Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-11 / 133. szám

2000 DÉLMAGYARORSZÁG . . k-^e* i s .ISÍÍM lüxiUttintal, t*t>#»Méiit& '0 Aradi ncca 8. t«S«f«» m. PlfMi Vénttr.ttttm '. . Itm TsMsMIifC 19-S4. Öregek és fiatalok. Irta: Juhász Gyula. Pokoli látvány, de ezt is meg kellett érni: az öreg Rákosi Jenő, mint vén bűnös destruk­tív áll a Lendvai István ifjúsága előtt. Mi van a zsidó sajtóval?: kérdezi a huszonhatos ma­gyar fiatalság Endre és Johanna költőjétől, aki egy hosszú életen át a legmagyarabb budi­pesti hírlapban húszmillió magyirról álmodott. No hiszen az ébredők kora alaposan föl­ébresztette álmából az ősz harcost, aki adott és kapott sebeket életében eleget, de ilyen kérdő válaszról még sem álmodolt soha. Meg kell állani egy kicsit ez előtt a különös kórkép előtt és nem lebet elintézni a dolgot egyszerűen azzal, hogy juventus venlus, meg hogy fiatal­ság bolondság. Rákosi Jenő a maga nyolcvan egynéhány esztendejével még mindig van olyan töretlen és kemény legény, aki állani tudja a harcot, aki nem ijed meg a maga árnyékától és nem szorul a mások védelmére, sem arra a tekintélytiszteletre, amelynek ö ugyan mindig nagy hirdetője volt, de a polémiáiban nem ismert más tekintélyt, csak a (adást és a tehetséget. A tehetséget azonban néha félre­ismerte, sőt egyszer a lángészt se ismerte el, mi több, üldözte tflzzeF, vassal, olyan elfogul­tan és o'yan kegyetlenül, mint ahogy most akartak elbánni vele a vigadói fiatal gyász­magyarok. Mert éppen Rákosi Jenő az, aki elbírja az igazságot, meg kell ezt végre nyíltan mondani. Ady EsdrérCl van szó, aki azó a már beérkezett a magyar Pantheonba és akiséi tragikusabb magyart csak egyet tudhat még Rákosi Jenő is: a vaskezű Tisza Istvánt, aki­nek igazi tragédiája éppen az volt, hogy nem látta, vagy nem akarta látni a forradalmat, amelyet Ady jövendölt és amelyet a háborúval próbáltak elvetélni. Aikor Rákosi Jenő volt a magyar konzervatív politika hírlapi vezére és akkor Ady Endre volt a destrukció. Magam egyike voltam a keveseknek, akik éppen Ady Endre mellett nyílt sisakkal, őszinte szóval szemébe mondottak a Budapesti Hírlap min­denható urának egynémely kemény igazsigokat azok nevében is, akik ma tömjénfik legjavát az 0 tiszteletének oltárán égetik. Rákoai Jenő nagy elme, hatalmas erő ma is és akkor erős hitalom is volt egyben. Ha a magyarság igazán igazi életérdekeit felismerte volna idejében és meglátta volna a Halottak tiia költőjében a kflldetéses embert, a világra szóló valakit, sok minden másképpen lehetett volna. De ö Zsirkayt velte észre, de ö Szirbiket karolta fel, de ö Zivuskát fedezte fel, de ö akkor meg akarta A lítani a kul.ura nagyszerű, termékeny és dicsőséges forradalmát a magyar glóbuszon, neki Babits Mihály volt szálka a szemében, neki nem kellettek az uj időknek uj dalai és ime, a mai fiatalság megkérdezi tőle: mi van a zsidó sajtóval ? Mi is, az akkori holnap iljai, harcban állottunk vele, de a ml kitáikÜRk egészen más volt és más volt a Rákosi Jenő felelete. Jenő bácsi egyszerűen ki akart tagadni bennünket a magyaraágbó', lenézett és megvetett költőket, magyarokat, fiataoka?, ujukat, ériékeket, szegény