Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-01 / 125. szám

1926 májas 29 DBLMAQYARORSZAQ 3 Ellenzéki hangulatban folyt la az ipartestület évi közgyűlése. A szegedi ipartestület vasárnap délelőtt tar­totta évi rendes közgyűlését a városháza köz­gyűlési termében. A közgyűlésen nagyszámban megjelent ax iparosság s az elnöki emelvényen a kereskedelmi és iparkamara képviseletében Wimmer Fülöp elnök és dr. Landetberg Jenő tilkár jelentek meg. A niav érdeklődéssel várt közgyűlést Kör­mendy Mátyás nyitotta meg. Üdvözlő beszéde után bejelentette, bogy az ipartestület elnöke, Pdlfy Dániel hónapokkal ezelőtt lemondott tiszt­ségéről. Végső elhatározását azonban a köz­gyűlés hangulatától és bizalomnyilvánifásátől tette függővé és igy arra kéri a közgyűlést, mondja ki, hogy Páify Dánielt az iparosság továbbra is vezéréül kivánjs. Schwarcz Manó inditványára a közgyűlés elhatározta, hogy kül­döttséget meneszt Páify Dánielhez és a lemon­dott elnököt ünnepélyes formák között mcgbiv> Iák a közgyűlésre. Az évi jelentés, az 1926. évi költségvetés egyhangú elfogadása után dr. Pdlfy József tit­kár a kocsigyártó szakosztály indítványát ter­jesztette elö. A kocsigyártó szakosztály azt in­dítványozta, hogy az ipartestület székházának termeit idegen alakulat ne vebesse igénybe ás hogy a teremifénylési kérelmeknél esetenkint a közgyűlés döntsön. Az előadó inditványában napirendretérést javasol és as elöljáróság inté­zési körébe kéri utalni a síékbáz hasznosítási kérdését. Hoddct Antal az indítványozók nevé­ben elmondja, hogy egyes szakosztályok tok esetben még gyűléseik számára sem tudnak helyiséget kapni, mert idegtn alakulatok foglal­ják le a termeket. Körmendy Mátyás a székház hasznosítását iimertetl és bejelenti, hogy az 1926. évi költségvetésben 75 millió korona az az összeg, amelyet a termek haiznosiiása foly­tán bevételként kezelnek. A mind szélesebb hullámokat öltő vita után a köxgy&lés nagy iöbiségt ez elnökség javaslatát fogadta el. Közvetlenül a szavazás elölt lépett a terembe Páify Dániel, aki Körmendy Mátyás mellett fog­lalt helyet és akit a közgyűlés barsány iljen­zéssel fogadott és felállással üdvözölt. Kör­mendy rövid beszédben az iparosság ragaszko­dására! biztosította Pálfyt és ígérte, hogy a to­vábbi küzdelmekben is az iparosságot találja maga mögött, majd ünnepélyesen felkérte az elnöki szék elfoglalására, ami ulán Páify Dániel emelkedett szólásra. A bála és a ra gaszkodás szavával mondott köszönetet, majd igy folytatta: — Az eddigi egész életemet az iparosság boldogulásának szolgálatában töltöttem és most fájna eihegyni a székház épületét, bitzen min­den téglájának felrakásánál jelen voltam. En nem akartam magamat ünnepeltetni, de lemon­dásomra akkor taktikai szükség volt — az ipiros­egység szempontjából — Egyes politikai körök azt hirdetik, bogy nekem nincs talajom az iparosság körében és bogy az iparosság ellenem van. Azt elhiszem, hogy nem tetszik nekik az én határozóit agresszivitásom, de én kijelentem, hogy addig nem nyugszom, mig az Iparosság nem riszesül egyenlő elbánásban a gazdákkal. Az ipiroiság­nas állandó zaklatásban van része. A forgalmi adóhivatalnokok csak az iparosok életét keserí­tik meg, mig a gazdák háborítatlanul élnek. Az iparosiágnak csak egyszer volt boldog idő* szaka, amikor a brassói ipartestületi jegyző, Sxterinyt József báró került az iparosság élére. Azóta hiába beszélünk tObblermeiéirői és hiába konszolidációról. A mai kormányzat tönkreteszt at ipart it a kereskedelmet. — Mi