Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-13 / 109. szám

tea 3699 koronái DÉLMAGYARORSZAG ifPSf&HgJ&tf: Uatt Hmm. *. taMM IMS. KladGUvaial, JBíiS9aJi3S;f9Ífc « iBanrtísdai Aradi ucca 8. !»!«!»« 6J5S, saHtfni W SftitAwHíPUriMwí » *sl* taWíwaraítsí 18-S-i A fekete sztrájk. Irta; Tonelli Sándor. A wiiesi népmesének van egy óriási, iki mélyen lent él a löld ilatt, sötét, komor barlingokbin. As óriás egyszer meg skarfa tekinteni a földfeletti világot is, elö|0n rejtekéből, végiglépked iz országon. Léptei alatt rombadőlnek a falvak és városok, megakad a munka, as emberek rettegve bujdosnak az óriás elfil, aki fclduljs, szétrombolja bangya'társidalmukaf. Ez a földalatti óriás Jött most elő sötét barlangjaiból. A szénbányász letette szerszámját, letette i Davy- lámpát és kijött a napvilágra. Oimiliió ember szflntelte ba munkáJáL Fizikai értelemben vett pusstitás nem törlént i a ba tál mégis rettenetes. A kereiktdelem nagyrészt áll, a hajók kilenc tiiedrésze tétlenfii vesztegel a kikötőkben, a vasutik erősen redukált Özemmel dolgoznak, a Times legutolsó számi, imsly éppen mi Jutott kezembe, egy gépírásos oldalon Jelent meg. A Hyde-parkban élelmiszerelosztó szolgálatot szerveznek, a katonaság és flotta mozgósitvi, akárcsak a világbábom kitörésekor : iz ingol bangya-társidalmon bénuláshoz hasonló tonetek mutatkoznak. A sztrájk pedig áll már agy he!e, Mindkét fél lövészárkiibi vonult vissza. Sixtus herceg helyett nem hivilatos formábin a wiiesi herceg, volt bincellárok, néhii munkásvezér-miniszterelnökök közvetítenek, de egyelőre még eredmény nélkflL A fekete sztrájk olyan elemi csapás, amellyel szemben egy bélen keresztül tehetetlennek bizonyult államhatalom és társadalmi szervezet egyaránt. Abbéi a körülményből ugyanis, bogy ennyi időn keresztül döntőjillegö esemény se Jobbra, as balra nsm történt, senki se akirjon végső következtetéseket levonni. Bolsevista vigy fasclsta fellesd kitöréseket Angolországbin várni nem lehetett. A munkás sztrájkol, de a termelő eszközöket nem akirjs megsemmisíteni. Nálunk még elképzelhetetlen gondolatnak is, bogy egy Ilyen arányaiban rettenetei sztrájknál legyenek bányák, ahol a munkások maguk hagynak őrszemeket a gépházakban, a gépek gondozására, a bányákban a szivattyúk mellett és misdinütf, ahol az flzemei valami veszedelem fenyegetheti. Vannak helyek, ibol a szakszervezetek metői közös megállapodást létesítenek a kirendeld katonaság és rendőrség parancsnokával a közrend fentsrtásáTi. Portsmouthban a szirájkolók és a szolgálaton kivflli rendőrök futballmeccsei rendesnek. A kormányhatalom képviselői óva intik a kerhitilom parancsnokait erőszakos eszközök alkalmazásától, nehogy az a sztrá|kolók felé fordítsa a közönség széles rétegeinek rokonszenvét. Ilyen vázlitoiin megrajzolva és ilyen egymástól élesen elfliő mozaik-kockákból összerakva a szénbányászok és bányatulajdonosok vitájából csaknem általános sztrájkig fejlődött angliai mérkőzésnek a képét, ikíratlanul is felmerül a kérdés, bogy mi var; tulajdonképen ennek a nagy küzdelemnek a hátterében, amelyet a legkiválóbb ingol politikusok és köz}

