Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-27 / 147. szám

wm i. 1926 frmioB 27 DELMAQYARORSZAQ SZAKÁLLSZÁRITÓ. írja: Juhász Gyula. Theatralia. Most, hogy Szeged legrégibb és legregénye­sebb fertályát, az öreg Palánkot halálra Ítélték, eszembe jutott egy jó színpadi ötlet. Ha én helyi szerző volnék, meg ts valósítanám. Meg kellene és meg lehetne írni az igazi szegedi daljátékot, mint ahogy van bécsi, budai, sőt tabáni daljáték is. És ha már Schubertet, Haydnt, Offenbachot és Lavottát a világot jelentő desz­kákra hurcolták, mint hősöket, miért ne lehetne szinrehozní Dankó Pistát, a mi nótafánkat, az örök cigányt az ő halhatatlan dalaival ? Remélem, hogy ez alkalommal az összes sze­gedi fáraóivadékok szívesen járulnának az elő­adás sikeréhez. * Helyi szerzők, rajta tehát l Íme egy ingyen ötlet, amelyen keresni lehet. Ha a szerzőknek nem is, de a cigányoknak igen. Dankó Pistá­nak pedig már nem tartozik fizetni a jogdijat az igazgató. * Egy inkább neves, mint jeles pesti színész Igen helyeselte Retnhardték be- és kitiltását. A pesti színész is erkölcstelennek találta a párisi darabot. Ez a pesti színész egy életet töltött el egy pesti vig színházban párisi malacságok és disznósdgok megjátszásával. Hiába, mire a kokott és a rué megvénül, igen erkölcsössé válik. * A kardalosok egyforma hévvel játszanak hő­töket és katonaszökevényeket. Nem csoda, ha az életben is igen gyakran felsőbb utasításra békétlenkednek és megbékélnek. * Aki nem tud Írni, az még mindig lehet szín­műíró l * A színházhoz mindenki ért. Én inkább a cir­kuszt kedvelem. Különösen a közgyűlésen. * Egy bécsi Reinhardi előadási néztem, amelyen egyszerre csak vak sötétség lett a színpadon és a nézőtéren egyaránt. — Nem vagyunk az erdőben — méltatlan• kodott egy honfitársam, de én megnyugtattam. A darab csakugyan egy őserdőben játszott. * Némely mai operetteknél eszünkbe jut, hogy tragédia is van a vi ágon. Például, hogy végig kell nézni egy ilyen operettet. rőla az irás. Egy öltözet civil ruha, egy pár cipő. Nézem a dátumot; nem egészen friss. — Hát megkapta a ruhát? — Nem, instálom, azt csak személyes jelentke­zésre adják ki Budapesten. Föl kellene érte menni... — Az. De az útiköltség oda-vissza többe kerül, mint amit a ruha ér. — Nem, kérem szépen. Megkértem már Borbola tanácsos urat, utaztasson föl valami kényszer­útlevéllel Pestre a rnhámért... Hát el lehet ezt hinni? Hát el lehet ezt kép­zelni ? Ej. jobb lesz ennek a beszélgetésnek véget vetni,.. Megkérdezem a Tömörkény katonáját, akiről a gyerekeink majd olvasnak az olvasó­könyvökben, hogy mivel lehetek szolgálatára? — Talán egy kis társadalmi akció, kérem alásan... Jaj, Zombory hős apám, de eltévesztette az adresszt! Hogy éppen a ieggyámoltalanabb társa­dalmi emberre kopogtatott rá! Azután meg el is van hibázva egészen, hős apám. Nem igy kellelt volna ezt csinálni. A katonáskodása huszonötéves évfordulóján el kellett volna esnie a Doberdón és többet löi se kelni. Akkor most kutyabaja se volna, a jó Isten betakarta volna pimpimpáré-virággal, amihez nem kell kényszerutlevéi, itthon meg emlék­oszlopa volna és haptákkal becsülné meg az egész társadatom. De igy ? Csak a félszemére vak, csak nem tudom, hány százalékos rokkant, még hordár­nak se egészen tauglich —, hát mit akar maga a társadalomtól ? De azért csak ide irom a cimét, ba semmit sem várok is tőle. A Tömörkény katonáját, akit hiába nyilvánitottak holttá, nem volt szerencséje szép hősi halált halni értünk, Zombory hős apámat a Széchenyi tér 