Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-19 / 140. szám

Ara 2000 korona DÉLMAGYARORSZAG . "*í**eartBl Crtk PRMfr* i. $<Mm Is-B. SMNftaU, _ , „ __ IWIiMÍtei *nfe: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten iilenis68«?í3á£ í« Í»«íl»á* Aradi ucca 8. Vtfulm m. . Szeged, 1926 lUniUS 19, SZOMBAT »id«8B 41C00 kor Egyes szára 4ra hétköznap 2IW kor. Br-ösdOli PaélH Síaíci-rasírBl 1. sifiss VsteísMiáa M M, ö ' ntiu- te fiompoap 1000 korona, il. évWyaic, 140 szara A halál önkéntesei. Reveiver, Dana, kötél, veresül, xsirnóda, olvassuk napról-napra, nyomor, kétségbeesés, gazdasági válság, életuntság, tegnap tizenegy Öngyilkos, azelőtt tizenkettő, valóban, itt valamit tenni kell, mondják az illetékes tényezők. Hiszen, ha nyilatkosatokkai el lehetne intézni a dolgot, akkor már nen lenne semmi baj. Mert nyilatkozatoknak nem vagyunk szűkében, olyan bő'en (eremnek azok, akár az Öngyilkosok. Majdnem mindegyikre esik egy nyilatkozat. Sajnos, a nyilatkozatok körül is bajok vap nak. Fogalomzavarban szenvednek némely tekintélyes személyiségek, akik egyéb zavarokban nett Igen szoktak szenvedni, még erekben a gyilkosan kegyetlen időkben se. Puha bársonyszékből, kényelmes emésztés közben, a hatalom és a vagyon Ölében könnyű föléoyts tanácsokat adni és atyáskodó intelmeket osztogatni az é et elesettjeinek, a sors ű'döiöttjeinek, a szenvedőknek és a megtlázottaknak. Könnyű a kenetes prédikáció és könnyű a szigorú morál. Ahhoz nem kell semmi más, csu pán nigyképűség és szivlelenség, amely sem megérteni nem tud, sem megbocsátani nem akar. Meri ehaes intelligencia kellene, a mások végzetének belátása és átérzése. Az egyik szorgalmas közéleti nyilatkozó egyszerűen divatnak minősiti az öngyilkosságot, a másik látványnak r evezi ki, a haimadik pedig hóbortnak tekinti. Persze ezek a pocakos tekintélyek annakidején a háborút, mint tisztító vihari üdvözölték és minden porosz bakakáplárban az erkölcíi világrend oszlopát bámulták. Aki a végső kétségbeesés és teljes reménytelenség gesztusát egy közös nevezőre hozza a bubifrizurával vagy a jazz banddal, aszal igazán fölösleges komolyan vitatkozni. Hogy mennyire nincsenek tisztában bizonyos hangadó tényezők az Öngyilkosság lényegével, azt két kijelentés mutatja legvilágosabban. Az egyik szerint gyávaság az öngyilkosság, a másik szerint istenkísértés. Olyan ez a két bölcseség igy egymás mellett, mint az a bizonyos pillanatnyi elmezavar, amelyet teljes tökéletes lélektani tudatlanságuk palástolására találtak ki bizonyos szakértők. Az öngyilkosságnak ma már nagy és komoly irodalma van, amely ennek a szomotu emberi jelenségnek szociális, gazdasági, kulturális, etikai és pszihológiai vonatkozásaival behatóan foglalkozik. Elég csak a francia Durkheim és a magyar Posch Jenő nagyszabású monográfiáira emlékeztetni. Mert az öngyilkosság elsősorban, mint tzotidlis jelenség érdemel figyelmet és követel meggondolást. Társadal ni betegségi tünet az öngyilkosság és ha a halál önkénteseinek statisztikája olyan magasra és o'yan rohamosan emelkedik, mint ahogy ezt minálunk tapasztaljuk, az a társadalom súlyos megbetegedéséről tesz tanúbizonyságot, ott valami halálos kir pusziit, valami reménytelennek látszó nyavalya uralkodik. A beteg szervezetet pedig nem lehet se kuruzslássat, se morálista prédikációval, se biciérdyzraussal meggyógyítani. Az öngyilkosok szinte kivétel nélkül ennek a mai társadalmi és gazdasági nyomotuságnak elesettjei. Még azok is. akiket látszat szerint szereimi bánat vagy életuntság kerget a halál karjaiba. Már a háborúban hi dették azok, akiknek kötélből volt az idegzetük, hogy ások fognak győzni, akik tovább bírjak idegekkei. Az életnek abban a példátlanul kemény és konok háborújában, amety ma nálunk du ja fel az emberek vefését, a lelnek nyugalmát, ezek az idegek egyre jobban kopnak, egyre hamarabb mondják fel a szolgálatot. Nem sokat ér itt, sőt, hogy msgyar őszinteséggel « fejezzük ki magánkat, egy lyukas mogyorót se ér itt nagyfejűek negfképü ankétezése, amely a régi operettre emlékeztet, amelyben a gróf a vizbe fuli, mentsük meg őt. Most itt a nép fal bele s nyomorúságba és a szenvedésbe, éppen azért igen időszerű és nacyon közhaszna dolog lenne, ba a nípen valóban segiteni próbálnának. Süjnos, kritizálni sokan kritizálnak, de a termékeny és alkotó munka embereit hiába keressük Diogenis lámpájával a mai magyar közélet fórumán, amelyen pedig vígan és hangosan ssafedgálnak az autók és a nagyságoh Egy öt gyilkos tdrsc dalim megmentése: való* ban olyan dicsőséges és magasztos feladat, amely a let nagyobb magyarhoz volna méltó. De legnagyobb fájdalmunkra és szerencsétlen' Bégünkre még soha kisebb magyarok nem intéliék sorsunkat, mint éppen napjainkban. Naptól-napra