Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-08 / 130. szám

1926 junins 8 DBLMAGYARORSZAQ 3 Megsemmisítő győzelmet arattak a oipészkisiparosok a vasárnapi választáson h féktelen kurzuiagitáciÓvsl szemben egyhangúlag a baloldali listát választották meg. Hossza ás szenvedélyes harcok előzték meg a szegedi ipirtestűlet cipészipari szakosztályé­nak tisztujito közgyűlését, amelyen a baltidal megseinmitliő győzelmit araiéit a minden esz­közi Jónak tartó és felhasználó kurzus felett. A Dílmagyartrszdg részletezeti beszámolt ennek az eiőesatárazásna* a részleteiről, megírta azt is, hogy szombaton este a szakosztály elnöke levelet Jntfatott el Berg János másodelnök kezei­hez és bejelentette, hogy lemond tisztségéről, meri belátja, hogy a cipésziparosoknak csak ntgytn kis iSredékéi képviseli. Nyilvánvaló, hogy ezzel a lemondó levéllel Qál József csak biztos bukását akarta megelőzni, azonban el­késett ezzel is, mert a bukás azért teljes mér­tékben bekövetkezett. A cipészipari szakosztály a vasárnapi választással egyszsr és minden­korra elintézte azokat a knrznspolitikai törekvé­seket, amelyekhez éppen Qál József akarta felhisználni az iparosokat. Harcmodorára jellemző, hogy a szegedi kur­znsiap vasárnapi számában nyílt levelet tett köizé és abban dnrva támadást intézeti a Dél­migyaromág ellen és nekirontott a szakosztály néhány grdemss tagjának is. A nyilt levél a lemondó leséi kézeesítéie ntán jelent meg, ami kétségtelen bizonyítéka annak, nogy Gál jázsrf a lemmdó levelet is csak taktikából irta, mett bízott benne, hogy a szskoaziáiy nem fogadja el lemondását, hanem bűnbánóan ismét elnö­kévé választja. Azonban ez a ravasznak szánt taktika is kudarcos vallott, mert a nyilt levél óriási felháborodást váltait ki a clpészlpsro­sok közúti. A levelet ugyanis, amely a buraua­lap második oldalán jelent meg és amelyről Gál különlenyomaiokat készíttetett, minden cipésriparosnak elküldte vasárnap reggel és igy, amikor összegyűltek a cipésaipsrosok az ipartestület székházában, m£r mindenki tudott rtia és felháborodással tárgyalta. A üssíujitó közgyűlést tiz ónkor nyitotta meg Berg Jánps másodelnök. Felolvastatta Qál Jó­zset lemondó leveiétés kérte a lemondás luuo­másulvételét. A szakosztály a lemondást egy­hangúlag tudomásul vette. Berg János ezután rögtönzött elnök-beszá­molás tartott, ámennek keretében vázolta a vezetőség elmúlt évi működését. Elmondotta, hoxy a kamarai vdleutások eredménye nagy­részben a clptszlpirl szakosztály eredményes közreműködésének köszönhető. Ezután a pénztáros terjesztette elö évi jelen­tését, majd Marosán Milán kért lelizólaiásta engedélyt. A szegedi kurzuslapban megjelent támadással foglalkozott. — Bizonyára olvasták ezt a nyilatkozatot — mondotta. — Nem szoktuk olvasni azt az újságot — szóltak közbe a cipészek —, most is oszto­gatja lenn az uccán Qál Jősssf. Marosán kijelentette ezután, hogy nem akar polémiát, csak aat szerelné, hogy a lap szá­modon be kivételesen tárgyilagosan mai fel­sxóiftlásáíó'. As Uj Nemzedéknek nincsen joga arra, hogy bennünket kommunistáknak bélyegezzen, mert mi, szociáldemokrata kisiparosok akadályoztak meg 1919 ben a kommunista-agiláctói az ipar­testületben. Nem reflektálunk ugyan ennek a lapnak dicséretére, dicsérje csak a bamba­vetőkei (Közbeszólás: Meg a frankhamisitókat), de rágairaasásait sem tűi heijük el. Azt irja, hogy a cipiszek kőiében két-három idecsöppent szláv nemzetiségű deaagóg szítja az egyenetlenséget. Ha azok az urak olyan pafentirozott