Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-13 / 109. szám

« DBLMAQYA80RSZAQ 1930 májas 13. nagyobb Összegekért, ugy hogy nsgyon gyakran nem is én magam, hanem valamelyik osztály­főnök intézte a kiutalásokat. A további kérdésekre azután elmondja Baross, hogy jelentkezett is nála dr. Mankovics Béla, aki fOivette a pénzt. — Nekem az volt az impresszióm, hogy Nádosy Imre országos főkapitánynak valamilyen szolgálati ügyből kifolyólag van szüksége a 400 millióra. — A 400 millió ügyében — fordul az elnök Nádosyhoz — mondotta-e ön, hogy kormány­zati célokra kell a pénz? — Nem mondottam, bogy az ilyen célra kell, csak annyit mondottam, hogy olyan agy­ben, amit nem akarok megnevezni. Ezt Baross őméltósága könnyen vehette ugy, hogy hivata­los célból kérem a pénzt. Semmiféle célzást nem tettem a frankügyre. Windiscbgraetz ezután visszavonja vallomá­sát, hogv Baross hozzálárult a finanszírozás­hoz. Raba ezzel szemben továbbrra is fen­tarlotta, hogy Baross is hozzájárult a költsé­gekhez. Töreky elnök most Szörisey Józsefet szólítja maga elé. — Baross előadása mindenben megfelel a valóságnak — jelenti ki Szörtsey. — Tehát ön előre tudta,"hogy hamisfrankok jönnek a szövetségbe ? — Igen, — feleli Szörtsey. Kovács Gáspár adja ki az utasítást az elnök és az urasági inas áll a biróság elé. — Hogyan Jutott a hét darab eierf rankoahoz ? — November elején valutát akartam vásárolni és e célból a Beifeld-bankház felé mentem. Út­közben találkoztam egy ismerősömmel a Rákóczi ul is a Károly kimt sarkán, akitől hét darab ezerfrnnkost vettem. — Hol történt mindez? — Egy kapu alatt. — Mit csinált azután a frankokkal? — Hazavittem. Hat darabot elküldtem fele­ségemnek, hogy küldjs el külfildre, Amster­damba beváltás végett, mert gyermekeim ott voltak Hollandiában. — Mit csinált a megmaradt egy darabbal? — Az Árvái és Salzer>céghez mentem és ezer­frankossal akartam nói ruhát venni. Fizettem is azzal az ezerfrankossif. — Honnan volt magánál 16 és fél millió korona, amikor megvásárolta a frankokat? — Jó magaviseletemért 1924-ben kaptam tízmilliót, a többit összespóroltam. — Az elnök: Miért pont azt a hat darabot küldte ki, ami hamis volt és ami jó volt, azt nem? Kovács: Nem tudtam, kérem, hogy melyik a Jó és melyik a rossz. Az elnök: Semmit sem tudott ax egész ügyről ? Kovács: Semmit sem tudtam. Az elnök: A barna bőröndről, amely a bu­dai pilótában'állott, tud? Kovács: Igen, azt többször láttam. Az elnök: Nem abból emelt el néhány ezer frankot? Kovács: Soha élelemben nem loptam kérem. — Maga az uccán szokott 16—17 milliós üzleteket kötni? — Ilyen nagy üzleteket nem — feleli Ko­vács Gáspár —, de 4—5 milliós ttaletet más­kor is kötöttem. — Mondja, nem csente el maga ezeket a bankjegyeket ? — Nem — tiltakozik Kovács. — Mert az is csúnya dolog lett volna — Jelenti ki Töreky elnök —, de amit tett, az még gyalázatosabb hálátlanság. Az a gyalázatos há­látlanság, bogy azoknak küldle ki a hmispénzt, akik családja jölievői voltak. — Nem tudtam — mondja Kováci —•, hogy himisak voltak. Windischgraetz herceg kijelenti ezután, hogv mindent vállal inasáért. Nsm nyúlhatott a kof­ferbe, meri az le voli zárva és Zadravecz püs­pik pecsét/ével voli ellátva. Szünet után az elnök két szakérlőnek ad át frankokat, hogy vizsgálják meg. A szakértők hosszas vizsgálat után kijalen­tik, hogy a Kovács-féle frankosok hamisak. Véleményük után dr. Auer Pál, a franciák kép­viselője emelkedik fel, aki először szólal most fel és hosszasan