Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-10 / 132. szám

2 DEI.MACIYAROR8ZA45 1929 junius 10 letek ftlflgyefelél a pénzügyi bizottság egyik felhatalmazott tagja végzi, aki erre a trösztök megbízottját ig delegálhatja, minthogy e funk­ciók egyesítése már a munka ki!mennyiségé­nél fogva is kívánatos. A megbízott kijelölése a trösztök és a pénzügyi bizottság későbbi megegyezése alapján történik. A kölcsőnrészek későbbi felszabadításáról a szükséghez képist a pénzügyi bizottság dönt. Bethlen István gróf miniszterelnök ezt a ja­vaslatot elfogadta. A jelentés végleges megszövegezése céljából csütörtökön a népszövetségi tanács Ölése előtt 10 órakor a magyar albizottság ujabb ölést tart. Páris és London véleményt, Páris, junius 9. A párisi reggeli lapok meg­elégedéssel fogadják a magyar pfnzügyi ellen­őrzés kérdésében Qenfben hozott határozatot. Rámutatnak arra, hogy az ellenőrzés bizonyos formában fenn fog maradni, amiben a francia állátpent slkerii Idlfdk. Saaerweia a Maiin hasábjain azt irja, hogy az a teljesen pártoskodó magatartár, amelyet Chamberlain tegnapelőtt elfoglalt, ugylátszik megingatta elhatározáséban Briaad miniszter­elnököt. A kisántánt delegátusai, akiket nagy izgalom fogott el, tegnap reggel Briandhoz siettek, hogy emlékeztessék őt előző este tett Ígéretére. Végül is megállspodtak abban a határozatban, amelyet a tanács bizottsága teg­n*p magáévá tett Lendon, junius 9. A Times megállapítja, hogy ugyanazt a reformot, amelyet a pénzügyi támogatás fejében Magyarországtól a hitelező államok mint feité'elt követeltek, végrehajtották, tehát ebből logikusan az következnék, hogy Magyarországot fel kell menteni a pénzügyi ellenőrzés alól. Ha a dolognak csak a pénz­ügyi részét néznék, akkor az ellenőrzés meg­szüntetése ellen nem lehetne szavuk, azonban a frankhamisítás változtatóit a hetneten és a vétkesek megbüntetését Anglia Magyarorsság belügyének tekinti, de Franciaország és Cseh­ország más véleményen van. Rendkívüli illést tart a Népsiővatség Németország felvétele ügyében. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése,) ami­ből jelenük: A NJpszövstség tanácsának dél­utáni ülésén a tanácsfcelyfk szaporításának kér­désével foglalkozott. Az olasz delegátus indít­ványozta, hogy a tanlcs tizennégyben linitálja a tagok számát. Chamberlain kijelentette, bogy ez a kérdés csak nyilvános ülésen tárgyalható, mire igy is határoztak és a kérdés tárgyalását a csülöröki ülés tárgysorozatára tűzik ki. Valószínűleg ezen az ülésen sem történik döntés. Genf, juiiuz 9. Jői értesült körökben ugy hirlik, hogy a Nemietek Szöyeiségéaek tanácsa juntas hj végén rendkívüli ülésszakra ül össze, amelyen előkészíti Nénstországaak a Nemzetek Szövetségébe való (elvételét és véglegesen ren­dezi a tanács kibővítésének kérdésit. Arról van szó, hogy o német kormánynak teljes biztonsá­got akarnat nyújtani arra, hogy Németország belépése seeplembsrben ujabb nehizslg nélkül megy végbe. Kultuszminisztérium! expo&iturák kerülnek Szegedre9 Debrecenbe és Pécsre? Decentralizálják a minisztérium egyetemi osztályát. