Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-12 / 134. szám

1926 junins IS. DBLMAQYARORSZAQ 9 Egy osztrák miniszter is résztvett a szokolhamisitásban ? A bécsi szociáiisták interpellálni akarnak ebben az ügyben. (4 Délmagyarország bécsi tudósítóidtól.) Bácsi politikai körökben pénteken az a bir (erjedt el. hogy a szociáldemokraták parlamenti klubja a jövő hét folyamán sürgős interpellációt fog intézni az oszirák kormányhoz a négy év előtti Miszáros-We Q ác melletti szokoihamisitással kapciolatbsn. Egy bécsi lap szerint ugyanis a francia és csehszlovák kormányok állítólag pozitív bizonyítékokkal rendelkeznek arra vonatkozólag, hogy egy nemrégiben demisszionált keresztény-szociális miniszter, továbbá egy jobboldali körökben igen ismert ügyvéd és több stájerországi közhivatalnok segédkeztek annakidején a hamisítóknak a hamis bankjegyek forga| lombahozatalánál. A hamis bankjegyeket állítólag maga a volt miniszter hozta Bécsbe. A Konstsntinápolyban tartózkodó Mistároi Gjula tanár erre vonatkozólag állítólag bizonyos aktákat adott át ügyvédjének és a francia kormány ezeknek alapján uj fordulatot vár a szokolbamisitás ügyében. A szociáldemokraták félnek atfól, hogy Auutris is könnyen bonyodalmak középpontjába kerülhet, ezért határozták el, hogy a parlamentben ismét szóváteszik az ügyet. Ezeket az állilásokat természetesen konkrét formában momentán ellenőrizni nem lehetett, tény azonban az, hogy bécsi politikai körökben sokat beszéltek erről. A közeljövő meghozza a világosságot ebben az ügyben ís. (sz. p.) •RMMMMMWIIMfNMMN^^ Megkezdték a rókusi vasúti műhely gépeinek leszerelését A város és a kamara ujabb együttes akciója. Két héttei ezelőtt dr. Somogyi Szilveszter polgármester vezetésével küldöttség járt Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszternél, hogy a rókusi államvasút! műhely megtartását kérje. A takarékossági bizottság tudvalevőleg a műhely {eloszlatását határozta el. A kereskedelemügyi miniszter a küldöttségnek, amelyben a kamara részéről Wimmer Fülöp elnök, az ipartestület részéről Körmendy Mátyás és Balogh Péter vett részt s amelyhez Kószó István államtitkár is csatlakozott, azt a választ adta, hogy az elhangzott érvekre valő tekintettel kísérletet tesz a róknsi műhely megmentésére. Azóta a szegedi érdekeltek arról értesültek, hogy a miniszter meg is kereste a Máv. igazgatóságát, de az igazgatóság támaszkodva a takarékossági bizottság határozatára, továbbfolytatta a rókusi műhely leépítését, onnét a még megmaradt munkások közül a nőtlenek egy részét elhelyezte és a gépek leszerelését ts megkezdte. Erre való tekintettel a kamara és az ipartestület képviselői pénteken ujből megjelentek a polgármesternél és megállapodtak abban, hogy a város és a kamara közösen ujabb sürgős felterjesztést intéznek a kereskedelemügyi miniszterhez, amelyben hivatkoznak arra, hogy a takarékossági bizottság intézkedéseivel szemben az egyes szakminiszterek az ügyeket a minisztertanács elé vihetik. A város és a kamara azt kérik Walkó kereskedelemügyi minisztertől, hogy a küldöttség előtt tett kijelentéséhez képest gyakorolja Szeged érdekében ezt a jogát és akadályozza meg a rókusi műhely tervezeit megszüntetését. Letartóztattak 3 román bortönigazgatót. Operett-fogház Galacban. — Pezsgős dáridók, házasságok, lakomák a börtönben. Bukarest, junius 11. A hivatalos lap rendeletet közöl, amely Ceraat őrnagy börtönügyi felügyelőt, akit sorozatos visszaélései miatt letartoztattak, végleg elmozdítja állásából. Cernat letartóztatása után néhány fogházigazgató is börtönbe kerül, mert Cernattal Összejátszva különböző visszaéléseket követtek el. A