Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-11 / 133. szám

r 1926 junins 11. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Tomboló vihar a birodalmi ülésen Hindenburg levele körülMagánvélemény, vagy politikai állásfoglalás ? (Budapesti tudósítónk telefonjeleniése). Berlinből Jelentik: A birodalmi gyűlés csütörtöki ülésén heves Jelenetek játszódtak le Hindenburg levele miatt. A szociáldemokrata szónokok azt hangoztatták, hogy ezzel Hindenburg kilépett a kiteles pártatlanság álláspontjából. Marx kancellár védelmébe ?ette H'ndenburgot és hangoztatta, hogy a levél Hindenburg magún* véleménye és nem a nyilvánosság számára van szánta. Msrx beszédet a szcciaüs'ák viharos közbekiállástkkal zmríák. Rosenberg szocialista képviselő azt kiáltotta közbe, hogy Htndinburg szószegést kivetett el, mire a jobboldalon óriási vihar támadt. Az elnök rendreutasította Rosenberget. A centrnsjpártot, melynek Marx is tagja, rem elégíti ki Marx nyilatkozata, meri a centrumpárt szerint is a levél határozottan politikai állásfoglalás. A pártnak az a véleménye, hogy jobb lett volna, ha Hindenburg nem irta volna meg a levelet, mert az érinti a pártatlanság elvét. «0S a A francia szociálisták ismét interpellálnak a frankQgyben. Páris, Junius 6. A frrmcia esociálista párt a műit héten Clemont Ferrandban országos kongresszusi tartott, amelynek legfontosabo tárgya a kormánnyal szemben követendő magatartásról való döntés voII. E kérdés melleit azonban egyes szónokok, főleg a parlamenti képviselők, a kongresszus bizalmas tárgyalásit során, bőven joglalkoit&k a frankhamisítást Bggysl. A kongresszus végén igy rossziadulaiusn szövegezett határozati javaslatot is megjavultak egyhangúan, amely a követkesőképgn siói: ,A kongresszus felszólít ja a párt parlamenti csoportját, hogy haladék nélkül ujbál indUsa meg akcióját a magyar frankhmlsitási ügyben is követelje a kormánytól, hogy foglaljon állást a fraakpör iiéletével szemben, acaely minden, az igazság elfojtására törekvő igyekezet ellenére bizonyltja a Bethlen-kormány Dünrészességéí." A kongresszus e halároiaíi javasltát a következő képviselők és szociálisfa vezetők írták alá: Léors Blum, P^ul Faure, Grünbach, Jean Louqmt, Remudel, Bracke, Matqaei, Moukt és Fonianter, aki lassanként » francia parlament Jrankügy szakértőjévé" kezdi kinőni magát. De foglalkozott a kongresszus egy másik olyan kérdéssel is, mely közelről érm.i párisi képviseletünk aűminisz rációját. Az nEmbm fogok Védő Ligájának" msgyar csoportja u ján ugyanis több panasz futott bs a Liga vezetőségéhez, Buison elnökhüz, aki Herriotnak közeli hite, hogy a párisi magyar követség állítólag nem teljesen pártpolitikai szempontoktól függetlenül intézné rgyes magyarok útlevelének meghosszabbítását. E panaszok szerint ezenkívül egyes útlevelekre bélyegsőt ütnek rá a követkelő felírássá!: „Ez útlevél csak a párisi magyar követségen hosszabbítható meg". A kongresszuson Fontaine képviselő szdvá'.eile e panaszokat — s értesülésünk szerint — kijelentette, bogy amennyiben a frankügyben hozott ítélettel kapcsolatban ujből interpellálni fog, ezt az ügyet, is sróváteszi, Elfelejti Fontaine, hogy a magfar konzuli adminisztráció szuverén ügye a migyar áilamnak, amelybe a külföldnek semmiféle beleszólása sem leheí. A kongresszusi ha árosát ellenére azonban eddig semmiféle láp s sem történt aairánybaa, hogy valamelyik siociálista képviselő interpellációt jegye szén be a frankpörbea hozott ítélettel kapcsolatban. E látszólagos csöndnek azonban csupán az ax o&a, bogy a szocialisták bs akarják várni a genfi eseményeiet, részben pedig Briand állásfoglalását, hogy azután ezeknek szem előtt tartásával döntsenek arról: ki interpelláljon