[izdászok a világháború döntő jelen»öségö napival bisonütinak Össze. A kiindulás aránylag egyszerű. A világháború óta a termelés, termelési költségek és vásárlási képesség egyensúlya megbillent. Evek óla az angol szénbányászat, ahol nem történt olyan nagyszabású koncentrálódási processzus, mint Amerikában, vagy Németországban, banem többségben vannak a kisebb, családi kézben, magánvállalatok kesében levő üzemek, nem tartozik a jövedelmező üzletek közé. A jelenlegi termelési költségek és munkabérek meilett as angol szénbányák nem rentábilisak. Éppen ezért a munkabérek megállapítása már esztendők óta állandó harcok tárgya a munkások és munkaadók között. Tavaly már egyszer fenyegetett a nigy sztrájk kitörése, de akkor a korSzeged, 1926 május 13, CSÜTÖRTÖK mány elháritotla a veszedelmet azzal, bogy kilenc hónapon át a költségvetés terhére vállalta minden tonna kibányászott szén után egy akkora pótlék kiutalváayozását, hogy a munkások régi bérüket meg tudják tartani. Ilyen terhet azonban semmiféle költségvetls nem bírhat el. Az a harmincmillió font sterling, amelyet kilenc, hónspon keresztül kaptak a bányák, illetve munkásaik, még Anglia számára is túlságosan nagy luksiusnak bizonyult. (Tessék kiszámitani, hogy mit jelent ez az összeg papirkoronában.) Május elsején lejárt a kilerc hónap és a kormány beszüntette a pótlékok tizetését. Azt mondta, a kapitalista liberalizmus és szocialista munkáspárt képviselői alkudjanak meg egymással. Két eset volt lehetséges. Vagy a munkaadók vállalják iz addig a kormány által fizetett többletet, vagy a munkások egyeznek bele élelstandsrdjttk leszállításába. Bekövetkezett a harmadik eset: mihelyt pénzre ment a játék, a liberális töke és a mnnkásság fegyverbarátsági, amely a legutolsó parlament kormányalakításában is kifejezésre Jutott, felborult és kitört a fekete sztrájk, amelyet u többi szakmák egész sorának munkássága is támogat. Ez a tényállás. A háttérben izonban más erők is mozognak, illetőleg más tényezők játékát is éizlelni lehet. A fekete sztrájk, más megelőző bérhircok sorával egyetemben azt mutatja, hogy a munkásság n&*y tömegének pszichológiája az utolsó eszttndfik torán megváltozott. Az előző generáció munkását műveltség, dolgok meglátása és összefüggések felismerése tekintetében óriási távolság választotta el a munkaadótóL Hs sztrájkol), anyagi életfeltételeit akarta javítani, de alapjában véve, ami körülötte történt, a dolgok természetes rendjének tekintette. Az utolsó huszonöt esztendő ffs?y változásokat hozott magával. A gyéros, a raunkíadtf színvonal és világ-msgláíás dolgában ne a smel kedfttt, Ifgfeljibb a vállaltinál aikslsmzou technikai esztöxök, melyeket aáis ckosibb emberek találtak fel, tökéletesedlek. Euel szembsn ®«toté*l iraki Ejy hónapra helyben 40.0CQ kor, Budapesten fes Jökrn 4MJ0C kon Egyes szám ára hótkeinap 200Q kot. vawir- «» tanepsuv 20C0 korona. II. ívtolyaro, 109, nám i munkás nigyol hilsdt. Megtanult látni, ba nem is tökéletesen, kritizálni kezdtaa dolgokat, ha ne© is mindig igazságosan, olvasott, beszélt és általános nézetei keletkeztek essmé* nyékről és intézményekről. Felvethette például a kérdést, hogy miért van a kölizégvetásban a lótenyésztésre nagyobb Összeg beállítva, mint a munkásokialásra, hogy a mezőgazdasági cselédtörvénynek miért nincz meg a contrepointje egy olyan törvény formájában, amely emberi lakást és megélhetést bistosit, hogy ezerhoídat birtokok melleit miért kell lenni szégyenletes psnpsrizmusnsk és hogy a szellemi erő, töke cs tesiiaunka sxöveíségétten miéit van éppen ő kizárva a dolgok IntixistöőL Felvethette ezt a kérdést is, hogy miért vsn éppen ő egy bizonyos sorsra kárhoztatva Ebből kiindulva sztrájkolni kezdeti addig ismeretlen, látszólag nem pozüiv, ködös