kérdezi őket a hamisítványok részletéről. Az egyik kérdés arra tendál, hogy a hamisítványok olyan fók voltak, hogy sem a Hitelbanknál, sem a Tűzhely banknál nem is­merték fel őket. Az elnik eiután megkezdi a tanúkihallgatást. Első tanu Kovács Gáspár felesége, aki nem kiván vallani. Az első tanu, aki vallomást (esz, Nuber Sándor, a külügyminisztérium elnöki osztályá­nak vezetője. Elmondja, hogy december 2-dn Nádosy Imre megjelent hivatalában, elmond­ván, hogy fankovlch Arisztid nyugalmazott vezérkari ezredest külön megbízatással Hollan­diába és Svédországba szándékozik küldeni Arra kérte, hogy e célból futárigazolványt ál­lítson ki az ezredes számára. Amikor láttam, hogy a belügyminisztérium legfőbb tisztviselőié jön hozzám ezzel a kérelemmel, az állandó gyakorlatnak megfelelően utasítást adtam annak az irodalisztnek, aki mellettem a titkári teen­dőket végzi, hogyha Jankovich Arisztid Jelent­kezik, szdmdra a fatárigazolványt állítsák ki. Közvetlenül ezután a futárigazolvány kiállítá­sába nem folytam be. — Szokásos ilyen futárigazolvány kiállítása? Az elnik: Ezeknek a futárigazolványoknak az előnye az, hogy a csomagok vizsgálat alá nem kerülnek? Nuber: Igen. Az elnik: Nádosy hivatkozott a bslügy­minisztériumra ? Nuber: Nem, 0 msga mint országos főkapi­tány Jelentette, hogy külön megbízatásra küldi ki Jinkovichot. Sztrache főügyész: Nádosy kiküldöttjével, Jankovich ezredessel nem akart a külügyminisz­térium valami dolgot kiküldeni? — Nem kétem — válaszolja Nuber —, Nádosy ugyanis azt mondta, nem tudja, bogy Hollandiába, vsgy Stockholmba megy-e Jan­kovich, azután nekünk sürgős küldeményünk akkoriban nem is igen volt. Rába védője, dr. Telek György áll most fel és intéz kérdéseket Nuber követhez. Nuber feltűnően izgatott hangon válaszol a védő — Ó, igen. Es kérem nemzetközi szokás. | kérdéseire. — Igaz-e az — hangzik a védő kérdése —, hogy amikor Jankovicho! Hágában letartóztatták, akkor a külügyminisztérium igazoló táviratot küldött Hágába, amely szerint Jankovich a külügyminisztérium hivatalos kiküldittje és a hágai kivettől támo­gatást kért jankovich részére. — Kérem szépen, kérem szépen... — mondja izgatottan a követ, azután igy válaszol: — Erre vonatkozólag megtagadom a választ, amig erre vonatkozólag is fel nem mentenek a hivatalos titoktartás alól. A védő erre indítványozza, hogy mentsék fel a követet a titoktartás alól, mert a válasz igen fontos. Töreky: A törvényszék feleslegesnek tartjaI Kern Irmát és Takács Gyulát, a külügy­minisztérium tisztviselőit hallgatják ki, akik el­Szobafestési és mázolási munkálatokat 2SS a legújabb külföldi tapetta mintái? szerint, úgymint selyem, brokád és gobelin utánzatokban ; vállalunk továbbá uccai homlokzatok festését versenyképes árak­ban. a legmesszebbmenő felelősseggel. Homlokzat-álványokat kölesén adunk. Szilágyi és Szabó Dugonics tér 11. Telefon 107. mondják a fufárigazolvány kiállítását. Mind­ketten látták Jankovich börönd jeit. A kővekezö tanuk Atvai Henrik és Danxtn­ger Ignác, akik Kovács Gáspár vásárlásáról vallanak. Szörtseyék a vádlottak padján gúnyos megjegyzéseket tesznek. MMMMMMMNM A Délmagyarország telefonszámai: Szerkesztőség 13-33 Kiadóhivatal . 3—06 Nyomda . . 