a kamaráién, milyen formában, s mi legyen az iater^eiláciSban kifejezett kívánság. Wefcheri Irén, a fiatal ézegedi heg@dtímü¥é«inő nyerte el a Reményi-dijat. (,Budapesti tudósítunk tekfonjileutése.) A Zeneakadémián minden iskolaév végén kiírják a már klasszikus díjnak számító Reményi dijat. E díjért — egy Reméayí-sseslerhegedüérii —versenyesnek az akadémia legkivá óbö művésznövendékei, akik utolsó idényüket töltik Hubay metter ksze alatt és féüábukkal már elindulta* a művészet korlátlan útjaira. Minden évben a legnemesebb verseny fejlődik ki isi a fiatal művészgárda legkiválóbbjai között és éppen ezért mindig nagy érdeklődéssel néznek a verseny, illetve a győztes elé. Az idei versenyt csütörtökön délután tartották meg az Akadémián. A zsűri — amelynek tagjti a legkiválóbb művészek és psdagógu-, A városi munkálatoknál csak szegedi munkások alkalmazhatók. A csütörtöki tanácsülés szokatlanul tartalmas volt, amennyiben nagyon sok fontos ügy került napirendjére ts igy a viták szélesedésére is nagyobb alkalom kínálkozott. Megjelent a tanácsülésen a városi párt műszaki bízottsápnak előadója, Ttrdoss Taussig Ármin mérnök is, aki nagy figyelemmel hallgatta végig a müsxaki vonatkozása ügyek tárgyalását és arról pontos jegyzeteket készített. A tanács tagjai eleinte nem maták, hogy ütiéri $e»s részt Tűussig az ülésen, külön-külön kérdezték mig töie és a válasz láthatólag felvillanyozta a hangulatot. Talán ez voit éz oka &naak is, hogy a városi munkálatok eHsnőrxésének megíuervexéie többször is szóba került. Először Ötdögh Lajos tb. tanácsnok említette meg, hogy jó tenne, ba a tanács a munkálatok felalviasgaiátára állandó felülvizsgáló mérnököt rendelne ki, meri csak ezzel a háború előtt is alkalmazóit rendszerrel sok — számos versenyző közül egyhangúlag Welchirz Irénrek ítélte oia a Remééi-difit. Weicturx Iráni művésji játéka ulán isseleg űn« n.íp:éíbgs részesítettéi?. A fktal hegedü®üv«í;zn5t igen jól ismerik Szegeden, ian«n indult el és neve már nagyon ismerős a fővárosi művészkörök előtt is. Weicherz Irént Bellt Ferenc tar»iío!ía éveken át, majd Budspgstrs ment, sz akadémián Kerné** Rezső legkiválóbb növendékei közé tartozott és egyben résztvett Hubay mester művészképzőjében is. A fiatal hsgedürnüvásznő nagy nélkülözések kőzött tartotta feat magát a fővárosban, csütörtöki sikere az első jelen ős állomás mü,vészi pályáján. bistosüha Ja ast, ho|y a versenytárgyalási feltételeknek megfelelő munkát kap a vállalkozóktól. Ördögit LvJqs tb. tanácsnok javaslata felett hosszabb vita índaii meg, felderült az a terv is, hogy a fciülvissgílö mérnök teendőit ne egy mérnökre rubázsák, rosrt az nem érthet egyszerre ax építési ügyskhex is éppen ugy, mint a városrendezési, a csatornázási, a kövexísi, vagy a gépészeti, a vtsveieíéki ügyekhez. Ezért ax ksns a leghelyesebb, ha a város tanacia mindig szakértő mérnökit bízna meg a munkák fetülmsgálatával, tehát as a mérnök végezné el a felülvizsgálás munkáját, aki a munkái állandóan ellenőrzi is. Ez ellen a terv elten tiltakoztak a tanács tájékozottabb tagjai és igy Ordögh Lajos eredeti javallatát fogadták el azzai a bővítéssel, hogy a felülvizsgálattal szakértő mérnököt biz maja meg a tanács, sohasem azt, aki a munkát ellenőrzi is, sőt esetről-eietrc felkéri mindig a közgyűlés egyik tsgját is, hogy vegyen részt a munkálatok felülvizsgálásában. Ezu'án több versenytárgyalás eredményéről referált a gazdasági ügyosztály, A közkórház tatarozására heten pályáztak, a legolcsóbb ajánlatot Gerő Béla vállalkozó tette, aki a mérnökség által nyolcszázmillió koronára taksált munkát 531 millió koronáért vállalja. A tanács a közkörház tatarozásával Gerői bízta meg, de kimondotta azt is, hogy a