Gyóni Gézával próbálta agyonpaskolni Adyt és az ö hatalmi szava nyomán indítottak vizsgálatot B*bit* Mihály, a tanár ellen a háborúban. Rákosi, mint perzekutor, ki hinné ma ezt ? Rákosi Jenőnek rövidesen ezuán meg kellelt érnie, hogy a halo'.t Ady;, mint a legnagyobb magyarok egyikét paremáíja el, mint halhatat­lant és meg kellett érnie, hogy az uj fiatalság, amel) Gíg és Magóg fiát, az énekes Vazult ma ittár az iskolában tanulja és a snvében hordozza, hol nyíltan, hol titokban, es az uj fiatalság vágja öreg fejéhez a destrukció vádját. HCsöket kell nevelni — kiáltották most feléje Szeged, 1926 junius 11, PÉNTEK •MUmttcl Urait Bjy Hónapra helyben 40.C00 kor., Budapesten *s rtfftkra <5.000 kor. Egye* «ám ára hétköznap znoo kor. *uár- és tnmpBa* SCttxi korosa. 1L évfolyam, 133 Mim azok, akik a néiret tányérsipkái viselik magyar jelszavak örve alatt és meg kell vallani, hogy ami a nevelést illeti, vakban méltán lehetnek elé­gedetlenek és nyugtalanok ezek a mostani fiatalok. Bizony szomorú szellemi és erkölcsi levegőben nőnek fel és félő, hogy a hamar és vég eg levüézlö jelszavak mellé nem sok életre­való és jövőre sióló tanítást és tanulságot visznek magukkal a bizonytahin és titokzatos holnap elébe. Nagyon elhagyott árva és koldus ma a magyar ifjúság, akinek árvaságát és szegénységét könnyen és könnyelműen hasz­nálták fel felelőtlen és oktalan cél|aikra jött ment kalandosok, lézengő politikai ritlerek. De a magyar iljuság igenis nagy érték, igenis drága kincs, végtelen lehetőség, amelyet nem volna szabid engedni, hogy elkallódjék és eltévedjen, hogy szivét és érméjét meddő és mihaszna vakparádén pocsékolja el. Nem elég a dobogón hirdetni, hogy szeretjük, nem elég a ballagásokon megbán:ülni és nem elég a tfntetésekért elitélni őket. Ismerni kell egé­szen ezt az ifjúságot, megérteni a panaszát, a vágyait, megtanítani a valóságra, igazán fel kell ébreszteni, de nem arra, bogy ólmos­botokkal paskolja a jövő vetését, hanem hogy felelni (udjon egyszer a lét és nemlét nagy magyar kérdésére, amely ebben a gyalázatos és gyászos jelenben minden becsületes és ér­telmes magyar lelki szemei elé mered. A magyarok Mózese az lesz, aki az uj I* nemzedéknek nem csupán megmu alja az igéiét földjére vezető ulat, de akinek szavára szívvel és lélekkel hallgatni lehet és hallgatni kell 1 A genfi inzultus miatt az ellenzék enyhíti támadásait Bethlen ellen. Hétfőre összehívták a Házat. CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az összes politikai pártok a legnagyobb felháboro­dással ítélik el azt a minősíthetetlen merényletet, amely Bethlen miniszterelnököt Genfben érte. É gészen valószínű, hogy a támadás folytán az ellenzik által Bethlen szemilye ellen tervezett támadás enyhülni fog és annak éle a kormány, főleg pedig Bud János ellen irányul majd. A nemzetgyűlést hétfőre hívták össze. Az ülés napirendjén a nyufdijvaiorízációs javaslat sze­repel, azonban a genfi tárgyalások is szóbikerül­nek már az első ülés napján, mert ez ellenzék ne­vében Apponyi Albert gróf Indítványozni fogja, bogy a genfi tárgyalásokai tizzék nepirendre. Egészen bixonyor, bogy Apponyi indítványa elől az egységes párt