Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-06 / 129. szám

1926 iunias 6 DELMAQYARORSZAQ 3 SZ AKÁLLSZÁRITÓ. Irja: Juhász Gyula. Bécsi mozaik. Lanner szobra előtt elgondolom: ő volt a bécsi Dankó Pista. A cigányok az ő szobránál se hegedülnek. Mert Bécsben nincsenek cigá nyok, csak muzsikusok. * Egy király, egy cigány, ahogy régen mondták. Itt,: egy zenész, egy császár. De a zenészek még ma is élnek és holnap is élni fognak. * Második József császár római imperátorra emlékeztető lovas szobra előtt lombokká> és zenével vonul el egy köztársasági védőcsapat. Felé se néznek a halott uralkodónak. Így vo nuttak egykor a győztes gótok Titus diadalive alatt. * Halott uralkodó: milyen paradokszonl De Bécsben sokszor érezni lehet, hogy valóság. A neve: mult! * A mull itt olyan kisértet, amely márványból és bronzból van és lágyan muzsikál. * Goethe és Schiller szobrai. Egymással szembenéznek Goethe nyugodtan néz, Schiller lázasan áll. Mintha a weimári miniszter audiencián fogadná a jénai professzort. * Schiller vállaira gyakran szállanak az ég madarai. Goethevei szemben nem mernek ilyen tiszteletlenek lenni. * Mátyás királynak persze nincsen szobra Bécsben. Igaz, hogy Pesten sincstn. De Hentzinek szobrot emeltek Budán • Ferenc császár Ringjét most november tizenkettedikéről nevezték el. A forradalomról, amely elűzte a császárokat. A Szent István dóm egyik oldalán Kapisztrán alakja látható, amint egy halott törökre teszi lábát. Turcarum fűimen, törökök villáma: mondja a régi felírás. Milyen emléke lesz majd az uj Kapiszirdnnak ? Horogkeresztes tüntetés után kommunista tüntetés. A zászló más, a lelkesedés egyforma. A sötétben össze lehetne őket téveszteni. « jár. Amit a kubikosok — intelligens emberek elnézésével, sőt asszisztenciájával — két nyáron Bzétveríek és vályoggá gázoltak belőlük két nyáron keresztül, az lehetett legalább száz sir. Ekkora szarmata sirmezőt az Alföldön még eddig nem találtak. Pedig a temető ezrei az egy-kétszáz sírral még nem merült ki. Behúzódik a most hozzáférhetetlen búzamezők, kukoricaföldek és szőlők alá. A szarmaták idejéből való cseréptöredékeket az egész halmon megtaláltam a földszinén, ahová ásó, eke fölhozta őket. A szőlőkben, ha fát vetnek ki, mindenütt csontvázakra találnak. Itt tehát mindenesetre valami olyan népnek a temetőjére akadtunk rá, amely évszázadokig élt ezen a helyen, mert az akkori népsűrűség mellett ilyen területnek sírokkal való beültetésére évszázadok kellettek. Mindössze azonban ennyi, amit állítani merek s eszem ágában sincs azt állítani, hogy a rejtélyes Partiscum nyomában vagyunk. Legalább az a réssé a Kundombnak, amit mi földolgoztunk, nem matatja semmi nyomát annak, hogy a római kultura valahogy beszivárgott volna az idevaló barbárok közé. Nincs római hatásra valló cserép, nincs fibula, nincs rőmai pénz a halottak mellett, mint ahogy korai szarmata sirmezőkön szokás. De a szarmata kor végéről se származhatnak a mi leleteink. Ebben az időben a szarmaták már felszívódnak a szlávok közé és velük együtt az avar urakat szolgálták. Ss avar lovas ur sirját, se a szlávok hullámvonal díszes cserepeit, se sodort végű halánték-karikáikat, ameiyek a halántékra hulló hosszú hajtincseket összefogják, nem találhatók. A Kundomb eddigi sírjai tehát körülbelül a kornak közepéről, az ötödik-hatodik századból yalók, hogy mi mindent találtunk a sírokban, arról Is