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Né­hány nap óts a kultuszminisztérium átszerve­zésével kapcsolalban érdekes bir tar ja magát, amelyet illetékes helyen nem erősítettek meg. Arról van ugyanis szó, hogy Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a minisztérium egyetemi hivatalának decentralizálásával akarja elérni azt a célt, hogy az ország minden részének könnyebben hozzáférhetővé tegye a minisztérium illetékes osztályát. A terv szerint a kultusz­minisztérium illetékei hivatala négy részre osztanék és as uj szervezet alapján hivatalai Budapesten, Debrecenben, Szege­den és Pécsett működnék. Minden vidéki kirendeltséget teljes jogkörrel felruházva, egy helyettes államtitkár vezetné és ezeknek a vidéki fiókminisztériumoknak bizo­nyos kérdésekben teljes és önálló hatáskörűk lenne, ?, » Ugyase szerini a terv szerint Budapesten a a kultuszminisztérium központi szervezetét erő­sen leépítenék, a fővárosban egy törzsgárda maradna, akik a központi ad niaisülráciő ügyeit intézik, a többi ügyeket vidéken1 intéznék el önállóan. Einek megfelelően felszabadulna a minisztériumok igen sok hivatalos helyisége, ahol azután más állami hira!alokat helyeznének el. Felszabadulna a Reviczky uccsi bérház is, amely ezután lakások céljsíra szolgálna. Valószínű, hagy ez a hir esik olyan formá­ban felel meg a valóságnak, hogy a minisz­térium a vidéki egyetemek adminisztrációjának is fe ügyeletének megkönnyliise céljától küld at egyetemi városokba, Stegsdrs, Debre­cenbe és Pécsre txpozlturákai, amelyek olt legfőképen egye'emi ügyekkel fog­lalkoznak majd. |!MMMMIMMMMMMaM0MMWMWMIIWMSMSM Félévi börtönre Ítélték Vázsonyi egyik támadóját a „Szézat" cikke miatt. Makkay alelnök: Vázsonyi szent meggyőiódéiébsn dolgozott. Budapest, junius 9. Ma délelőtt állott a bíróság elé Vázsonyi Vilmos egyik lámadója. Mint még em ékezetes, amikor Vázsonyi Vil­most két fistaiember, Vannay László és Gyulai­Molnár Ferenc a Nagykörúton megtámadta, a Srdzaí ban Gyulai-Molnár Ferenc elmondotta a támadás lefolyását. A cikket e&éiz terjedelmé­ben az ügyészség inkriminálta és Ojrutsi-Mol­nár ellen az interjú miatt bünteti it bMnlevő feldicsérése elmin vddat emelt. — Bűnösnek érzi magát? — kérdi az elnök. — Nem. — Nsm? Hát nem vállalja a cikk szerzősé­gét? — Nemi Vannay bírálómmal együtt mi tényleg támadást Mézlünk Vázsonyi Vilmot ellen, ille őleg én fedeztem a támadást. Mikor a rendőrség szabadon engedett, akkor igen sok ujságiró felkérését1. A többek között felküldte hozzám Kádár Lehel is egyik munkatársát. A S«d*űí-hoz Rdth A pld vilt lel. Kádír, a fele­lös szerkeszlő, kérdezett tőlem egyei-mást és én megmondtam neki, hogy bizony nagyon ei vagyok keseredve s baloldali fámadások múlt, akik méi családomat is meghurcolták. Elmesél­tem, hogy hogy törlént a támadás. Nyilatkozni azonban tem akartam. — Hafározoftm kijelentette, — kérdi az el­nök — hogy nem engedem, hogy amit mon­dok, a lapbs kerüljön? — Igen t Ezt kijelente tem. Beszólítják az thő tsnul, Kardos Istvánt, a Szózat rgyik voit munkatáriát. — Mikor Molnár kiszabadult a rendőrség őrizetéből — mondji Kardos —, zkkor felke­restem, hogy megírjam élményeit. Cikkemet be is vittem a szerkesztőségbe, de nem jelent meg. A következő tanu Misek Ferenc, a Szózat volt munkatársa. — Kádár szerkesztő ur — kezdi vallomását — bejött abba a saobábi, ahol én él Kene­sey kollégám dolgoz unk és azt mondta Kene­seynek, hogy Molnár nyilatkozni akar, vegye fel. Ezuldn Molnár diktálta a beszélgetést Ke­aessynek, — No, Molnár, — mondja az elnök — hát ehhez mit szól? Molnár izgatottan pattan fel a helyéről és ki­vörösödve gyorsan hadar. A kővetkező tanu Kenesey Péter, all el­mondja * diktálás törfénetét. Rdth Árpádot, Qyulai-Molnár jó barátját hall­gatja ki a biróság. Elmondja, hogy ö vitte fel Molnárt a Szózat szerkesztőségébe és ott Mol­nár valóban nyilatkozott is. — Mondjs ciak — fordul az elnök Molnár­hoz —, látta maga