munkálatoknál csakis szegedi munkásokat alkalmazhat a vállalkozó. Ezután a fogadalmi templom vasrácsaira tartott versenytárgyalással foglalkozott a tanács és elhatározta, hogy a munkát a 48.660.000 koronás ajánlatot tevő Bentdtk Antalnak adja ki, ds itt is kimondotta, hogy csakis szegedi munkásokai foglalkoztathat a vállalkozó ennél a munkánál. A tanács a polgármester javaslalára eiuián elvileg kimondotta, hogy a jövőben minden versenytárgyalási hirdetmény feltételei közi beiktatja, mini legfontesibbai, azt a feltételt, hegy a vállalkozók csakis szegedi munkásokat foglalkoztathatnak a várostól nyeri munkálatoknál. Ami&k idején beszámolt arról a Délmagyarország, hogy a népjóléti miniszter Rosmann Dávid közbenjárására egymilliárd korona épitési hiielt utalt ki a városnak. A tanács Rosmann kérésére ugy határozott, hogy ezt a kölcsönt átengedi Rosmann Dávidnak, aki a Kárász uccábsn egy háromemeletes bérházat akar építeni ma! a kötelezettséggel, hogy az uf házban elsősorban az egyetemi tanároknak jaltai lakást. Rosmann mo*t bejelentette a tanácsnak, hogy mégsem épít háromemeletes bérházat, hanem csak egyemeletes üzleti házat a Kárász• uccai telken. Kőitérhisxnálati engedélyt kért a tanácstól s Kossuth-szobor mögött, hogy az üzletház felépítéséig ideiglenes bódékban elhelyezhesse szofcat az üsletekst, amelfek a telken lűtő öreg bazárban vannak. A tanto ugy határozott, hogy a kérelmet teijetiti, de mivel Ros&annak igy nincsen szüksége as egymilliárdos állami hitelre, azt a Szentháromság uccai bérház építésénél maga a város haszaálje fel. Balogh Lajos megint szenet ajánlott a városnak Balogh Lajos törvényhatósági bizottsági tag, a pécsi ssőeiüénbánya szegedi képviselője, afei hónapok óta vtejst már eredménytelen harcát a város hatóságával a vkmütetep szénszállításáért, számos sséaprűböfeon, közgyűlési csatározásokon, sajtópereken keresztül végrs eljutott odáig, hogy egyszerűen é3 minden különösebb indokolás nélkül megyéseire ajánlott a városnak egy hajórakomány pécsi szenet. Est ez egyszerű szénajánlatot természetesen hosszú kap?.ci!álás elősíe mag. Legutóbbi polgármesteri audienciáján Balogh azt a kérelmet terjesztette elő, hogy ssereíne a mage igazárói előadást tartani az egész tanács előtt. A polgármester előzékenyen teljesítette is ezt a kívánságát és a hétfői tanácsülés után bejelentette a tanácsnak, hogy Balogh pont tizenkét órasor megjelenik hivatalában és ígérete szerint ötperces előadást fog tartani a pécsi szén előnyeiről. A tanács be is vonult a pofgármsstsr szobájába, ahol pont tizenkét órakor megjelent Balogh és megkezdte előadását a közgyűlésen tanúsított saját külön előadó művészetével. Az előadás természetesen tovább tartott öt percnél, de a tanács tagjai mégis kivárták bámulatraméltó udvariassággal a végét. Amikor azután Balogh eltávozott, a tanács tagjai még együtt maradiak egy darabig és megáiiapitották, hogy az előadás nem válíoatat a szénpróba eredményén. Balogh Lajos — ugy látszik — belefáradt ebbe n tafeiifeába és ilyen módszert talált ki. Megjelent ismét a polgármesternél, miután sorra látogatta azokat a tanácstagokat, akikre még nem nehestelt meg és felajánlott egy hajórakomány pécsi szenet, amely kijelentése szerint nagyobb katóriáju, mint & tatai sjéi'i. — Én ast mondtam neki — jelentette a csütörtöki tanácsülésen az ujabb ajánlatot a polgármester —, hogy sok az az egy hajó, mire ugy nyilatkozott, hogy vegyünk akkor legalább öt vagonnal. Döntsön a tanács. A tsnács tagjai tagadólag rázták a fejüket. — Ugy látom, hogy egyhangúlag nem veszünk — állapította meg a hatsrozatot a polgármester és mindjárt hozzá is iüzte az indokolást, mondván: — Mindenki tudja, hogy nagyobb kalóriája van