Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-12 / 108. szám

1926 május 12. DELMAOYARORSZAO 3 Szerdán kezdődik meg i genfi nemzetközi útlevél-konferencia. Adjanak hosizu lejáratú útleveleket és szüntessék meg a vízumokat Genf, május 11. A Nemzetek SzOfetsége fanácsának határozatából holnapra hívták Ostze Genfbe a második utlevélügyi konferenciát. A Nemietek Szövetsége közlekedésügyi bizottsága azt javasolta, bogy a nemzetközi útlevél 1920 ban kidoigoiott mintájának megtartásával vegyék vizsgálat alá mindazokat az okokat, amelyek miatt egyes államok ezt a mintát még nem fogadták el. Kívánatosnak tartják, hogy ax útlevelek megszerzéséi lehetőleg könnyítsék meg, érvényességi tartamát pedig legalább két ívben, de ha lehetséges, öt évben állepltsák meg és hagy az útlevelek ne meghatározóit országokra, hanem valamennyi külföldi országba szóljanak. Az útlevelek kiállításánál lehetőleg csak a felmerült költségeket téríttessék meg, a tranzité vízumokat és a távozási vízumokat pedig szüntessék meg teljesen. A lelépő vizumok dija ne legyen több, mint öt arany frank s a vizumok érvényessége az útlevél érvényességével egyenlő időtartamú legyen. A bizottság végül az útlevélellenőrzés olyan megoldását ajánlja megfontolásra, amely a nemzetközi forgalomban lehetőleg nem okoz késedelmet. Teleki „hétfői szenzáció-kacsádnak mondja a lemondásáról szóló hireket. A gróf csak Sz«g«d«n akar cáfolni. A frankügy főlárgyalásának anyagából egyre határozottabb konlurokkal domborodik ki Teleki Pál grófnak, Szeged város eisökerflieli nemzetgyűlési képviselőjének a szerepe. A főtárgyaláson elhangzott vallomások érthetővé teszik azt a kombinációt, amelyről a hétfőn reggel megjelenő budapesti lapok számoltak be és amelyek szerint Teleki Pál gróf, aki a frankügy kipattanása után belépett az egységes pártba, a főtárgyalás után lemond képviselői mandátumáról. Ezt a hiradást Teleki másnap megcáfolta, nyilatkozatában kijelentette, hogy nem gondol a lemondásra; most pedig érdekes levelet kapott tőié Somogyi Szilveszter polgármester. A május nyolcadikán, tehát szombaton keltezett levél szerint a gróf már akkor tud:a, hogy a héttői ufságok lemondását fogják kolportáM és szükségesnek tartotta, hogy ezt a hirt a lehető legsürgősebben, még a hir megjelenése előtt megcáfolja — Szegeden. A polgármesterhez intézett levéi a következő: —• Kedves Barátom I Tudomásomra jutott, hogy egyes itt (Budapesten) megjelenő hétfői lapok holnap reggel olyan hirt fognak pubíikálni, hogy én mandátumomról le akarok, vagy le fogok mondani. En nem tartom szükségesnek, hogy ezt a hirt, amely nem egyéb a szokásos hétfői szenzációkacsánál, bármilyen formában Pesten megcáfoljam, amennyiben azonban ez megjelennék és Szegeden feltűnést keltene, arra kérlek, légy kegyes ezt a szegedi lapokban nevemben megcáfoltatni pár szóban. — Kész hived: Teleki Pál. Teleki Pál tehát a polgármesterhez intézett levele szerint már szombaton tudta, hogy héttőn milyen híreket és kombinációkat publikálnak a lapok és ezeket a hireket a szegedi publikum számára már akkor „hétfői szenzáció* kacsá"-vá minősíthette. A lemondásáról szóló hirek azonban még kedden is tartották magukal illetékes politikai körökben. Szörtsey nem adott felvilágosítást a frankszortirozásról. Windischgraetz szerint Baross Gábor engedte át a Nemzeti Szövetség; helyiségeit. — A herceg bejelentései a frankügy titkáról. — Márkahamisítással vádolta a franciákat. — Tanúvallomások Zadravecz ssketéséról. Budapest, május 11. Igen