azt, hogy mig ön bsizéit, jegyezttk, irtnk? — Láttam, kérem, de ezen nem ütköztem meg, hiszen a szerkesztőségekben irni szoktak. (Derültség.) fákó János segédszerkesztő vallomásának so­rén elmondja, hogy pár nap múlva, amikor a Teréz-körű tt incidens lejátszódott, Qyulai-Mol­nár megjelent a Sxózct szerkesztőségében és engedélyi kért arra, bogy nyilatkozhat sík. Kádár Lehitt kihallgatása köve kezik. — En mondottam Molnárnak — mondotta —, hányi­latkoirtt ak?r, a Sxósat rendelkezésére áll. De ha ezt a cikket olvastam volna, semmiesefre sem jelent volna meg. Akkor már zavarok vol­tak a Szózat-nál, azért nem olvastam át a nyi­latkozatot. Most feláll Makkay ügyészségi alelnSk, hogy megtartsa vádbeszédét. — Az egyik mellékhajtása ez az ügy a frink­hamisi'áfi Dűnflgynek, — kezdi. — Néhai Vá­zsonyi Vilmos, Magyarország voll igazságügy­minisztere, mint nemzetgyűlési képviselő élénk réiztvett a frankbizottiág munkajában ugyía mint poüikus, úgyis mint hirlapírő résztvett mindenben a maga áliáifoglaláiának meg­felelően, annak az állásfoglalátnak érteimében, amelyet tzeni meggyőződése sugallt. Vázsonyi Vilmos*ak kötelessége volt, hogy azt tegye, amit szent meggyőződése sugallt neki. A tárgyiirgos biró előtt teljesen tisztán áll, bogy a níbai n?gy ember teljes erejével, meggyőződésévé', kiváló elmeélévei, fényes képességeivel, tudásával igye­kezett kötelességének megfelelni és igyekezett hazája érdekeit szolgálni. A brutális támadás minden emberi irziit felháborított. Vádbeszéde további során azsii foglalkozik az ügyészségi alelnök, hogy Molnlr tényleg szerkesztője a ciikmk, mert ő diktálta azt a ixertesilöségbtn. A lehúő legsúlyosabb ítélet kiszabása indokolt, a bíróságnak a szabadság­vesztés makszlmumdi kell alkalmaznia. A cikk a legdurvább hangon van megírva, olyan dur­ván, hogy az ember minden ctepp vérit fel­lázítja, még annak az embernek It, aki a vád­lott felfogásával nagyjából egyetlk. Dilután ei y órakor hirdette ki a törvényszék Ítéletét Publik Ernő tanácselnök. A törvényszék bünösmk mondta ki Molnár Ferencet sajtó utján elkövetett izgatás bűntettében, mert' a keresztény hiifelekezelhez tartozó polgárokat a zsidó hitfelekezethez tsrtozó polgárok ellen izgatta és ezért öt haihónopl börtönre iiill it kötelezi a bűn­ügyi költsigek megflzelitire. Felmenti azon­ban a bünteti is binievő feldlcsii étinek vádja alóL A cikk ki ételeit nem lehet Vázsonji Vimosra és szűkebb társasagára vonatkoztatni, mert a cikk az összes magyarországi zsidókra vonat­kozik. A bíróság azért mondotta ki Molnárt szerkőnek, mert a tondo'atnak ő a szerzője és gondolatainak sajtó utján való közzétételét cé­lozta akkor, akikor a cikket diktálta. Enyhitő körülménynek vette a biróság Molnár büntet én előéletét és azt, bogy ingerült álla­potban járt a szerkesztőségben, amely ingerült állapota annak következtében állott elö, hogy véleménye szerint, a lapsk helytelenül irtak privát éleiéről él családi kOrülményeiiőL Ellen­ben súlyosbító körülmény, hogy a társadalmi osztályok él a felekezetek között czidő szerint is még fennálló él a cikk meg'rása időpontjá­ban is fennálló gyűlölet annyira elfajult, hogy ezt a gyűlöletet az ilyen izgatások csak még jobban fokozhatják. Az ügyész a büntetés súlyosbítása érdekében felebbezett. — Ártatlanságom íudatábw felebbezek —> mondotta Molnár. -a fa- íz. X A DÉLMAOYARORSZÁO többezerkötetes kölcsönkönyvtárában havi dij előfizetők részér* 12 és 10, heti dij 2000 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents