga részére biztosítsa. Nem sok remény van arra, hogy a kisgazdák ezt a mandátumot meg tudják menteni a maguk szimára, annak dacára, hogy az ellenzék ebben a küzdelemben nem vesz részi. A kisgazdák és a kormánypárt jelöltjén kivül csak SziWgyi Lajos dolgozik lent a kerületben, aki öccsét Sxilógyi Zoltán volt huszárfőhadnagyot lépteti fel. [Budapesti tudósítónk telefon jeleniise.) Prágából jelenük: A cseh kormány kérdéBt intézett a magyar kormányhoz, hogy hajlandó-e felvenni a kereskfdtlmi szetxódistk mtgkiiisire vonatkozó tárgyalásokat. A cseh kormány felszólításának a magyar kormány készséggel eleget tesz, annak ellenére, hogy a felszóiitás a vámtarifa után meglepetésként halott. A balkáni áradás hidakat és töltéseket sodor el. (Budapesti tadósMnk ielejonjeltntise.) Szófiából jelenlik! A hetek óla tartó esőzések az egész országban óriási károkat okoznak. Az áradások töltiseket mosnak el, hidakat sodornak el, ugy hogy a vasúti forgalom lebonyolítása is erős fennakadás! szenved. Az ország több részéből földrengiseket jeleznek. 0Budapesti tudósítónk telejonjelenlise.) Belgrádból jelentik: Az áradás országsierle katasztrófális jelleget ölt. Különösen a Bácskában, Bánálban és a Száva völgyében mgy a veszély. • Csütörtökön rendkivüli minisztertanács fogialko- I Hss^agsattffltttnsswttnKKüiiiiiiiinaa zott az árvízvédelmi intézkedésekkel és az Ínségbe jutott likosság segélyezéséről tárgyalt. Belgrád, julius 1. Az állandó előzés következtében a Duna, Száva és Dráva és a többi más folyók kiáradtak. Az áradások többfelé nagy pusztításokat okoztak. Niss és Zaribrov között a Simplon txpressz vonalán a vasúti isszekiltitis tttb órára megakadt. A déli vidékekről : Eszék és Újvidékről jelentenek nagy károkat. Belgrád clecsonyabban fekvő negyedet szintin vix alá kerültek. Párisban merényletet akartak elkövetni epanyol király ellen. lak s figyelték azokat a harmad* és negyedrangú szállodákat, ahová a gyanús idegenek szoktak betérni. Egy boulivardon ismerték fii a detektívek Aseasot. Elegáns ruhában volt s mikor hozzáléptek, hogy letartóztassák, a spanyol anarchista futásnak eted.!. Uccákon keresztül üldözték, miközben Ascaso t»bb tisist adott le ax atdna rohanó detiktlvckre, végül is járókelők segítségével feltartóztatták, megbilincselték és a rendőrségre vitték. Ascaso semmit sem tagadott. Nagy pénzösszegeket találtak nála s utóbb azt is bevallotta, hogy Párisban egy rejtekhelyen automobilja van, amellyel a spanyol király megölise után el akart menekülni. Megnevezte cinkostársát is, Torettit, akit Páris, julius I. A rcndőriég a spanyol király silen forralt merénylet részleteitől ma délig a következőket derítette ki: Két nappal Alfonz király megérkezése előtt szigorúan bizalmas érlesités következtében, amely a madridi rendőrfőkapitányságtól jött, sikerűt kitteket iteni kit veszedelmet spanyol anarchistái. Az egyiknek Ascaso a neve s néhány nappal ezelőtt érkeiett Pátisba Argentínából. Ex ax Ascase ölte meg a saragnsai irtekei it a gyilkosság uidn Argentínába menekült. A másik kitrekerUeii anarchista neve Toretti. Mind a kettőjüknek párisi tartózkodásáról tudomása volt a rerdőrségnek, de nem volt képes nyomukra akadni. Személyleírásuk arcképpel együtt megjött Madridból és a fényképek után a detektívek razziákat tartót-