nagy érdekiődfs kötött kezdték meg a frankpör keddi tárgyalását is. Alig vonult be a biróság, Windischgraetz szólásra jelentkezett. Nyilatkozatot akar termi. — Szsbad volna Kekem tegnapi kihallgató' somra vonatkozóan egy póiló nyilatkozatot (enni? — mondotta. A herceg egy lépéssel előbbre lép ós a következő nyilatkozatai teszi: — Véletlenül tudomásomra jutóit, hogy Schulze Arihur meghalt. Ilyenformán most már nem tartom fenn azt, hogy a pspir beszerzé sére vonatkozóan nem nyilatkozhatom. A papír beszerzésére vonatkozóan a titkot továbbra i» megtartani szerintem felesleges. A papirost, igenis Schulze Arihur alias Werner Richárd szerezte meg. Scbulié Arihur a Verband Dtutscher Pipiért ibriken bizalmi embere volt is ezen az alon szerezte meg az úgynevezett Zwsi C. anyagot. — Érdekes felfedezésre kell jutnunk — folytatta nyilatkozatát a herceg —, ha ezt az anyagot górcsővel megvizsgáljuk. Gőrcsővel kell gsegvizsgátai azt az anyagot, amelyet a Térképészeti Intézet számira szerzett Schulze a bamiifrank gyártásához és górcsővel kell megvizsgálnunk azt az anyagot, amelyből a franciák az öl- és iimtliló márkásokai hamisították, — Tudvalévő, hogy a franciák a Ruhr-vidéken öl- és tízmillió márkásokat hamisítottak igen nagymennyiségűn. Ha górcsővel megvizsgáljuk a hamisfrank és hamismárka anyagát, arra a meglepő felfedezésre jutunk, hogy a két papíranyag teljesen azonos. — Schulze Arihur ugyanis a Ruhr-vidéken tartózkodott Dnisburgban, amikor a franciák öt- és tízmillió márkásokat hamisítottak. — A franciáknak kénytelen volt segédkezni « hamisításban és igy a psplranyagol alaposan ismerte. En is ott jártam akkor a Ruhr-vidéken. Ét is láttam a franciák ellátását, olt a Ruhr-vidéken. Igy kerültem összeköttetésbe Shuizsvai és ezután Igy Jutottam abba a helyzetbe... — Ez adta a gondolatot azután önnek a frankhatniiiiásra ? — vág kózbe Töreky elnök. — Erré vonatkozólag nem nyilatkozhatok még — feleit Windischgraeis —, csupán annyit mondok, hogy láttam a franciák eljárását, láttam, hogy a franciák a Ruhtvidéken a polgárokra rászabadították a négerekei is a vadakat. Mondhatom, mindent nagyon ügyesen csináltak. Andor Endrét szólitja Töreky elnök kihallgatás végett az elnöki emelvény elé. — Hogyan került összeköttetésbe Windischgraetz herceggel ? — adja fel Andornak az első kérdést Töreky elnök. — Windischgraetz-cel dr. Héder János barátom utján kerültem összeköttetésbe, aki egy alkalommal említette, hogy egy irredenta akcióról volna sző és felvisz Windischgraetz hercsghe*. A herceg azt mondotta, hogy a nyugatmagyarországi akcióhoz hasonló komoly akcióhoz tenne szüksége segítségre. Hamisfrankok állanak rendelkezésére, arról azonban, hogy a hamisfranRok honnan származnak, nem mondott semmit. Kijelentette, hogy megbízható, hazafias fiatalemberek kellenek neki, akik Franciaország kárára és a magyar Irredenta hasznára értékesítenék a hamis ezerfrankosokat. Az elnök: Hivatkozott a herceg előkelő állami iunkcionáriusokra ? Andor: Nádosy nevét emiitette. Másét nem. — Hogy szólt az utasitás, amikor elindutt a hamis útlevéllel ? — Egyetlen hamis ezerfrankost sem szabad egyenkint forgalomba hozni. Bankban egyet sem szabad beváltani. Utasitás nélkül nem szabad cselekedni. Ékszereket kell vásárolni. Az ezerfrankosokat letétbe kell helyezni azzal, hogy majd később, ha az ékszerek vásárlásával megbízóink megelégednek, az ékszerek árát kifizetjük. Most elmondja, mi történt Milanóban. — Én tudtommal — mondja — Milanóban hamisfrankot