Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-20 / 141. szám

Ara 3000 koron*. DÉLMAGYARORSZAG 8iesllWRiÍSfi«gi IMÜ Feitme-a. L S;!«Js.i KifiMfelvxtai, ~flaSlMto;v& tt ldgftt«da! Aradi ccca a. irtHtes m t- , rmn Stx&m-mttírai 1, uta ?«i«ignu*a i« M Szeged, 1926 junius 20, VASÁRNAP SlStixcMii áíift íltj hónapra helybsn 40.000 kor., Budapesten ís »!sJSfeu* 4Í.ÜQ0 tűi Hgye« ítóa ara hétköznap 2"00 kor. fssi'- 4* ftaneasup üOOO iaror.f. it. ivfclyam, 141 ixaia Sajtóitafiaztifea idején. Hajnal szőkülésén — pirosláss volna ugyan, de a hajnalnak is tilos, legalább egy liberális újságban, feltűnő módon viselni a piros szint, amelyet a jő Isién kissé elhamarkodva teremtett meg — hajnal siőkfllésén, mikor s gép kiadta magából az utolsó újság példányt is és elnéptelenedett a tágas gépterem, nagyot nyujlódzolt a fekete monstmm és monológba kezdett. Végre is s cyomdsglpnek is vsn jussa, a sajtóról beszélni, amelyet sz s soha nem remélt lisztes* ség ér éppen Magyarországon, hogy állami statisztikát csinálnak az olvasóitól. Oyan statisztikát, amely milliárdokbs fog kerülni s ez talán túlságos ár a szanált Magyarországon azéit, hogy a kormány megtudja, reeiyik lapnak hány olvasója van. Ezt talán olcsóbban is meg lehetne tudni s a milliárdokat talán jobb leit volns minden statisztika nélkül a kocslru^i? sajtóba ölni a többi milliárdok mellé. Ezt azonban mi mondjuk kötelei felebaráti szeretettel, nem a njomdegép. A nyomdagép ezt mondja: — Vas a testem, ólommal élek, mint a mesék sitkánys: olyan erős is vagyok. En vagyok a szem, amnilyel milliók néznek, én vagyok az sgy, amellyel milliók gondolkoznak, én vagyok a sziv, amelyben milliók érzése dobban meg: balalom vagyok. Ki ne akarna erős lenni, ki ne atarna hatalmis lenni? Kinek ne volna irigye, akinek ereje és hatalma van? Az Isten tökeiete&, mégis vannak ellene lázidosók. — Szülője és szölöilje vagyok az eszmének, anyaga és forrása a világosságnak. A baladásnek én adok tartalmat, irányt és szárnyat, nagyobbal, mint rajiam kivül akármelyik emberi találmány. Tebát én felém fordul a gyűlölete mindenkinek, aki fél az eszmétől, aki nem szereti a világosságot, aki haragszik az értele® lámpájára, akinek kellemetlen, ha sz sötét zugokba bívilágit és elkergeti t>z árnyékot, amely eltakarja a profaaum valgus elől az igazságot. — Azt mondják, túlságos a szabadságom és visszaélek vele. De hát mióta élek vissza ? A szabadsajtó még százéves sincs s &t emberiség mOgöit már évezredek állnak. Jobb volt az emberilég, mig sajtószabadság nem volt? Kevesebb volt a bűn, shsramiaság, a gyilkosság, a boldogtalanság és több volt a boldogság és batékonyabb az embsri jóság és nagyobb az emberi szolidaritás ? De hát akkor miért állt minden község haíárábsn akasztófa és miért kellett olyan büntetésekkel védeni a társadalom rendjét, amelyeknek láttára ma hideg borzongatja végig még a bábért ii? Az emberelet nem megron> tolta, hanem megjavította a világosság, amelynek a szabadsajtó volt a hordozója és ha sz emberek közt még ma is sok az emberleien gonosz, annak nem a sok világosság, hanem a kevés világosság az oki. Az igazi szabadsajtó nagyon kevés ideig röpködött bilincstelen. Minden poiitika kitépett a gondolatszabadság fóliáiból, megnyirbálta a szárnyait és köteieke' hurkolt rá. Mindig aszal az indokolással, hogy viss a ne élhessen s szabadsággal. Pedig a szabadsággal ciak az él visiza a gondolat körül, aki elvesz belőle. — Azfin mit beszélnek az in szabadságomról? Hát enyém az a szabadság, amellyel rendelkezem? Nekem csak igy szabadságos van: az, bogy szabad vesződnöm, kínlódnom, küzdenem, veszélybe rohannom, magam összetöretnem — a más szabadságáért. — A kés nagyon veszélyes szerszám. Nemcsak kenyerei lehet vele vágni, hanem emberi is ölni. Miért nem hoznak olyan törvényt, amely megtiltaná a kés használatát, hogy vissza ne lehessen veíe élni és amely börtönnel fenye gitne minden kta mestert, ehi visszaélésit? alkalmsa eszközi csinál ? Azt nondjtk, azt is megbüntetik, aki a késsel visszaél. De a kártevő sajtó ellen is volt történy eddig is. A törvény eddig is tiltotta a gyilkosságra uczitást, a gyilkosok magasztalását, a gyújtogató csóva siórójá', a bit meggysiázását, a vallásfelekezetek ellen vsló izgatást. A törvény megvolt és a törvény nem tudts megakadáiyosni, hogy ilyenek történjenek, de ennek nyilván nem a törvény volt as oka. Mert ba as volt, nsi garancia van arra, hogy a mai törvén; hozókban