hazafiak­nak képzelik maguiat, miért nem kergettek el bennünket a frontokról, miért nem Jöitek ők ki a lövészárokba és miért szereztek házakat ide­haza a háború alatti? Qál József tudta na­gyon jól, bűgy milyenek vagyunk, miért nem nagyolt itt bennünket. Mi most nem azért ejt­jük ef, mert más a politikai felfogást?, hanem azért, mert demagóg lelt. Marcián lelkes éijenzéssel fogadott beszéde ntán isméi Berg János szólalt fel és Qál sze­replését ismertette. Elmondotta, hogy sohasem törődött a kisiparosokkal, mindig külön ügyei, külön akciói voltak. Most is meg akar ja zavarni a szikosztály Aliséi. — Itt kiabál a sarkon — mondják többen is. Következett ezután a tisztújítás A 1*1010 bi­zottság rövid tanácskozás után a baloldali lis­tái fogadia el és terjesztette a szakosztály elé. A listái a szakosztály egyhangú felkiáltással elfogadta s igy a köveikeső tisztikart válasz­totta meg a jövő esztendőre : I. elnök: Marosán Milán, II. elnök: Berg János, I. jegyző: Bozó Qyula, II. jegyző: Vénig Qyula, pénztárnok: Czétésyi József, pénztári ellenőrök: Boros József és Szabolovics Miklós. Az uj vezetőséget s szakosztály lelkes ovácié­val ünnepelte. Marosán Milán, a szakosztály uj elnöke rö­vid beszédben megköszönte a maga és tiszttár­sai nevében a közgyűlés bizalmát. Elmondotta, hogy a szakosztály ntm poHiitálhai, bizonyos urak mégis politikai maszlagokat dobtak a szak­osztály életébe, hogy tévútra vezessék az ipa­rosságot. Az uj vezetőség programját a kititiari érdekekért való hathatót küzdelemben Jelöli meg. Bsrg János felszólalása után az indítványok következtek és ezzel a vihsrosnak szánt ülés, amely halálos csapást mért a kurzusdemagó­giára, nyugodtan, méltóságteljesen ért vétet. Őrizetbe vettek egy asszonyt a miskolci gyermekgyilkosság ügyében. Miskolcról jelentik: A miskolci bestiá­lis gyermekgyilkosság ügyében a nyomozás teljes apparátussal folyik, de eddig eredmény­telenül. Öránkint érkeznek a levelek a rendőr­ségre és személyi bejelentések, de a gyilkos nyomára eddig még nem sikerűit julni, A kis Tarján leány meggyilkolása ügyében a rendőrség széleskörű nyomozása konkrét ersd­ménnyel nem járt, azonban a késő esti órák­ban súlyos gyanuokok alapján a rendőrség őrizetbe vett egy Sz. Anna nevü asszonyt, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő gyilkoltatta volna meg a szerencsétlen kisleányt. Az asszony, bár meglehetősen súlyos gyanuokok vannak ellene, erélyesen tagad. Nagy képzőművészeti tömörülés Hódmezővásárhely központtal. Szegedet la működési körükbe akarják vonni. Ami a Délmogyarorszdg hosszas propagan­dájával csak réizben sikerült, azt most meg­csinálta Hódmezővásárhely. A szomszíd város­bsn megalakult ugyanis egy képiöművészeti társulat, amelyet húsvéttól pünkösdig való szer­vezéssel ütöttek nyélbe az ott kiállítást rende­zett vásárhelyi születésű művészek. Az egyesü­lés. mint a Hódmezővásárhelyi Művészek Tár­satága céljául tűzte ki a tömörülést, a művé­szetnek a fővárosi vezetéstől független decentrali­zációját és azt, hogy Vásárhely, mint Nagy­bánya, a magyar művészet központja legyen, amely működési körébe vonná Szegedet, Makit, Szentest és Ooshdzdt. Programjukban kimond­ják, hogy nevelni akarnak műértő közönséget és rá akarják terelni az ifjabb nemzedék figyel­mét a táj gazdag szépségeire. Evenkint két-két városban kiállításokat fognak rendezni elő­adásokkal. Nagyjában ezek lennének a társaság főbb céljai. Villamos, lugkő, vonat... Háromszoros öngyilkosságot kísérelt meg a rokkanf, nyomorgó