letartóztatottak között van Theodorescu, a doftanai és Cocia, a galaci fogház igazgatója is. A lapok részleteket közölnek a vizsgálat eredményéről, amelyből kitűnik, hogy a galaci birtöa valóságos operett fogház volt, mert az elitéltek, ha megfelelő összeget fizettek a börtönigazgatónak, szabadon járhaitak-kelhetiek a városban. A fogház egyik lakója rendes lakást bérelt a városban. As elitélt fegyenc megházasodott és nagy lakomái ctapott a fogházban. A vizsgálat szerint 16 fegyenc csak névleg volt a börtön lakója, mert kial lakolt a városban. A fogháznak volt három nöi alkalmazottja, akik a fognázörök fizetési táblázatába voltak felvéve, kiderült azonban, hogy ezek mulatótársui voltak az igazgatónak a börtönben rendszeli pezsgős ddridókon. A* egyetemi kisajátítások. Irta : dr. Dettre János. Keserves panaszoktól hangos a régi Szegednek balálraiiélt darabja: az egyetemi építkezések céljaira kijelöli Tiszapart. Kilenc ucca népe siránkozik, siratja az omladozásában is kedves hajlékot, amit halálra itélt a fejlődés parancsa. A törvény kényszerűsége elölt természetesen mindenki meghajol. Senkisem gondol arra, hogy kétségbe vonja a város kisajátítási jogát, vagy, hogy akadésoskodással megnehezítse a közérdekű tervek megvalósítását, Az érdekelteknek csupán egyetlen kívánságuk van: a kisajátítás ám vegye el a házukat, de ne vegye el a vagyonukat. A törvény félreérthetetlenül rendelkezik: XA kisajátítás valódi és teljes kártalanítás meiteti eszközöltetik." A háztulajdonosoknak most az a kívánságuk — s ennek a kívánságnak jogosultságát nem is lehet megtagadni —, hogyha már oaet a törvény parancsa kényszerűi is a hazuk átadására, valósuljon meg a törvénynek Javukra sióló rendelkezése is s a kártalanítás tegyen valooan valódi ét teljes. A kártérítés azonban csak akkor valédi és teljes, ha a kisajátító mindazt a kárt megtéríti, amit a kiszenved s ha a kárlérités mindarra a kárra kiterjed, ami a kisajátítás tolylán akár közvetve, akár közvetlenül előállott. A kárlérités mértékének megállapításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, bogy a kisajátítás kényszereladása a lehető legkedvesőllenebb időben éri a háztulajdonosokat. A Kúria állandó gyakorlata szerint az ingatlanra vonatkozó tulaj lonközösség árverés utján nem szűntethető most meg, mert — a Kúria szerint — a mai gazdasági viszonyok mellett a forgalmi érték a valóságos értéknek lényegesen alatta marad s meg van nehezitve az a törekvés is, hogy az ingatlanok kényszereladásából kikerülő pénzösszeg újra ingatlan vásárlására fordíttassék. Ennek a bírói belátásnak éreztetni kell hatását a kártalanítási összeg megállapításánál is, annái inkább, mert ntm ellenérdekű félik, hanem városi polgárság és városi polgárok állnak egymással szemben. Senkisem akarja és senkisem akarhatja, hogy akár téves értékelés, akár indokolatlan előszeretet által felcsigázott köve elés a közérdek rovására elégüljön ki. Mindenki csak azt igényeiheti, hogy a törvény rendelkezései elfogatatsajátitás következtében az érdekeit tulajdonos 1 lan becslés alapián nabják mig a kártalanítás ötsxegét, aminél többet morális szempontból sem szabad követelni, de aminél kevesebbet — ugyancsak morális szempontból — nem-; csak adni, de felajánlani sem lenne szabad. Voltaképpen alkudozásnak nem is lehetne helye, ax érdekeli tulajdonotok nem igényelhetnek többet, viszont e város ntm kínálhat kevesebbet, mint amennyire érdektelen i» elfogulatlan szakértők becsülik a kiszántandó ingatlanokat. Az érdekelt tulajdonosok joggal panaszkodnak amiatt is, hogy a kártalanítási összegnek egyezség utján való megállapítását megnehezíti az a hivatalos magatartás, mely kizárólag a mérnöki hivatal értékelését veszi alapul s teljesen figyelmen kivűl hagyja még az állandó bírói szakértők becslésének eredményeit is. Már pedig a városi mérnökök nem is lennének jó tisztviselők, hs elfogullak nem lennének a város javára. Éppen a közérdeknek minél buzgóbb védelme, a hivatali kötelességek lelkes és lelkiismeretes végzése teszi objektivitásukat kérdésessé. Az a körülmény, hogy a városi mérnöki hivatalnak és a bírói állandó szakérlöknek becsüje között 40, 50, 60 százalékos eltérések vannak, egyik magyarázatát kétségtelenül ebben találja. A rendelkezésre álló pénzösszeg megszaboltsága nem állhatja útját a törvény ama rendelkezésének, mely a kisajátítást szenvedőknek valódi és teljes kártalanítást rendel. A törvény egyrészt nem szentimentális a kisajátítóval szemben sem s annak vagyoni viszonyait sem kutatja. Másrészt — s ennek a köxbeszólásnak éppen e gondolat fölvetése egyik célja — a kártalanítás fedezetiül nem csupán a már rendelkezitre álló ötszegei lehet tekinteni. Budapest törvényhatóságának pénzügyi bizottsága éppen a tegnapi napon Éber Antalnak egy indítványát fogadta cl, melynek követkéz* tében as épitéii szabályrendeletnek oly értelmtS módosítása iránt tesz a bizottság előterjesztést a lövárosi tanácsnak, hogy ahol uj uccák épülnek, ott értékemelkedés cimén a költségek felét vessék ki a telektulajdonosokra. (Ne méltóztassanak gyanakodni: ez nem — telekértékadó.) Ennek a követelésnek jogosultságát Szeged város törvényhalósága is elismerte már egy-két szabályrendeletben s azonkívül a tanyai vasnt épitési költségei egyrészének az érdekelt te* lajdonosokra való hárításával is. Amit meg tehet tenni a tanyai vatutnál, miért nem lehet megtenni az egyetemi épltkeziteknil ? Ha a tanya népét rá lehet kényszeríteni arra, hogy a vasútépítés által teremtett értékemelkedés egyréssével s vasútépítés költségeihez hozzájárnijanak, — ha a hozzájárulás mértéke még vitás is —, mtirt nem lehetne az egyetemi épitkexések körzetibe tartozó háztulajdonosokat is arra kötelezni, hogy az ingatlanaik irtikemelkedise arányában, a város nipinek áldozatkészségével ét teherviselésével nyert irtikemelkedésnek egy hányadát adják di, ^helyesebben: adják vissza a város nipinek, a köznek az' építkezési költségekre $ a kisajátított ingatlanok tulajdonosainak kártalanítására. Enélkűl milyen igazságtalan s milyen antiszociális marid a kisajátítás végrehajtása. Egyfelől ott lesznek azok a háztulajdonosok, akiktől elveszik a házaikat s akik az ipitisi költségnek, vagy vételárnak alig 40 sxdzalikát kapják megt a mérnöki hivatal hivatalos becslésében az amúgy is alacsonyan kiszámitolt aranykoronaértéknek csupán 6000-es szorzószámmal kapott hányadosát teszi az értékelés alapjává, máittlől ott lesznek az egyetemi ipiiketitek körzetiben azok a boldog hdztulajdonotok, akiknek nemcsak megmarad a házuk, de minden külön áldozat is beruházás 'nélkül iriik-> ben lényegesen emelkedik is. Senki szándékosan nem járulhat hozzá ahhoz az egyenlőtlentightr, hogy egyesek elvetziisik házaikat s va> gyanúk egy jelentékeny rétzét s ugyanakkor, ngyanazon tény következtében szomszédjaik at irtikemelkedisben jelentkező ingyenes juttatásban riszetüljenek. Hitósági beavatkozásnsk kei! ezt az egyenlőtlenséget megszűntetni oly módon, hogy egyfelől a kisajátítást szenvedőknek valóban valódi is teljes kártalanítást ad, misfelöl a kártalanítás céljára rendelkezésre álló alapot az építkezések által értékében növekedő háztulajdonosok kénjszerhozzáíárulátával növeli. Sok panaszuk van még a kisajátítást szenvedő háztulajdonosoknak. Panaszolják — s nem