meghalunk a mai kormányzat fojtó szori'áia alatt, de utánunk a gazdatársadalom ii koldusbotot vesz majd kezébe. Szterényi báró összhangot tudott teremteni az ipirostág és a kereskedők között s azóta sincsen meg cz az összhang. Beszéde végén arra kérte az iparosságot, bogy ne higyjen a polliikai háttéri rágalmaknak, amelyekkel öt állandóan befeketítik, mert 35 éves közéleti mult|« biztosíték arrt, bogy vezéri mivohát önző egyéni célokra sohasem fogja ki­hannálni. Páify Dániel nagy tetszéssel fogtdolt beszéde ntán Wimmer Fülöp kimirai elnök üdvözölve az ipartestülete! és annak visszatért vezérét, Páify Dánielt, örömét ftjezte ki, hegy ismét béke uralkodik az ipiroiság és vezére között és reméli, bogy az iparosság Páify vezérletével eléri kitűzött célját. Az elkövetkezendő nagy bircokból a kamara is ki akarja venni részét, mert ciak a két hatilmas testület közös mun­kájával remélhető boldogabb gazdasági korszak. As emelkedett hangulatu közgyűlés után az önzegyűlt iparostág testületileg elvonult a Gizella- téri honvédemlékhez, ahol abban az idő­ben a hősök emlékünnepét tartották. Halálos repülógépkataaztrófa Újvidéken. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Új­vidékről jelentik: Hétfőn Újvidéken halálos repülőszerencsétlenség történi. Schumann kapi­tány Kallla nevű aviatikus társaságában egy uj repülőgépen próbarepülést végzett. A repülő­gép motorja a Dnna felett leromlott és a gép zuhanni kezdett. Schumann kapitány kibukott a géptől, a Dunába estit és elmerMll. A gép a partra zuhant és agyonütötte KalUa pilótát. Ujabb letartóztatás a szénapanama ügyében (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Az emiékezeles szénapanama ügyében, amelyben több magasrangu katonatisztet tartóztattak le, a rendőrség hétfőn ujabb letartóztatást esskö­szölt. A vizsgálóbíró ugyanis elmdelte az Épitőbank igazgatójának, Rosonthal Miksának a letartóztatását, amelyet héttőn diluldn foga­natosítottak it it Rotenihali átkísérték az ügyész­ség fogházába. A tanitó, aki alkoholmérgezésben szenved és ellopja ismerőse pénzét. Ctabafy Jenő óizenliváni tanító állott héifőn délelőtt lopái vádjával Gömöry egyes biró elölt. A vád szerint Ctabafy Jenő Kiss Bálint ottani gazdálkodó zsebéből kilopta annak er­szényét, amelyben három is félmillió korona volt. A lopás előzményeihez tartozik, hogy Kiss Bálint ószentiváni gazdálkodó egyik tehenét eladta és a vétel uián betért az ujszentiváni szerb gazdakörbe. Itt találkozott azután öisze Csabafy tanítóval, akivel mulatozni kezdett. Éjfél után, amidőn a hangulat már igen emel­kedett volt, Kiss Bálint kiment at uccára, bogy hazamenjen. Uikőzben azonban elesett mámo­rában és elaludt. Csabafy Jenő, aki mulatozás közben állandóan figyelemmel kisérte a gazdát, távozása ulán utána szökött és a mámoros, alvó gazda zsebiből kilopta erszényéi. Kiss Bálint, amidőn reggel felébredt, azonnal észrevette a lopást. Qyanuja a tanitó ellen irá­nyúit, meri emiékezelt arra, bogy a tanitó mi­lyen mobésiggil figyelte pénztárcáját, amidőn azt a nadrágzsebéből a kabát beltő zsebébe tette át. Feljelentés folytán as űgy biróság elé került. A hétfői főtárgyaláson Ctabafy Jenő tagadta a lopás elkövetésé*. Csík azt ismerte be, bogy a pénztárcát találta és nem is tudta, bogy az Kiss Bálint tulajdonát képezi. A pénz felit elköltötte, mig a megmaradI pénzt felesé­ginek küldötte et, akinek szanatóriumi kiza­léare voit szüksége. A tanúkihallgatások során Baltazár Mátyás bentesmester a vádlott binötsige mellett