és a mai tCrvény uraiban több erö lesz és hatásosabb megfélemlítés, mint volt a régiektan? Hololt a régt törvényt nem tehetetlen, hanem zseniális emberek késaitették, akik nem voltak jóakarattal a sajtóhoz. — fis azok a jóakarat nélkül való emberek el ütitek és a stsjió, megcsonkítva, megkötözve, bilincset csörgetve, fölptckelt szájjal is megmaradt erőnek és hatalomnak,.. Igy csikorgott mogorván a vas-monstrum, amikor valahonrél, talán a hajnal fényéből kiszökve, belibbent hozzá gyöngy ház-szinü szárnyán a szabadság génimza. — Erő és hatalom, — simogatta meg az u]ságma8ina acéltestéi. — Erő és hatalom mindaddig, o»g becsületes fegyverekkel harcolsz tiszta ideálokért, Óriási botrányok a oseh parlamentben. Padokat törtek össze, miniszteri székeket zúztak szét és minisztereket sebesítettek meg. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Prágából jelentik: A szenátus szombaton egész nap a kongruajavaslatot tárgyalta. Zemin asszony nemzeti szociálista képviselő felszólalásában kijelentette, hogy amennyiben a /avatottól tirviny len, akkor sIkolmdnyadtn joguknál fogva kirni fogjdk a korminy vád alá helyetésil. Lcpxártakor telefonálja budapesti tudósítónk: A kongruajavaslat fárgyalásáná', amikor szavazásra került a ser, irtási botrány tirt kl. Á kommuatsták, bogy megakadályozzák a javaslat megizavazásdt, összetörték a képviselőt padokat, sxéituzt&k a miniszteri székeket is formálisan összeverekedtek a német nemxetl izr etatistákkal, annyira, hogy az egyik képviselői orvosi segélyben kelleti rissesi/eni, a miniszterek kixil is többen megsebesültek a verekedés alatt. A kommunisták gúnydalokat énekeltek a papokról, a papszakácsnékrél, zászlókat lobogtattak, amelynek rsyik oldalára Husz Jinos elégeti se volt festve, a másk oldala pedig egy kövér prpot ábrázolt. Sípszóval, trombitával és a iegeíképzeihetetienebb eszközökkel pokoli lármát csinállak Is a parlamenti őrséget többször be ktlieli rendelni a terembe. A hallatlan botrányok között a iöbbség a kongruajavaslatot megszavaxia. Baloldali koncentrációs kormányt alakit Herriot Pár is, Junius 19. Heriiot tegnap este többek között Cailleaux volt pénzügyminiszterrel tárgyalt. A Hetriot-kormány ban, ha a vállalkozás sikerei, Btiandnak a külügyminisztert tárca jut. Briand még eddig nem döntött arról, hogy ezt az íjánlatot elfogadja-e. Herriot először a pénzügyi kérdésekről tárgyalt, a Jelek szerint megkísérli a baloldali koncentrációs-kormány megalakítását. sss Benes vyloearnoi szerződést" akar kötni Magyarországgal. A cseh kormány minden pillanatban kész a tárgyalásra. Veláes, Junius 19. A kisántánt konferenciája után a külügyminiszterek ma fogadiák a fajtó képviselőit. Legnagyobb érdeklődés Benes, cseh külügymiaiszter nyilatkozatait kisérte. Magyarországról azt mondta Benes, hogy a frankhamisitási ügyet Genfbm elintézték. Ami Csehszlovákia és Magyarország viszonyát illet', ez nem rossz. Fenfarija mindazt, amit a csth kamarában elefcinletben elmos dott éi issaéíii, hogy a csehszlovák kormány minden pillanatban kész Magyarországgal megindítani a tárgyalásokat, hogy a locarnol egyezményhez hasonló paktumot kössön Magyarországgal. Csehszlovákia reméli, hogy a viszony közte és Magyarország között hamarosan meg fog szilárdulni. Franciaország és Olaszország tekintetében a kisántánt hü marad tradicionális politikájához. Kun Béla interpellációja a szegedi ipartestillet jelentéséről. „Az országban elveszette t«U) az egységes párt részére." — Bud János felszólalása a nyugdíj valorizációs vitában. Budapsst, Junius 19. A nyugdijvalorizáció ssostbitii vitájában elsőnek Szilágyi Károly szólalt fel. Kijelentette, hogy a javaslat helyen a magántisztviselők kötelező biztosításával kellett volna Jönni Etután Mussoliniról beszél, Bethleni hozzá hasonlítva, Matesiis Qéza: A magántisztviselő a proleiáriá'Ui sorába sülyedl. Pikler Emil: Egészen tó sztci&lhta agitátor a pénzügyminiszteri Malnsiis Qéia: ElvtsztU ez a nmzet, amely nem teája megbmülni is eltartani azokat, akik a munkdbban rokkantak meg. Bud Jár.oa pénzügyminiszter szólal fel ezután. Amit szociálpolitikailag lehetett, azt a kormányzat megtette. Malasits Qéza: Ausztriában nem mertek volna ilyen törvényt beterjeszteni I Bud János: A nyugdijierhek viselése csak addig terjedhet, ameddig es a vállalatoknak prosperitását nem érinti. Nem áll meg az a j vád, mintha a javaslat a bankokat erősítené. I Az infláció őket sem kímélte, ba tehát most