Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-18 / 139. szám

1926 junius 16. DELMAQYARORSZAQ 7 Has egyetemi kisajátításoknál érdekelt Biáduiijdon@sok küldöttsége keresi fel a polgármestert. János állott fel és indilTöbbizben beszámolt a Dilmagyerország azokról a differenciákról, amelyek az egyetemi építkezésekkel kapcsolatos kisajátitások körül felmerültek a város hatósága és az érdekeit ház- és telektulajdonosok között. Ismertettük álláspontunkat is, amely természetszerűleg nem lehet más, mint az, hogy az egyetemi építkezésekkel kapcsolatos kisajátítások nem szolgálhitnak alkalmul arra, hogy a városon bárki is szolgáitatás nélkül keressen, viszont a hatóság nem élhet a kisijáitási joggal olyan módon, hogy saját polgárait érzékenyen megkárosítsa, vagy esetleg megélhetésükben megbénítsa. Az érdekelt háztulajdonosok csütörtökön délulán értekezletet tartottak, amelyre meghívták dr. Delire Jánost, akinek felszólalása folytán elhatározták, hogy keresik a hatósággal való békés megegyezést és ebből a célból pénteken küldöttség keresi fel Somogyi Szilveszter polgármestert. Az értekezletről, amelynek tárgya nagyon közelről érdekli a város igen sok polgárát, a következő részletes tudósításban számolunk be: A Vendéglősök Szikvizgyáránik helyiségében mintegy 50—60 érdekelt vett részt az értekezleten, asielynek elnökéül Mám Ármint választották meg, aki mindössze néhány rövid szóvsl emlékezett meg srról a „kellemetlen" ügyről, amely miatl összejöttek. — A város igazságtalanul akir elbánni velünk — mondotta —, amikor vagyonunkért olyan ellenértéket kínál, amelybői nem tudunk újból alapot teremteni ekszisztenciánkhoz. Azt biszem, a kormánynak nincs tudomása arrél, mondta Márer, hogy a lakosok hulláján akarják felépíteni az egyetemet és esetleg az öngyilkosok statisztikáját emelik a kisajátítási eljárással, mert akkor bizonyos vagyok benne, hogy a kormány nem építtette volna ide az egyetemet. Ezután átadta a szót a háztulajdonosok felkérésére migjelent dr. Dtiite János ügyvéd* nek, hogy jogi oldaláról világítsa meg a kérdést. Dr. Detlre János először is kijelentette, hogy rum akarhattak frontot csinálni a váróa ellen, de azi SÍMi lehet feltételezni, hogy a város a lakosság Jogalt eiorbttant akarjn. — Ne engedje a város, hogy az egyelem a vagyonok romjain épüljön föl. Majd ismerteti a kisajátítási törvényt és kúriai dontvényekre hivatkozva kijelenti, hogy nem lázadó szellem, ha a háztulajdonosok azt akarják, hogy a törvényt a Kúria értelmezése szerint alkalmazzák és miután a törvény teljes kártalanítást ismer, a báitulajdonoiok nem tesznek mást, mint ragaszkodnak a törvényhez. Majd a város állal történt felértékelésről beszélt Detlre és elmondotts, hogy a felértékelést a város alkalmazottai készítették, akik az aranyériékel is alacsonyan állapították meg. önkéntes szám az a 6000 szorzószám, alkalmazásának nincs alapja. A város nem állhat ellenséges viszonytan velünk, a város nem akarja a mi anyagi romlásunkat és bizik abban, hogy a tárgyalások folyamán sikerül a hatóságot jobb belátásra birni. Erre megindult az elkeseredett közbekiáltások áradata: — Nem állnak szóba velünk I — Vegyen a város házunkért házat! — Kérjük a minisztertől a kisajátítási eljárás felfüggesztését a kúriai ítéletig I — Rongyoknak néznek bennünket a forony alatt 1 — A polgármester a mi apánk, belátja az igazunkat, gyerünk hozzál Ilyen és ehhes hasonló közbekiáltások hallatszottak és különféle tervek merültek fel, amelyeket a közbeszólók szerint sürgősen keresztül fceilene hajtani. 