16—34 87TÍ Kihallgatták ezután Beifeld József bank­cégvesetőt és Nemes Henrik ócskavaskereskedőt. Scbütz Pál azt vallotta, hogy Parragh több­ször hozott neki kilinbiző int vény hulladékokat, melyekből uj öntvényeket kelleti csinálni. Stiiz János vegyészmérnök a következő tanu, aki szintén résztvett a frankok plasiirozásának előkészületeiben. — Dr. Héder János felkért, hajlandó volnék-e sgy hazafias akcióban résztvenni. Bizonyos utalás történt már akkor külföldi utszásokra is. Igenlő válasiomra elvitt engem Windischgraetz herceg palotájába. Olt a herceg ugyanezeket a dolgokat mondotta ef, amiket Héder. Hazafias akcióról van szó. Ha hajlandó vagyok benna résztvsnni, akkor előbb esküt kell tennem. Másnap találkoztam Olchváry Jenővel, elmen­tünk Zadravecz püspik urhot is ott tetettük az esküt. Az elnök: A nyomozás során ön azt vallotta, hogy állami akcióról tettek említést. Siilx: Ez csak impresszióm volt, miután a herceg emiitette, hogy az országos főkapitány is résztveiz a dologban és hogy állami inté­zetről, a Térképészeti Intézetről van sz*. Az elnök: Állami funkcionáriusokat nemem­legeitek Wtndischgraetzék ? Stitz: Nem, sem a minisztert, sem a minisz­terelnököt. — Mi volt az eskü lényege Zsdravecznél? — Az, hogy a magyar haza érdekében vál­lalt akciót lelkiismeretesen fogjuk teljesíteni is ezt senkinek soha el nem áruljuk. Stitz kihallgatása után as elnök a tárgyalást bezárta. Főzzünk gázzal! Propaganda-előadás és sütés-főzés a Kassban. Két nap óta tart már a Szegedi Légszeszgyár kiállítása a Kass nagytermében és a közönség nagyszámban keresi fsl a kiállítást, hogy meg­tekintse a gáztechnika legújabb vívmányait. A szerda délutáni propttgandi-előadásra csak egy töredéke juthatott be a terembe a sok érdek* ICdSnek. A háború kitörése előtt megkezdett gáz­propsgsndát most ismét programjába vette a gázgyár és a közönség érdeklődése annyival inkább fokozódik, mert egyrészt a tüzelőanya­gok ára magasan fölötte áll a békebeli paritás­nak, másrészt a gázzal való főzés munkában és Íd5ben is Jelentékeny meglakaritást jelent. A légszeszgyár 17 különféle gárifiző és sütő­készüléket mutat be feiállitásán; a legfényesebb emailtóia legegyszerűbbig, nagyot, kicsit, min­denféle háztartásnak megfelelői, azonkívül va­salókat, vízmelegítőket stb. A kiállítás fénypontja a pribafőzés és sütés volt. Hozzáértő hölgyek szorgoskodtak a tűz­helyek körűi és főzték ai uri és polgári ház­tartás ebédjeit különféle adagolásban és sütöt­ték a finom tortákat és tésztákat. A szakács­nők nem vallottak szégyent készítményeikkel, mert minden elfogyott, amit gázzal sütöttek és főztek. Főzés közben Poagrdcz Albert igazgató is­mertette a gásfőzés előnyeit, szakszerűen ma­gyarázta a készülékek használatát, utána pedig a dessaui Junkers-gyár kiküldötte a vízmele­gítő készülékről tartott előadást. A próbafőzés eredményeként megállapítottuk, hogy egy hatszemélyes polgári ebéd elkészítése 27 percig tartott, mig egy ugyancsak hat­személyes dus ebéd 70 perc alatt készült el. Az előbbihez pontosan 400, az utóbbihoz 600 liter gáz fogvott el. Tekintve, hogy agy köb­méter gáz 4000 korona, nem nehéz kiszámí­tani, hogy a szerényebb ebid gázfogyasztása 1600, a másiké 2400 korona. Ennek hatása alatt, de meg mert a légszesz­gyár ötévi riszlefflxetisre adja a gázsparherde­ket, már i kiállításon 27 darabot vásárolt meg a közönség. Csütörtök délután 5 órakor meg­ismétli a gázgyár az előadást és a próbafőztst, a kiállítás még pénteken is megtekinthető, JA sashalmi osodaasszonyi péntektől a KÖRZŐ MOZIBAN szerepel. J Nagyobb óvadékkal rendelkező tisztviselő pénztirnoki vagy hasonló bi2sal«vii átlóst keres Ajánlatok „bíza tni" jeligére e lap kiadóhivatalába kéretnek. 373

Next

/
Thumbnails
Contents