Ábrahám-házaspár. Ábrahám István a háboiu alatt súlyosan megrokkant. Nemi égiben éjjeii őri állása volt, de mintegy tiz nappal ezelőtt felmondtak neki és igy az uccára került állás, minden jövede­lem és betevöfalat nélkül. Felesége ugyanekkor súlyos operáción esett keresztül. Az operáció nem sikerűit, Ábrahám Istvánné szintén az ura siomoiu sorsára kerQit. A rokkantpótdijak pedig csak a lakbérek kifizetésére voltak elegendők. Napok óla betevő falatjuk tem volt. Helyzetűk mindinkább súlyosbodott, ekkor határozták el, hogy tovább nem küzdenek a hiábavaló élettel. A rendőrségi krónika szerint az életunt házas­pir már háromszor kisérelt meg öngyiHos­sdgol. Legutóbb vasárnap délntán elhatározták, hogy mégegysier megkitériik az öngyilkosságot. Már napok óta semmit sem edtiek, amidőn a ma­gát vonszoini is alig tudó rokkant és felesége elindultak a vágóhíd irányában. Akkor még nem tudlák, hogy miképpen fogják elkövetni az öngyilkosságot, csak szi tudták, hogy meg fognak halni. A Vámház-tér közelében Ábrahám Istvánné kirántotta kezét térje karjából és neki­ugrott a szemközt jövő villamoskocsinak. A vezető azonban idejében észrevette az asszony végzetes szándékát és erőteljes fékezéssel a szerencsétlenség bekövetkezése elölt megálli totta a kocsit, A sínekre feküdt asszony, ami­dőn látta, hogy öngyilkossági kísérlete meg­hiu.ult, ruhája zsebéből lugköves üvigcsél rán­tott elő és annak tartalmái akarta kiinni. A körülötte állók azonban a méreggel teli üveg­csét kirántották az asszony kezéből, ugy hogy a második öngyilkossági ftfsérlet is eredmény­telen maradt. Ekkorra már nagy tömeg vette körűi az öngyilkosjelölt asszonyt, aki meg­fogadta, hogy ezeku án már lemond az ön­gyilkosságról. A rokkant férj, aki a villamoskocsi mellett tartózkodott, a legnagyobb nyugalommal nézte feleségének öngyilkossági kísérleteit. Amikor aiu'án a tömeg szétoszlott, Ábrahám István és felesége a röszkei vasuii átjárt felé vették ut­jukat azzal a szándékkal, hogy a vonat elé veiik magukat. Ekkor azonban már többen figyelemmel kisérték őket és amidőn a vasúti töltés aljában meghúzódtak, már két katona figyelte minden mozdulatukat. Nemsokára egy közeledő vonat dübörgése hallatszott, a kit katona előugrott helyéről is az utolsó pillanat­ban visszarántotta őket a vasúti sínekről. A két katona most már értesítette a rendőr­ségei és Ábrahám Istvánt és feleségét bekísér­ték a rendőrségre, ahonnan héifőn reggel bo­csátották el öket. A házaspár még hétfődél­előtt gyorssegélyt kapott a polgármestertől, aki­nek intézkedésére egyébként a városi szegény­házban tiz napon át ingyen étkezést kapnak. A polgármesteri hivatal társadalmi uton akarja a munkaképtelen házaspár szomorú helyzetét megjavítani, mert félnek attól, hogy a két el­keseredett ember a legelső alkalommal ismét megkísérli az öngyilkosságot. Vádirat a Mussolini-merénylettel gyanúsított képviselő eilen. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ró mi­ből jelentik: A Mussolini elleni merénylettel vádolt Zaniiont képviselő ellen a főügyészség vádalá helyezési indítványt adott be. Vele együtt vádolják öt társát is, köztük Cepollo tábornokot is. Áradás a felvidéken. Miskolc, junius 7. Az alispáni hivatalhoz ma reggel a Sajó, a Hernád és a Boldva völgyéből áradásokat jelenteitek. A viz mindenütt kilépett medréből, a mélyebben fekvő részeket elárasz­totta és rengeteg kárt okozott a vetésekben. A Sajó felső völgyiből komolytbb árviiveiztdtlem­ről érkeznek hirek.

Next

/
Thumbnails
Contents