szaporodnak az okok, amelyek az öngyilkosságba hajszolják a földűli lelkeket, megkínzott idegeket. A római cirkusz porondján üdvözölték igy a halálba menők a célárt, mint ahogy most szociális és gazdasági gyötrelmeinkés vivédásaink kolossseumában köszont jak azokat, akik csak a hatalom birtokában vasnak, de nincsenek birtokában a bö czeségnek és erőnek, hogy rajtunk és kínjainkon segitsenek. A halál önkinleseit pedig tovább sorozza Triaaan, 250.G00 ember óriási tüntetése Bécsben a középiskolai reform ellen. (Budapesti tudósítónk telefon jelenté te.) Bécsből jelentik: A középiskolai referm elleni tiltakozásul pétieken a szocld d mokraidk triási tüntetési rendeztek Béét ben. Mintegy 250000 ember vetült végig a Ringen, majd békésen sxétasxlait. Ilyen hatalmas embeitömeg még nem vett ré»zt t Öntet éten, amelynek zavartalanságára 20.000 rendező ügyelt fel. A tüntetés igen impozáns és hatalmas volt, az eiész főváros csodálta a szervezett tömeg nyugodt felvonulását. A rendöröknek egyszer sem kelleti közbrlépni. Rinieten tartományi főnök egyébként elfogidts a neki felajánlott közoktatásügyi tárcát. Rintelen uóda Girtler keresztény szociálista képviselő, egyetemi tanár lett. A rokkantak Is tűntettek, mert a sztrájk miatt nem juthattak mülábaikhoz. (Budapesti tudósttönk telefanjelentése.) Bécsből jelentik: A népjóléti minisztérium előtt pénteken szokatlan tüntetés zajlott le. Rokkant katonák tömege Jelent meg a minisztérium előtt, meri a müvégtaggyárbon sztrájk ütiti ki és igy a rokkantok nem juthattok miiéglcgj&ikhez ? A sztrájk miatt a népjóléti minisztert tették | felelőssé és erível be akartak nyomulni a minisztérium épületébe. A kapukat azonban lezárták, miközben a miniszter ellen heves kifakadások hang'o'tak el és követelték a miniszter lemondását. Autókén kivonuló rendőrség akídalyeita meg a komolyabb zavargásokat. Briand utóda Herriot? Páthbil jelenlik: A radikális párt hatáiozali jtvaslatot fogedott el, anely szerint ctakis olyan kormasyt idmoget, amelynek többsége a radikális párt tagjaikéi tevődik össze. Herriot erre közölte Bnanddal, bogy az általa sietvezett koncentrációs kormányban nesz vehet részt. Minden jel arra mutat, hogy ba Herriot nem vonja vissza elhatározását, Briand visszaadja megbízatását a köztársasági elnök kezébe. Páris, jut ius 18. Délután jelen i a Havas : Miután Herriot visszautasította a lormányba való belépését, Briand kije entette, hogy a kormányalakítást nem vállalja. Briandnnk az a néxetr, hogy Herriot a legalkalmasabb ember a válság megoldására. (1Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Párisből jelentik: A három nap óta tartó válság egyte jobban komplikálja a helyzetet. Briand pénteken déu'án három órakor megbízatását visszaadta Dcumergue elnöknek, akt Briand bejelentését tudomásul vette és Hertleti bízta meg a kabiaei megalakításával. Politikai körökben elterjedt hrek szerint Herriot megbízatása még kevesebb sikerrel kecsegtet, mint Briand vállalkozása. Váratlanul véget ért a veldesi konferencia. .Nagyobb figyelemmel ki 11 kisérni a gyakori hamisítási ügyeket." Veidet, junius 18. A kisántántkonfirencia ma dilién vórcttatul végei éri. A miniszteiek délelőtt fél 12 kor újból tanácskozásra ültek ösize, amelyről kommünikét adtak ki. A komnüniké hangját ál alábsn megnyugtatónak tartják. A kommflnibé szerint a délelőtti megbeszélés tárgya főieg a kisántánt államainak a szomszédokhoz való viszonya, valamint a bárom ál amnak a Népszövetségben elfoglalt pozíciója volt. A kommüniké azzal a hagyományos kijelentés sel vígzfidik, hogy a kisántánt államai közt a jó egyetértés továbbra is változatlanul fennáll. A kisántánt legközelebbi szeptemberi kon ferenciáját a népszövetségi ülésszakra való te kintettei Genfben, a jövő év tavaszán pedig Prágában fogják megtartani. Veldes, junius 18. A kisántánt külügyminisztereinek Cléeéiői kiadott hivatalos köz'emécy kijelenti, hogy a kisántánt külügyminiszter „i befejezték az államaik és a szomszédállamok közli viszony ügyében kezdelt vitát. E vita során különösen a középeurépai is a balkáni helyzetet vették szemügyre. Megvitatták ezután mindazokat a kérdéseket, amelyek összefüggésben állanak a nsmze ek szövetségévei és megállapították a három állam képviselőinek a szeptemberi genfi közgyűlésen követendő magatartását Vtldes, junius 18. A kisántánt kolfigyminisztereintk tejníp délutáni tnScskOiásán szóba kézült Magyarország és Bulgária vhzonya a a többi államokhoz. Benes a Magyarországhoz való viszony tárgyalásánál felemii ette a Habsburg restaurációnak Magyarországon mtxdig telimet üő kérdésit, valamint a gytkoti hamisítási ügyei et is, amelyei aogytbb figyelemmel kell ksxeUl. Muciid Mjgyaroisiágnak Bulgáriáho* való