1A budapesti Terézköruti színpadi j vennégjátéka a Belvárosiban. | HOFFER ÉS TÁRSA ISKOLA UCCA 18. Képkeret műhely és képrakfár, Majd ismét Dettre ványozia, hogy küldöiisig keresse fel a polgármestert, akit közvetlenül iaformáljan&k az érdekelt háztulajdonosok helyzetétől is egyezzenek meg e várossal attan, hogy választott bíróság dintsin a megváltási összegről. Delire indítványa föiött ismét vita indult meg.' Dr. Barger Béla is azt tartja helyesnek, hogy először küldöttség keresse fel a polgármestert, akitől méltányos becslési árat kérjenek. Az értekezlet elfogadta dr. Dettre indítványát és megválasztották azt az öttagú bizottságot, amely Dsttre János vezetése mellett pénteken délelőtt felkeresi a polgármestert és a Háztulajdonosok nevében elmondja elölte kívánságukat, A küldöttség tagjai Márer Ármin, Szegváry János, Kereszttnry Bála és Kerner Imre. „Egy halott szorzószám nem lehet a háztulajdonosok temetője." A kisajátításokkal kapcsolatban ma a következő levelet kaptuk: Mélyen tisztelt Szerkesztő arl Az egyetemi építkezésekkel kapcsolatosan sok szó esik mostanában a Templom-téri kisajátítandó házakról. Mint mindennapos olvasója a Délmagyarországnak s mint érdekelt háztulajdonos éiénfc figyelemmel felsértem s kisérem a b. lapjukban megjelenő nyilatkozatokat, méltóztassék az egyenlő elbánás elvének alapján az én nyilatkozatomnak is helyt adni: Tény, hogy a kisajátítások ügye halálos biztonsággal közeledik a megvalósulás felé. A Templomtéri háztulajdonosoknak tehát akarva, nem akarva, meg kelt válni a köz érdekében házaiktól. Megütközéssel látom azonban, hogy a polgármester urat tanácsadói nagyon rosszul informálták. Mgrt nagy tévedésben van a polgármester ur, amikor a Templom-téri háztulajdonosokat azzal bélyegzi meg, hogy a város Kárára, házukért értékükön felüh összeget követelnek. Kik voltak azok a szekértők, akik a Templom téri házak értékét mélyebbre szorították le, mint amilyen értéket a külváros hasonló, viz és viilany nélküli házai, közvetlen szennyárokhal szegélyezett uccákban képviselnek? A felelet igen egyszerű. A város hivatalnokai, állásuknál függő helyzetben levő, nem szabad elhatározásu emberek. Nem szolgálhatok nevekkel s nincs módomban magamat megnevezni, kénytelen vagyok egyetmást elmondani azokból a beszélgetésekből, amelyeket egy igen tekintéiyes városi úrral privátim folytattam, aki a következő meglepő dolgokat mondotta: A város a házértékek kiszámításánál a 6500 as szorzószámmal dolgozott, ezért ilyen alacsonyak a kihozott forgalmi értékek, különben is a kisajátításokra előirányzott összeget túllépni nem lehet. Kérdésemre, hogy egy halott ssorüőszátn nem lehet a háztulajdonosok temetője, választ nem kaptam. Szóval a szabásnál van elrontva a dolog. A város közgyűlésén jelen sorok irója a polgármester ur szájából hallotta, amidőn a Szt. Háromság uccában megvett telek fontosságát az ellenzéki városatyáknak fejtegette, hogy meg kellett venni, mert oly előnyös áron jutott hozzá a város, hogy majd annakidején a Templom- léri háztulajdonosokkal szemben súlyos ütőkártyaként lehet {elhasználni. Ezen polgármesteri nyilatkozatból már előre lehetett látni azt, ami most bekövetkezett. En a polgármester urnák jobb tanácsot adnék. Elfogulatlan, a város és a háztulajdonosok érdekét egyformán képviselő, a város szolgálatán kivül álló építész bevonásával kezdjen a háztulajdonosokkal tárgyalásokat, akkor egy héten belül minden ház a városé. Zúgolódás nélkül válunk meg attól, amitől nem akartunk s szivesen hozunk áldozatot is, mert annyit ugy sem kapunk, hogy a kapott pénzből a belvárosban ugyanolyan házat vehessünk, mint aminő a mostani s a házvétellel kapcsolatos kiadásokat is fedezhessük. De amig a mérnöki hivatal — Fenyő műszaki tanácsos ur — halálharangja