beszámolok, mihelyt ráérek. Most szaladni keli ki a Kundombra, hogy előbb kiérjek mint az eső. Itt a tüntetés is zeneszóval történik. Itt a végzet tizenkettedik órája is zenél. • A kastélyban, ahol az utolsó ausztriai császár lakott, Ady dalok zendülnek föl a fekete zongorán. Négy-öt magyar összehafol. Apánk, császárunk, istenünk beszél hozzánk Beethoven nyelvén. Mária Terézia szobrán egy egész hosszú korszak történelme vonal el. Marsallok, generálisok, kancellárok, diplomaták. Közöttük egyetlen magyar. Pedig de sokan voltak, akik vitám et sanguinem pazarolták, hogy ez a szobor minél magasabb lehessen I japánok a képtárban. Meg sem állanak Velázquez remekei előtt. Csak egy törpéje tetszik nekik. De azt se találják elég alacsonynak. A hegyek csak távolról kékek. Bernardino Luini Saloméjdt most láttam először eredetiben. Sokkal kisebb, mint gondoltam és sokkal bágyadtabb. És a ruhája zöld, pedig én bíbornak képzettem. • Ady több barátjával és bizalmasával beszélgettem Révész Béla Ady-könyveiről. A legnagyobb és legmélyebb titok, a lángész titka még mindig az marad, hogy ez a magyar költő, aki egy vidéki riporter és ripacs pózában jártkelt a világban, aki alig olvasott könyveket és Nietzschei újságokból ismerte, akit Párisban a hoteljén és a vendéglőjén kivül alig érdekelt más, mégis és éppen ezért a legcsodálatosabb verses látomások és jövendölések költője lett, aki Dante és Goethe mellett áll, mint a legkülömbek rokona. Ezt a csodát kellene megfejj teni de hiszen akkor nem volna az a csoda, ! aki! Én Bécsben Adyt bámultam a legjobban. A kormány nem hagyta jóvá a vasúti hozzájárulásról szóló városi szabályrendeletet. Ujabb megfontolás végett visszaküldte a közgyűlés határozatát. Az a barc, amelyet a kisvár ut kitűzött vonala mentén levO orökföidck birtokosai indítottak a kisvasú'i hozzájárulás ellen, ugy látszik, eredménnyel fejeződik be. A belügyminiszter ugyanis nem hagyta jóvá a közgyűlés szabályrendeletét, hanem azt visszaküldte a városnak ujabb megfontolás végett. A miniszternek ez a döntése sioros összefüggésben lebet Tatics Árkád államtitkár né hiny hét előtti látogatásával, amikor meghallgatta Szegeden annak a felebbexésnek az aláíróit, amelyet a kisvasúti hozzájárulásra vonatkozó szabályrerd let ellen nyujtotfak be az érdekeltek. TKUCS Atkád államtitkár Alsótanyáia is kiutazott és ott hallgatta meg a visutmenti birtokotok érveit és kifcgáiait és tapasztalatairól részletes jelentésben számolt be a belügyminiszternek. A belügyminiszter a kisvasúba vonatkozó közgyűlési határozatokat egyébként jóváhagyta, az ezekre vonatkozó felebbezéseket elutasította és igy a közgyűlésnek csuk a vasali hozzájárulásra vonatkozó határozatával kell ismét foglalkoznia. Bűnügy, vagy szerencsétlenség ? Titokzatos vérző sebek a béresfiu testén. A szegedi rendőrséget legújabban egy rendkivül érdekessége űgy foglalkoztatja, amellyel a hatóságok azonban ma még nincsenek tisztában, bogy bünügy forog-e fenn, vagy pedig közönséges szerencsétlenség. Alsótanyán az elmúlt napokban történt, hog; Jákó Sándor gazda az istállóban lévő ágyba feküdt le. Az ágyban mellette 8 éves fia, mig a fal mellett Török András béresfiu feküdt. Kora hsjnilban a gazda felkelt ágyából, amidőn azt veue észre, hogy ruhája teljesen vfrss is a fal mellett livő kisfiú arca issze van zuzvn, mily sebek látszanak. A béresfiu eszméletlen állapotban feküdt 8 később, amikor