egyáltalán forgalomba nem hoztam. — Ami azt a bizonyos sürgönyt illeti — mondja ezután Andor Endre —, az ugy volt, hogy jött a sürgöny a következő szöveggel: — Megsemmisíteni, visszatérni. — En a németnyelvű sürgönyt nem értettem meg. Ha megértettem volna, rögtön elégeltem volna a bankjegyeket. El is égettem azokat, de nem a sürgöny hatása alatt. Töreky elnök most a külügyminisztérium jelentését kezdi ismertetni, a külügyminisztérium jelentésében pedig a milanói magyar konzul jelentései foglaltatnak. — Emlékszik-e arra — fordult ezután a herceghez az elnök —, hogy Andor Endrével mit beszélgetett? — Emlékszem — feleli a herceg, — arra azonban nem emlékszem, hogy a kormányra vonatkozólag bármiféle nyilatkozatot tettem volna. Az elnök: Speciel a miniszterelnök ur személyéről nem nyilatkozott ? Windischgraetz: Egészen biztos, hogy neki nem mondottam sem a miniszterelnökről, sem a kormány más tagjáról semmit, de főleg nem azt, hogy benne vannak a frankügyben. az elnök: Ugyebár az volt a megállapodás, hogy ön Nádosyval együtt megbeszéli, hogy melyik pillanat alkalmas a hamisfrankok elhelyezésére és akkor küldenek értesítést. Windischgraetz: Igen. En magam sem tudom, hogyan történhetett meg, hogy megkezdték az értékesítést anélkül, hogy bevárták volna sürgönyünket. Azt tudom, hogy az elrendelő sürgöny sehova sem ment, az egész akciót stornírozó sürgönyök azonban mentek. Schwetz Tibort szólitja a terembe az elnök. — Nem ismerem el bűnösnek magamat, — kezdi vallomását. — Hát akkor mondja el, hogyan sodródott bele ebbe az ügybe? — November elsején történt — kezdi vallomását —, hogy Mankovics engem beleavatott az ügybe. Felkeresett és megmondotta, hogy Irredenta akcióról van sző, de többet nem mondhat róla, amig én Zadravecz püspök kezébe le nem teszem a titoktartási fogadalmat. Az elnök: Mankovics felső utasításra hivatkozott ? Schwetz: Igen. A felső utasítást szerinte az akció vezetősége adta ki. Az esküt azután két három nap malva le is tettem Zadravecz tábori püspök ar előtt. A többi utasitást azután Jankovich adla meg. Jankovich Arisztid vezérkari ezredest régebben ismertem. Mankovics György lakásán várt Jankovich, aki elmondotta, hogy az akció a Térképészeti Intézetben folyik, a hamisfrankokat ott késziiik, az esküt Zadravecz püspöfc előtt tesszük le, diplomáciai útlevéllel utazunk külföldre, hogy a hamisfrankokat elhelyezzük és az egész ügyet Nádosy országos főkapitány vezeti. Azzal biztatott jankovich, hogy nemcsak hazafias, de félhivatalos Jellegű az egész ügy. — A végleges utasitás, amelyet én kaptam, ugy szólt, hogy kiutazom Milánóba és magammal viszek ezer darab hamisfrankost és átadom Andornak. — Milánóban Andor azt mondotta, hogy nem hajlandó a hamisfrankokat forgalomba hozni, mert ott nagyon sok magyar lakik és ezek sorsára tragikus hatást gyakorolhat, ha kitadódnék, hogy magyarok hamispénzt hoztak forgalomba. Schwetz ezután áttér az útlevelek dolgára. Ugy lett belőlem Selesean Mattéi — mondta —, minthogy társaságomban mindig Matyinak becéztek. Észrevehette a tanácselnök ur, hogy minden egyes hamis útlevél ugy volt kiáltitva, hogy az igazi név és a hamis név kezdőbetűi megegyezzenek. Ezután Winkler István kihallgatására kerül a sor. Öt is Mankovics vitte el Jankovich-hoz. Jankovich elmondotta, hogy irredenta akcióról van szó, az akciónak Ő as egyik szervezője, benne vannak az akcióban Windlschgraetz herceg és Nádosy országos főkapitány is. — En részleteket kértem az ezredesfői, de 6 azzal válaszolt, hogy