13. szám alatt találja meg az irgalom. Igaz, hogy el ne felejtsem: Zombory Lajos akkor fakadt sirva először, mikor azi mondta, hogy hat testvére esett el a háborúban... Azok szeren­csésebbek voltak, mint ő. Megvallom, én jóideje Ilyen trogikus helyzetbe. nem igen kerülök A művészetben a legnagyobb is egyetlen er­kölcste'enség a tehetségtelenség. Különösen az erkölcsös hetyl szerzőkre áll ez a szabály. Kiadják az ügyésztégnek azokat a cieh képviselőket, akik botrányt rendeztek a vámjavaslat tárgyalásán. Prága, Junius 26. A képviselőház reggel 3 Arakor fejezte be azokat az ügyeket, amelyek az államügyészség által a szombati kamarai ese­mények miatt, egyes lépt ítélők ellen folya­matba lett bflntető eljárás következtében me­rőitek fel. A mentelmi bizottság azon Javaslatát, mely szerint Karút, Jlldk, Kreyblsch és Sefranki kommunista képviselők, továbbá Kaeizlik szo­cialista oárti képviselőket kiadják, 150 szeva­zattal 108 szavazat ellenében elfogadták. Zentn asszony képviselő ügyét újból való tárgyalásra visszaadták a mentelmi bizottságnak. A mentelmi bizottság eredetileg ugy döntött, bogy a kép­viselőket ntm adja ki Annak a további tizenöt képviselőnek a kiadatásához, akiknek a men­telmi jogát a főállamflgyéss kérte még felfüg­geszteni, a képviselőház nem Járult hozzá. A kiadatás mellett szavaztak a néaset agrárpárt és a német kercsztényezocisiiste párt is. A kom­munisták a szavazás eredményét viharos tünte­téssel fogadták. Egyfázisos lesz a hus forgalmi adója. Varga államtitkár ssombaton délelőtt fogadta a sztgadi husiparoa-kongressxus küldöttségét. — Az államtitkár nagyfontosságú bsi«l«ntésakat tstt. Varga Imre pénzügyminiszteri államtitkár, aki — mint ismeretes — Szegeden tartózko­dik, szombaton délelőtt fogadta a azegedl pün­kösdi hatipari kongresszus küldöttségéi a plnz­ügylgazgató hivatalában, A küldöttség tagjai voltak Kiss Qéza, Pick Jenő, Fitcher Aladár és dr. Cterzy Mihály, mig a pénzügyigazgatá­sát részéről Kolb Árpad pénzügyigazgaté, Csorba és Wolff főtanácsosok vettek részt. A küldöttség elsősorban átadta az államtit­kárnak a pünkösdi kongresszus határozatait és memorandumait. Rámutatlak arra az egyre ne* hezedő helyzetre, amelyben a magyar huiips­rosság vsn a mai lehetetlen adórendszer miatt. Elsősorban is azt az indokolt kérést terjesztet­ték az államtitkár elé, hogy az egyfázisú for­galmi adót léptették életbe a hatra it. Az államtitkár azonnal válaszolt. Elmondotta, hogy az úgynevezett harminchármas bizottság éppen hétfőn ül össze és ez elé olyan terveze­tet terjeszt, amely ki kivdaja terjeszteni az egy­fázisos rendszert nemcsnk a szinre is fára, fianem a lisztre is a hasra ts. Minden való­színűség szerint a bizottság el fogja fogadni azt a Javaslatot és ha nehézségek nem tornyo­sulnak elő, u|y az egyfázisú rendszert mig a nyár folyamán, de legkésőbb augusztus végin ilelbslipteiik. Az államtitkár kijelentette ezután, hogy az egyfázisos rendszer életbeléptetése igen nehéz, mert rendkivül sok érdeket és érvelést kall meghallgatni. Mivel a tárgyalásokra még sok időre van szükség, azért késik az uj rendszer bevezetése. Kijelentette ezután azt is, hogy tulafdonkipen nem az úgynevezett egyfázisos rendszert fogják iletbeliptetnt, hanem úgyneve­zett edóvdltság lesz, ami megfelel az osztrák rendszernek. A további kérdésekre ezután az államtitkár nagyfontosságú kijelentést tett. Kijelentette elsősorban azt, hogy viisza fogják tirltenl az exporthas után befizetett forgalmi adói. Ez már a legközelebbi napokban meg fog