magához tétf, nem tudott számot adni súlyos sérüléseinek okáról. Csak annyit fud, hogy álmában nagy ütést érzett, elvesztette eszméletét, de nem tudja, bogy mi történhetett vele. A nem mindennapi ügyet jelentették a rendőrségnek s a nyomozás első feltevése szerint a béresgyermeket a ló rúgta meg oz arcán álmában az ágyban. As isiáltóban lévő lovak ujyanls elég közel feküdlek az ágyhoz és esetleg igy történhetett a szerencsétlenség. Az eset körülményeit azonban gyanússá feszi az e tény, hogy a béresfiu legbelül feküdi és igy a lórugásnak magát a gszdát is kellett volna érni. A bonyolult eset tisztázására felsőbb utasitásra most helyszint szemléi rendeltek el, mert a nyomozás folyamán számtalan olyan gyanús körülmény is felületűit, bogy Tirik András béresfiai bosszúból sebesítettek meg. A helyszini szemle minden bizonnyal i fényt dérit az istállóban történt titokzatos eseményekre, amelyet mostanában annyit be* szélnek és suttognak Alsótanyán. WMflMMMMtMMMMIMIMMfMWlfMMWtfMB Jt város kapta meg a szegedkörnyéki autóbuszközlekedés engedélyét. Julius elsején megkezdi az üzemet és Tápét is bekapcsolja a forgalomba. Komoly tervek a dorozsmai és a somogyitelspi villamosról. Ismeretes, feogy miután a város két év előtt csúfos kudircot vallott autóbussvállalaiával, amelyet két hónapon át Szeged—Dorozime, illetve Aliótanya között fentartott, több mint egy éven át ismét gyalogszerrel kellett meg* tenni az utat. Tavaly aauián egy magánvállalkozó ismét megindította Szeged—Dorozsma között az autébuizközlekedést, majd kiterjesztette azt egészen az alsótanyii kistemplomig. Ez a vállalkozás ugy a vállalkozó, mint a közönség szempontjából bevált és a dorozsmaiak kezdtek hozzászokni az autóbuszhoz, amely mintegy busz perc alatt teszi meg az utat és mindösize 6000 koronába kerül. Ettől a sikertől azután mátok is felbuzdultak és u] cutóbuszjáratokat létesítettek, mégpedig Újszeged, Szőreg, Deszk, Sdndorfalva irányában hasonló jó eredménnyel. ISyen körülmények között azután a város is kedvei kapott ismét az autóbuszvállalkozáshoz, ds igényt jelentett be reá a villamosvasút részvénytársaság is és megindult a verseny az engedély elnyeréseért. Hivatalos irás még nem érkezett rólt, de tudomásunk szeriét a belügyminiszter már dintltt a szígedl aaiétusieegedély sorsa filití is azt az eddigi vállalkozik figyelmen kivül hagyásával, a városra ruházta. Nem szorul magyarázatra, hogy mit Jelent a belügyminiszter döntése azokra nézve, akik az autókat eddig járatták, mert hiszen egyik-másik egész vagyonát Olie ebbe a vállalkozásba. Éppen ezért remélhető, hogy a város az eddigi autűbuizvállalkozékkal méltányos megegyezési köt és legalább abban a formában kártalanítja őket, bogy kocsijaikat és felszerelésüket átveszi. Mint értesülünk, a vdros julius 1 in kezdi meg autibuszüzemii is pedig az eddigi vonalakon kivil mig Tdpii Is bekapcsolja a forgalomba. A viteldijakat a város az eddigieknél is alacsonyabban akarja megállapitani és ugy tud* juk, hogy például as ut Dorozsmára és vissza 10 ezer korondba fog kerülni. Ezenkívül kiad a város diákok és munkások részére fildru bérletjegyei. Ariéi is szó van azonban, hogy az autóbuszjárattól faggeüanfll a szegedi vl lamtsvusut kiépíti vonalúi Doiozsmdig. Az t utóbuszjáratra ugyinis a villamos is pályázott és miután nem kapta meg, sisost oly módon akaija megtartani magának a jól jövedelmező voaaia*, bogy ki-