kong a fejünk felett, ragaszkodnunk kell nehezen megszerzett vagyonunkhoz s biznunk kell a független magyar biróság Ítéletében. Soraim a polgármester ur és főispán ur figyelmébe ajánlom. Egy Templom-téri háztulajdonos. MMMMWMMMWM^^ Egy mészáros vérengzése Dortmundban. Megölte felesigét, gyermekeit, bárddal összevagdalt egy asszonyt él egy gyermeket. Dortmund, juniui 17. Az elmúlt éjszaka egy mészáros megölte feleségét és gyermekeit. Ezután felment az egy emelettel magasabban lakó kosztosainak hálószobájába és egy bárddal leütötte az egyiket, akivel az előtte való éjjel mulatott. A többi kosstos s fett elkövetése alkalmával meg sem mert mukkanni. A gyilkos ezután visszatért lakásába. Közben egy hétgyermekes családanya jött vele szemben, akit sztntin leitat. Lakásán ezután öngyilkosságot követett cl. „Önzetlen munkánk Nagygyűlést tartottak A közgyűlési terem zsúfolásig megtsll csütörtököd délután öt órára. A szegedi nyugdijasok tartottak nagygyűlést Tőris Stndor nyugalmazott pénzűgyigazgató elnökletével. A hangulat elkeseredett volt, de azért ez az elkeseredés s vezetőség ügyes taktikája következtében nem robbanhatott ki nagyobb viharok formájában, de néhány elröppent közbeszólás azért mégis elárulta, hogy mit éreznek a siesedi nyugdíjasok, különösen a kisebb állásból nyugdíjazott közalkalmazottak többsége. A nagygyűlést öt órakor nyitotta meg Tőris Sándor nyugalmazott, miniszteri tanácsos. A Hiszekegy elmondása után rövid elnöki megnyitót tartott. Elmondotta, bogy életbevágóan fontos ügy miatt kellett összehívni a nyugdijasok nagygyűlését. A nyugdijasok, ss leg$ díjasok, s nyugbírtiek, az árvák félesztendeje tárté küzdelme eredménytelen maradi. A mult év novemberében tartott orsságos nagygyűlés által kiküldött végrehajtó bizoteág hiába fcilincsslt, hiába járt el az illetékes tényezőknél, a nyugdijatok jogos kívánságéi nem találtak meghallgatásra. A magyar nyugdijasok most sierkesiefe az utolsóelőtti állomáshoz. — As igezságUliü, a méltatlan elbánás ellen fel keli eaelniök Szsigeden is üíiskosó szavukat, azonban ne feieatsezzenel meg arról, ísoiy elsősorban és mindenekfelett magyarok, tanssk távol magukat saiuden olyan mozgalomtól, amely as orsséi létét, biztonságát veszélyeztetné. jutalma a nyomor*" i szegedi nyugdijasok. Csakis a köfciönös megértéiből származó kormányintézkedésektől várhatják a nyugdijasok soriuk javulását. Kéri a megjelentekel, hegy a régi érveket esetlegei felszólalásaikban ne sorakoztassák ismét fel, mert azokat mér nagyon soiszor feltáriák az illetékesek előtt. Bejelenti végűi, bogy s nagygyűlés tárgya a budapesti végrehajtó bizoltsftg megválasztása. Felkéri dr. Balló litván nyugalmazott tanfalGgyslőt, sz előkészítő bizottság elnökit, hogy terjessze elő a Javaslatot. Dr. Balló István tartott ezután hosszabb beszédet. Ugy érzi, bogy a nyugdíjasok most gyűllek Össze utoljára, mert a koldulás, a kunyerálás nagyon megalázó azokra, akik a kiz szolgálatában tiimték Hitük javát. Elmondja, hogy a forradalmak után a kormány hogy nyirbálta mag fokozatosan a nyugdijasok jogait a tételes törvények hatálytalanítása árán. Pedig a közalkalmazottak voltak szok, akik a háború alatt a katonaságon kivül a legnagyobb szolgálatokat tették sz államnak. Igaz, hogy az összeomlás után a közalkalmazottak ii eiveszteííak lábuk alól a talíjl, a me^éhetés nyomorúsága belekényszerülte őket a szakszervezetekbe mert a po^ári társadalom támogatását ne li érették, azonban a dikíatura után a szegedi köxclfcslaizottfik segítették uralomra a ssegedi kormányt, Kimondja, bogy soliassmlett volna talán kibontakozás, ba a szegedi közalkalmazottak nsm sietnek a szegedi kormány