célokárt, i munka ilípvelő feltételei és a rendsxer ellen, amely szeiint a termelés történik. Ez a lényig, amelyet nem lehet semmiféle álnok frázisokkal elkenegetni, vagy úgynevezett keresztényszociálista alapon olajjal szagtalanítani. A Jövő nigy sztrájkjaiban nem néhány korom kiverekedéie lesz a fontos, hanem iz a hatás, ameljel e sztrájkok iz egész állam és társadalom gépezetére gyakorolnak, Tisztában kell iertrünk ugyanis vjle, hogy világszerte még nehéz küidelmekel fogunk kiállani és ezekst a küzdelmekit csak akkor állhatjuk mer, ba ártelmisen, nyiltan nézünk a szemükbe. Az argol munkái távol áll i bolsevízmustól. Logikája a mii sjtrájlban körülbelül a követ k«ző: Az é'ethez és munkához iz állam minden polgárának egy forrni Joga van és iz állam, amtriy minden egészséges férli tagjának erejít igénybevette i háboruúan, köieles, hogy a dolgozni akarók szSmára a megélhetés minimális mértékéi biztositsi. Hogy az én ipám nem volt mb'clovag, tengeri kstéz, vagy badsereguáUíió és kfwylelen vagyok két kezem munkáját ámba bocsátani, az aem iz éi bi| bám. Ax se® az én hibám, ba a kspilaiizmua Katonai forradalom Lengyelországban, Pilsudszky megindította a felvonulást Varsó ellen. Óriási izgalom Varsóbán. — Harcok a kormány és Pilsudszky csapatai közölt. Pilsudszky átveszi a hatalmat? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Varsóból jelentik: Kedden este Salejovek községben Pilsudszky marsall lakása előtt, valamint Varsóban olyan szenzációs események zajlottak le, amelyeknek beláthatatlan következményei lehetnek. Pilsudszky hivei arról értesültek, hogy fegyveres emberek vonultak jel Pilsudszky lakása elé. Amikor ez a hir elterjedt, a helységben állomásozó 7. ulánus ezred egyik osztaga felvonult, hogy Pilsudszkynak segítségére legyen. A két csoport között formális harc fejlődött ki, amely reggelre elült. Pilsudszky azután reggel Varsóba indult. Reudatow helységben- azonban hivei feltartóztatták és közölték vele, hogy súlyos veszély fenyegeti. Ugyanekkor Sieglice helységben a 22. gyalogezred fellázadt, mert parancsnoka, Sikorny ezrédes vonakodott Pilsudszky segítségére menni. Ezért az ezred megfosztotta őt parancsnokságától, azután teljes létszámban Pilsudszky segítségére ment. Pilsudszky ezzel az ezreddel és más híveivel Varsó felé vonult, amelynek Prága nevü külvárosában csapatait koncentrálta, hogy megindítsa a felvonulást Varsó ellen. óriási eseményeket hozhatnak. A viszonyokkal ismerősök szerint Vitos lemondása is Pilsudszkynak Varsóba A kormány délután 3 őrikor hivatalos Jelentést adott, bogy bűnös agitáció következtében a badsereg egyes részei fellázadtak a köztársaiági kormány ellen. A kommüniké szerint a kormány a fővárost biztonságba helyezte esetleges támadásokkal szemben. Varsóban egész nsp óriási tüntetések van nak Pilsudszky hivei és ellenfelei között. A hangú at rendkivül izgatott. A legvadabb hirek kergelik egymást, köptük az is, hogy Vitos miniszterelnököt elfogták. A hir valótlannak bizonyult, mert a miniszterelnök egész nap tanácskozott. A he yzet tisztázatlan. A kővetkező órák vonulása elkerülhetetlen. Az accákat csapatok járják be, amelyek Pilsudszkyt mint lengyel Mussolinit ünneplik és követelik, hogy vegye át a hatalmatt A legújabb Jelentések szemt a jobboldali pártok mindent el akarnak köi>e<nl, hogy megakadályozzák PUsudsiky marsait uralomra futását. Este 9 órakor a tolefonősszeköltetis Varsával megszakadt