történni. A hus forgalmi adója ügyében az az álláspontja, hogy az adi csak ott fizethető, ahol tiayleg fogyasztásra is kerül. Amennyiben nem igy Járnám k el a városok, ugy a minisztérium uta­silani fogja őket, bogy ebben a szellemben mé­dotiisdk szabályrendeleteiket. Ezzel a rendel­kezéssel a fautiparosok egy régi és nagy sé­relme nyer orvoslást. Végre Szegeden is >1%' változik ezzel a kérdés, mert Szeged városa est a felfogást semmi körülmények között nem akarta magáévá tenni. Ezután a husiparosok kereseti adifn ügyében intéztek kéréseket az államtitkárhoz. Vargn Imre kijelentette, hogy annak nincs semmi ék*­ddlya, hogy az Iparosok kereseti odófukat már az állat levágása helyin rójjdk le minden egyei vágás alkalmával. Igy a husiparosoknak nem kell egyszerre kifizetni a nagy összeget és min­dig tudják azonnal, hogy mennyi adót kell fizetniök keresetűk után. Az államtitkár kijelen* tette még, hogy ebben a kérdésben azonnal megindítja a tárgyalásokat. A küldöttség íöbb mint másfél óráig tartóz­kodott az államtitkárnál, aki részletesen meg­hallgatta a busiparosok kérelmeit. Ha azok az Ígéretek iinyekki válnak, amelye­ket most a pénzügyminiszteri államtitkár mon­dott a szegedi küldöttség előtt, akkor lényeges és jelentős lépésssel könnyebbedik meg a bus­iparosok helyzete. A közgyűlés nőm szanálja a szinházat és nsm bontja fal az Andorral kötött szerződést. Közepes érdeklődés melleit nyitotta meg negyedet után a polgármester a folytatólagos közgyűlést, amelynek nagy érdeklődést keltet! pontja a szinházflgy volt. A városatyák nagyon gyir számban Jelentek meg, a tisztviselő város­atyák ellenben, akiket polgármesteri körözés rendeli ki a közgyölfsi frontra, teljes számban statisztáltak a tanácsnak. A karzatokon néhány szinész érdeklődött csupán. A polgármester az ülés megnyitása ulán be­jelentette, hogy dr. Kormányos Benő szinbázi Indítványa következik és azt együtt tárgyalhatja le a köz­gyűlés Magyar József és dr. Tóthlmte hasonló tárgyú indítványaival. Az indítványokat dr. Szendrey Jenő ismertette, majd előterjesztette a tanács javaslatát. A tanács — mint ismeretes — nem támogatja sem dr. Kormányos, sem dr. Tóth Imre, sem Magyar József indítványát, ha­nem mindhárom elutasítását javasolja. Tóth Imréét asért is, mert a számvevőség megálla­pítása szerint a színház adóssága több mint ötszázmillió korona. Magyar József indítványát, amelyben azt kéri, bogy a közgyűlés ne kösse meg Andorral a szerződést, nem lehet elfogadni, mivel a közgyűlés már kimondla, hogy ujabb három évvel meghosszabbítja a szerződést, ép­pen azért a szinház házikeselésbe vételéről sem lehet szó. Dr, Kormányos Benő szőleit fel elsőnek, hogy megindokolja indítvá­nyát. Mintjárt első mondata után elnöki rendre­uiaiitást kapott, mert egy közbeszóló város­atyának sértő módon válaszolt. Kormányos Benő ezután a régi szinügyi bizottságokról beszélt, amelyeknek tekintélyük volt a;szinbázi kérdések elintézésénél. Andor Zsigmond óta ez a helyzet megváltozott. A szinház rendkívül válságos helyzetbe került. Ezért kell foglalkozni a szaná­lás kérdésével. — Mindenkinek nehéz a helyzele, — szólt közbe Körmendy Mátyás. Kormányos Benő azután azt fejtegette, hegy nem szabad ragaszkodni Tóth Imre indítványá­nak ahhoz a részéhez, amely szerint a város csak abban az esetben szanálja a szinházat, ha a direktor adóssága nem haladja meg a 350 millió koronát. Indítványozza, hogy a város Tóth Imre indítványa alapján szanálja a szin­házat. .•in m. WS- m-ML' "WSt

Next

/
Thumbnails
Contents