vallott. Emlékezett arra, hogy a tanitó amikor meg­tudta, hogy Kiis Bálintnál nagyobb összegű pénz van, utána osont is amikor visszaüti a gazdakörbe, bőkezűen költekezett. Az iratok ismertetésénél megállapította a biróság, bogv Csabafy Jenő tanító megrögzött alkoholista. Többizbea voit idegszanatóriumban és jelenleg is benlakófa a szegedi elmegyógy­intézetnek. Felolvasták a tárgyaláson dr. Szabó József egyetemi tanár szakvéleményét, amelyből kitűnt, hogy a vádlott sxeszmérgezésben szen­ved és akaratelhatárosásában korlátozva van. A bíróság a lulnyomó enyhitő körülmények figyelembevételével egyhónapi fogházra itilte a tanítói, Csabafy feleboezett az iiélet ellen. Biosérdy mester pénteken Szegedre jön. Nagygyűlés a kisvendéglőben. — Dr. Vinczy előadása a nagy eszméről. Hétfőn délután nagy bicsérdysta gyűlés volt egy ujszegedi kiskocsmában. Dr. Vinczy Károly egye­temi titkár, aki már átesett a tisztulás koplalásán, részletes beszámolót tartott az eszméről és a „mesterről". A gyűlésen úgyszólván minden társadalmi réteg képviseltette magát, volt olt katolikus pap, ügyvéd, tanár, jogász, de leginkább beteges szinü nincset­lenek, férfiak és nők vegyesen. Dr. Vinczy áhitatos csöndben előadott fejtege­téseiben többek között ezeket mondotta: — Nem igaz és rosszindulatú a liberális lapok azon híradása, mintha a mester nem telt ház előtt tartotta volna meg mult vasárnapi pesti előadását. Igenis telt volt a Renaissance Szinház ... Félig tele volt... — Hogy tettlegességig iokoződott volna a han­gulat és sonkás zsemlét ettek volna a hivek, nem láttam, de tény és sajnos, hogy banánt kapni nem lehetett. A gyűlést csak egy kis plakát hirdette. A mester minden kérdésre felelt, de én nem kérdez­tem semmit, mert negyedik napja böjtöltem. — A mester egyik fanatikus híve: Etfen Özsén „trappoló tuberkulózisban, csontsorvadásban és fanatikus szocializmusban szenvedett, de szigora kúra után kigyógyult. — Bort és sört hirdet a mester. A mester vizet nem is iszik I A szesz jó, mert megakasztja a rot­hadást. Példa rá a muzeális állatok spirituszban való megőrzése... — A bicsérdysták között nincsen salak, hacsak el nem követnek valami kihágást. A „schrrotf kúra után hét liter bortól még spiccük sem lesz... — No és önzetlen a bicsérdyzmus ? — kérdi az egyik hallgató. — Igen, teljes mértékben az. A mester pénzt el nem fogad, azt mindenkor visszautasítja. Tessék csak megvenni a könyvét és látni fogja. Egyébként pénteken este 50.000 koronás, sőt olcsóbb Jeggyel is el lehet menni meghallgatni az előadást, ame­lyet a Tiszában tart meg. Jegyek a várost nyom­dában és a pénztárnál kaphatók ... — A mester önzetlen, impresszáriót nem is tart, mert egy nagyváradi előadáson befolyt 150.000 leiből csak U.QOO-et kapott, más alkalommal 80000-ből csak 3000 jutott Bicsérdynek. — Hajat is növeszt a bicsérdyzmus. A mester és öccse ugyan korán kopaszodott és ma is az, de C3ak mert nem ért rá eddig visszanöveszteni. Hogy a növényevő állatok közt miért van vész? Hát tessék megvenni a könyvet, abban röviden benne vari részletesen (igy mondta.) Most egy jó magyarsággal megirt könyvet is ki akar aáni. — Indiában — lolytatta az előadó, ugy végzik ki a halálraítélt bűnösöket, hogy huszonegy napon át csak húsételeket adnak nekik. Láthatják tehát, mit jelent számunkra a hus. Ezzel zárta szavait, megemlékezvén mégegyszer a pénteki előadásról, a Jegyekről, a könyvről és a mesterről. Mindez történt 1926 ban, május 31-én délután hat órakor, Újszegeden.

Next

/
Thumbnails
Contents