elzárkózni nem fog és igy a valorizációs javaslaton kivül as ülésen valószínűleg azenvedélyes vita várható a genfi tárgyalásokkal kapcsolatosan. Ezek a tárgyalá­sok kétségtelenül és bizonytalan időre kitolják a nemzetgyűlésnek jutüus végére tervezett szünetét. Bud jános pénzügyminiszter pénteken reggel indul el Géniből. Bethlen miniszterelnök még néhány napig külföldön marad. A demokrata pártban eati értekezletet tartot­tak, amelyen a párt egyhangúlag magáévá tette a'szociáldemokrata pártnak és a Kossuth-párt­nak a miniszterelnök genfi útjával kapcsolato­san hozott határozatát. Justh Iván Genfben inzultálta 3 miniszterelnököt. A támadót kivetették a Népszövetség palotájából és azonnal letartóztatták. Tssti sértés miatt megindult ai eljárás. —• Egységei felháborodás az egyéni akció ellen. Csütörtökön a kora délufáni órákban érkezeit Siegedre az első jelentés arról, hogy Bethlen István miniszterelnököt Genfben a Népszövetség palotáiénak folyosóján tettlegesen inzultálta egy fistalember. A merénylő nevéről as esli órákban is ellentétes hirek érkeztek és csak a késő éjszaka érkezeit hivatalos jelentés számolt be minden kétséget kizárólag arról, hogy az inzul­tust a miniszterelnök ellen nem Veér Isire, hanem fusih Iván követte d. A két nevet, ugy látszik, azért tévesztették össze, mert a me­rénylő Justh Iván as Emberi Jogok Védelmi Ligájában Veér Imre melleit dolgozott. A merénylet hire orazágszerte nagy megdöb­benést keltett és kivétel nélkül elitélték termé­szetesen az ellenzéken hatcoló liberális és de­mokrata pártok ii. Köztudomás szerint esek a pártok valamennyien ellenségei minden egyéni akciónak, azt pedig felesleges bizonji­taní, bogy a tiszfa demokratizmus fegyvertáré­ból teljesen hiányzik az erőszakos fellépés­nek, az iniullusoknak és merényldeknek valamennyi ismeri válfaja. A merénylet alkal­mából a rokonszenv és szolidaritás hangján táviratoztak a miniszterelnökhöz a kormányzón kirül a kormány, ai egységes párt, a főváros és mások. Genf, junius 10. 4 Svájci Távirati Iroda jelenti: Bethlen István gróf miniszterelnököt, mikor a magyar bizottság üléséről távozott, Justh Iván magyar emigráns, a párisi magyar köztársasági csoport főtitkára tetilrg inzultálta. Justhot letartóztatták. Justh előbb ki&érletct tett arra, hogy a tit­kárságon manifesztumot osszon széf, mely a magyar kormány ellen irányul. A magyar kül­ügyminisztériumnak már előzetesen értesülése volt arról, hogy a miniszterelnök ellen Genfben inzultus készül. Erről a genfi magyar képvise­let utján a svájci hatóságokat kellő időben ér­tesítették, hogy a megfelelő óvintézkedéseket is megtegfék. Hogyan történt az inzultus. A I jeleni palota esdem aki a mond a Wolff-iroda a következőket Jkön délelőtt a népszövetségi kevéssel fél 11 óra után in­gy fusih Iván nevű trafcer. öztfiraaaági párt főtiifeátár.al msgyar miniszterelnök útjába állott és tettleg Inzultálta Bethlen litván grófot. justh, aki a párisi Eure Neuvtlle című lap iga­zolványával jeient meg a népszöfetaégt palotá­ban, uiyanalkor tiS-akozó nyilatkozatot osztott szét a Jelenlévők iözltt. A rendőröl? letartóz­tatták és elszállitolták.

Next

/
Thumbnails
Contents